" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Hamarosan virágzanak a paw banánok. nem sok virág van rajtuk, főleg a nagyobbik amelyik tavaly termett 1 kis szemet, szerintem nem is oltvány. Oltani ugye már késő?
Gondolni se gondolj ilyenre! Nem lesz már fagy...nem lesz. Nem lesz!
Érdekes különben, hogy az iszonyatos megindulás ellenére pl a szőrös kivi még közel sincs a 2 évvel ezelőtti állapotához képest. Ugyan ezen a napon akkor már virágbimbós volt, most meg még csak éppen kihajtott. No de öröm az ürömben, hogy a kései fagy ellenére sem látszik fagyáskár rajtuk, pedig biztos nem mélynyugalomban kapták a -15őt.
A körtém nőtt hasonlóan az én hatékony közreműködésemmel, de két év alatt helyreállítottam a rendet. A vastagabbakat hagytam meg és kötöztem jó irányba a vékonyabbakat visszacsíptem. Nyári metszést is kapott.
Van egy konténeres JIRO kákim, már pár hete hajt, mint akinke muszáj, szerintetek érdemes a Fagyosszentek ELŐTT kiültetni a végleges helyére, vagy inkább várjam meg azok elmúltát? (Nem szeretném, ha az új hajtások egyből lefagynának..)
Komolyra forditva.... én hasonló, no de ennyire nem sűrű, almával óvatosan bánok, mert ha sokat vágok ki jövőre még több lesz. Csak néhányat a legvastagabbakat és többit max visszacsipem, hogy ne serkentsem további sűrűsödésre. De ezt a talaj a viz tápanyagellátottság is meghatározza.
Még nyáron is lehet ritkitani, de akkor még nehezebb eldönteni melyiket a sok közül?
Itt volt, aki rendszeresen visszavágta s ez lett az eredménye, végül a fa nem birta tovább
Most fogok neki esni. Egyébként ezt csinálja velem már 21. éve, de amikor átvettem, már akkor is koros volt. Szép rétesalmákat terem. Vértetves volt a drágám , de két évig nyakon vágtam évente kétszer apache-csal. Utána meg puffadt magtalan almákat termett. Még mindig van rajta egy kicsi (vértetű) , de már türtőztetem magam, mert van már belőle oltva és amint láni fogja a nejem, hogy amaz tényleg az ami, akkor majd ezt a föld felszínénél fogom végleg megmetszeni. Remélhetőleg az utódja nem lesz vértetves mert annak más az alanya (árokparti csemete).
Bár, most beleolvasva, azt mondom, a harmadik sortól biztos, hogy ott volt. Ez az a pár ismerős sor. Az első kettő nem ismerős, de lehet, hogy csak átsiklottam rajta.
Bár még egyszer sem volt türelmem végigolvasni, csak első pár sorig jutottam. Sokáig bosszantott, hogy a topik olvasását mindig tekeréssl kell kezdeni, mert az első hsz-ok helyét elfoglalja a k.hosszú leírás.
A vízhajtásokat, ami egyenesen felfele tör Kíméletlenül le kell vágni tőből, esetleg néhányat meglehet hagyni 10cm-es csonkra az ágvégen, amiből azok az ágak fejlődnek ami a karokat épít. csak azokat a vékony ágat hagyd meg a vázágon ami oldal irányba, vagy lefelé nő. ezek ha túl hosszú meg lehet kurtítani5-6 szemre, vagy ha sok van egy csomóban akkor ki kell ritkítani. a kis rövid termőágakat nem kell bántani. így jó eséllyel teremi is fog az idén.
Én dmkerttől soha semmit többet. Olyan gyatra gyökérrel küldték a kavkaz-t, hogy a -13 fok ellenére sem maradt meg. A saját oltványaim és fórumtársaktól vett, kapott datolyaszilvák pedig egytől egyig gyönyörűen hajtanak......
Édesapám sosem kóstolta még paw-ot, mégis parkinson és alzheimer kóros. Soha nem dohányzott és nagyon mérsékletes borivó, borász. Nem mondom, hogy nincsenek dolgok amikkel tudunk ellene tenni és érte is, de sajnos annyira kiszámíthatatlan az emberi test és természet, hogy az az évi 30-40 paw nem oszt és nem is szoroz. Ha komoly hatással lenne ezen betegségek kialakulására, arról tudnánk. Mindenesetre valóban megnyugtató lenne ha konklúzió születne a témában.
Elrohadt a gyökere,szabadgyökeres dmkertes volt,nehezen viselte az ültetést tavaly,tönkre is mehetett ősszel,mert már mozgott,dülöngélt a földben,kitörtem az egészet.
természetesen nem halálos azonnal, mint ahogy 15-20 szál cigaretta sem...
ezzel kár érvelni, hogy egyből nem haltam meg tőle...
hacsak nem viccnek szánjuk... annak sem túl jó, de így már érthető :)
talán (sőt inkább valószínű) hogy sosem tudják meg, akik bizonyos dolgokat esznek, hogy mitől
vannak a betegségei, Alzheimer, Parkinson, rákfajták...
sajnos, mivel a paw nem is létezik szinet nálunk, nem várhatjuk, hogy tudományos kutatással alátámasztott válaszokat kaounk mostanában...
még Amerikában, a paw őshazában sem foglalkoznak komolyan a kérdéssel, pedig legalább azt cáfolhatnák, hogy a paw gyümölcshús semennyire sem ártalmas...
Vannak magoncaim, egy már 3. éves, a többinek ez volt a második tele. Bőven van mag azokban a termésekben.
Eddig nem mertem mondani róluk semmit, de ma már láttam, hogy duzzadnak a rügyek rajtuk.
Nem szoktam oltani, úgyhogy féltem őket. Gondoltam, hátha még konténerben kiderül, melyik porzós, melyik termős. Aztán meglátom, elfér-e egyáltalán valahová még egy fa. Nehéz ügy, mert van egy nagyon jó almamagoncom, ami lehetetlen helyen van, arról mindenképpen kellene oltani, de még azt sem tudtam kitalálni, hová lehetne majd elültetni.
