Mégsem nagyon okoznak tömeges kihalást, egy idõ után beáll az egyensúly. Persze a kontinensek vándorlása vagy épp az ember szállíthat át fajokat olyan területekre amik elzárva voltak amik az ottani fauna jó részét kiirtják, de ezek lokális jelenségek.
utolsó mondat kiv. egyetértek — de a 'más' ok nem okvetlenül 'külső'.
Egyéni rögeszmém szerint a nagy kihalások univerzális oka 'sikeres' fajok kifejlődése lehet: olyanoké, amelyek nem egy fajra specializálódnak és nincs természetes ellenségük.
A savas esőt nyugodtan kihagyhatod; azt a karbonátok nagyon jól pufferolják (kis hazánknak pl. rengeteg ökológiai előnye származik a savas esőkből; sajnálhatjuk, hogy már nem annyira savas).
Jogos; erősen elnagyoltam a dolgot (csak arról a hülye öbölről, mint részmedencéről akartam volna írni; de hát a hülye kapkodás miatt nem gondoltam végig, mit is akarok valójában).
Ahhoz, hogy szerves szén dúsuljon fel a tengerekben ilyen mennyiségben kell, hogy történjen valami. Valami, amihez kevés a vulkánkitörés és az összes többi helyi opció! Még a meteorbecsapódás is kevés. Azt a néhány éves krízist amit az ilyesmi okoz az élővilág túléli. Az ózonréteg pusztulását nem, de annak egyetlen belső útja van, ami szóba jöhet talán, az pedig nagy mennyiségű szerves anyag rothadása révén keletkezett metán. Csakhogy a nagy mennyiségű szerves anyagot az ózonréteg pusztulása révén lehet leginkább előállítani. Tehát ez így nem stimmel.
A pusztulásnak mindenképp külső oka kellett, hogy legyen.
Igen, pont ezen gondolkodtam most, hogy a szárazföldi kihaláshoz nem elég a szerves szén feldúsúlása a tengerekben, hiszen az csak a tengert nyírja ki. a szárazföldi növényvilág kiikatatásához savas eső, hamufelhő kell vagy jégkorszak. esetleg aszteroida becsapódás. szóval volt ott minden, ami szem szájnak ingere. globális felmelegedés, vulkánkitörések, metán kiszabadulás, savas esők, tiszta hollywood.
A Boszporuszban a felszínen a Márvány tenger irányába (hígabb), a mélyben a Fekete-tenger irányába sósabb víz áramlik. A sósabb víz a Fekete-tengerben a mélyeb részek irányába áramlik. Így:
A Kaszpi-tenger sótartalma egyharmada a világtengerek átlagának. Tipikus csökkentsósvizű tenger. A tengertől elvágott Kara-Bogaz öböl rendkívüli sótartalmát épp a tengerről leválasztott volta okozza.
Ráadásul annyiban is ellentéte a Fekete-tengernek, hogy van mélyvizi élővilága, mivel nem hidrogénszulfidos a vize.
Pásztörperc csak abban tévedett, hogy van áramlás a mélyvíz felé. A Boszporusz irányából sósabb víz áramlik a Fekete-tengerbe alant. (a Boszporuszban is kétirányú áramlás van!) Abban viszont már igaza van, hogy a Fekete-tengerben konkrétan a két eltérő réteg okozza a holt víz jelenlétét és e két eltérő réteg a vertikális áramlások hiánya miatt jött létre. Ám ilyen állapotok akkor is kialakulhatnak, ha lecsökken a légköri oxigén szintje (tehát a vízben oldotté is!) és ezzel egyidőben nagy mennyiségű szervesanyag kerül a medencébe.
Kaszpi megint egészen más eset: az ippeg fordítottja a Fekete-tengernek, amennyiben lefolyástalan (nem több a befolyó édesvíz a párolgásnál). Köv.képp a Kaszpi besósodott, olyannyira, hogy a partján (Kara-Bogaz-öböl) aktívan sót termelnek. Ergo kidöglött benne az élővilág, és nincs, ami a szerves anyagot lebontaná.
A Bajkállal és a Tanganyikával (amelyek riftes árkokban vannak, tehát nincs a Fekete-t.-hez hasonló "küszöbük") persze egyik mechanizmus sem működik. Rendes vízcseréje van mindkettőnek (a Bajkálon 1500 év alatt folyik át a víz).
"{A balaton, kaszpi tanganyika, bajkál és egyéb tavaknak is így kellett volna járniuk, hiszen azokba is jelentős szervesanyag érkezik a felületükhöz képest"
A Balatonnak ugyan miert, sekely to, lehatol a feny a fenekig,egy kicsit erosebb szel a fenekig atforgatja.
