Destrukt. Te azt állítod , hogy a körmozgás egyenes.Úgy néz ki ,hogy nem tévedsz.Na most A körvonal szerintem nem egyenes.Az van hogyha a kör forog, vagy nem forog? kőr egyik oldala az egyik irányba mutat, a szemben lévő oldala a másik irányba, akkor két irány kifesziti a kört, és ez adja a körben lévő egyenest.Ez adja az egyenest
"Van egy központ, és a központ körül a mező gömbszimmetrikus. Ez a centrális erőtér. Ha ebben a mezőben közmozgást végez egy test a központ körül, akkor ez erőmentes mozgás. Nem változik a sebesség nagysága, az sebesség iránya pedig követi a gömbszimmetrikus mező azonos erősségű felületét. Így nem kell erő (energia) a mozgás fenntartásához, elvileg a végtelenségig fennmarad az egyenletes körmozgás."
Háát.. ha ilyen -kvázi- 'szuperfolyékonyságú', 'ellenállás' nélküli ez a 'mező'
akkor miért 'nincs olyan', hogy "végtelenségig fennmarad az egyenletes körmozgás" ?!
;-/
"Csak egy gömbszimmetrikus struktúrájú, nem forgó, nem fluktuáló, nem áramló mező."
Ha ez a "mező" 'nem csinál semmit', és még 'ellenállása' sincs (lásd fentebb...! ;), akkor 'vehetjük úgy', hogy ez a "mező", nincs is... ! ;-)
"a "centrális mező"-ben, a 'központ körül', a "mező" 'erőtere', 'körkörösen' "struktúrált"."
Nagyjából így van. Van egy központ, és a központ körül a mező gömbszimmetrikus.
Ez a centrális erőtér. Ha ebben a mezőben közmozgást végez egy test a központ körül, akkor ez erőmentes mozgás. Nem változik a sebesség nagysága, az sebesség iránya pedig követi a gömbszimmetrikus mező azonos erősségű felületét. Így nem kell erő (energia) a mozgás fenntartásához, elvileg a végtelenségig fennmarad az egyenletes körmozgás.
"vagy 'forgó'..? .. vagy 'áramló'..? .. vagy 'fluktuáló..?' .. vagy mifene?? ;"
Egyik sem. Csak egy gömbszimmetrikus struktúrájú, nem forgó, nem fluktuáló, nem áramló mező.
"Azt nem vagy képes felfogni, hogy egy centrális mezőben a körmozgás ugyanolyan, mint homogén mezőben az egyenes mozgás."
Azért nem ártana, ha 'egy kicsit' plasztikusabban kifejtenéd, mit is jelent ez a valóságban...
Mert én 'próbálom megérteni', és eddig 'arra jutottam', hogy "egy centrális mezőben a körmozgás" azért! "ugyanolyan, mint homogén mezőben az egyenes mozgás", mert a "centrális mező"-ben, a 'központ körül', a "mező" 'erőtere', 'körkörösen' "struktúrált". (vagy 'forgó'..? .. vagy 'áramló'..? .. vagy 'fluktuáló..?' .. vagy mifene?? ;) ;-/
Ha egyszer ez a jó magyarázat, akkor nem írhatok mást.
Csakhogy ez nem jó "magyarázat". Amíg te sem érted, hogy mi a különbség a sebesség és a sebesség nagysága között, addig a hülyeségedet fogod csak ismételgetni.
ezek a tipusu leirasai a folyamatoknak nem kitalalas, hanem ez a valosag.
a fizikai vilagunkban szinte sosincs egy hatas, hanem hatasok osszessege. ezt az osszesitett hatast tapasztaljuk. viszont ahhoz, h ezzel szamolni tudjunk, szukseges a reszhatasok leirasa, meghozza ugy, h barmelyik esetben azonos modon hasznalhato legyen.
amit te jo megfogalmazasnak talalsz az nem mondja meg az okokat es egy altalanos esetre mar nem is hasznalhato egyszeruen. pl. egy valtozo ivu elmozdulasnal nekunk nem csak a palyaiv tangenset hanem annak elvi kozeppontjat is figyelnunk kene, h mihez kepest ertelmezzuk a 'reakcio erot'. ezek az elvi kozeppontok osszessege szinten egy gorbel aminek szinten meg kene hataroznunk a tangencialis iranyat es elvi kozeppontjat es igy tovabb a vegtelenig. vagyis nem lehetne altalanos megoldo szisztemaja, hanem minden kulonbozo palyaformara kulon kulon kellene meghataroznunk a megoldo kepletet.
pl. a kormozgasnal egyetlen pontra igaz, h onnan nezve a sebesseg nem valtozik es nincs gyorsulas, ez pedig a kor kozeppontja. minden mas pontbol merve van gyorsulas. akkor honnan nezzuk? az altalam leirt modszerrel tudjuk fuggetleniteni a mozgast a nezoponttol es leirni ugy, h a valosagot kapjuk.
a masik, h a termeszetben nincs ives elmozdulas, csak Abol Bbe tarto legrovidebb ut, ami egyenes. es a test palyaja ezen resz utak osszessege, amit mi a mi nagysagrendunkben ivesnek erzekelunk. tehat a kor sem kor, hanem nagyon sokszogu, korhoz simulo alakzat. a mozgas leirhato lenne a resz elmozdulasok egymashoz bezart szogevel, ami ugyan ezt az eredmenyt hozza, de az qrva bonyolult lenne. akkor minek bonyolitani, ha van ra egyszeru modszer?
tehat ha elfogadod, h minden vektormennyiseg felbonthato reszvektorokra, a parhuzamos reszvektorok osszeadhatoak es ezekbol osszerakhato az eredmeny vektor, akkor minden mozgast korrekten meg tudsz hatarozni. viszont ilyenkor azt is el kell fogadni, h kormozgasnal van gyorsulas.