Keresés

Azapátokirgalmát.. 

Nemcsak hogy nem a leggyengébb, hanem egyáltalán nem is gyenge.. higyjétek csak el hogy nemaz -  és ez neki sem öröm és boldogság.

De már legalább érdemi beszélgetés (is)(is)(is) volt.

Ismeretterjesztettél?

Megtaláltad a leggyengébbet? :)

Nem jött sok mínusz, vagy ellenvélemény..   ez remélem azt jelenti, hogy egyetértetek velem a boldogság meghatározásában.

Illetve kicsit.. hm.. nemiskicsit visszabontottam a személyes környezetem feminizmusából - és úgy tűnik hogy hosszabb távra.

  Illetve akik látják, azoknak jó példa is..

 ..szóval tettem a topik-célom érdekében.

Tuttamééén, hogy rád számíthatok bármikor...

Ellenben adj + 1 főt, a drukkolótáborhoz!

..hát nem..

De ez a csalódott fantáziáról viszont elég jó névjegy.

  ..soha semmi nemolyan.. 

:))))))

Szia trizs, hosszú vicc volt - de megérte ! 

..mert nem mindíg a legprecízebb meghatározás a leghelyesebb.. 

Bocs@nat, éppen.. hm..   boldogulok..  ezért vagyok ritkán és keveset.

De szerintem a boldogság az, amikor már megfogalmazódik az emberben, hogy milyen csodajó dolgom van..

Nem az amikor mások gondolják így

Ady így írta:

Adja meg az Isten, / Mit adni nem szokott, / Száz bús vasárnap helyett / Sok, víg hétköznapot, / Adja meg az Isten.

"Elégedett az ember , ha jól sikerült valami meló , ha időre kész , ha elismerést kap érte . Elégedett , ha minden volt a boltban amit akart , nem kellett sehol sorba állni , és más , ilyen hétköznapi dolgoknál is elégedett lehet ."

Kiegészítésül:

Adja meg az Isten, amit adni nem szokott, száz bús vasárnap helyett sok víg hétköznapot, adja meg az Isten.

Nem én, Ady írta. Fejből írom, nem emlékszem a tördelésre.

Szerintem a boldogság sokkal több a megelégedettségnél .

Elégedett az ember , ha jól sikerült valami meló , ha időre kész , ha elismerést kap érte . Elégedett , ha minden volt a boltban amit akart , nem kellett sehol sorba állni , és más , ilyen hétköznapi dolgoknál is elégedett lehet .

... és tudjuk , hogy nem megismételhetetlen .

A boldogság ennél több ... valami olyan érzés , ami mindenkinél másként csapódik le . Van , aki hangosan ujjong/világgá kürtölve , más befelé mosolyog/magában simogatva az érzést .

... és van benne egy parányi Föld feletti lebegés , amit nagyon vágyunk sokáig érezni , de többnyire nem sikerül .

Igen, a boldogság megelégedettség. Szerintem nem pusztán a cél elérésekor érzett megelégedettség, hanem inkább megelégedettség az életünk alakulásával.

Megálló az úton, amikor továbbindulás előtt örömmel tölt el az eddig megtett és az eztán következő szakasz végigtekintése is. Aztán persze a haladás maga, hogy nem egy helyben toporgunk. Meg az útitárs - már ha szükségünk van segítségre, vagy szórakoztatásra.

De a legfontosabb: felismerni és értékelni azt, ami már megadatott, mert ha nem, akár el is veszíthetjük. Talán az sem mindegy, hogyan fogadjuk, ami megadatott: mint valamit, ami már megjárt nekünk, vagy pedig hálával - de ez lehet, hogy már egy másik fogalom.

Szóval szerintem az elégedettség lehet motivált is. :-)

Tiszántúli vállalattól kiküldtek 10 főt tanulni egy francia kisvárosba szeptember közepén.

Francia cég, kiképzi a gépkezelőket, betanítókat, akik idehaza, az Ő üzemükben amolyan művezető, segédművezetők lesznek.

A nem sokára (15-én) jönnek haza.

A 10-ből 8 férfi, 2 nő.

Mindannyian olyan 35-45 évesek.

Kétágyas szobákban laknak.

A kettőből az egyik nő kinevezte magát önkéntes/önkényes életmód ellenőrnek, erkölcs rendésznek, felügyelőnek.

