off általában egy olyan randa öregasszony mint osztap, aki mindenbe beleüti az orrát és ezért még jutalmat is vár nézzél több Hegedűs a háztetőnt... on
"Tamáska, természetesen minden normális zsidó szerint a zsidók ugyanolyan emberek, mint bárki más."
Ebbol viszont az kovetkezik, hogy hogy csak a nem normalis zsidok a zsidok, mert a normalis zsidok, nem zsidok, elvegre ugyanolyanok mint barki mas.
Es mivel te feltehetoen normalis zsidonak tartod magadat, igy szerinted sincsennek zsidok.
Azaz csak a nem normalis zsidok tarthatjak magukat zsidonak, akik ugy gondoljak, hogy ok masok mint a tobbek, es ezert a nekik kulon allami vedelem jar.
Kar, hogy arra nem gondoltal, hogy a "tortenelem" mint olyan egy nagyon ketseges disciplina, amit mindig a gyoztesek irnak, es amit mindig az aktual politikai akaratok megindoklasahoz hasznalnak, es amibol - nagyon ketseges, hogy barki, abbol barmit is kepes-e tanulni.
Eleg abba belegondolni, hogy az egyeni emlekezet is milyen szelektiv tud lenni, akkor aztan el lehet kepzelni, hogy mit lehet varni a kollektivtol.
Amikor egyesek azt mondjak, hogy meg nem tellt el annyi ido, hogy valamilyen esemenyt tavlatosan tudjanak szemlelni, akkor ez lenyegeben azt jelenti, hogy a kollektiv amneziat es onszuggessziot es manipulaciot meg tul sok a retusalasnak ellenallo emlek zavarja.
gondolom latszik hogy egyaltalan nem erzem allaspontodat tulzonak.
mindenesetre az ember szerintem ne vezesse vissza erzelmi kotodeset valamilyen kodos tortenelmi vagy nem tortenelmi szemelyhez. sokkal gyorsabban valtozik az elet hogy barmifele jezushoz, abrahamhoz tenyleges kozunk lenne.
jezus elete sem jelent legtobbunknek utmutatast. mi lenne ha valaki elkezdene hogy piroska es a farkas tortenete mervado a szamara.
a maaban elunk egyszeruen meeg a mai partokkal is nehez a kozos kotodest megtalalni.
akartam kerdezni hogy en meg osomnek tekintsem charlemagnet vagy xii pius papat? tenyleg mi a franc kozom lenne hozzajuk, olyan mertekben hogy OSOMNEK tekintsek nagyapamon, apamon, anyamon kivul mast?
ha az alexandriai jelenet(???) a 30-as evek magyarorszagarol szolt akkor megint csak igazam van mert az okori roma/alexandria tortenetenek tul sok koze nincs a megirt REGENYHEZ.
es a zsidok szerepeltetese ugyancsak lehet tulzott. lehet hogy az ormenyek vagy gorogok ellen is volt hasonlo pogrom/haboru.
gardonyi irt egy konyvet a romaiakrol. szerepel benne EGYALTALAN zsido?
látzod így jársz, ha fontosságot tulajdonítasz a saját személyiségednek, macsek Zoltai Gusztávról beszélt, te most IRL azonosítottad magad Zoltaival, úgyhogy te már echte zsidónak minősülsz...
"Ami még rosszabb. Fasiszta vagy Wilbur. Bizony. – Micsoda képtelenség – mondtam én. – A fasiszták alsóbbrendû emberek, akik elhiszik, ha azt mondják nekik, hogy felsôbbrendûek – mondta Eliza. – Nana... – mondtam én. – És azután azt akarják, hogy mindenki más haljon meg – mondta Eliza." (Kurt Vonnegut, Börleszk)
"picit az okori roma tortenelme 'mintha' korulottuk forogna"
Szerintem pedig nem, hiszen ez a z egész regény egy eleve szándékolatan torzított halszem objektivvel iródótt, ha lehetek ilyen gonosz szegény főszereplővel.
A dolog másik vetülete pedig az, hogy Spiró itt sem tudott ellenállni áthallásokra utazó vénájának, és az alexandriai jelenet sokkal inkább az 1930-as évek Magyarországáról szólt, mint a valóság rekonstruálásáról.
errol mar beszeltunk, de tovabbra is meggyozodesem, hogy a konyvben a zsidok ugyan ugyanolyanok mint masok de sulyozasuk szerintem eltero a tenyleges tortenelmi sulyuktol.
tehat egy picit az okori roma tortenelme 'mintha' korulottuk forogna.
avagy a 'besenyo' szokasokrol ugyanannyi szo esik a konyvben mint a zsido szokasokrol?
