1. Szerintem közelebb van a szám a 800 ezerhez, mint a 600 ezerhez, de ezen nem igazán szeretnék vitatkozni. Lehet, hogy te jársz közelebb a valós számhoz. Majd ha lesz népszámlálás, meglátjuk.
2. Olvasd el l.sz. még egyszer és figyelmesebben amit írtam. Leszakadni, illetve felzárkóztatni a két ige. Ezek közül a leszakadni nem "műveltető" ige és azt jelenti, hogy "passzívan leszakadni hagyni", szemben a "műveltető" felzárkóztatni igével, ami az aktív részvételre utal. Ezen kívül nem a kormányról van szó a mondatban, hanem általános alanyként mindannyiunkról. Pl. rólad is meg rólam is. Ugye nem gondolod, hogy a kormány a minden és rajta kívül nincs más akár közéleti, akár civil résztvevője a magyar társadalomnak? :-)
3. Utaltam az EU belső problémáira is. Viszont a mondatod fordítva is igaz: a magyar kormánynak- mielőtt az EU-t bírálja - előbb a saját háza táján kellene söprögetnie...
1. A 800 ezer kicsit túlzás, max. 600 ezer lehet a számuk hivatalos becslések szerint
2. Kicsit erős kijelentés, sőt, alaptalan vádaskodásnak tűnik, hogy a Kormány leszakítani akarja a cigány kisebbséget. A támogatások felhasználási módján valóban lenne még mit tökéletesíteni, de szvsz a leszakadás ellen most már a cigányságnak is kellene valamit tennie. Az úgy nem működik, hogy a többségi társadalom kinyújtja a karját, hogy kihúzza a gödörből a kisebbséget, az pedig csak üldögél ott, egy szalmaszálat nem hajlandó keresztbe tenni, és azt várja, hogy mikor jönnek érte emelődaruval...
3. Az EU-nak - mielőtt a magyar kormányt bírálja - előbb a saját háza táján kellene söprögetnie (Dél-Franciaországban olyan lepusztult arab negyedekkel találkoztam, hogy ahhoz képest Józsefváros valóságos Strasbourg)
A 663-as hozzászólásom úgy tűnik érdektelenségbe/értetlenségbe ütközött. :-)
Pedig nagyon komolyan veendő szcenárió ez! Országunk miniszterelnöke fejtette ki pénteken a 2. -4. bekezdésben foglaltakat. (forrás: Reuters nL 15121221.)
------------------------------
Népszavazás és nemzeti önbecsülés: ez az EU már csak ilyen szervezet. A felelős politikusok nem tudnak dönteni még a saját szervezetük belső szabályainak reformjáról sem, de ettől függetlenül a tizenöt tagállam mindegyikében megszerveztetik a referendumot. Ez egy nagyon valószínű megoldás! Nincs ugyan konkrét elképzelése az EU-nak az új tagjelöltek felvételének pontos forgatókönyvére sem, de meghajolnak majd a népakarat előtt!
Szerintem sokkal inkább növelné nemzeti önbecsülésünket ha pl. OV lélekben 10 millió magyar ME-ként a kisebbségi kérdésekre sokkal nagyobb és pozitívabb hagsúlyt fektetne. Ha másért nem, azért, hogy ha majd valamikor komolyan szóba kerül majd EU tagságunk és lesz konkrét időpont is, akkor (de addig is) jelentősen rontja majd pozícióinkat az, ha van egy kb. 800 ezres tanulatlan és egzisztenciálisan leszakadt kisebbség Mo-n. Sokkal pozitívabb elbírálásra, nagyvonalúbb támogatásra/finanszírozásra számíthatunk szerintem, ha az EU döntéshozói látják, hogy nem leszakadni, hanem felzárkóztatni akarjuk roma honfitársainkat.
En sem ertem, hogy miert ennyire biztos benne Orban Viktor minisztelnok.
Ha visszakanyarodok Portugaliahoz, akkor en korantsem vagyok benne biztos, hogy azok a kedves Portugal emberek igennel szavaznanak. Nekik nem feltetlenul elony a mi csatlakozasunk.
Ettol meg nem a nemzetunket nezik le! Ettol meg nekem nem lesz rossz a nemzeti onbecsulesem.
