Úgy néz ki, az ausztrálnak nevezett paradicsomunk kereszteződött valamelyik másikkal. Az eredetinek a bogyója kívül rózsaszínes, belül sötétpiros, kb. csúcsos tojásalakú, repedésre nagyon hajlamos. Ennek az újnak valamivel kisebb, pirosabb termése van, repedésre kevésbé hajlamos. Nem savas, húsos, nagyon jóízű. A növény nagyobb, erősebb, mint az ausztrál. A burgonyavésszel szembeni ellenállóképességét eddig szerencsére nem lehetett megítélni. Mit gondoltok, érdemes eltenni a magját? Mennyire valószínű, hogy ilyen lesz belőle, hány év kell, mire esetleg ki lehetne az utódokat úgy válogatni, hogy biztos ilyen legyen?
imádom olvasni ezt a fórumot, a biokert és a növényvédelmi illetve konyhakerti tanácsokat szoktam még olvasni. (A biokertből talán már ismertek páran). Szóval egy nagyon új és jó dolgot szeretnék megosztani veletek. Rátaláltam egy szerre, amely a biogazdálkodási szerlistán szerepel, tehát engedélyezett és mi már ki is próbáltuk. Édesapámék konvencionális gazdálkodást folytatnak, de nem kérdés, hogy ezentúl csakis ezt a szert fogják használni. Ez az EM-1 (Effektiv mikroorganizmusok), ha van időtök és kedvetek nézzétek meg a köv. oldalt: www.emtech.hu.
A szer nagyon jó, apuék soha még annyi uborkát nem szedtek mint idén miután ezzel permeteztek, a bab ami pedig ragyásodásnak indult meggyógyult a szertől és most harsogó zöld, illetve több virágot tenni nem lehetne rá. De ez még nem terem (kései ültetés) remélem, hogy majd itt is olyan hozamokkal büszkélkedhetünk mint az uborkánál. Az uborkánál ahol eddig egy nódiuszon 1-1 uborka termett, most 4-5 darab is van.
Bocsánat ha egy kicsit offnak tűnik a hozzászólásom, de az aszalás előtt éppen a betegségekkel foglalkoztatok és mindenképpen le akartam nektek ezt irni, mert tudnotok kell erről a dologról.
Ha megnézitek az oldalt, senkit ne riasszon el az ára, mert az egy tömény készitmény, amit többszörösére kell higitani.
Én 1 liter EM-1-t vettem dr. Hidas András biológus professzortól Gödöllőn ami 400 ft-ba került, de ezt a mennyiséget 300x-ára kell higitani.
Minél többszöri használata, öntözés és permetezés javasolt, sőt a komposzt is nagyon gyorsan megérik tőle.
Ahol lakom már használja egy házaspár és csak jókat mondtak eddig, de már hiszek nekik, mert már apuéknál én is megtapasztaltam.
Ó icsoda szép paradicsomok! Nálunk idén alig terem valami. Eddig úgy 5 db volt (persze nagyon finom, édes) és most se virág se zöld :-( Nálunk permetező locsolás van. Látom elvileg árt, de ez tavaly nem tünt fel, csoda sok és finom volt. Viszont idén van egy chili paprikám, irtó helyes, majd lefotózom nektek már szépen piroslik.
Most éppen esik az eső, de, ha vége és újra derül, kap egy bőséges rezes permetet.
Egyenlőre nem tudok jobbat.
Lehet, hogy fajta függő is ez az állapot. Mintha más formátumú kisebb bogyók lennének ezeken a töveken. De elbizonytalanodtam, mert vagy másfajta, vagy a "rézhiány" miatt más formájú.
azt hittem szakértő vagy! :) nálam idén nem vészes a helyzet, minden permetezés nélkül csak pár levél száradt el. de azért jó lenne tudni kezelni, ha nagyobb baj következne be.
Nos, én a diagnózisban segítettem, most már jöjjenek a szakértők! Frint esetleg? Valami ötlet?
