Nem igazán értem,de a te irásod arra utal, hogy ezek olyan képletek, amik bizonyítják , hogy a fénysebességnél nincs, nagyobb sebesség. Nem lettem okosabb.
"A "v" bármilyen értéket felvehet 0 és "c" között... Illetve, ha tömege van, akkor a "c" nem elérhető, mert ott már végtelen lenne a tömege, és oda semmi nem tudná felgyorsítani."
Hát tessék, oldd meg például a sebességtől függő tömegre ("m").
Ez az "m" úgy számolandó ki ezserint, hogy veszem a nyugalmi tömeget ("m0"), és osztom egy számmal. Utóbbi szám az 1 minusz a "v"/"c" arányszám négyzete, és ez az egész a gyök alatt.
Ha a "v" = 0, akkor a gyök alatt 1 lesz, tehát "m" = "m0".
A másik szélsőérték akkor van, ha a "v" egyenlő "c" (fénysebesség), akkor a gyök alatt 0 van, ezzel kellene osztani az "m0"-át, a nyugalmi tömeget, mert ilyenkor az "m" elméletileg végtelen lenne. De éppen ezért a "v" teljesen soha nem érheti el a "c" értékét, semmilyen tömeg nem haladhat fénysebességgel.
"A V- t a fénysebességhez viszonyítják. A V sebesség nincs megadva, csak az ,hogy"
.
Hát ja, egy képletnek az a lényege, hogy változók szerepelnek benne. :)
A "v" bármilyen értéket felvehet 0 és "c" között... Illetve, ha tömege van, akkor a "c" nem elérhető, mert ott már végtelen lenne a tömege, és oda semmi nem tudná felgyorsítani.
Einstein szerint amúy az idő a gravitációs térben is lassabban telik, nem csak a gyorsan mozgó űrhajóban... Nyilván egy külső megfigyelőhöz képest.
A helymeghatározási rendszer műholdjait tehát kétféle korrekcióval kell kezelni, egyiket azért, mert különböző távolságban vannak a Földtől (a felhasználó a földfelszínen, a műhold meg odafent, más a gravitáció), a másik az visszakorrigál kicsit, mert a műhold sebessége is számít.
A V- t a fénysebességhez viszonyítják. A V sebesség nincs megadva, csak az ,hogy az álló valaminek nincs sebessége. Az álló valaminek a sebessége 0. Ezután jön a tömeg mértékegység nélkül.Engem is felettébb zavar , mert ha meglenne adva mértékegység jobban tudnék gondolkodni. Ezek arányszámok.
Akkor renben van, de , nulla szor nulla az nulla . nulla osztva fénysebességgel az nulla. És az eggyel mit kell csinálni?mert szorzásnak néztem. Kivonni, vagy hozzáadni.Az előző hozzászóló azt mondta hogy kivonni. Hogy az egyenlet kijöjjön, szerintem hozzáadni, de az egyenletben nem ez van.
Az előzőekben tulajdonképpen a Destruktnak válaszoltam. Az egészet nem értem, nem tudom hogyan kell nézni. A gyök alatt nem egyre jön ki.Hogy mit nem értek?
