Bocsanat, en most lemaradtam a versekkel, mert harom napig Athén és Frankfurt között röpködtem oda-vissza, mint egy nikkelbolha...
Viszont ma lettem 32 éves!!!! Hát akkor ezen alkalomból az Isten éltessen engemet! Engedtessék meg nekem az álszerénység, hogy most saját verssel köszöntsem magamat:)
Születésnapomra
Harminckét éves lettem én. Jól esne most egy költemény, atti- lai.
Elmondanám, hogy ki vagyok: a mindenség, mi izgatott, volt ám hazám.
De nem járok a végére. Létem zsákja mélyére a volt hatolt.
Bármit írnék, értelme nincs, régen nincs már, nincs meg a kincs, talmi holmi
lett a csillag, lett a hajnal, nem hív már és nem marasztal édes- véres
szerelem se, fájdalom se, nincs már nekem bánatom se, nincs már kincstár.
Munkám van és boltba járok, nincsenek már látomások, élek s félek.
Hogy nem találok szavakat magamra és mi akad, az is hamis.
Most: befejezem magamat. A mélybõl többé szavakat nem hív a szív.
Voltam annyi, lettem ennyi. A különbség pont embernyi: atti- lai.
Hozd e költeményeket a táborba! Képeket nem kell, fejek lesznek ott is böven.
Temesd el azt, ami régen voltál,
Ne szólj ahhoz, kihez régen szóltál,
Végy új ruhát is, és végy új inget
És a búcsút is bátran intsed!
És ide kellene rólam egy kép.
Horváth Magdi (Ha kedveljük Horváth Orsit és Magdit, akkor őt is):
Csalfa tavasz
Motto: Amikor a fájdalmat nem tudjuk megosztani senkivel, az rossz. Ha a szépséget, s örömöt nincs kivel: az sokkal rosszabb.
*
Iszonyú tavaszi fény Szikrázva égõ agyafúrt kárhozat! Hová vitted el a szép Szívmelengetõ téli álmokat? Hitted tán, hogy lelkemet elkápráztatod Hamis örömmel, S boldog februáromat szívesen váltom Áprilisra fel? Jaj neked, gonosz lidérc Napfejû szajha, álnok boszorka! Kedvesem nélkül mit ér a fény, Minek a tavasz, Ha most van Igazán tél?!
Elekes Zsuzsa:
Kábulatban
Örvény, jéghideg habok, tarajos hullámok dobálták testemet. Kéjes vigyorgással arcán, megjelent a halál. Fényes fekete köpenyét, mint halotti leplet borította fuldokló tetememre. Az idõ megállt, a lélegzet megakadt, szemem pillái mázsás kõként nehezedtek rám. Örült táncot járt a tenger zenéjére testem, a habokból díszes ruhát varratott a halál.
Árvai Ferenc Ödön - képileg Papp Attilás, szövegileg?
Fogyatékosoknak gyûjtõ
Jó estét, elnézést... Bocsánat a za... Ne haragudjon... Meghallgatna egy... Csókolom, ráérne... Egy pillanatra ha...
Van, aki ad; van, aki megáll mentegetõzni; van, ki csak futtában szól oda; de vannak modortalanabbak is.
Molnár H. Magor, a szerény...
UTÓIRAT
van egy képem rólad a tárcámban hordom mindenhová magammal viszem a minap azon gondolkodtam hogy veszek egy borítékot és valamennyi bélyeget és feladom magamnak postán azt a képet butaság tudom de arra gondoltam hogy fogok örülni majd ha viszontlátlak téged
Mondj nekem verset, jó barátom! Ne szavalj. Mondj. Verset. Simonyit. Simonyi Imrét, kit agyonhallgatunk most is, Mint régebben Kádárék, s Rákosi...
Nyul Krisztián (és nem Béla), a modern beteg:
Nátha
Nehéz az orrom, ki kéne tolnom levegõt, nem megy létszáma nem egy vírus, mi támad, nyomom az ágyat, Fejem de bágyadt, fejem le számon, amit az orron nem tartok számon. Zsebkendõ tartók ürülnek, tar tok marad csak nékem, fel kõne kélnem, gyenge a génem De csak náthásan fekszek itt, Jajaj!
Azt persze nem tudom, hogyan áll éppen a tábori program szervezése, de olvasótábor hús-vér költők nélkül mit sem ér! Itt van néhány jeles költőnk, akik közül szavazással ki lehetetne választani azokat, akiket szívesen látnátok Diszelen:)
Tóth Ferenc - eredeti név, hihetetlen életmű!
