"mi történhet a borral ha minusz 10 vagy hidegebb éri."
Ugyanaz ami sok más folyadékkal is, ha a hőmérséklet egy bizonyos szint alé esik... megfagy. Persze az alkohol az megvédi egy darabig.
Amúgy a cimborádnak jó esélye van, hogy valami nem fog stimmelni a borával... a hőingadozás és a szélsőséges hőmérsékletek nem igazán tesznek jót a bornak. Megeshet, hogy tavasszal újra megmozdul a bora, ha melegszik az idő, mert tényleg korán állt le a fermentáció.
Ma Győrben meglátogattam egy kedves barátomat akiről kiderült , hogy vett ősszel 400 kg kékfrankost és csinált magának kis borocskát (életében először). Mivel pincéje mincs, így a kinti fa szerszámos bódéban tartja a lét üvegbalonokban. Kóstoltuk, nagy baja nincs de lenne a tudós kollegák felé néhány nyitott kérdésem amiben nem tudtam segíteni:
Vörös bort mikor érdemes elöször lefejteni? Már tisztult a bor de még kicsit opálos volt.
Én majd a fejtés után kis kénes kezelést ajánlottam por formában. Mivel egészségesnek tünt minden, így 20gr/hl-ben ajánlottam. Ez rendben van így?
Úgy tünt a bor ugyan kiforrt, de a borban tán maradt egy kis cukor és még enyhe csípős érzés is volt a nyelvemen. Én ezt a hideg számlájára írtam (mivel állanndóan kint tartja, így lehet hogy idő elött leállt a forrás). Ki tudja ez még forrni magát? Én ajánlottam hogy próbálja bevinni a garázsba ahol kb 15-17 fok van, de elég szűken vannak.
Kapacitás hiánya miatt a barátom kinn akarja végig tartani, ami elég gáznak tűnik, mert semmi fűtés nincs kinn. Én erősen le beszéltem róla, de pontos magyarázatom nincs, mi történhet a borral ha minusz 10 vagy hidegebb éri. Erről valami pontosabb magyarázatnak örülnék.
Jó lenne segíteni neki, mert igazi idealistán neki ugrott a borkészítésnek. Ne menjen ek a kedve tőle! Köszi előre is.
Utolsó mondatom lényege a fagyveszély lett volna... Azért írtam, hogy át kell gondolni, hogy milyen fajtát ültetsz a ház közelébe, mert napsütésben, szélcsendben február végén bizony elindulhat a nedvkeringés, és aztán a márciusi-áprilisi reggeli kemény fagyok elintézik az azévi termést. Mindenképpen ajánlanám az új rezisztens fajtákat, nézd át alaposan, és csak azokban gondolkozz, amiknek a fagyállósága kifejezetten jó. Ugyanakkor az se baj, ha nem kell mindig permetezni (méreg). Az oltványokat nem tudom honnan szerzed be, én Abasárról személyesen, igaz, hogy nekem csak 50 km-re van ,de nagyon megéri elmenni a választék meg az ár miatt is. Persze ha messze laksz, akkor nem éri meg elmenni, de nekem azt mondták, hogy csomagban is küldenek. Ez nem reklám, de a részleteket magánban!
Ez a Baku feltehetőleg ugyanaz, mint amiből én Bakó néven kaptam pár sima vesszőt. Direkt azért ültettem, hogy a ház előtti betonplacc fölé árnyékoló tető kerüljön. Erre első osztályú, mert nyár végén elemlámpával kell közlekedni alatta, olyan sűrű és sötét, de a termését csak a seregélyek értékelik. Már folyamatban van a lecserélése hasznosabbra.
"három sor déli végén lesznek a legkésőbb érők, utána észak felé a középérésűek, a sorok északi végén pedig a koraiak"
Ne legyél pesszimista. A déli oldalra tedd a korai érésűt, hiszen aug. elején újdonság a szőlő. Ne akard, hogy mind egyszerre érjen be későn, mikor már mindenkinek rengeteg van. A Moldova erős növekedésű, nagy fürtös, de idén az első termésem csak okt.15-re volt elfogadhatóan érett. Törekedni kellene arra, hogy házikertbe olyan fajtákat kellene ültetni, ami mindennek ellenálló, mert bajos tőkénként permetezgetni az érési időt is figyelembe véve. Ugyanakkor a fagyállóság és a nedvkeringés megindulása is szempont, mert ház közelébe mások a klimatikus viszonyok.
még egy szaktanács kérés: milyen művelési módon érdemes csemegét termeszteni, és milyen tájolással, térállással? gondolom itt nem gond a tűző déli nap!?
ui: lehet, hogy inkább borszőlőt kéne ültetnem? arról legalább kevéskét tudok :P
Helo, relatíve fiatal még a tőkénk; így minden viszonylagos:
A növekedés átlagosnak tűnik; de inkább erős; mint gyenge, szép hajtásokat hozott már a 2. 3. évben. Metszés: én minden csemegét hosszabbra (min.3-4 rügyes csapok, de van kivétel:) ) ennél egyenlőre kevés a tapasztalat;de úgy tűnik jól terem a röviden is. (Szálvessző biztos nem kell, mint egy Afúz alinál)
Hónaljra nem emlékszem, szóval ez sem lehet kiugró - eléggé szellős volt a tőkéje emlékeim szerint.
