Minek kell történnie ahhoz, mit kell tennünk, hogy megmentsük az öreg kontinensünket?
Európa maradjon az európai embereké. Hogyan őrizzük meg a gazdag kulturális örökségünket, keresztény és sokszínű nemzeti hagyományainkat?
Magyarország szerint az EB politikai fegyverként használja a kötelezettségszegési eljárás intézményét. - Hát mivel a több éve folytatódó "kötelezettségszegési" eljárást micsoda véletlen módon pont a kampány nyitásra sikerült befejeznie az Európai Bíróságnak.
Márki: Csatlakoznunk kell a keresztény Európához. Nincs szükségünk a Buddhista kinai és türk szövetségére. Magyarország keresztény ország a miniszterelnöki székéből az ateista Libsi Internacionálé volt alelnöke lopja az ország javait.
"Minek kell történnie ahhoz, mit kell tennünk, hogy megmentsük az öreg kontinensünket? Európa maradjon az európai embereké. Hogyan őrizzük meg a gazdag kulturális örökségünket, keresztény és sokszínű nemzeti hagyományainkat?"
Nem szabad hagyni, hogy keletről szétzilálják Európát. Mert nekünk magyaroknak az állam alapító atyánk szellemiségét kell tovább vinni.
Államunk alapja és öröksége azon alapszik hogy a nyugati kultúrához tartozunk. Szellemiségünk kapaszkodója, és iránymutatója a nyugat.
Az Euronews szerint udvariasan, de gyorsan és határozottan nemet mondott Brüsszel Orbán Viktor kérésére, hogy függesszék fel a kötelezettségszegési eljárásokat, mert azok „aláássák a tagállamok területi és nemzeti integritását, valamint polgárai biztonságának védelmét célzó intézkedéseit”. A magyar kormányfő hétfőn levelet írt errőlUrsula von der Leyen elnöknek, kérését pedig támogatta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is.
Az Európai Bizottság alelnöke elutasította a kérést, egy strasbourgi sajtótájékoztatón azt mondta, az eljárásoknak szigorú szabályai vannak, azokat nem lehet politikai alapon megszüntetni.
Nincs politikai mozgástér a kötelezettségszegési eljárásokban. Szigorúan meghatározott, könyv szerinti folyamatokról van szó. Az ilyen eljárás lezárására az egyetlen lehetőség az, ha annak az alapját jelentő ügy megoldódik. Politikai okokból, vagy levelekkel nem lehet leállítani egy kötelezettségszegési eljárást
Magyarország szerint az EB politikai fegyverként használja a kötelezettségszegési eljárás intézményét.
A magyar kormány szerint az Európai Bizottság politikai fegyverként használja a kötelezettségszegési eljárásokat Budapest ellen. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már 2015-ben erről beszélt az Euronewsnak, amikor a jogi határzárnak nevezett jogszabály miatt indult eljárás.
A magyar külügyminiszter akkor úgy fogalmazott: „Eléggé biztosak vagyunk abban, hogy a törvény megfelel az európai értékeknek és a jogszabályoknak is. Ezért nem látok okot arra, hogy változtassunk rajta.
Szerintünk ez egyfajta bosszú Brüsszeltől,
miután az Európai Törvényszékhez fordultunk a kötelező kvóták miatt. Most pedig hirtelen kötelezettségszegési eljárást indítanak ellenünk. Megértjük ezt, de úgy gondoljuk, nincs jogi alapja a kötelezettségszegési eljárásnak”.
Brüsszel már nem is titkolja: be akarják engedni a migránsokat.
Az Európai Unió lehetővé teszi a migráció legális módjait, beengedi a munkaerő célú bevándorlókat és javítja az unión kívüliek munkavállalásának körülményeit - jelentette ki Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos kedden Strasbourgban.
Orbán Viktor háza előtt is tüntettek volna a devizahitel-károsultak, a rendőrség azonban a törvényben nem szereplő indokokra hivatkozva, feltételezésekre alapozva tiltotta meg a demonstrációt. A szervező a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével az Emberi Jogok Európai Bíróságáig ment, ahol kimondták, hogy az előzetes tiltás jogsértő volt, olvasható a TASZ közleményében.
Több budapesti helyszínen szerettek volna tüntetni 2014 végén a devizahitel-károsultak a bankok és a kormány ellen. A rendőrség azonban számos helyen, köztük Orbán Viktor miniszterelnök háza előtt is megtiltotta a gyűlés megtartását, annak ellenére is, hogy a szervezők több ponton elfogadták a rendőrség kérését: tíz percre rövidítették a tüntetés időtartamát, és nem hajtottak volna be autóval az utcába. A rendőrségi tiltást a bíróság helybenhagyta, és az Alkotmánybíróság is elutasította az emiatt tett panaszt.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága azonban csütörtöki ítéletében úgy határozott, hogy a tiltás jogellenes volt, a magyar állam megsértette a TASZ ügyfelének gyülekezési szabadságát.
Kipcsak veheti a kalapját, és integethet majd a tüntetőknek!
