" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Mivel ez egy Dél-Amerikai orchideafaj, az orchideák között meg elég sok a specializálódott virág - porzó rovar/állat páros, és nagyban igazából hazájától távol termesztik, meg ugye a profit mindenek felett... persze rásegítenek.
Készíthettem volna én is a képet, mert így néz ki most a Sunflower fám. Virágzás még tart, de vannak rajta már megkötött termések. Tavaly is eljutott idáig, de végül semmi nem maradt rajta, de remélem ebben az évben nem marad termés nélkül.
Tavaly ecseteltem, de most nem, de kötés nagyjából ugyan annyi, mint tavaly volt.
Mondtam neki, vagy Sunflower lesz, vagy Prima. Úgy néz ki, hogy az eredeti megnevezése és fajtája mellett döntött és Sunflower lett. Bár még biztos potyogtatni fog. János a tiéd hogy áll?
Ui.: Hozzá sem nyúltam ecsettel és kb 50 ilyen virágfürt van még rajtuk per tő.
Van 2 idősebb tő mini kopasz kivim, még sosem termettek.
Tavaly indultak meg nagyon, akkor 3 méteresre nőttek. Most az egyiken vannak virágbimbók, a másikon semmi. Honnan tudjam, hogy melyik a termő és melyik a porzó?
1 hónapja vettem Issai mini kivi töveket egy kertészettől. Szép, erős, 60-70 centis cserepes tövek.
Kiültettem őket és legnagyobb meglepetésemre most borsszemnyi fehér bimbókat látok rajtuk.
Lehet, hogy már idén teremni fognak? Úgy tudom az első virágzásból nem mindig fejlődnek termések általában, de nem tudom, hogy ez a mini kivire is érvényes-e.
De pontosan ezért tudod őket összeporozni! Az öreg virágból kell a virágport a fiatalabb virág bibéjére juttatni, s lehetőleg egyik egyedről a másikra. Ninovarga ennek a mestere. Mi lehet vele?
Gondoltam hogy messzemenő következtetést az első egyetlen szem gyümölcsből nem lehet levonni, és megnyugtató hogy lesz a termés nagyobb is. :)
Az egzotikus dísznövényektől vettem a Sunflowert, attól aki a videón prezentál.
Az Owerliese amitől most várom az első termést dmkertes Pimával együtt vettem ami gyorsan ki is pusztult. Az Owerliese is csak vegetált, ezért vásároltam az egzotikusnál is egyet mert nagyon oda voltam ezért a gyümölcsért. Ez a kettő egymás mellett van, remélem segítik is majd egymást a beporzásban.
A termő Asimina fajtáját Sanflowerként azonosítottad tavaly. Nézd meg a videót, ha már a felnőtt kort eléri a fád elég méretes lesz a gyümölcse. Az viszont igaz, hogy az oltás helye egy idő után nem látható.
Köszönöm. Várok még rá egy évet, most talán megtudom hogy a másik milyet terem. A virágrügyek egy része lényegesen nagyobbak a többinél, azokból lehet hogy banán is lesz majd. Owerliese. Azt olvastam ez nagyobb szemű.
A pawnál nagyon szépen összeforr az oltás helye, még ha te is oltottad, nem biztos, hogy tudni fogod 2-3 év múlva hol is lettek oltva. Különben én a pawot április 2. hetében oltottam tavaly is és 15ből csak 1 nem sikerült, de az még a hurkapálcikánál is vékonyabb oltóvessző volt.
Azért gondolom hogy magonc, mert nem láttam rajta oltási helyet, és tőről 2 szára nő felfelé. Valójában csak a másik korát tudom pontosan, ezét nem, mert mikor vettem olyan méteres forma volt, és nem tudtam mennyi idős.
Bogarász fórumtársunk ígérte régebben hogy olt rá valamilyet, aztán lemondtam, de most úgy gondolom hogy egy jó nagy szemű fajtának mégis örülnék. :)
