-Bort sohasem hagytam az alján. -Ha kiűrítés után tisztességesen kimossa az ember, nem kell havonta kimosni, csak újratöltés előtt. -Kénezni, mindíg csak száraz hordót kéneztem. (száraz=lecsepegett, kitörölt)
-Aha, én is így gondoltam. Ki is mentem a lugashoz és elcsíptem egy Bianca vesszőt. Közben meg megkérdeztem az oldal gazdáját. Biztos ami biztos. (hehe)
A szorgos minőségellenőrzés, valamint az időszerű fejtések után előbb-utóbb kiürülnek a nagyobb fahordók. Ezek a következő szüretig többnyire üresen maradnak. Hogyan kezelitek őket, hogyan őrzitek meg a (belső) tisztaságukat, minőségüket, hogy óvjátok meg őket a kiszáradástól?
Van aki bort hagy a hordó alján, mások szárazon tartják és időnként lekénezik.
Én kéthavonta újra mosom őket (vagy inkább csak megvizezem) és mindig vizes hordóba gyújtom bele a kénlapot. Ez a gyakorlat eddig nekem bevált.
Ti milyen gyakorlatot követtek és sikeresek vagytok-e?
Elég sokat bajlódtam vele, már-már feladtam, míg végre meg tudtam jelentetni, így aztán többször is elmehetett. Többedszeri kisérlet után végre feltünt a felírat, hogy a készítő jóváhagyása nélkül nem fog megjelenni. Megtapasztaltam, így legközelebb több intelligenciám lesz hozzá. OFF
90-110 tőke nagyon sokat fog teremni. Ha ügyesen összeválogatod őket augusztustól novemberig lesz ennivaló szőlőd. Ha még ügyesebb vagy, úgy egy kis- hordónyi bor is összejöhet belőlük. Mindenesetre számíts rá, hogy ami Neked édes az a darazsaknak, méheknek is tetszeni fog. A szőlő permetezését is vedd számításba, amikor a bogyósokat ülteted, hogy kedved telljen bennük. Ez egy Neked való szép logisztikai feladat.
Az első komoly eső lehordja a mulcsot a sor alsó végébe. Ha nem akarsz kapálni, akkor füvesítsd be az egész területet, és emeld meg a művelést. Szerintem.
Én azt hiszem, Magyarországon csak csemege szőlő fajtáknál használják, én egy szakmai gyakorlaton láttam, de ott a szőlő is fóliában volt.
Általában azért nem javasolják borszőlőnél, mert a szőlő gyökereit nem kényszeríti a mélyebb talajrétegek felé, így a mineráliákat nem veszi fel a szőlő a gyakran kilúgozott felsőbb rétegekből. Ez magával vonja a folyamatos trágyázás igényét is.
Tanulmányaim szerint ez csak akkor éri meg (t.i. az intenzív termesztés) ha piacra dolgozol, mert realizálnod kell a korábbi megjelenéssel a többletköltséget. Versenytársaid a hasonló technológiával termesztett olasz csemegeszőlők lesznek.
Lehet, hogy mégegyszer átgondolnám ezt a dolgot a helyedben.
Érdekes ez a Vince napi népi megfigyelés, megtaláltam a cikket ahonnan idéztél, (http://www.mtv.hu/cikk.php?id=18935) de szerintem nem teljesen erről van szó; ugyanis a Vince napi csorgás az ereszekre vonatkozik, vagyis ez egy jeles fordulónap, ha enyhülés következik be akkor "talán" levonhatják azt a következtetést, hogy bő termés lesz... .
Leírásodból úgy vélem "nagy fába vágtad a fejszédet". Milyen fajta szőlőt ültetsz? Lehet, hogy illetlenség, de megkérdezem hány tőkében gondolkodsz? Ásod? Fúrod? Hogyan tervezed?
A metszésről jut még eszembe, ha szálvesszőt ív alakban meghajlítod és a végét úgy kötözöd le, hogy az lefelé álljon, akkor nem fordulhat elő, hogy a nedve a szemekre folyik. Persze, ha nem ezt a metszési módot használod, akkor ez nem működik.
Még egy utolsó kérdés: Hegyközségi tag vagy-e?
A csepegtető öntözésben nem tudok segíteni, szőlőben még nem láttam.