Ellenőrzi a 8 férfit.

Senki nem kérte rá, de teszi.

Rájuk szól :

 - ne tedd a lábadat a dohányzó asztalra, otthon se teszed !

 - tessék már szellőztetni!

 - ha este esztek a szobában a morzsákat söpörjétek össze mert rájuk jönnek a hangyák!

 - olyan szőrös vagy már mint az őszibarack, tessék megborotválkozni!

 - stb.

A hazaikkal skypon tartják a kapcsolatot.

A férfiak itthon maradt feleségeinek mindíg be is számol arról, hogy melyik férfira miért szólt rá.

( hisz ismeri a feleségeket is)

Most, hogy kezd lejárni a mandátum, a cég bevitte őket a városba, hogy vásárolhassanak.

Egy ottani hölgy tartott nekik úgy kettő órás városnézést is.

Elmondta a városka történetét, megmutatta a nevezetességeket.

Van a főtéren egy elég szép, régi szobor.

Azt mondta az idegenvezető, hogy évszázadokig ott állt a pellengér is, és mellette égették meg a boszorkányokat.

Azért, hogy nehogy bosszúból valaki bevádolja a szomszédasszonyát és azt tévedésből megégessék, az volt a szabály, hogy csak akkor égetik meg a boszorkánynak mondott nőt, ha város legalább 7 vezetője egyhangúlag határoz erről.

Most az utolsó skypos beszélgetésen fordult a kocka.

Nem csak az önkéntes erkölcsősz asszony számolt be az itthon maradt feleségeknek a férfiak bűneiről, hanem az egyik férfi szólította az erkölcscsősz asszonyság férjét.

S kb. ezt mondta neki:

 Figyelj Zoli !

Van a főtéren egy elég szép, régi szobor.

Azt mondta az idegenvezető, hogy évszázadokig ott állt a pellengér is, és mellette égették meg a boszorkányokat.

Azért, hogy nehogy bosszúból valaki bevádolja a szomszédasszonyát és azt tévedésből megégessék, az volt a szabály, hogy csak akkor égetik meg a boszorkánynak mondott nőt, ha város legalább 7 vezetője egyhangúlag határoz erről.

Már négyen vagyunk !

Az ember csak akkor tudja meg, mi az igazi boldogság, ha megházasodik.  De akkor már késő!:-)

A boldogság az elégedettség-érzés olyan formája, mikor az azt megtapasztaló személy ha tisztában is van vele, hogy az általa átélt érzés erőn felüli ráfordítással még talán fokozható is lenne, mégis vállrándítással, mosolyogva képes lemondani erről az esetleges többletről, mert a "megélni a pillanatot" akkor, és ott mindennél fontosabbnak tűnik neki.

Te dobtad fel, te kezded... szerintem mások is kiváncsiak a te definíciódra.

A biztató jószándékod célba ért, köszönöm a másik három itt olvasó drukkeremnek is..

    ..az egyéb szándékokról nem beszélünk...

Megint egy fogalommeghatározás jut eszembe : a boldogságé.     :-)))

No ....van valaki kilátásban ? Szurkolok , hogy legyen .

Tanulj csak Nemisanyóca.. én meg közben kezdek fölfényleni.   :-)))

Visszaküldtem a hollódat .:-)

Elnézést , hogy csak most , de mint írtam is , agysorvasztó/kötelező olvasmányom van . Több napra való .

Bocsánat Sevele, nem értette a gépem a hangulatjelet a hozzászólásod végén..  inkább gunyorosnak gondoltam a véleményedet.

  ..de így jó.    Köszönöm.

Nem is mondtam, hogy hazudnod kėne, inkåbb azt, hogy mesébe illő a történet.

Nincsen szükségem hazugságra ahhoz, hogy érdekes élményeimet mesélhessek.

Meseország 🙂

Jóreggelt Nemisanyóca, azért vannak határesetek.. amit ha itt elmesélek, akkor rosszul teszem.

Nézd eztán kicsit sűrűbben a postaládát, mert nálam nagyon gyakorlott a holló.

(most is)

Egyszer régen még B.Csabi barátom írta a flexre nekem, hogy "kaland az élet" - hát körülöttem sűrűen az.

Megjött .

Mesélni itt is tudsz , magyarázkodni meg ....hmm ...ha eszedbe jut és érdemesnek tartasz rá .