„semmit érte nem várván; és a ti jutalmatok sok lesz,”
A mondat első felét „ semmit érte nem várván”, azonnal értelmetlenné teszi a mondat második fele: „a ti jutalmatok sok lesz,”.
Ezt az elvárást legfeljebb egy ateista ember tudja teljesíteni, egy vallásos már nem. (az ateista mivel nem hisz Istenben, ezért a mennyei jutalomban sem.)
"Te még azt sem tudod, hogy a nyelv fogalmába nem tartozik bele a nyelv írása. A nyelv leírása nem tartalmazza a nyelv írásának leírását, azzal nem a nyelvészet foglalkozik, hanem az iskolai nyelvkönyvek"
Az már igaz, hogy ezeket nem tudtam, ahogy igaz az is, hogy rólad elárul némely hiányosságot a dolog, amit leírtál.
Ha leírtad, hát leírtad. Én nem írtam volna le a helyedben.
Mi van ha én nem várok semmit Istentől (de hiszem hogy van) viszont Isten önkényesen jutalmat ad, pedig nem várom?
Példa: Károly egy idős nő szatyrát felviszi a negyedik emeletre de ezért nulla jutalmat vár el. De a néni megjutalmazza kétezer forintos bankjeggyel, pedig nem várja el Károly.
„semmit érte nem várván; és a ti jutalmatok sok lesz,” A mondat első felét „ semmit érte nem várván”, azonnal értelmetlenné teszi a mondat második fele: „a ti jutalmatok sok lesz,”. Ezt az elvárást legfeljebb egy ateista ember tudja teljesíteni, egy vallásos már nem. (az ateista mivel nem hisz Istenben, ezért a mennyei jutalomban sem.)
A nyelv mindig az, amit az emberek használnak ténylegesen. S ezt adják át a szülők a gyerekeknek.
Ha neked azt mondják, beszélj magyarul a XV. századi szabályok alapján, pl. használj a mostani 2 igeidő helyett 8-at, meg fogod tenni? Nem. Eleev azt se érted, mikor melyik igeidőt kell használni. Vagy azt mondják, ejtd az "ly"-t "ly"-nak és ne "j"-nek, ezt fogod tenni. Nem, nem fogod.
Még egyes XIX. sz. alakokat se ért meg ma egy átlag magyar. Én mindig azt szoktam kérni: tedd feltételes módba az "alszom" szót - 99 % képtelen rá, mert az eredeti alak teljesen elfelejtődött.
Olyat persze lehet csinálni, hogy rögzítik a nyelvet változatlan alakban. De akkor kétnyelvűség lesz: a rögzített hivatalos nyelv, melyet ténylegesen senki se beszél, csak megtanul, s a tényleges, folyton változó nyelv.
Van erre példa, de minek?
Ma is ez a rendszer van az arab országokban. Van mindenhol a beszélt nyelv, mely mindenhol más, lásd egyiptomi arab, palesztín arab, marokkói arab, jemeni arab, stb. Mindenki ezen beszél. S van az irodalmi arab (neve: "fuszha"), ez a Korán nyelvén alapszik, ez egy szabvány. Ezt használják a "hivatalos" életben. Meg ha két arab nem érti egymást - pl. a jemeni arab annyra távol van a marokkoitól, mint mondjuk a német és az angol, nehézkes a megértés -, akkor egmással fuszhául beszélnek.
Alapvetően az iskolázott arab ember onnan ismerhető fel, hogy képes kommunikálni fuszhául. A műveletlen ember inkább csak érti, de nem beszéli rendesen.
Pl. amikor volt a foci vb, a katari sejk fuszhául nyitotta meg, mert ez ünnepélyes alkalom, s "művelten" kell beszélni, de nyilván nem így beszélget ő se senkivel normál esetben.
Az araboknál erre azonban van ok: így tartható fenn az arab egység képzete.
A dolog Európában is megvolt, lásd latin mint hivatalos nyelv és a tényleges nyelv.
A görögök is csinálták ezt a XX. sz. 70-es éveig. Volt a "tiszta" nyelv, a Biblia nyelve, tulajdonképpen ókor végi görög és volt a "népi" nyelv. Olyan eltérések, hogy meg se értette az egyszerű iskolázatlan ember a "tiszta" verziót.
Aztán a 70-es évekre megyezés született.
Amikor Görögország a XIX. sz. elején felszabadult a 400 éves török uralom alól, az elit célként tűzte ki a „megromlott” görög nyelv megtisztítását, ez elsősorban a török jövevényszavak kidobását jelentette, de sok régóta kihalt nyelvtani és hagtani kategória visszahozatalát is.