Úgy vélem helyreállt a rend. Megjött a tél és így van ez jól, mert a januári melegben folyton olyan érzésem volt, hogy lemaradok valamilyen kerti munkáról.
Amint látod a népi megfigyelések inkább februárban javasolják a metszés megkezdését. A téli fagyok hordoznak némi rizikót, főleg akkor, ha már nincs beavatkozási lehetőséged. De, "ki keserűt nem ízlelt, nem tudja, mi az édes."
Egyébként meg minden szőlőterület más és más, fagyos helyen is lehet egy-egy védett dülő, de az sem mindegy, hol van a szőlőd Baranyában, vagy esetleg Sopron környékén. Szóval ami itt jó, az nem jó másutt és fordítva.
A döntést Te hozod, a következményeit is Te viseled, a lényeg, hogy a tapasztalatokat is vond le belőle.
Édesapám kéréssel fordul hozzátok, és reméli tudtok segíteni: létezik e még a Kriszten György által "létrehozott" Toldi C-50 szőlőfajta, és ha igen, lehet e belőle valahol tőkét vásárolni. Természetesen nem termelői mennyiségben, csak házi kert számára.
Balázs napja (febr.-3) a magyar nyelvterületen is az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, az időjárásjóslás napja. Magyarországon a szőlősgazdák a szőlejük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy Balázs védje meg a szőlőket, zavarja el ősszel, szőlőéréskor a madarakat, hogy azok ne tegyenek kárt a termésben.
Zsuzsanna (feb.-9) Egyes gazdák szerint csak mostantól lehet metszeni a szőlőt, hogy azon le ne fagyjon a rügy. A trágyát is lehet már hordani a földekre, elkezdődhet a készülődés a szántás-vetésre.
"Mátyás (febr.-24) feltöri a jeget; ha nem talál, akkó csinál; ha meg talál, akko ront". Azt is mondták, ha esik az eső, akkor elveri a jég a termést, a szőlő pedig savanyú lesz.
A néphagyomány szerint ezen a napon tájegységenként különbözőképpen megjósolják az évi termés milyenségét. Nálunk "vicevessző-vágással" történik a jövendölés. Lemetszenek egy vesszőt a szőlőtőről. Ha rögtön levet enged, "megcsordul", akkor bőségesen lesz bor. "Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince" - tartja a mondás. Aztán a vesszőt vízbe teszik, ami később kihajt. A hajtások mennyiségéből következtetnek a szőlőtermés várható nagyságára.
-Szokás még az Orbán szobrot - jó termés esetén - borral öntözni nevenapján. Viszont elégtelen közreműködés esetén víz dukál. Meg az alfelük mutogatása a szobornak.
-Igen, így nagyjából mindegy merre lejt a metszlap. Mivel a rügyek hasi-háti elrendeződésűek, elméletileg elcsoroghat a könny közöttük. Amúgy a jó pap meg hóttig tnul, mégis bután hal meg.
Ha nem is egészen olyan,de érdekes lehet(bár gondolom sokak számára ismert):
"Sok bort hoz ám a három ác, (Pongrác, Szervác, Bonifác), ha felhőt egyiken se látsz!" - vallja a népi jövendölés.
Annak, hogy a nép miért figyelt fel erre a szabályszerűségre, és miért nem méltat figyelemre más hasonló időjárási érdekességeket, a magyarázata igen egyszerű. A májusi fagy igen gyakran egy esztendő termését tehette tönkre, akár országos csapás is lehetett, így érthető, hogy a földműveléssel foglalkozók külön figyelemmel fordultak a jelenség felé. A kalendáriumok bölcsei ezért az alábbi tanácsot adták a gazdáknak: "Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentök, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtök!"
Ám nemcsak Pongrác, Szervác és Bonifác május fagyosszentjei. Ugyanis van még egy: Orbán (május 25.), akinek a nevéhez szintén sok-sok népi bölcsesség kötődik. Az orvosokon kívül a szőlősgazdák is figyelték az Orbán-napi időjárást, mert "ha Orbán nevet, a szőlő sír" vagy egy más megfogalmazás szerint: "savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő." Egészen távoli prognózist mutat az a népi jövendölés, amely szerint "amilyen Orbán napja, olyan lesz az ősz". Felhasználták ezt a napot termésbecslésre is, mert "ha Orbán napja szép, úgy bő lesz az esztendő".