Fredi, ha olvastad a Fogságot -felteszem igen- akkor tudhatod, hogy a könyv a mai olvasó számára azt mondja, hogy a "zsidók" sem jobban (sem rosszabbak) a Dekákné vásznánál, -horribile dictu - nem is mások, mint a többiek.
mivel spiro valoszinuleg nem antiszemita igy neeminemu kozosseget ereznie kell a zsidosag irant.
ha megmondod hogy mi az a zsidosag ami fele neki kozosseget kell ereznie? hiszen mindenki mas es mas.
ha mondjuk a vallassal kapcsolatban fogalmaz igy es te nem vagy vallasos? vagy ha a vallassal kapcsolatban fogalmaz ugy mint egy vallasos de azt mondja hogy a vallason KIVUL semmi de semmi kozosseg?
az allaspont az hogy mindenkinek igaza van. spiro nyilvan nem mondja hogy szuleihez nincs koze es szulei zsidosagat nem vitatja. de ettol szerintem beken lehet hagyni, avagy tekintsuk zsido ironak?
megjegyzem, a fogsagban a zsidosagnak eleeg fontos szerepe van. az okori tortenelem, nekem ugy tunt a fogsag alapjan, a zsidosag tortenelme. nem peldaul a vizigotoke. tehat akaar zsido is lehetne.
Igazad van, az általam igényelt a félmondat egy következő mondatban található. De nem ez a lényeg.
Hanem az hogy Spiró és más sem bújhat ki a bőréből. Az a százezer vagy még több sem, akiről szó van. Nem hiszem, hogy mert magyarnak tekintik magukat, úgy tehetnek, mintha semmi közük nem lenne a zsidósághoz. Nem azért lettek magyarok, mert amnéziában szenvednek, hanem mert így alakult az életük.
Mindez azzal járt, hogy elveszett egy csomó dolog, jók és rosszak, többek között a közösséghez tartozás érzése.
Nem szoktam tisztességtelenül idézni, most sem tettem.
Nagybetütől, irasjelig tettem, semmi nem maradt ki, nem értem, hogy milyen félmondatot hiányolsz.
on
Spiró szavaival pedig semmi baj és benne semmi ellentmondás nincs. Ö annak tekinti magát, akinek akarja, és tudja, hogy más nem nem mindenki tekinti őt ugy, ahogy ő önmagát. Ő azt akarja, -és ez legitim törkvése- hogy az őt másnak -idegennek és elllenségnek - tekintők erre való lehetősége, érvrendszere lehetőleg ne növekedjék, és pont az erre veló kitettségben lát veszélyt a desperádók törekvésben.
Igy tehát érintett annak a keritésnek a meg nem építésében, amely mögé az Állományjavítók kenetteljes szavakkal őt isten őrizz, hogy be akarnák vonszolni magukkal, elvégre ők demokraták, és csak a magyar alkotmányban -szerintük- nekik járó önmegvalósitásukhoz elngedhetetlen nemzetiségi jogokhoz ragaszkodnak, és nem tehetnek róla, ha közben antiszemita vihart keltenek, elvégre miért akart az a fránya tartalmát engedő puskaporoshordó pont oda gurulni, ahol ők uri jókedvükben éppen az izzó parazsat rázzák ki pipáikból.
Talán nem vitatkoznék, ha te nem úgy tennéd, hogy az idézett mondatból elhagyod azt a félmondatot, amely legalábbis gyöngiti amit állítasz. Spiróval azért nem értek egyet, mert egyrészt az butaság, hogy a zsidóság csak a vallással együtt értelmezhető, ha ez igaz lenne, akkor persze abban is igaza lenne, hogy ő nem asszimiláns. A tényeket ugyanis nem lehet semmissé tenni akaratlagosan, tekintve hogy asszimilánsnak éppen azok neveztetnek, akik zsidó származásúak, mint ő is, de ma már magyarnak tekintik magukat. Minden szavából kiderül, hogy az egész ügyben nagyonis érintett és ez éppen abból a státuszból adódik, ami őt asszimilánssá teszik -- tényleg de randa szó.... Lehet hogy szeretne, de nem tud kibújni a bőréből és ez esetedben sincs másképp. Nem véletlenül teszed hozzá, hogy a kezdeményezés következtében majd "...lehetnek, akik az ő magyarságát is elmerészlik vitatni." --azaz a te magyarságodat.
Ezért nem hiteles ha Spiró vagy bárki más kivülállónak, nem érintettnek állítja be magát, miközben ugynaúgy érintett az ügyben, mint a többi százezer, akiről beszélünk. Mert én azokról beszélek, nem arról a néhány nemzetiségiről....