Est
Csendesedj vers, est mereng óra halkul tétován, puhán osonj sötét. Pöfékelõ buszok, mint sok fagott kotyog, motorzaj csendesedj. Köd-pernye lebben, elsuhan egy árny, siet haza. Ablak, szelíd mosoly naív magány, beteg a fény nagyon. Elült a por a szél pihen, magát kifújta már a tócsa is ásit nagyot, egy csikk vacog. Komor az éj és csíp a csend. Várom a holnapot.
Nemes Zoltán Márió - kicsit Bélás, de éppen az a jó :)
Alkalmi magyarázatok a húsról
Állatok a gyeptéglában. Hová mászol, ha nem akarod, hogy fel- szürcsöljenek? És hol vannak azok, akik Juditok?
Most a mozgolódás. Hogy menjünk valamire. A Juditokkal. Abban bíztam egy ideig, hogy ez csak olyan álhús. De nem. Most már nem kuporcolok: ehhez férfi kell.
Jönnek a fõszervek. Ezt a Judit dolgot le kéne zárni. Mint a cseppfertõzés. Olyanok.
Miként a köröm, ha benõtt: kemény leszel egy puhában. Judit álsága kijózanít. Leteszem a szerszámokat a gyepre. Õ kollaboráns, te áruló maradsz.
Azt írod, barátom... De csak réseket, nem látom, mit írsz, csak mögötte képeket, csak ahogy késõ délelõtt metróra szállsz, késhegynyi tekintettel utat kaszálsz magadnak bambán, most is másnapos benned, mint mindig, a fáradtság, és minden szennyed arcod mélyülõ barázdáiba lökted, sokadnapos szaga a laza közönynek már szinte mindennaposan leng körül, felbõszít, ha egy kölyök visítva örül valami idétlen, csacska, bóvli tárgynak, káromkodsz, ha véletlen hátba vágnak a fontoskodva pörgõ aktatáskák, pedig szemeid alatt a szürke táskák már neked is kásásodnak, úgy, mint azon a tavon a víz, bár õt sem olvasod nagyon régen már, és ha olvasol egyáltalán, gyötör-e még a sok volt szisszenõ talány, a talán, a mégis, a miért, s a paradox, ha állottkrumpli-színû estén még bedobsz magadba valami nosztalgikus mérget, már csak azért, hogy kicsit ártson, hát téged is elértek némaságtól zsíros kádak, szemetes alján trutymós hajakba száradt, idegen szukáktól rúzsos cigicsikkek, használt kotonok és idióta viccek, hiába nézem kis betûid, nem látom, mit írsz, csak egy méla, nagy óriásplakáton vigyorgó macát, vagy mosóport gyerekkel, s a plakát ráncait, telve közönyös szennyel...
Anikó száma: +40726312757 (tavaly nyáron még ez volt, és azt hiszem, mobil)
De mitől ég a ház??? Nincsenek erdélyi jelentkezők? Nem akarok vészmadár lenni, de ha eddig nem jeletkeztek, akkor most ha így 3 héttel előtte szóltok, már biztos nem fognak ráérni, vagy nem lesz pénz vagy ilyesmi.
Isten vagy Ancsa!!! Nem akarok telhetetlenkedni, de elektronikus címeid vagy teflonszamaid nincsenek esetleg? Félek, a boritek nem ér ki időben. És nem baj ha régi, lényeg, hogy képben legyen olvasótáborból és ne oviból jöjjön!!!
A verseket meg szavaljad csak szépen ide, az pláne jó, ha nem J.A.!
Ancsika, én egy szóval sem poénkodtam, mindent komolyan gondolok, amit ide leírok. A visszaszámlálásról pedig senki sem tudott, inkább azt hitték, hogy meghibbantunk és mostantól csak versben beszélünk. Ennek jegyében:
Nyár volt
Nyár volt, de mindnyájan fáztunk, hát begyújtottunk a mesekályhába, ott melegedett belém, hogy valahol, ahová elérünk, vár ránk a lány, aki mi vagyunk, vár rátok a legény, aki meg ti vagytok biztosan és észrevétlenül, mint hóborított földekben a tavasz és elõjön és megigéz, ha napszívünk kisüt szép homlokunkon.
Katikám, talán nekem is vannak címeim, talán el is küldeném neked, ha pl válaszolnál a leveleimre, vagy legalább valamit reagálnál rájuk:) Uff. És ez Emesének is szól.
Egyébként kifejtenéd, hogy mi az, hogy ég a ház? Ez azért ránk is tartozik, egy kicsit bövebben is, nem? Nincs erdélyi jelentkezö? Salamon lett a polgármester? Vagy Tábor Sándor?