A szőlő és a népszokások
Lendva-vidék szőlőtermelői körében általánosan elterjedt gyakorlatnak számított, hogy a vízkereszt idején megszentelt borból néhány cseppet a hordókba tettek, ami a hagyomány szerint megóvta a bor minőségét.
Vince-nap termést jósló nap volt. A gazdák az időjárásból próbáltak meg következtetni a várható szőlőtermés mennyiségére és minőségére.
Február harmadika Hosszúfaluban és Csentén az első metsző napnak számított. Szokás volt, hogy a szőlőbirtokosok néhány tőkéről vesszőket metszettek le. Otthon vízbe téve a hajtásokból a termést próbálták megjósolni.
János-napján megszentelt italból a hordóba is tettek.
A jégverés ellen a szőlősgazdák különböző módon védekeztek. A szentelmények közül a virágvasárnapi barkát, az úrnapján szentelt nyírfaágat használták. A harangozás is elterjedt védekezési technikának számított.
(Mód László - Simon András, A hajtástól az újborig, 2001.)
Tudtok még ilyet?
A népi bölcsesség szerint a suszternak lyukas a cipője, a szabónak rongyos a nadrágja, a tanítónak neveletlen a gyermeke… Bizonyára folytathatnánk a sort a borásszal és a többi szakmával is.
A közmondás megfigyelés eredménye, amit a mester környezete vett észre a mesterrel kapcsolatban. Mondhatnánk úgy is, hogy minden bizonnyal a mester tökéletes munkát végzett, vagy legalábbis arra törekedett, de ennek ellenére nem vette észre (vagy látta, de már nem volt hozzá fizikai és lelki ereje) a saját maga iránti „igénytelenségét”.
Tapasztalatom szerint a jó szőlőből sem lesz mindig jó bor, mert bár lehet valakinek igényesen, szépen megművelt szőlője a borkészítéshez, kezeléshez, tároláshoz az esetek többségében csak keveseknek ideálisak a feltételei és akkor még a hozzá való szaktudásról, tapasztalatról nem is beszéltünk.
Ezért a saját boromat is csak „félve merem kínálni”, mert a magamét én mindig meg tudom inni, de nem szeretném azt másra ráerőltetni.
Borminősítésen tanultam: Ha megkínálnak egy pohárral és abból kérnél még egyet, akkor az a bor már megérdemel egy oklevelet.
Szóval, kérek mégegyet!
A zöme Kékfrankos és Pinot Noir, van benne Merlot, és egy kevés Zweigelt.
15 éve rendszeresen rendezünk helyben borbírálatokat, oda mindíg elviszem a boraimat.
Azt tapasztalom, hogy részben ennek a hatására is, a törzsvendégek borai érezhetően javultak ezen időszak alatt.
Nagyon sok gyakorlati tanács és tapasztalat cserél ilyenkor gazdát, a profik mindíg elkottyantanak néhányat a féltve őrzött titkaikból.
Ennyi idő alatt a vastyúk is talál szeget effektus alapján is lehet néhány érmes borral büszkélkedni, de általában mindíg érmes borokat tudtam bemutatni, a fehérek zömmel bronz, ezüst, míg a vörösek inkább ezüst vagy arany érmesnek voltak beállítva.
Nehéz titokról beszélni, merthogy nincs. Mivel én mindíg természetes módon erjesztem a mustjaimat, nem vegyészkedem, ezért sok eshetőség van a folyamatban. Részben az időjárás (hőmérséklet) részben az alapanyag miatt.
Szerintem az elmúlt őszön egészen jó szőlőt dolgozhattak fel a türelmes gazdák, akiknek volt türelmük kivárni a teljes érést.
(akik alapos növényvédő és zöldmunkát és fektettek bele, hogy megtehették ezt)
A saját megítélésem szerint gyümölcsösebb az előző évek ízvilágához képest a mostani, gyönyörű mélybíbor szinű, és száraz.
(Az én izlésemtől messze esnek az édes, félédes vörösborok)
A tél itt is kopogtat, most amikor írom is esik, a hóréteg 5-10 cm közötti.
Vvalahogy éreztem hogy a metszőollók helyett a síléceket kell előkészíteni!
