-Talán természetes akar az lenni?(hihihi) Azokat a borokat hívják termelőinek, amelyeket a szőlő megtermelője készít. Az olyan cég amelynek szőlőterülete van és bort is vásárol fel egyszerre van termelői és felvásárolt bora.
Nagyapámék mindig dróton függő gyertyát engedtek a hodóba, ha éget jöhet a kénezés. Ráadásul a hordót is jobban szeműgyre veheted belülről megvilágitva.
-Bizony azt jelenti. A penész mint oxigénkedvelő gomba ellélegzi azt. Természetesen ha hagyjuk. Lánc, kavics mindkettő jó. Itt is előjött az üres hordók havonkénti kénezése. Az egy szál kén/hl ezért jó, mert könnyű megjegyezni. De az biztos, ha egy száz hl-es hordóban száz szál ként akar az ember elégetni az pocsékolás. A hordók töltögetése nagyon fontos. A kukorica csuhét, rongyot miegymást viszont el kell felejteni. Inkább az akonanyílást kell kiigazítani és kell egy nagyobb dugót keresni. off: van boros topik is, félek, hogy a szőlész kollegákat kiszorítjuk on (hehe)
Minden jó bor alfája és ómegája a tisztaság. Márton-nap után már jórészt minden idei borunk teljesen kierjedt. Egy hónappal az erjedés befejeződése után a hordó aljára kiülepedett seprőről (boraljáról) le kell fejtenünk az újbort.
A termelői boroknál általában 6-8 százalék seprő képződik. Fejtés közben ajánlatos a borhoz ismét 10 gramm borként keverni 100 literenként. Ilyenkor a fogadóhordó mindig legyen frissen kiöblítve és lekénezve. Ha a fogadóhordó belsejében a meggyújtott kénlap elalszik, az azt jelzi, hogy a hordó penészes. Ezért kell különös gonddal átmosni kívül-belül tiszta vízzel, többször megforgatva, hogy minden hézagából kimosódjon a tisztátalanság.
Vizsgáljuk meg mosás közben elemlámpával, hogy a dongákon látunk-e penészfoltokat. Elárulja a penész jelenlétét a szaga is. Ekkor forró vízből 2 százalékos trisós oldatot kell készíteni és ezzel átmosni, majd újra kétszer meleg vízzel, és még háromszor hideg vízzel kiöblíteni a hordót. Erősebb penész esetén vékony láncot engedjünk a hordóba és azzal forgassuk, rázogassuk a trisós oldatot. Amennyiben ecetszagú a hordó, házilag nem érdemes vele foglalkozni, hanem rá kell bízni a dolgot a kádárra, aki kifenekli és a dongákat kigyalulja. Csak kicsorgatott, szikkadt hordót állítsunk vissza a pincébe, ebbe fejtsük át a finom nedűt.
Amint a fogadó hordó a helyére került, égessünk el benne 100 liter űrtartalomra egy-egy szál kénlapot. Mindig a lap felső csúcsát gyújtsuk meg, különben a kén lecsepeg és a bornak záptojáshoz hasonlító íze lesz. A kénezett hordót fadugóval, légmentesen zárjuk le (kukoricacsuhéval tekerjük be a dugót). Ha valamelyik hordó üresen marad, azt egy hónap elteltével megint kénezzük ki és írjuk rá krétával a kénezés időpontját. Fejtéskor mindig töltsük csordultig a hordót, soha ne maradjon „darabban”! Forrás:http://www.ujneplap.hu/index.php?apps=cikk&c=162320&d=2002-12-04
"Ha a fogadóhordó belsejében a meggyújtott kénlap elalszik, az azt jelzi, hogy a hordó penészes." Ehhez mit szóltok?
Drága öregapám - az Isten nyugtassa - mondogatta, hogy:-A suszter is tud csizmát készíteni, meg a cipész is. A csizmadia meg nem akar cipőt fabrikálni. Gondolhatod, hogy az öregnek csizmadia volt a szakmája.
Az ajnltt knzsi szblyt nm egszn értm. Errefelé 1hektoliter=100 liter. 1000 literes hordóba a másfél kénlapot kevesellem (a mezőgazdasági boltokban kapható nornál, most éppen nemtudom ? g-os kénlapokból.)
A ,hordó’ megnevezést ma az egész magyar nyelvterületen egységesen használják, a 17–18. században azonban még gyakori volt a fa (például szerémi fa, gönci fa), borosfa vagy karikafa megjelölés is. A bortárolásra szánt hordókat a 18. század végéig tölgyfából készítették, mert azt tartották, hogy ebben érlelődik legzamatosabbra a bor. Később, az erdők fogyatkozásával gesztenyefából, eperfából, utóbb pedig már akácfából is hasították a dongákat. Az abroncs hasított mogyorófavessző volt, melyet több sorban feltekerve kötötték meg a hordót. A hordókészítés külön mesterség volt, művelőit a régiségben hordógyártónak, a Dunántúlon pintérnek, Északkelet-Magyar-országon bodnárnak, az újkori magyar nyelvben pedig általában kádárnak nevezték.
Én borászati kénlapot használok (OBI-ban is kapható), abból 1 lap kell hektoliterenként. Havonta újra kell kénezni.
Szerintem a kénessav problémát kicsit túllihegitek: nagyon gyenge kénessav keletkezik, minimális vízbe oldódik be egy nem túl tömény gáz, mire az szétroncsolja a fát, addigra a hordó szétesik magától. Ugyanakkor a hordót elég tömény trisóval mossuk, az sztem sokkal komolyabb roncsolást okoz - de attól se kell parázni.
