Valami nem stimmel....az én bokrocskám kapott vasgálicot, trágyát, jószót....és csak picike fehér rügyvégekkel dicsekszik....mi van ilyenkor?...vagy csak türelmetlen vagyok?(itt Budafokon)
vettem vasárnap egy nagyvirágú magnoliát, földlabdásan. Ki is ültettem, találtam végül is félárnyékos helyet neki, hogy ne legyen gond nyáron a tűző nappal, meg az UV sugárzással. Van is rajta vagy 20 bimbó, várom, mikor lesz virág belőle. Még nem nyíltak ki. Most így néz ki a 2 m magas betonkerítés előtt lévő fasorom: Tulipánfa (Liriodendron), Szugifenyő (elegant), stellata, koreai jegenyefenyő (silberlock), soulongiana, törpemandula, cedrus deodara, végül egy kikeleti bangita. A Liroodendron van a sarokban, mellette a másik kerítés mentén jön egy szerb lúc, majd egy perzsa varázsfa egy másik viburnum, és egy ginkó. A következő kerítés mentén egy babérmegy, 5 bokor orgona és egy vörösfenyő zárja a sort, majd a ház felőli oldalon egy csüngő ágú, fehér virágú japán cseri, mellette júdásfa, smaragd tuja, gránátalma, és egy kanzan japán cseri, alatta jobbról-balról egy-egy japán birs (fehér, piros). A kertben még van egy kék atlasz cédrus is. A ház másik oldalán pedig nyírfa, vérszilva, mandulafa, füge, törpefenyő, örökzöld bangita, szibériai som, és 30 bokor boróka a nyeles részen.
én is nyaktekeredést kapok mikor arra sétálok ilyenkor:)hihetetlen látvány,nemtudom,hogy a kép vissza tudja e a dni méreteit.az ott a fa mellett egy tetőtérbeépitéses ház.annak a csúcsáig felér.
Van egy másik M. grandiflorám is, de az nem hajlandó nőni, évekkel korábban 2003 tavaszán, ültettem, de csak 5 cm/év tempóban nő. Sokáig egy délre néző palakerítés előtt sínylődött, egész nap tűzte a nap, valószínüleg nem szerette, de már 2 éve átültettem a keletre néző oldalra ott nem tűzi folymatosan a nap. A telet jól bírja, csak nyáron sztrájkol, pedig több vizet kap mint a másik.
Mai képek a Magnolia grandiflora-ról. Teljesen sérülésmentesen telelt. Nem tudom melyik változat. 2005-ben ültettem a 2005/06-os télen még fátyolfóliával takartam, kisebb fagysérülések voltak a levelén. Az egy kemény tél volt, aztóta nincs takarva, már nem is lehetne. Gyorsan nő 60-80 cm/év, de még nem virágzott.
Nálunk homokos meszes talaj van, bár ültetéskor kapott savanyú talajt és tőzeget jó sokat (30-40 litert), de már rég kinőhetett belőle. Azóta csak sima műtrágyát kapott.
Szerintem a M. grandiflora nem igényli a savanyú talajt, Horvátországban hatalamas példányok vannak mindenfelé, igen meszes talajon.
Számitani kell arra ,hogy ha sikerül a növényt mgetertani ugy 4-5 év mulva virágzik és esetleg ritka uj hibrid keletkezik.
Lényegébe a fajték szaporitésa igy tötrténik csak kicsit irányitottan porozva.
Jó szórakozást. Angolról forditva.
Magról történő szaporítás.
A Magnólia gyümölcse a késő nyári és a kora őszi időszakban érik. A magvakat akkor kell összegyűjteni, amikor a gyümölcs szétnyílik és az élénkvörös, vagy narancssárga színű maghéj láthatóvá válik. Mikor a magvak kihullnak, egy alig látható rostszerű zsinórról lógnak le a gyümölcsről (2.5 ábra). Körülbelül egy vagy két napig lógnak le ily módon és azután a földre, hullnak. A madarak és a kisebb emlősök gyakran megeszik ezeket a magvakat nem sokkal az után, hogy lehullottak, tehát könnyebb a magot összegyűjteni mielőtt kihullnak. Egy másik módszer, hogy egy papírzsákot, vagy nylon harisnyát erősítünk egy teljes gyümölcs csoport köré azért, hogy a magvak ebbe hulljanak. Ha a magvakat még a teljes érés előtt gyűjtjük össze, meleg, száraz helyen kell tarolni. Amíg a folliculus (magház) felnyilik.