A legradikálisabbak egyenesen az ógörög nyelv visszaállítását szerették volna, majd ezt elvetve lett kialakítva, egy ógörög-újgörög keveréknyelv, az úgynevezett „tiszta nyelv”, mellyel szemben létezett a valóságban beszélt „népi nyelv” mint alacsony nyelv. A teljes oktatás, az állami élet a senki által nem beszélt „tiszta nyelven” zajlott.
Az írás különösen nehéz lett: nem csak hogy ógörög alakban kellett írni a szavakat, de a – régóta kihalt – 3 ógörög hangsúlyt és 2 féle hehezetet is jelölni kellett.
A kérdés csak 1976-ban lett eldöntve: az egyetlen hivatalos nyelv azóta a „népi nyelv”, de maradt az ógörög írásmód, viszont nem kellett továbbiakban írni a hehezeteket és a hangsúlyt, ill. attól fogva csak 1 féle hangsúlyjelölés maradt, az ami ténylegesen is létezett a népi nyelv kiejtésében.
Ma a „tiszta nyelvet” csak a görög ortodox templomokban használják, ott is csak egyes ünnepélyes alkalmakra, azaz maga a szentbeszéd már népi nyelven hangzik el.
A mostani görög helyesírás ezért baromi nehéz. Vannak hangok, melyek 7-8 féle módon lehet írni, de csak 1 a helyes. Mert az ógörög alakokat kell írni.
cseppet sem különbözik e tekintetből szemlélve a helyesírásra vonatkozó szabályokól, amik szintén változnak folyton.
dekülönbözik,, mert az egyik spontán változik (mindenképpen változik), a másik meg követi az egyik változását. De nem feltétlenül követi, hisz az írás változatlan is lehet, nemváltozó, míg a nyelv maga nem.
Te még azt sem tudod, hogy a nyelv fogalmába nem tartozik bele a nyelv írása. A nyelv leírása nem tartalmazza a nyelv írásának leírását, azzal nem a nyelvészet foglalkozik, hanem az iskolai nyelvkönyvek.
Ezt ritka hülyeségnek tartom, mert a nyelv a maga demokratikus változásait tekintve ha folyton változik, akkor cseppet sem különbözik e tekintetből szemlélve a helyesírásra vonatkozó szabályokól, amik szintén változnak folyton.
Én itt a köznyelvről beszélek. Azaz a "nyelvjárásmentes" régióról, ahol mindenki csak köznyelven beszél, ez kb. a budapesti nyugati aggomerációtól Szolnokig, plusz így beszél az egész országban a "művelt" réteg, sőt már határon túl is, lásd pl. ma már a 30 éven aluli székelyek is budapestiül beszélnek.
A magyar helyesírás szóelemző típusú, azaz az egyek szóelemek maradnak, ahogy külön-külön vannak ejtve, s mindegy, hogy együtt hogyan vannak ejtve.
S persze a nyelv folyamatosan változik. Persze a leggyorsabban a szókincsben, aztán a nyelvtanban, s a leglassabban a kiejtésben.
A kiejtési változásokhoz kell 2-3 nemzedék, a nyelvtanhoz elég 1-2 is. Én 56 éves vagyok, s saját emlékem: amikor gyerek voltam, még tömegesen használták az emberek az ikes ragozást kijelentő módban, sőt az idősek felszólító és feltételes módban is. Ma ennek vége: felszólító és feltételes módban szinte kihalt, de kijelentőben is nagyon lecsökkent.
Pár éve volt egy olyan élményem, hogy 28 éves magyar anyanyelvű kollégám nem értette az ikes ragozást. 30 éve ez elképzelhetetlen volt.
Így van. Gyarmatosítás. Területszerzés alapvetően.
A vallási elem tizedrangú volt. De mivel a gyarmatosító hatalmak hivatalosan keresztény államok voltak, így nem mondhatták, hogy nem számít a vallás. Ezt tudta kihasználni a katolikus papság.
Az érvelés ez volt:
- az indiánok emberek,
- mivel emberek, kötelességünk prédikálni nekik Krisztusról,
- ha elfogadják Krisztust, akkor ők teljesjogú keresztények,
- állatként bánni keresztényekkel bűn,
- aki állatként bűnik velük, az bűnös, a keresztény állam köteles megbüntetni az ilyeneket,
- a katolikus spanyol király köteles megvédeni keresztény alattvalóit.