Ez egy tartalmas és a mostani írásaidhoz képest meglepően szuggesztíven és jól megfogalmazott érvrenszer, én az ellenkezőjét gondolom ugyan, amint ezt többször ki is fejtettem, most is meg fogom tenni, de mindjárt megyek Szentendrére, már századszor nézem meg azt a házat, ahelyett, hogy innen mazsolázgatnék ( http://www.lagur.com/english/index.php ), de ha I-ten akaratával ez egybevág, akkor este megválaszolok.
A Spíró írás egyébként tanulságos, mert mutatja, mi a vége az asszimilációnak, nyilvánvalóan és kényszeresen az, s itt akkor valószínűleg kevésbé fogod magadat egyedül érezni, hogy valaki vagy magyar, vagy kivándorol. Ebben neki igaza vagyon, csak én látok alternatívát is, s éppen az a kényszerű egyértelműség, amellyel ő (is) mondjuk az illúziókban élő pikdámával szemben ezt a folyamatot megmutatja, bizonyítja nekem, hogy a kezdeményezésünk helyes, amennyiben én nem szeretném, hogy az a sajátos magyarországi zsidó élet, ami szerintem fenntartható és elmélyíthető, végérvényesen eltűnjék.
"A veszély az, hogy nemcsak azok válnak egy újsütetű nemzetiség tagjaivá, akik úgy érzik, hogy oda tartoznak, hanem erőszakkal oda terelnek olyanokat is, akiknek az egészhez semmi közük. Ez a legjobb út a 21. század első zsidótörvényéhez. Ha ezt a parlament elfogadja, az ember a legjobban teszi, ha veszi a kalapját. Mint magyar meneküljön, félreértés ne essék, mert aki zsidónak érzi magát, rég elment Izraelbe vagy az Egyesült Államokba."
Ez úgy van, hogy a kezdeményezés vezetői sem alkatilag, sem kapcsolati hálójukat tekintve, sem intellektuálisan nem alkalmasak arra, hogy ellenérveket és ellenérzéseket és ellenérdekeket felmérve eszmei hátteret teremtsenek, vitákat generáljanak, majd célcsoportokra lebontva megfogalmazzák a kommunikációt.
De sajnos arra sem, hogy átlássák ennek az alapvető fontosságát és azt, hogy enélkül legitimitáshiányos, intellektuálisan és demokratikusan deficites és kontraproduktív a kezdeményezés (elnézést a borzalmas álmagyar mondatért, de most nincs kedvem cizellálni) és hogy teljesen tartalmatlan és ellenérveket meg sem halló mondatokkal nem lehet tartósan megalapozni effélét.
Éppen ezért csatlakoztam hozzájuk én, meg még néhányan, hogy valamiféle eszmei hátteret teremtsünk a kezdeményezésnek, amelynek végcéljával egyébként teljesen vagy majdnem teljesen egyetértünk: én mondjuk szekuláris-cionista alapon, egy általatok is ismert társunk még nálam is pragmatikusabban, a várható és pozitívnak értékelt magyar köztudati következmények miatt, de Seres Attila, a Sófár szerkesztője, akinek a cikkéből itt idéztetek, például azon az állásponton van, hogy a judaizmus nélküli zsidóság igazából értelmezhetetlen.
Na most ebből egy izgalmas és önmagában életet gerjesztő vita és közéleti létezés alakulhatott volna, de ehelyett, a szűklátókörű és amint említettem, elegendő vágott dohány híjával lévő kezdeményezők mindent a legszűkebb akciózásra, az aláírásgyűjtésre korlátoznak, mondván, hogy ha a kezdeményezést a parlament végülis elfogadja, akkor egy később megtölthető keretet teremtenek ahhoz, aminek a hasznosságát egyébként valamennyien belátjuk, ők pedig elsőrenden, mivel javarészt félzsidók vagy árjapárják és ( az és-t tessék úgy tekinteni, hogy az előbb említett ismérvek önmagukban természetesen teljesen tiszteletreméltók és kárhoztathatatlanok még a kezdeményezés szorosan vett szempontjai szerint is) finoman fogalmazva sincsenek lehorgonyzott judaisztikai vagy a zsidók akár modernkori történetére vonatkozó ismereteik vagy alapos elkötelezettségeik. Identitáskeresésük viszont őszinte és kényszerítő s így igazából éppen ők képezik le azt a kört, amelynek számára a kezdeményezés valódi támaszt adhatna.
Így aztán abban maradtam magammal, hogy amennyire lehet, igyekszem részt venni a narratíva megfogalmazásában, nyilvánosságrahozatalában, igyekszem, bár persze minden sarzsi nélkül, távoltartani minden tisztátalanságot és elvtelenséget, és elfogadom azt, hogy a kezdeményezés hasznos és fontos akkor is, ha először üres kereteket teremt csak.