A Magnólia maghéja három rétegű. A külső réteg egy élénk színű, olajos, friss burok. Ez a külső maghéj egy vízálló réteget képez, amely megakadályozza, hogy annyi vizet engedjen magába, amennyi elegendő az ldő ellőtti csirázáshoz. Valamint mechanikus védelmet is képez a gázcsere és embriónövekedés számára, valamint olyan vegyi anyagokat is tartalmazhat, amelyek szintén késleltetik a csirázást. A természetben ez a héj vagy lebomlik miután a mag a földre hullott, vagy szétroncsolódik, mikor a mag a madár vagy a kis emlős emésztőszervén keresztül halad. A külső borítás alatt egy kemény, csontos, sötét- vagy világos színü belső réteg helyezkedik el. Ez a héj mechanikus védelmet, biztosit az embriónak, de nem akadályozza a csirázást. A harmadik réteg egy vékony membrán. Ez a húsos endospermiumot, vagy „tápanyag raktározó” reszt veszi körül, amelyben a kicsi, kifejletlen embrió van beágyazódva. Az embrió nem tud fejlődni és a mag nem, tud csirázni, amíg a húsos külső maghéj le nem válik és a mag fel nem szívja a szükséges vizet. Miután a küIső réteg levált egy lehűtési periódus szükséges ahhoz, hogy a mag alvó állapotát megszüntessük, miután az embrió fejlődni és növekedni kezd, amíg a csirázás meg nem indul.
Ahhoz, hogy eltávolítsuk az összegyűjtött magvak külső rétegét, áztassuk vízbe három napig. Aztán nyomkodjuk, vagy dörzsöljük egy szitán keresztül. Sok szaporító úgy távolítja el a maghéjat, hogy egy háztartási robotgépbe helyezi azokat és a keverőlapátokat gumival, helyettesíti vagy befedi műanyag csővel, szalaggal vagy valamilyen más anyaggal azért, hogy megvédje a magvakat a vágás, okozta serülésektől. Miután a héj nagy részét eltávolítottuk mossuk meg a magvakat enyhen szappanos vízben, hogy az olajos réteget eltávolítsuk. Aztán öblítsük át néhányszor. Mivel a külső héj megakadályozza a mag vízleadását csak úgy, mint a vízfelvételt. A magvakat nedves helyen kell tartani, miután a héjat eltávolítottuk. Ha a mag kiszárad, az életképessége lecsökken, vagy teljesen megszünik. Sok termesztő úgy teszteli a magvak életképességét, hogy vízbe helyezi és eldobja azokat, amelyek a víz felszínén lebegnek. Habár ez nem egy teljes mértékben megbízható teszt, ad nemi támpontot az életképesség megállapításához.
A megtisztított magvakat vagy elültetjük ősszel, vagy taroljuk a tél folyamán, és tavasszal ültetjük el. Ültetés előtt újra mossuk meg a magvakat szappanos vízben azért, hogy eltávolítsuk a megmaradt olajos réteget. Az őszi vetésnél a magvakat nedves, de jól kiszárasztott közegbe vetjük. Az általam legkedveltebb vetési közeg a tőzeg és perlit keveréke, vagy a föld nélküli cserépbe való keverék anyag. A magnólia magvak hajalmosak a rothadásra a közönséges kerti talajban. Vetés után helyezzük el kint és takarjuk be levelekkel, vagy szalmával, hogy távol tartsuk a nedvességet. Egy 2-4 hónapos ideig tartó /0,5-4,4°C-os/ periódus szükséges ahhoz, hogy az alvó állapotot megszakítsuk.
Ha a magvakat el akarjuk ültetni tavasszal, megfelelő módon kell télen kezelni és raktározni. A megtisztított magvakat egy nedves tőzegmoha „lepedőbe” kell csavarni, beletenni műanyag tasakba és hűtőszekrényben tartani 0,5-4,4 „C-on. Browse (1986) négy rész tőzegmohát javasol egy rész maghoz, amelyet egy légmentesen lezárt zsákba teszünk, mint pl., egy közönséges polietilén zsák, melyet élelmiszertárolásra használnak. Néhányan nedves papírtörölközőt használnak a tőzegmoha helyett, de egy tapasztalt szaporító számára a papírtörölköző a „kertész ellensége, ami biztos, hogy penészedést hoz”. Ezt figyelembe véve jobb, ha elkerüljük a papírtörölköző használatát, a magvakat át kell mosni gombaölő szerben, vagy klóros fehérítő oldatban, mielőtt becsomagoljuk a zsákokba azért, hogy megvédjük a betegségektől. A zsákokat szorosan le kell zárni, hogy a nedvesség ne menjen bele. A hideg periódus időtartama. Amely ahhoz szükséges, hogy megszakítsuk az alvó időszakot, a mag fajtájától és a környezeti feltételektől függ, és 6-17 hétig tarthat. Általában 3-4 hónapos hidegen tartást vehetünk optimálisnak. Ezen idő alatt nagyon fontos, hogy a magvakat ellenőrizzük néhány hetente, hogy a gombásodást észrevegyük és fenntartsuk a nedves, de nem átázott talajkörnyezetet. Ha a magvakat nem tudjuk a hidegen tartás után közvetlenül elültetni hagyjuk a hideg helyen 0,5’- 4,4°C között. Ne hagyjuk, hogy kiszáradjanak.