1. Itt arról van szó, hogy mi történi, ha úgy egy-két évtized alatt a teljes földi biomassza jelentős része mint holt szervesanyag bekerül a világóceánokba. Egy a jelenleginél jóval nagyobb permi biomassza jelentős része.
2. Igen, a Fekete-tengerben minimális a vertikális vízkörzés és egy sósabb hidrogénszulfidos holt vízre és egy kevésbé sós oxigéndús felszíni rétegre bomlik a tenger. Ám jelen esetben hatalmas mennyiségű szervesanyagról van szó, amelynek a bomlása hatalmas mennyiségő oxigént von ki a környezetéből.
1. a világóceánban a szervesanyagok mennyisége tényleg elenyésző az óceán térfogatához képest. a vízkörzés pedig gondoskodik arról, hogy az oxigéndús felszíni víz mindenhová eljusson, így elég kevés reduktív (rothadó) medence van.
2. a fekete-tengerben minimális a vertikális vízkörzés, tényleg. ezért nem tud a felszíni oxigéndús víz eljutni a mélyebb rétegekbe, ezért van ott reduktív bomlás. egyébként nem baj ez, az őskori reduktív bomlásoknak köszönhetjük a mai földgáz, kőolaj és szénmezőinket :-)
hmm, igen utánaolvastam. ez az elmélet nem jó. a pasztör/c által leírt ventillációs probléma okozza az anoxiát. mindenestre még továbbra is nyitott kérdés, hol halmozódott fel az a brutális mennyiságü karbonkori szén és milyen mechanizmussal jutott a világtengerekbe a perm végén.
A gond az vele, hogy több szervesanyag kerül a medencébe, mint amennyit az elbírna. ezt azért nehéz elhinni, mert a Fekete tenger felülete marha nagy, így az oxigénfelvevő képessége is. A balaton, kaszpi tanganyika, bajkál és egyéb tavaknak is így kellett volna járniuk, hiszen azokba is jelentős szervesanyag érkezik a felületükhöz képest. A Fekete tenger viszonylag új képződmény, kb 7500 évvel ezelőtt telt meg tengervizzel. Nem tartom kizártnak, hogy az akkor elöntött szervesanyag oxidációjára nem volt még nem volt elég ez a földtörténeti mércével igen rövid idő.
A Fekete tenger igen jó model lehet arra, hogyan telt meg a világtenger szerves szénnel a P/T környékén. A jégkorszakból kiemelkedő Földön emelkedett a világtengerek vízszintje és valószinüleg egyre újabb elmocsarasodott medencéket önött el.
Hát a karbon végi jégkorszak nem hipotézis, hanem tény. A C13/C12 arány eltolódásból lehet látni, hogy a P/T határon nagyon nagy mennyiségü organikus karbon került a világtengerekbe nagyon gyorsan. Belinkeltem egy cikket, amiben kimutatták, hogy a P/T után pár millió évvel volt egy még brutálisabb organikus karbon kieresztés. Ennek nyilván nincs nyoma a fossziliákban, mert addigra már majd minden kihalt az első nagy eresztés következtében. A metán forrása pedig a befagyott tőzeglápok felolvadása és a kontinentális talapzaton lévő metánhidrát. Ez a metán ma is megtalálható ezeken a helyeken.
A jégkorszak alatt az üledékképződés szvsz lassabb, pláne ott, ahol nincs jégsapka. De pl nagyon nagy mennyiségü szerves anyag kellett, hogy felhalmozódjon a karbon alatt ( 200.000 Gt szénre taksálom) ami aztán 20 millió év alatt eloxidálódott és a tengerekben CaCO3 formájában kiülepedett. Ennek a döntő része valszeg az egyenlítői zónában rakódott le, és amikor a felmelegedés a 20 millió éves oxidációs ablakban megtörtént valszeg az emelkedő tengerek árasztották el a mocsárral teli medencéket.
"miért nem lehet a legkézenfekvőbb magyarázatot elfogadni, hogy egy többtízmillió éves jégkorszak alatt keletkezett metán szabadult fel katasztrófaszerüen és oxidálódott el?"
Ez lenne a legkézenfekvőbb? Eddig úgy tudtam, hogy az ilyen geoszinklináris gyüjtőkben felhalmozódott szervesanyagból képződött a kőolaj, meg a földgáz. Egy többtizmillió éves jégkor olyan szervetlen üledékmennyiséggel borítaná be a szerves masszát, ami bizosítéka lett volna a szénhidrogén tárolásának. Persze az is lehet, hogy a folyamat így zajlott le, csak már olyan régen, hogy a szénhidrogén a földtani erők következtében a felszínre került. Ezzel meg az a baj, hogy nyílván igen lassú folyamat lehetett, ez nem okoz világkatasztrófát. Összességében ez a többtizmillió éves jégkor még néhány sebből vérzik. Kell, hogy legyen valami még kézenfekvőbb magyarázat.
