Hát valóban pangás van most, mivel általában tél elején, tavasszal oltogatunk szőlőt.
Ami a kérdésedet illeti, szerintem már februárban nekifoghatsz kézben fás oltásokat készíteni, már előre meghajtatott alanyra még nyugalomban levő nemes csapokkal. Oltás után iskolázd lehetöleg meleg helyen nyirkas homokban, legjobb ha párában van amig a forradás létrejön. Miután összefort csak utánna kezd gyökeret fejleszteni.
Saját tapasztalatom, hogy az oltáson mikor már fejlődött úgy 10 cm- es hajtás, csak utánna kezd gyökerezni.
Ha új (kb. 20 méteres) szőlő sort akarok telepíteni. Milyen megoldást javasoltok? Gyorsan növő vadszőlőm van alanynak. Esetleg ezeket szúrjam le tavaszon és a rá következő évben zöldbe fás oltással oltsam? Vagy valami mást csináljak?
Köszönöm a tippeket, előre is.
Na 2 valaszt kaptam, de mind2 ellentetes. na meglesem a linket majd. de kerdeses h akkor el v sem. ha nem el nincs gond. ha el akkor van okunk aggodni. masik dolog:
a tul sok szerves tragyatol a talaj kotottebb lesz igy a filoxora egy ido utan meg tud elni. DE: ha korbe homok van es csak a szoloben kotott a talaj akkor eljute a filoxera a fold femett is? (telorol irtam)
A parazitával történő együttélés mindig létrehoz valamilyen védekezést. Különböző mértékben ellenállók az amerikai fajok. Olyan mindenesetre nincs, amire végzetes lenne, hiszen az már rég kiszelektálódott.
Egy ragacsot termel a megrágott gyökér, ami betapasztja a phylloxera szájszervét.
Viszont a phylloxera is alkalmazkodott az ellenálló amerikai fajokhoz, így számára a V. vinifera teljesen kispályás. Az ültetvények letarolása után persze maga is elpusztul, mivel nincs mit ennie. De az amerikai hibrideken (levélen is, nemcsak gyökéren), meg alanyfajtákon (szintén amerikai hibridek) túl tud élni. Ez ugyanolyan stabil együttélés, mint az amerikai kontinensen.
A filoxéra az alany gyökér héját nem tudja áttörni mert kemény és vastagabb mint az európai és így nem tudja fertőzni, mert nem él meg rajta. A homokban nem tud járatot kialakítani és befullad. Tehát öko vagy biológiai védelem.
Amúgy még megvan és az európai vesszők gyökerét fertőzi is, de levél tünete is van, filoxéra gubacs.
Állítólag a pestist okozó bacik még most is élnek, csak éppen nem olyan nagy számban, hogy gond legyen. De a filoxéra sztem másabb. Az vagy van, vagy nincs egy adott helyen. Szvsz egy rendbe rakott kertben nincs.... Ha pedig van, akkor simán elszaporodhat nagyobb mennyiségben is.
Amit érdemes lenne tudni, hogy az alany szőlők gyökerével hogyan viselkedik? Azt is szívogatja, csak nem tesz kárt a gyökérzetben, vagy esetleg mint a homok talajt nem kedveli így el is pusztul? Sztem már csak azért sem kutatják nagyon a filoxérát, mert az oltvány jó üzlet...
Jogos a fenntartásod! Ezért tervszerűen, előre átgondolva a ledöntés lehetőségeit úgy kell megválasszad az alanynak használt tőke vesszőit az oltáskor, hogy olyan magasságban legyen az oltás helye, hogy a döntés után az éppen a talaj felszínére kerüljön. (Nem veszett még ki a filoxera Európából, mint a pestis?)
Hadd kérdezzem meg, ilyenkor nem baj, hogy a ledöntött tőkefej legyökeresedik, és ha jól sejtem, ez a tőkefej már egy európai fajta - hiszen a régi oltás valahol a tőkefej és a földfelszín között van - tehát a filoxéra azokat a gyökereket már tudja bántani? És ezzel kárt okozni a növénynek.
Mert nekem is vannak ilyen terveim, de eddig fenti gondolatom miatt nem mertem meglépni.
2 oltás/ töke, nagyon jól sikerült, de kettön az alsó oltás gyengélkedik. Pontosan arra gondoltam én is, hogy két-három szemet a közelébe oltok és késöbb majd meglátom……
Nem sokat veszíthetek……szölön ilyenröl még nem hallottam, de mindig tanul az ember…
Én hasonlót csináltam zöld szemmel egy felesleges vastag karba. Természetesen semmi tétje nincs, ha sikerül örülök, ha nem, akkor így jártam. A levélnyél leesett, a pici hónalj hajtás tegnap még élt. Ha sikerül, jövőre a szomszéd (emberi) kar vastagságú izabelláit átoltanám fekete rizlingre. Ilyen vastag felkopaszodott kart leváltani már nem nagyon merek.
Ezt is ki lehet próbálni, jó lehet abban az esetben, ha a tőkének szép egészséges törzse van. Nem tűnik nehéz műveletnek, de én egy törzsbe két-három szemmel próbálkoznék a biztonság okáért.
A fordított T inkább azért van, mert így kényelmesebb a művelet. Ráhajol, vág, szemet bedug, kötöz. Én biztosan tízszer annyi ideig elvacakolnék vele. (Persze kényelmesen székre ülve, lábam között a tőkével.)
Igen ez érdekes a már mint vágás ,gondolom azért is mert a szőlő tőke kérge vastagabb nem egy éves hajtás és így könnyebben felhajtható a kérek ha nem teljesen merőleges a vágás .
Meg az is érdekes hogy a T metszés fordítót ugyan úgy mint amikor citrusféléket oltunk .
Nekem is tetszett! Ráadásul azt vettem észre, hogy a T megvágásánál a kereszt irányú vágáskor nem merőleges a kés a tőkére, hanem ferde. Ennek következtében a hély alá nyúlás sokkal könnyebbnek tűnik. Majd kipróbálom más gyümölcsfajtáknál is, hogy tényleg így van-e?
Akkor célszerű csinálni, mikor a hajtások erőteljes növekedésnek indultak. Úgy gondolom, hogy ez egy 3-4 hetes időszak április végétől, de inkább május. Inkább a nedvkeringés teljes megindulására és a hajtások növekedésére kell figyelni, mint a naptárra. Nekem nagyon tetszett ez a videó, sokat gyakoroltam.