Tolem ne kerdezd az ertelmet! Mert en nagyon nem ertem.
Ha szavazni fognak, akkor sem a magyar nemzet "leterol" szavaznak, csak arrol, hogy akarnak e minket az EU-ban. Csak tudnam miert erdekli ez Orbav Viktor miniszterelnokot, ha ugyis van elet az EU-n kivul.
Szoval nem ertem. Nem is annyira erdekel mondjuk.
Orbán: nemzeti önbecsülésünket érintené a népszavazás
... Külpol
szeptember 17. 17:07
[MTI] A magyarok nagy rokonszenvet élveznek az EU minden országában, ezért Budapestnek aligha kellene tartania egy a csatlakozásunkról döntő népszavazás kimenetelétől – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök Günther Verheugen nemrégen tett kijelentésére utalva a Berliner Zeitungnak adott nyilatkozatában. Mindazonáltal a kormányfő Magyarország nemzeti önbecsülését érintő kérdésnek tekintené, ha az Európai Unió tagállamaiban referendumot írnának ki tagfelvételünkről. Az EU közelgő nizzai csúcsértekezletével kapcsolatban úgy fogalmazott: lassanként csökkennek a bővítéshez fűzött remények. Míg korábban reálisnak tűnt, hogy a csúcson megszabják a bővítés menetrendjét, most már korántsem tükröződik a nyilatkozatokban ez az eltökéltség – vélekedett Orbán. Korábbi nagy vihart keltett kijelentését megismételve Orbán hangoztatta, hogy „természetesen létezik számunkra élet az Európai Unión kívül is”. A miniszterelnök szerint jelenleg ugyanis nincs egységes akarat az EU-n belül a bővítésre.
Max Jakobson, ismert diplomata, Finnország korábbi ENSZ-nagykövetének a globális amerikai lapban megjelent cikke nem sok jót ígér az EU-hoz csatlakozni vágyó országoknak. Már írásának címe is – Európa bovítése hajdan nagy ügy volt – mutatja, mennyire változott a légkör a tíz évvel ezelotti párizsi csúcshoz képest, amikor ünnepélyesen meghirdették a békés, demokratikus és osztatlan Európa megteremtésének célját. Az EU-kormányok persze továbbra is elkötelezettek a 12 jelentkezo ország felvétele mellett, de mára elpárolgott az a küldetésérzet, ami eredetileg inspirációként hatott. Ma már a nyugati kormányokat a keleti országok csatlakozásánál jobban izgatja a két fél közötti gazdasági szakadék. A nyugat-európai országok lakossága legjobb esetben semlegesen, rossz esetben ellenségesen viszonyul a csatlakozáshoz. Az emberek félnek a Kelet-Európából félelmeik szerint várható munkakeresok és bunözok hordáitól. Az idegenellenesség növekszik. Magasabb szinten árnyaltabb félelmek uralkodnak. Attól, hogy ha több a tagállam, csökken az összetartás, nagyobbak lesznek a gazdasági különbségek, eltérobbek a kulturális különbségek és a biztonsági érdekek az unión belül, valamint megnehezedik a döntéshozatali mechanizmus. És nehezebb lesz az Egyesült Államokkal szemben hatékonyabban fellépni.
Mivel nagyon fontosnak tartom az EU szempontjabol azt, hogy akkor vegulis mi van Ausztriaval, csak bemasolom ezt.
Lehet egyszer meg fontosak lesznek ezek a mondatok, ha csak mika 668-as hozzaszolasara gondolok.
Chirac ismét elítélte Haider pártját ... Külpol
szeptember 15. 19:23
[MTI] Jacques Chirac francia elnök pénteken ismét elítélte, hogy a szélsőjobboldali Szabadságpárt részt vesz az osztrák kormányhatalomban, és azt hangoztatta, hogy az Európai Unió "figyelmeztetést intézett" mindazokhoz, akik nem tartják tiszteletben a szervezet meghirdetett értékeit. "Egy szélsőséges és idegengyűlölő párt részvétele egy európai kormányban sokkoló és abnormális a ma Európájában " - jelentette ki a francia államfő ukrán kollégájával, Leonyid Kucsmával tartott közös párizsi sajtóértekezletén. "Úgy határoztunk, hogy továbbra is éber figyelemmel kísérjük ezt a pártot, a párt minisztereit és az osztrák kormányra gyakorolt befolyását" - közölte Chirac arra a kérdésre válaszolva, amely véleményét firtatta az Ausztria ellen Jörg Haider pártjának kormányba kerülésekor elrendelt politikai szankciók feloldásáról.