Csite: telepítés; próbáld a közeli érési idejűeket egymáshoz közel tenni; bár Aug. közepétől nem nagyon kell már permetezni;esetleg rothadás ellen de azoknak igen rövid élelmezésüi várakozási ideje van.
Jó ha a telepítés leképezi az érési sort, és erről azért tud a permetezős is, mi hol kezdődik :). De azért az látszik is, ha érőfélben van egy szőlő - arra már nem megyünk 2hetes szerrel.
Nálam is van a kert végében egymás mellett 12 tőke 4 fajtából (4*3) 1 méterenként. Ami tényleg super mert augusztustól szeptember végéig lehet szőlő, de a permetezésnél ez igen kényes tud lenni. Van amit már szedni kéne, van amire meg nyomni a lét. Mivel egy sorban vannak, így igen oda kell figyelni.
Mezőföldre, szülőknél lenne eltelepítve, hogy ha megyünk hozzájuk, akkor legyen mit enni a gyerkőcöknek. Nem kimondottan szőlős vidék :) Fagyveszély átlagos.
Megfogadom tanácsod,valóban a Hamburgi M. jó ízű, és Cardinal is jó. De nálunk érdekes módon a fehérért megy a harc mindig.
Miért csak fehér? Madarak? ha kiraksz egy szőlőstálat társaságnak, akármilyen - mindíg a kékre (rózsaszínre) nyúlnak először; és ha nem gyengébb ízű sokkal, akkor az fogy el hamarabb.
Koraiakból a CSabagyöngye remek ízű, de nagy gond a darázs és egyéb állatok dézsmálása; illatossága miatt nagyon megy rá minden. Irsai (sztem, bár jóízű, de nagyon apró bogyója miatt nem igazi csemegeszőlő) Augusztusi musk., Favorit jó; Kozma Pálnét nem ismerem.
Utána: Szőlőskertek, Pannónia Kincse mindenképp, nem hiányozhat :). Narancsizű - izgalmas zamat de kevésbé mutatós.
mégutána: Pölöskei, Attila, Itália Ezek eltarthatóak akár télire is.
De én kékből mindenképp raknék Cardinalt, és Hamburgit. Sajnos ritkán van az összes előbb felsorolt a faiskolában. Hova telepítenél? Mert a késeiek meleg fekvést igényelnek, és általában is elmondható h. a csemegék fagyérzékenyebbek a borszőlőnél.
Házi fogyasztásra, ültetvénykialakításra kérném a szakavatottak tanácsát!
A terv: augusztus elejétől, amíg az idő engedi "folyamatos' legyen a termés
arra gondoltam, hogy augusztus eleje-közepétől - október végéig legyen mindig 2-3 tőke ami érett gyümölcsöt ad. Fehér fajtákban gondolkodnék leginkább. Ki mit javasolna?
Szia, nekünk van egy tőke; valóban kékszőlő és rezisztensnek mondják; (én még nem láttam rajta betegséget, de miután bennt van a sorban a többi között óhatatlanul is jut rá permetezéskor - tehát nem teszteltük totál biotartás körülményeinél) a héja eléggé vastag - ezért is lehet ellenállóbb, nem rothad, de ez a vastag héj lehet zavaró is étkezéskor. Késői érésű és eléggé savas, de zamatos karakterű, nem az a mézédes üres cukros fajta - aki szereti ezt annak jól is jöhet. Túlterhelésre érzékeny - úgy tapasztalom akkor eléggé savanyú marad - de ez a későiekre általában áll. Csak jó fekvésbe sztem, viszont tetszetős, szép nagy fürtje van acélos sötétkék hamvas színnel, szóval látványos. Ami nagy előnye - a vastag héja miatt igen sokáig eláll. De azért nem egy Hamburgi muskotály :).
Az "Egri csillagok" sorozatba tartozik még a Vértes csillaga, a Medina, a Lakhegyi mézes, a Göcseji zamatos, a Zalán, az Isaura és a Future. "Új" reménység ebből a sorozatból az Egri csillagok 18-as fajta, amely Aletta néven került állami bejelentésre. Az Aletta a Zalagyöngye és a Bianca "féltestvére". Egy időre "elveszett", ám a véletlen folytán Csengődre került Szmutka György szőlősgazdához, aki rájött, hogy az Aletta "bekeveredett" a Zalagyöngye vesszők közé. Ám a termőre fordult Aletta tőkék olyan jó szőlőt hoztak, amellett alig kellett permetezni, ezért Szmutka György ma szinte kizárólag ezt a fajtát termeszti. Sőt Csengőd térségében mintegy 100 hektáron elterjedt az Aletta, kiváló tulajdonságainak köszönhetően. Fehérborszőlő, kellemes muskotályos zamattal. 2001-ben Szmutka gazda hektáronként 15-18 tonnát szüretelt 19-20 mustfokkal.
-Érdekes, mert Hajdu Edit "Magyar szőlőfajták" könyvében meg nem találtam.