Tavasszal, általában április, vagy május környékén vessük el a magvakat kb. 1,3 cm mélyen cserépbe, vagy lapos ládákba. A cserépbe rakott közeg tőzegmohát, homokot és tőzegkeveréket, tőzeg és perlit keveréket, tőzegmohát és egyéb talajmentes cserépbe való keveréket tartalmaz .Akármilyen közeget is használunk fontos, hogy jól összekeverjük és lehetőleg fertőtlenitsük. A legjobb, ha műanyaggal, vagy üveggel fedjük be a cserepet, vagy a lapos edényt azért, hogy távol tartsuk a felesleges nedvességet.
Az egyik gyakorlat, amelyet sok termesztő használ az, hogy egyenesen 20,3-30,5 cm mély tartályokba veti a magvakat azért, hogy elegendő helyet hagyjon az erőteljes gyökérzetnek. Ez a gyakorlat rávilágit arra, hogy a csiranövényeket át kell ültetni cserepekbe, miután az első levetek megjelentek. Más szaporítók műanyagzsákokban csiráztatják a magvakat és cserépbe vagy lapos tálakba ültetik őket csirázás után.
A magvak 18-24°C-os hőmérsékleten csiráznak. A csirázás néhány hét alatt megy végbe, de több hónap szükséges hozzá. Csirázás után helyezzük a csirás növényeket napos helyre és fedjük el műanyag-, vagy üvegfedővel. Ültessük át a csiranövényeket cserépbe miután az első igazi levelek megjelentek.
Néhány esetben a csirázás 1-3 evet vesz igénybe vetés után. A magvak jelentős része az első évben csirázik, és néhány kereskedelmi célokbol szaporitó kertész még egy évig tartja az elvetett magvakat. Az egy éven belül nem csirázó, de később csirázásnak induló magvak százaléka nem ismert.
Továbbá szükséges még a magvakkal és csiranövényekkel táplálkozó madaraktól, kis emlősöktől, valamint a zord környezeti hatásoktól való védelem biztosítása. Azért, hogy megvédjük a csiranövényeket a madaraktól, vagy kis emlősöktől, tegyünk védő anyagot a cserepek, vagy lapos edények fölé. Egy másik módszer, hogy egy 2X4 m-es dobozt építünk és lefedjük dróthálóval és ebbe helyezzük a cserepeket, vagy a lapos edényeket. A védő anyag a szükséges árnyékot is biztosítani fogja a csiranövények számára a nagy forróságban. A dobozos megoldás az erős szél és kiszáradás ellen is védelmet bíztosit.
A 3-4Ph tartalmu tőzeg keverve a saját földeddel 50-50%-ba Szerintemmeoldja a magnolia problémáját.
Laza talaj esetén is bőven elég öntözni hetente egyszed , de legalább 10 liter tövenként.Az is probléma szokott lenni, ha a sok öntözéstől levegőtlen a talaj.
Én 10 liter vizhez adok egy félmarék Mikromidet ami nagymennyiségü nitrogént tartalmaz és savanyitja a földet.
Tapasztalatom szerint szinte minden probléma a gyökereknél kezdődik ./a levélégés szerü foltok is./Nállam fekete igen kötött savanyu talaj van itt a kárpátok tövében.
Mivel a kárpátok vulkanikus eredetü igy a lehordott hordalék alabból 5,5-6 PH.
Én homokkal és tőzeggel oldom meg a növények jó kondicióját.Vannak növények félárnyékba vannak tűzző napon és nincs problémám a Grandiflora kivételével .Az is a nemmegfelelő fajtaválasztás miatt történt. Közel 200 fajta gyüjteményem és 4-5 fajtából kb3-4000db-os ültetvényem van.
