Minden ugyanaz, mint a zöldre-fás oltásnál. Oltóvesszők megszedése február végén - fóliatasak - hűtőszekrény - és mikor az alanyon a hajtások 20-30 cm-esre nőnek - akció!
Fogjuk ezt még addig tárgyalni, csere-bere stb. nem fagy be a topic!
Szia! írod, hogy probáltad e modszert. Engem az érdekelne, hogy a zöld rész mikor vágodott le mindjárt a szemzés elött, vagy joval hamarább, mert a videon nem igazán tükrözödik ez?
Pontosan. Szerintem ez csak a munkafolyamat gyorsasága miatt van így, fordítva is lehetne csinálni. Elképesztő hogy hány tőkét olthatnak be egy nap. Mint régebben írtam, kipróbáltam hat tőkén, négy megeredt, azóta szépen beértek ezek a vesszők, jövő tavasszal hajtom el. Valamennyi erős tőke volt, kíváncsi leszek az eredményre.
Mindkét videó nagyon állat, ilyenről még nem hallottam pedig jópár könyvet átböngésztem és viszonylag gyakorlott hobbi-kertész vagyok, minden évben oltok-szemzek több-kevesebb sikerrel....
Ez a fordított T nagyon érdekes! Tehát a nemes ágról/vesszőről fordítva vágjuk le a szemet és úgy toljuk be a fordított T-be, hogy a szem -a szokott módon- "felfele nézzen"....jól értem?
Fajtaváltás kellene végrehajtanom és ezért végigolvastam a fórumot.Az első pár oldalon megtudtam amit akartam de továbbolvasva elbizonytalanodtam.Mégpedig azért mert ....
A helyzet a következő:Van kb 1985-ben telepitett narancsízű oltvány vagy 75 tőke ami remek kondicióban
jó erőben sokat terem(ne).Ha a termést (mivel korai,édes,és zamatos )nem szednék ízekre a darazsak és a méhek.A darazsak megkezdik a méhek pedig folytatják a dézsmát,az eső hatására pedig beecetesedik a maradék.Ez igy megy-egyre fokozódóan- kb 8 éve.Elég volt.A maradékot borrá tettem a többi szőlővel de a befektetett pénz ,energia nincs arányban a "maradékkal".Ezért ugy döntöttem,hogy fajtát váltok.
Namármost . Az első gondolatom az volt,hogy tőkefejbe oltom az új fajtát. (Amit a közelemben levő szőlészeti fajtakisérleti állomás borásza is ajánlott.És ekkor jött az olvasás,ami a vesszőbe oltást javasolja
két féle módon. A kérdésem a következő: Szerintetek hogyan?Ez a 75 tőke 3 sorban helyezkedik el.
Hát valóban pangás van most, mivel általában tél elején, tavasszal oltogatunk szőlőt.
Ami a kérdésedet illeti, szerintem már februárban nekifoghatsz kézben fás oltásokat készíteni, már előre meghajtatott alanyra még nyugalomban levő nemes csapokkal. Oltás után iskolázd lehetöleg meleg helyen nyirkas homokban, legjobb ha párában van amig a forradás létrejön. Miután összefort csak utánna kezd gyökeret fejleszteni.
Saját tapasztalatom, hogy az oltáson mikor már fejlődött úgy 10 cm- es hajtás, csak utánna kezd gyökerezni.
Ha új (kb. 20 méteres) szőlő sort akarok telepíteni. Milyen megoldást javasoltok? Gyorsan növő vadszőlőm van alanynak. Esetleg ezeket szúrjam le tavaszon és a rá következő évben zöldbe fás oltással oltsam? Vagy valami mást csináljak?
Köszönöm a tippeket, előre is.
Na 2 valaszt kaptam, de mind2 ellentetes. na meglesem a linket majd. de kerdeses h akkor el v sem. ha nem el nincs gond. ha el akkor van okunk aggodni. masik dolog:
a tul sok szerves tragyatol a talaj kotottebb lesz igy a filoxora egy ido utan meg tud elni. DE: ha korbe homok van es csak a szoloben kotott a talaj akkor eljute a filoxera a fold femett is? (telorol irtam)
A parazitával történő együttélés mindig létrehoz valamilyen védekezést. Különböző mértékben ellenállók az amerikai fajok. Olyan mindenesetre nincs, amire végzetes lenne, hiszen az már rég kiszelektálódott.
Egy ragacsot termel a megrágott gyökér, ami betapasztja a phylloxera szájszervét.
Viszont a phylloxera is alkalmazkodott az ellenálló amerikai fajokhoz, így számára a V. vinifera teljesen kispályás. Az ültetvények letarolása után persze maga is elpusztul, mivel nincs mit ennie. De az amerikai hibrideken (levélen is, nemcsak gyökéren), meg alanyfajtákon (szintén amerikai hibridek) túl tud élni. Ez ugyanolyan stabil együttélés, mint az amerikai kontinensen.
A filoxéra az alany gyökér héját nem tudja áttörni mert kemény és vastagabb mint az európai és így nem tudja fertőzni, mert nem él meg rajta. A homokban nem tud járatot kialakítani és befullad. Tehát öko vagy biológiai védelem.
Amúgy még megvan és az európai vesszők gyökerét fertőzi is, de levél tünete is van, filoxéra gubacs.
Állítólag a pestist okozó bacik még most is élnek, csak éppen nem olyan nagy számban, hogy gond legyen. De a filoxéra sztem másabb. Az vagy van, vagy nincs egy adott helyen. Szvsz egy rendbe rakott kertben nincs.... Ha pedig van, akkor simán elszaporodhat nagyobb mennyiségben is.
Amit érdemes lenne tudni, hogy az alany szőlők gyökerével hogyan viselkedik? Azt is szívogatja, csak nem tesz kárt a gyökérzetben, vagy esetleg mint a homok talajt nem kedveli így el is pusztul? Sztem már csak azért sem kutatják nagyon a filoxérát, mert az oltvány jó üzlet...
Jogos a fenntartásod! Ezért tervszerűen, előre átgondolva a ledöntés lehetőségeit úgy kell megválasszad az alanynak használt tőke vesszőit az oltáskor, hogy olyan magasságban legyen az oltás helye, hogy a döntés után az éppen a talaj felszínére kerüljön. (Nem veszett még ki a filoxera Európából, mint a pestis?)
Hadd kérdezzem meg, ilyenkor nem baj, hogy a ledöntött tőkefej legyökeresedik, és ha jól sejtem, ez a tőkefej már egy európai fajta - hiszen a régi oltás valahol a tőkefej és a földfelszín között van - tehát a filoxéra azokat a gyökereket már tudja bántani? És ezzel kárt okozni a növénynek.
Mert nekem is vannak ilyen terveim, de eddig fenti gondolatom miatt nem mertem meglépni.
2 oltás/ töke, nagyon jól sikerült, de kettön az alsó oltás gyengélkedik. Pontosan arra gondoltam én is, hogy két-három szemet a közelébe oltok és késöbb majd meglátom……
Nem sokat veszíthetek……szölön ilyenröl még nem hallottam, de mindig tanul az ember…
Én hasonlót csináltam zöld szemmel egy felesleges vastag karba. Természetesen semmi tétje nincs, ha sikerül örülök, ha nem, akkor így jártam. A levélnyél leesett, a pici hónalj hajtás tegnap még élt. Ha sikerül, jövőre a szomszéd (emberi) kar vastagságú izabelláit átoltanám fekete rizlingre. Ilyen vastag felkopaszodott kart leváltani már nem nagyon merek.