Állítólag kormányunk (Száj-er Jó-zsef) szerint 2002-ig 1450 Milliádot fog költeni
az eu csa(t)la/t/kozásra...Ez egy olyan tág fogalom...
Gondolom ebből 25% megy kormányzsebekbe
25 % meg ellenzékiekbe...ahogy lenni szokott...25%-a meg a multikhoz...
EU csatlakozási segítségen értehetem pl. a "bánya" "felvirágoztatását"
"a légügyi dinasztia felemelkedését", a "fradi hirtelen szárnyalását a mélyből"
az olcsóbb kaját a közértben, a "szocialista holdudvar hirtelen erőrekapását is, az erőviszonyok
kiegyenlítése érdekében"
Az EU-nagykövet üdvözli a magyar pártok közös deklarációját
Elismerően nyilatkozott a magyarországi politikai pártok
EU-csatlakozást szorgalmazó deklarációjáról Michael Lake, az Európai
Bizottság budapesti delegáció-vezetője. Pénteki beszédében kitért
arra is, hogy Magyarország eddig egymilliárd eurót kapott az uniótól,
ami hazánk EU-csatlakozási költségeinek egynegyedét teszi ki.
Sz. I. M.
2000. szeptember 15. péntek 13:58
Az Európai Bizottság magyarországi delegációjának vezetője, Michael Lake
nagykövet pénteken délután az európai és a magyar munkaadók szervezeteinek
közös tanácskozásán (UNICE) beszédet mondott, amelynek szövegét az Indexhez
is eljuttatták az EU-delegáció munkatársai.
Az EU legmagagasabb rangú
magyarországi diplomatája az
úgynevezett UNICE-konferencián
hazánk Európai Unióhoz való
csatlakozásának esélyeit elemezte. Utalt
arra, hogy az unióhoz korábban
csatlakozott országok számos
szakembere ma már úgy gondolja,
alaposabban kellett volna felkészülnie
hazájának a tagságra, mert akkor sok
problémát elkerülhettek volna.
Csatlakozás - első osztályon
Arra is emlékeztetett Michael Lake,
hogy ez az első olyan bővítési
procedúra, amely olyan országokat ölel
fel, amelyek mind a demokrácia, mind
pedig a piacgazdaság örökségét hosszú
évtizedekre elvesztették. Ezeknek az
államoknak azonban „első-, és nem
másodosztályú” tagokként kell csatlakozniuk az euórpai szervezethez – méghozzá
a belépés első napjától kezdve.
EU-jogharmonizációnk lendületének utóbbi időben tapasztalható megtorpanásáról
úgy fogalmazott a nagykövet, hogy ez részben annak a következménye, hogy a
felvétel időpontja 2002. január elsejéről 2003 januárjára tolódott el.
Nem lehet gond a jogharmonizációval
Michael Lake azonban hangsúlyozta, hogy Magyarországnak nem lehet semmiféle
problémája a közösségi joganyag (az úgynevezett acquis) teljes átvételekor. Sőt, a
nagykövet kiemelte, hogy eddig példátlan módon, az összes politikai párt aláírta azt
a közös deklarációt, amely elkötelezi magát az EU-csatlakozás mellett.
Eszerint az összes aláíró politikai párt igyekszik elősegíteni Magyarország
mielőbbi belépését az Unióba - a lehető legkedvezőbb feltételek közepette. Az
ehhez szükséges kétharmados törvények elfogadásáért pedig minden politikai erő
megteszi a kellő lépéseket.
Ez a széleskörű politikai és társadalmi konszenzus segíti vezető pozícióhoz
Magyarországot a tagjelölt államok között – vélekedett a brit diplomata. A bővítési
folyamat szerinte nem súlyosbítja az EU-ban meglévő problémákat (a
bevándorlást, a korrupciót és a nemzetközi bűnözést), hanem éppen ellenkezőleg:
ez a legjobb mód arra, hogy leküzdjék a nehézségeket – például a rendőrök és az
igazságszolgáltatásban dolgozók munkájának jobb összehangolásával.