Én jobb híjján talán lepermetezném rézzel, miután leszedtem minden 7 napon belül szedést igényelő félérett paradicsomot. (Mert 7 nap az ÉVI-je). Más ötletem nincs :-(
Szépen fejlett lombozatú, virágzó paradicsomaim kb fele (cca 20 tő) levelei olyanok mintha szomjas lenne. Öntözöm, eső is volt, tehát nem szomjas. A levelek szélei bepöndörödnek, elszineződés nincs. Rézgáliccal, ill. Championnal permeteztem kb háromszor.
Ha ez betegség, mi lehet? Van ellene valami szer?
Öt sorban vannak, ebből kettő sor ilyen, a másik három sor tök egészséges, üde zöld és tele bogyókkal. Ezeken a "betegeken" alig van bogyó.
Valóban fűszerpaprika jellegű, de annál jóval nagyobbra is megnő és vastagabb a húsa. Különleges formája van, kb. a felső harmadában megtörik növekedés közben. Ettől lesz bocskor alakja. Én még csak egyszer permeteztem, mert tetű támadta meg. Négy éve termesztem, de eddig még semmilyen betegség nem támadta meg, permetezni sohasem kellett, kivéve egyszer-egyszer az említett okból.
Azok között a fajták között, amik ú.n. "ősi fajták", azaz nem nemesítettek, és többé-kevésbé őrzik a jellegzetességüket sok-sok generáció óta, több olyan is van, aminek zárt a portoka (v. portokja?) és ezek csak akkor szoktak kötni, ha kopogtatja őket az ember, mert ettől felpattannak. Leglábbis valami ilyesmit olvastam, és azóta így csináltam, nekem bejött. A bolti magról kelteket sose szoktam kopogtatni, csak ezeket.
Nekem nem kelt ki ilyen gyorsan, februárban vetettem és áprilisra kelt ki. Már van rajtuk éretlen termés.
Át is lehet teleltetni, akkor hamarabb kezd virágozni és egyszerre több ágon. Tavalyról van 4 tövem. Tavaly cserépben voltak, idén kiültettem szabad földbe és valószínűleg az idei 8 tövet próbálom átteleltetni. De próbaképpen lehet, hogy a tavalyiakat is kásom, attól függ, hogyan tudom elhelyezni.
Nem kényesek, tavaly semmiféle kártevő vagy betegség nem támadta meg, teleltetés után viszont úgy néztek ki, mintha valami vírusfertőzést kaptak volna. De élnek, virágoznak és hozzák a termést. Érett még azokon sincs.
A Házi veteményesbe korábban tettem fel róluk képet.
Bár nem paradicsom, de az ehető földicseresznye (Physalis peruviana) is a solanacea családba tartozik.Egy hete vetettem el és már hajt. Ha valakinek van tapasztalata vele kapcsolatban szivesen vennék egy kis okítást.
A legnagyobb bogyójú, kevéssé szeldelt levelű paradicsomom az első virágokat mindig le szokta dobni, akármit csinálok vele. Aztán később terem, úgyhogy most már ezen nem szoktam izgatni magam. Ha a második, harmadik fürt is lepotyog, akkor lehet kezdeni aggódni. Annál a fajtánál az összes virágból soha nem lesz bogyó, fürtönként max. 2-3, akárhány virág volt rajta.
Úgy tudom, ide paprikával kapcsolatos dolgokat is lehet írni. A képen bocskor fajta van, már 12-13 cm. Ez egy különleges magyar fajta, bőtermő, illatos és nagyon jóízű. Elég nehezen tudtam szerezni. Azért mutatom be, mert szívesen adok másnak is magot belőle ősszel. Érdemes a fajtát ápolni.
Minden szakirodalom azt írja, hogy csak a tövét szabad locsolni. Gondolom, a gombafertőzés miatt. Az is lehet, hogy a locsolástól lehűlnek a virágok. A vezetékes víztől össze is tapadhatnak a portokok. Szokták rázogatni is a virágzatot, de ennek inkább csak a fólia alatt van jelentősége, ahol nincs szél. Nálunk az árnyékosabb helyeken kevésbé kötnek a virágok, de azért ott is terem. Csak el ne kapja valami gombabetegség.