Naszóval. Nem akarok szervezni, nem is tudnék. Elég baj lenne, ha én szervezném az olvasótábort, ezt én is tudom. Ez csak egy ötlet volt és valahogy nem látom, miért kell ezen poénkodni, (biztos én vagyok fafejű) és nem tudtam a visszaszámlálásról sem. (Illetve örülök, ha ilyen jó kedvetek van s csak ennyi az egész.) Peti, nem vagyok a szerelmesversekre "rákattanva", ez az egy van, ami most nagyon rólam szól. Vagy talán még a Tétova óda, de sajnos ugye az sem Attila. Majd keresek tőle is, de az ő verseit nem tudom kívülről. (Elég szégyen egy "igazi olvasótáboros"tól, dehát ez van.) Azt sem tudtam, hogy "ég a ház", Kata, csak hallottam róla, hogy címeket gyűjtötök, de mint mondtam, a címek régiek, a 2001-es táborban kaptam őket.
Nem azért irtam, amit irtam, hogy "belepofázzak" a "beszélgetésetekbe", bocs ha úgy tűnt.
Tehát a címek:
- Aczél Annamária (Anikó), Zabola (a mostani irányítószámot nem tudom, megváltozott, a régi 4066) nr. 80/A (utcanév ugye nincs)
- Bodó Imola, Bereck, Fő út Bl. 4., Ap. 5.
- Dragomir-László Magdolna (Matyó) Kézdivásárhely, Str. 1 December 1918, nr.6. Bl.22. Scr. B., Ap. 15. (ők talán elköltöztek, Anikó lehet, h tudja az elérhetőségeit)
- György Ágnes, Kézdivásárhely, Str. Bem József nr. 7.
- Kovács Izabella, 4073 Turia, Str. Valál nr. 1069
- Léva Tünde Kézdivásárhely, 25. udvartér nr. 2/A
- Veress Katinka, Kézdivásárhely Str. Progressului nr.8, ap.5.
- Vitális Ágnes Kézdivásárhely, Str. Márton Áron nr. 20.
És van egy anyaországi, szerintem őket is jó lenne hívni.
- Dusa Ágnes és Diána, 4031 Debrecen, Vásáry István u. 5. 1/7 (az ir. szám nem biztos, Debrecent is kerületekre osztották, mint Pestet, ahol én lakom, ott ennyi az ir. szám és ez viszonylag közel van.)
A kék, vas éjszakát már hozza hömpölyögve lassudad harangkondulás. És mintha a szív örökrôl-örökre állna s valami más, talán a táj lüktetne, nem az elmulás. Mintha a téli éj, a téli ég, a téli érc volna harang s nyelve a föld, a kovácsolt föld, a lengô nehéz. S a szív a hang.
Kedves Ancsika, legközelebbi talalkozasunkkor kapsz egy nagy korso sört!!! Te vagy az elsö, aki érdemben reagal az akcionkra, es nem is akarhogyan! Ez egy igazi olvasotaboros, gratulaljunk neki, versre verssel felel!!! És még címei is vannak, hogy a racionalis keményvonal is ki legyen elégítve:)
Kérdésedre válaszolva: a vers József Attila természetesen, mint ahogy mindegyik idézet, vers töle van, akciónk lényege Zolival, hogy a táborig minden napra beírunk töle valamit a fórumra, ez most a mi visszaszámlálásunk:) És persze lehet beszállni, reagálni, viszontversezni, bármit, legyen ez interaktív, ne csak a mi magányos baromságunk, gyerünk, gyerünk:)
A Radnóti nagyon jó ötlet: azt a tábort már Ancsa szervezi saját vezetösegével, mi akkorra már borzasztoan öregek leszünk:) Majd megyünk tiszteletbeli sörivónak egy-két napra, ha meghívtok!
És akkor most a mai Attila, mert hogy "mindennapi Attilánkat add meg nékünk", írta valami ismeretlen füzfapoéta:)
Nyolcesztendõs lányok
Hosszú sorban jönnek, mennek, apró ördögök, de szentek, homlokuk friss, meleg kenyér, szén a szemük, szénparázs.
Hosszú sorban jönnek, mennek, mint a virág, úgy szeretnek, úgy szeretik a fiúkat, akárcsak a gyöngyvirág.
Hosszú sorban jönnek, mennek, ha sírnak is, csak nevetnek. Messze vannak, messze vannak, mint a vídám csillagok!
Holnaptol akkor Ancsa kedvéért szerelmeses idézeteket válogatok, ez a mai volt a pedofil-bevezetõ:)))))
Vörös István Gábor, a hihetetlen
Nyul Krisztián (és nem Béla), a modern beteg:
Ő pedig Tóth Ferenc...