Phare-segély: eddig egymilliárd eurót hagytak jóvá
Az elmúlt évtized során több, mint egymilliárd euró támogatást ítéltek oda
Magyarországnak a PHARE-program keretében. Michael Lake szerint ezzel az
EU hazánk uniós csatlakozási kiadásainak egynegyedéhez járult hozzá. A
nagykövet hozzátette, hogy Magyarország a Phare-segélyből várhatóan kétmilliárd
eurót kap addig, amíg az EU tagja lesz.
A brit EU-diplomata felhívta az európai munkaadók, az UNICE vezetőinek a
figyelmét arra, hogy az unió bővítésével százmillió új polgára lesz a közösségnek,
ami összességében immár félmilliárd fogyasztót jelent az egységes belső piacon.
Michael Lake hangsúlyozta, hogy EU-felvétele után Magyarország az elsők között
csatlakozhat majd az euró-zónához.
Látható, hogy a Csurka kormányra készül a la Haider, ennek tudható be a hivatalos puhulás és az EU elfogadása, meg a lelkendezés az osztrák izoláltság megszüntetése miatt.
Nem sokára megy a zsinagógába, sábeszsipkával a fején :-))) ( Nagy poén lenne)
Épp ezért hasonlítottam a magyar minimálbért az ausztrál béremelési követelésekkel össze.
AZAZ: 25500 és kb 700*168 azaz 117600 Ft azért szembeszökő a különbség.
Utoljára Portugáliában 120000 Ft körüli minimálbéről olvastam, ezek szerint a tanárok ott sincsenek túlfizetve.
A magyar bérek szégyenletesen alacsonyak a termelékenységhez képest.
Kedvenc példám Lengyelország ahol kb 30-40%-al magasabb az átlagbér, jóllehet a GDP kb 20%-kal elmarad a magyartól, persze az árszínvonaluk is magasabb valamivel a magyarnál.
A jelenlegi magyar bérszínvonalon (bruttó 80 átlag), nem lehet EU konform
( nyelvtudás,szakképzettség,számítástechnika,stb)polgárokat nevelni, a családoknak nincs rá anyagi fedezete különösen nem 1-nél több gyerek esetében.
a 'törvényszeruen bekövetkezo káros hatások' kifejezést úlzónak érzem. Portugália 1986 körüli helyzetét nem ismerem jól; vannak viszont kérdéseim:
1. 1993 tájékán recesszió volt; valóban sok üzemet kellett bezárni Európa-szerte. Portugáliábn is feltehetoleg. Mmegjegyezném azt is, hogy a portugál ipar a csatlakozás pillanatában messze nem volt annyira versenyképes (átlagban), mint a magyar most. Talán ezek az üzemek nem voltak hatékonyak: mondjuk a dráguló élomunkára bazíroztak, persze nyilván sokan közülük az erosödo versenyt nem bírták a tömegtermelo külföldi óriásokkal szemben. Egyébként Portugália 1986-ban csatlakozott, miért pont 1990-1996 közötti adatot adsz meg?
2. Ennek mi köze van a csatlakozáshoz? Az ti. - egy hatékony, 'karcsú' közigazgatáshoz képest mindenképpen a bürokrácia duzzadását eredményezné; ha ápolókat, tanáraokat és rendoröket bocsátottak volna el: az miért az EU 'bune"?
3. Képzeld akkor, milyen irreálisan magas lehetett ott az agrártermékek felvásárlási ára, és a szubvenciók mértéke, ha az EU szint csökkentést jelentett... Magyarországon nem ez a helyzet, tudod.
4. A mikro- és kisüzemek nyilván tönkre mennek itt is: ezt már évek óta mindenki mondja...
5. Az EU-termékek kereskedelme - az agrártermékeken kívül - gyakorlatilag semmilyen korlátozásba nem ütközik már Magyarországon. Az integráció a közös pénz bevezetésével ugyan még errefelé terelheti a potenciális versenytársak figyelmét, de véleményem szerint sokkal nagyobb pozitív hatással lesz számunkra a (jobban) megnyíló nyugati piacok...
