Keresés

 A tömeg sebessége nem érheti el a fénysebességet, mert tömeg az egy fizikai test . a fény pedig erő.   BLB BLAB BLA,

Nem bizonyítják, hanem matematikával leírják ezt a modellt. Bizonyítani megfigyelésekkel és kísérletekkel kell.

 Tudod mit? Ha egy tömeg felrobban akkor az energiája eléri a fénysebességet.

Egy képlet nem bizonyít semmit. A képletek csak leírják a fizikai jelenségeket. 

Szerinted a test v sebességét mihez viszonyítva kell értelmezni?

Úgy, ahogyan Lorentz értelmezte?

 Nem igazán értem,de a te irásod arra utal, hogy ezek olyan képletek, amik bizonyítják , hogy a fénysebességnél nincs, nagyobb sebesség. Nem lettem okosabb.

"De éppen ezért a "v" teljesen soha nem érheti el a "c" értékét, semmilyen tömeg nem haladhat fénysebességgel."

Butaságot beszélsz. 

Ha valami nem érheti el a fénysebességet, annak fizikai oka kell legyen.

Nem egy rossz képlet mondja meg, hogy mit nem tehet egy fizikai test. 

Ez volt a kérdés.

"A "v" bármilyen értéket felvehet 0 és "c" között... Illetve, ha tömege van, akkor a "c" nem elérhető, mert ott már végtelen lenne a tömege, és oda semmi nem tudná felgyorsítani."

Tökéletesen bebifláztad a relativista halandzsát. 

Hát tessék, oldd meg például a sebességtől függő tömegre ("m").

Ez az "m" úgy számolandó ki ezserint, hogy veszem a nyugalmi tömeget ("m0"), és osztom egy számmal. Utóbbi szám az 1 minusz  a "v"/"c" arányszám négyzete, és ez az egész a gyök alatt.

Ha a "v" = 0, akkor a gyök alatt 1 lesz, tehát "m" = "m0".

A másik szélsőérték akkor van, ha a "v" egyenlő "c" (fénysebesség), akkor a gyök alatt 0 van, ezzel kellene osztani az "m0"-át, a nyugalmi tömeget, mert ilyenkor az "m" elméletileg végtelen lenne. De éppen ezért a "v" teljesen soha nem érheti el a "c" értékét, semmilyen tömeg nem haladhat fénysebességgel.

Te most legépelted a te gondolataidat nekem. Én a képleteket szeretném megoldani.

"A V- t a fénysebességhez viszonyítják. A V sebesség nincs megadva, csak az ,hogy"

.

Hát ja, egy képletnek az a lényege, hogy változók szerepelnek benne.  :)

A "v" bármilyen értéket felvehet 0 és "c" között... Illetve, ha tömege van, akkor a "c" nem elérhető, mert ott már végtelen lenne a tömege, és oda semmi nem tudná felgyorsítani.

Tömegre, illetve az eltelt időre...

Einstein szerint amúy az idő a gravitációs térben is lassabban telik, nem csak a gyorsan mozgó űrhajóban... Nyilván egy külső megfigyelőhöz képest.

A helymeghatározási rendszer műholdjait tehát kétféle korrekcióval kell kezelni, egyiket azért, mert különböző távolságban vannak a Földtől (a felhasználó a földfelszínen, a műhold meg odafent, más a gravitáció), a másik az visszakorrigál kicsit, mert a műhold sebessége is számít.

A V- t a fénysebességhez viszonyítják. A V sebesség nincs megadva, csak az ,hogy  az álló valaminek nincs sebessége. Az álló valaminek a sebessége 0.  Ezután jön a tömeg mértékegység nélkül.Engem is felettébb zavar , mert ha meglenne adva mértékegység jobban tudnék gondolkodni. Ezek arányszámok.

 "V = sebesség"

Minek a sebessége, mihez viszonyítva. 

 V = sebesség C = fénysebesség. azonkivűl van a nyugalomban lévő tömeg és a mozgó tömeg. Ha jól értelmezem.

@

Patreides sem érti, csak ő nem meri bevallani. 

Gyöngyöm, egy képletben a betűknek jelentése van. 

Ha nem tudod, hogy mit jelentenek a betűk, akkor a képletet eleve nem értheted. 

Paradies sem érti, csak ő nem meri bevallani. 

V = o  Nyugalmi állapotban 1 . Ez mit jelent.Nyugalmi állapotban a sebesség O

Ez túl komplikált.

De a teljes igazság az, hogy mégcsak nem is Henrik Lorentz találta ki a képletet, hanem Woldemar Voit. 

Ezt Lorentz el is ismerte. 

Valóban Lorentz transzformációnak hívják, de Lorenztnél egészen mást jelentett a képlet. 

Lorentznél a v sebesség az éterhez viszonyított abszolút sebesség volt.

Nem pedig relatív sebesség, mint Einsteinnél. 

Fogadni mernék, hogy ezt nem tanították neked. 

Az ilyen képleteket pedig nem Einstein találta ki, hanem Hendrik Lorentz, ezért is Lorentz-transzformáció a neve.

V=0 esetén (nyugalmi állapotban) 1, ha v=c (ami nem lehet, csak megközelítheti c-t), akkor pedig a gyök alatt 0 lenne.

Mégegyszer: a gyök alatt egy mínusz a v/c (egynél kisebb) arányszám négyzete áll.

 Akkor renben van, de , nulla szor nulla az nulla . nulla osztva fénysebességgel az nulla. És az eggyel mit kell csinálni?mert szorzásnak néztem. Kivonni, vagy hozzáadni.Az előző hozzászóló azt mondta hogy kivonni. Hogy az egyenlet kijöjjön, szerintem hozzáadni, de az egyenletben nem ez van.

"A nevezőnek kellene egyre kijönni.hogy közérthető legyek. "

v=0  sebességnél éppen 1-re jön ki a nevező. 

Neked elég az is, ha azt hiszed. 

Az előzőekben tulajdonképpen a Destruktnak válaszoltam. Az egészet nem értem, nem tudom hogyan kell nézni. A gyök alatt nem egyre jön ki.Hogy mit nem értek? 

Tehát megint igazam van.

Az igazságot is sokszor el kell mondani, mert a hazugságokat is gyakran ismételgetik.