A hordót 1-2 napig kell kicsöpögtetni, akkor rendesen kiszárad. Én a fejtés után rögtön kiöblítem tiszta vízzel, csöpögőre állítom, és amikor elmegyek, akkor kénezem le. Utolsó percben meggyújtok egy fél kénlapot a pince légterében is - aztán futás!
A hordón nincs akkora akonanyílás, hogy azon egy botra kötött rongy beférne, így ez a kitörlés dolog megoldhatatlan. 200 literes (és kisebb) hordókat használok, akkora nyílása van, hogy egy pinponglabda se férne be rajta.
Ez a hordóméret azért jó, mert egyedül is ki tudom vinni a pincéből - segítségem még nemigen van. Ugyanakor jó nagy felülete van, és így a bor rendesen oxidálódik benne. Egyelőre még kicsit sok faízt ad le, de ezt csak az idő fogja megoldani.
Csak érdekesség, most jutott eszembe, a szülőfalumban (Észak-Alföldön) azt az embert hívják pintérnek az öregek, aki a disznót vágja. (Vagyis, a böllért.)
Nos! Az én hordóimat még a pintér készítette, de már a kádár javítja. Erre felé a hordóknak, legalábbis a kisebbeknek, tényleg ablaka van. Azon bemenni nem lehet, így kinézni sem, de benézni igen, ha ki mered nyitni. Mellesleg az ajtó az az ablak, amelyiknek földig ér a lába. Egyébként értékelem a humorodat.
-Valószínű a nevezéktannal van gond, hiszen a törzsoldatot nyugodtan lehet fahordóban tartani. A kénsav viszont rongálja a fát. (v.ö. nedves hordó kénezése.)
Apropó:-Aminek a fém csavarját marja, azt én ajtónak hívom, mert ugye nem kinézünk rajta, hanem bemegyünk. (hehehe)
-Nagyjából-egészéből én is ezt mondom. Az egyszerűség kedvéért maradjunk abban, hogy most kéndioxid keletkezik. (Már csak azért is mert a kéntrioxid kevésbé stabil vegyület mint a dioxid.)
Kénezés 5hl-ig egyharmad kénszelet(5g-osból), 5-20hl egynegyed, az ennél nagyobb hordókat egy-másfél szelet 10hl-enként.
Ezt a véleményt idősebbektől már én is hallottam, de fizikai-kémiai magyarázatát még nem. Azt értem, hogy a hordóablak fém csavarját marja a sav, de a dongákat ...
Ezek szerint annyi kénlapot kell a hordóba begyújtani, hogy ne maradjon fölös oxigén, azaz a teljes kénlap ne tudjon elégni, mert ha elégett akkor valószínűleg maradt még. Jól gondolom?
Ez esetben víz jelenlétében kénsav keletkezik, ami pedig nem kívánatos.
SO3 +H2O = H2SO4 (kéntrioxidból és vízből létrejön a kénsav)
Nedvesen nem ajánlatos kénezni, mert a keletkező kénessav roncsolja a dongákat. A hordót ki kell mosni, napokig ki kell csepegtetni, és utána havonta kell kénezni. Ezt ajánlják a szakemberek.
-Igen, az emlékek jók. Az üres hordónál a légtérkénezés szabályait kell figyelembe venni, azt, hogy ne maradjon oxigén. Ugyanis kénessav+oxigén=kénsav(->szulfát). Vizes közegben (borban) a kénessav véd, illetve a szabad kénessav disszociálatlan része. -Amikor volt pincém, illetve borkamrám (azért írtam múlt időben) nem volt gond a páratartalommal, mert 80-90cm vastag vályog fala volt.
-No megkaptam a választ, melyből kiderült, hogy a szerkesztő érthetett félre valami. Laci: Észrevételed jogos, nagyon félre magyarázhattam valamit, nem hiyzem, hogy én olyan kijelentésem lett volna, hogy a levágott vessző cspegjen. A termés jóslás ünnepkörébe tartozó Vince nap, azt jelentette a korábbi megfigyelések alapján, hogy a Kárpát-medence nagy általános éghajlati megfigyelések alapján, a nagyon hideg napok nem következnek be. Az éghajlatunkat a sarkvidéki, hideg légtömegek január középső idusától elkerülik, s enyhébb óceáni és mediterán légtömegek uralják.Ez az alapja, hogy ha nagyobb hidegek vannak azok sokkal ritkábban fordulnak elő februártól mint december elejétől. Ha az ősz csapadékos, a vesszők nem tudnak normálisan beérni, ezeket jobban sújtja a hosszan tartó hideg amelynek előfordulása az éretlen vesszőknél nagyobb kárt tud csinálni. A napok is hosszabbodnak, így a kisugárzási hideg idő tartalma is rövidebb ez is hozzá járul a felmelegedés erősödéséhez. A Vince napmondásához a kukorica cső hossza is társulhat, azaz a tavasz korábban köszönt be, s a mezei munkákat hamarabb el lehet végezni, s ahosszabb vegetációs idő, pedig nagyobb termésre adhat alapot.
> A kérdésedre remélem olyan választ adtam, amely tisztázza jobban a termésjóslás idejét.
Egy korábbi hozzászólásodhoz hozzáfűzött fényképen egy akkora hordó mögött állsz, hogy annak a pincébe belépve már köszönni illik. A képen éppen egyedül birkózol vele. Feltételezem, ennek a mozgatása, tisztítása nem egy emberes feladat.