6. Gondolom, a belso területek nem tudnak gyors ütemben fejlodni, legalábbis olyan gyorsban, mint Lisszabon és Porto, mivel ott az infrastruktúra, a képzett munkaero sokkal kevésbé áll rendelkezésre... Nálunk is így van ez a Dél-Dunántúlon vagy Északkelet-Magyarországon. Ez természetes... Az EU-csatlakozás inkább a tompíásban segíhet, hiszen komoly infrastruktúra/energetikai/stb. beruházásokat finanszírozhatnak Brüsszelbol.
Ha már a portugál példát hoztad fel, bemásolnám ide egy másik topic-ban korábban írt hozzászólásomat:
"Igen, az EU-csatlakozásról beszélek. Jóformán az összes párt támogatja a média hathatós segítségével, az egyszerű nép pedig azt hiszi, a csatlakozás után varázsütésre "európai színvonalon" fog élni, mint az irigyelt osztrákok és németek. Pedig ez nem igaz.
A pártok és a média eltitkolják a törvényszerűen bekövetkező káros hatásokat. Vizsgáljuk meg, mi történt a hazánknál sokkal kedvezőbb helyzetből induló Portugáliával a csatlakozás után:
1./ 1990 és 1993 között 70.000 alkalmazottat foglalkoztató 400 üzem volt kénytelen bezárni.
2./ Az 500.000 állami alkalmazott ötödét elbocsátották, köztük 30.000 tanárt.
3./ A gabona és hús felvásárlási árát, valamint az agrárszubvenciót lecsökkentették. Ebből következően:
4./ 600.000 mezőgazdasági üzem kétharmada szűnik meg.
5./ Az EU termékei kiszorították a hazai termékeket a piacról
6./ A reginális egyenlőtlenség folyamatosan nő, a tengerparti terület kívételével az ország elszegényedik.
Mindez úgy történt, hogy Portugália az EU-tól költségvetési támogatásként 1989-től 1999-ig 24 milliárd ECU összeget vett fel. Hasonló támogatásra Magyarország nem számíthat."
Lehet, hogy sokkal hamarabb EU tagok leszünk, mint eddig gondoltuk volna?! Mondjuk 2-3 év múlva akár?
A megoldás végtelenül egyszerű: ki kell hagyni Lengyelországot ez első körben csatlakozó országok közül, s akkor három kis, jól felkészült országot: Csehországot, Szlovéniát és Magyarországot már fel is lehet venni mindenféle probléma nélkül.
Csak egy határozott EU döntés kéne az átcsoportosításról!
Hát csak ennyi a Kolombusz-tojás!
Lengyelország stratégiai helyzete a NATO-ban és potenciálisan később az EU-ban, mint legnagyobb új tagországi piac, valamint Németország pozitív viszonyulása a lengyelekhez negligálható szempont.
Az esetleges kihagyásból fakadó lengyel frusztráltság, a multik befektetési politikája az országban, és az oroszok esetleges (gazdasági) reagálása szintén felejthető következmény.
Szóval a legkorrektebb dolog - a fenti szempontok hanyagolása mellett, felelős, reálpolitikusi gondolkodással - saját érdekeinket képviselni még azon az áron is, hogy a visegrádi négyek egyik társországának hátára taposva lépünk be a "paradicsomba."
Nem emlekszem ra, mar lehet irtam, hogy egy portugal kozepiskolai tanar 1000-1400 US dollart keres havonta.
Ezt azert irtam le, mert talan jobb Portugaliahoz hasonlitani magunkat, mint Nemetorszaghoz.
Németországnak tovább kellene fejlődnie a mi szintünkre, el vannak maradva...
Alacsonyabb gazdasági növekedéssel kevesebbe van náluk a gázolaj literenkénti ára (!!)
Sőt még kevesebb lesz, mivel nálunk áll. holnap megint emelik...
Viszont munkabérre sokkal többet költenek...
Eszméletlen pazarlás...
Ha ők ezzel EU tagok, akkor mit szóljunk mi???
Kíváncsi lennék, mi az a TÖBB, amiről szó van szerinted Németország esetében.
Valamint arra is, hogy szerinted valóban nincs élet az EU-n kívül? Ez "fantáziád" szegénységének bizonyítéka, vagy valami indokot is fel tudsz hozni esetleg?
