Sziasztok! Otthon a kertbe van egy pár tőke szőlő,kb 2 méteres sortávolságba.A sor végén ültettem kb 10 gumó csicsókát.Egész jó elszaporodott ,de a szőlőt is elnyomta.A tőkék alacsony müvelésüek és a csicsóka kb másfél méteresre nött,az egyik oldalról beárnyékolja.De igy jártam a szamócával is.Az is annyira elszaporodott hogy a szőlő nem tudott mellette nőni ,át kell ültetnem a máshova a szamócát. Amugy a csicsókát a nyulaknak adom.nagyon izlik nekik,én megkostoltam olyan mint a krumpli csak édesebb.Állitólag nagyon egészséges. A chardonnay hogy viselkedik alacsony tőke formán?Van valakinek ilyen tapasztalata? Zalagyöngyébe akarok ültetni egy pár tőkét.
A csicsóka a közvetlen közeléből minden más növényt kiirt. (A fákat gondolom azért nem) Más haszonnövény alá betelepíteni öngól. A tápanyag felvétele az én megítélésem szerint elég intenzív, mert ahol tápanyagdús a talaj (a szomszédom területén a domb alja ahova az erózió a termőréteg javát lehordta) akár 3-3,5 m-re is megnő, de a tetején ahol meglehetősen sovány a talaj alig 2 m-es.
Igen, és a trágyázás másik veszélye az esetlegesen behurcolt lótetü. Na az kemény, a Basudinos kiirtása nem akármekkora feladat.
Nálunk elég kötött, agyagos talaj van, alatta kőzet, ott nem szeret élni a vakond, ez nem is gond.
Egyébként erősen gondolkozom talajtakaró növényen, pont az erózió miatt. Ellene szól, hogy szárazabb évben problémás lehet a kis mennyiségű csapadék teljes "lenyelése".
A felületi kéreg lehántásával én is próbálkozom, egy-egy sor erejéig megy is, de az összesre nem jut időm, így soronként haladok évről-évre. Eddigi gyakorlatom szerint a lehátolt kéreg ott maradt a tőke alatt, most azonban úgy vélem jobb lenne összegyűjteni és a sorok végén kupacba rakva elégetni.
Ha kapálod akkor is komoly veszély az erózió a domboldalakon.
Észnél kell lenni, mikor kapál az ember. A zivatarveszélyes időkben vízfogó árkokat szoktam a sorokra merőlegesen ásni, hogy a víz ne tudjon meglódulni, igy meghordja az oldalt. A trágyázással kapcsolatban az is rizikó, hogy a vakond előszertettel járja a trágyázott részeket. Az emberek többsége a sorok mellett nyitott árokba temeti a szerves trágyát, és ezen a vakond járatokat vágva szintén előidézheti a talaj erőzióját a zivatarok idején.
Az ilyen enyhe tél esetén, mint az idei sajnos nem megkerülhető a tavaszi lemosó permetezés, hiszen komoly fagy nem volt, a kártevők könnyedén átteleltek a kéreg alatt. Apám amíg élt, még a felületi kérget is letakarította, és utánna permetezett csak.
Évi 3-4 permetezés a szőlőnek (nem direkt termőnek, vagy egyéb rezisztens fajtának) annyi mint a szentelt víz. Ha egy komolyabb perenoszpóra, vagy lisztharmat fertőzés felüti a fejét, akkor ennyi erővel hamarabb is befejezheted.
A mechanikus permetezési szisztéma nyilván nem célra vezető. Ellenberger mindenhol már elérhetők a növényvédelmi állomások előrejelzései, minden valamire való hegyközségnek saját mérőműszerei vannak, ahonnan lehet a fertőzésveszélyekról korrekt információkat szerezni. Erre már lehet megelőző védekezést alapozni.
Egy érdekes tapasztalatot megosztanék veletek. Az északi szomszédom afféle "külterjes gazdálkodást folytat" a birtokán, sok boszúságot okozva ezzel. A szomszédos sorból nem győztem a gazt írtani. A szuláktól kezdve mindenféle gyom csak terjeszkedett onnét. Aztán gondolt egyet, hogy kevesebb gondja legyen a területtel, beültette csicsókával. Abban megegyeztünk hogy a szőlömhöz 1,5 méternél közelebb ne hozza. Ha egy kicsit túlburjánzik simán lekaszálom, vagy kikapálom (ebből nincs harag), de azóta megszünt az egyéb gyomok burjánzása. Úgy kiirtott minden egyéb gazt, hogy a legtisztább sor a szomszédos sor lett, ráadásul az északi széltól is jól védi a sorokat. Eddig nem tapasztaltam, hogy a szőlőt bántotta volna.
Ameddig tehetem, a gyomirtót én is kerülöm, de soxor rákényszerülök. A sorok közét nem gond kikultivátozozni, de a sorok közét csak kézi erővel lehet művelni. Az mindenesetre zsinórmérték, hogy azt is évente legalább egyszer fel kell kapálni, és ha többre nincs energia, segít a Medallon.
Rovarölőt kezdetben én sem használtam, nem is volt gond a szőlővel, míg nem egyik éven a szőlőmolyok tömegesen megjelentek és akkor aztán szó szerint fele-fele arányban osztoztunk a termésen.
Ekkor tapasztaltam meg, hogy bizony komoly konkurensek, kieszik a bogyók lágy részét, és csak a kiszáradt héj marad.
Újabban feromon légtértelítéses technika alkalmazhatóságán gondolkodom, bár kissé tartok attól, hogy ezzel, a környékről az összes hímet ide fogom csalogatni, növelve a párosodás esélyét.
Kiváncsi lennék van-e valakinek a topikon tapasztalata a feromon technikában.
Gondolom a fenyő-mulch idegen a szőlőben. Vagy nem?
Én gyomirtót nem használok, csak kapálás, meg gépi talajmunka van. Rovarölőt sem teszek a permetbe, illetve tavalyelőtt majdnem tettem a gyapjaslepke ellen biológiai szert (Bac. Thurengiensis). Egyébként már a mechanikai gyomortás is meghaladott, a különféle talajtakaró növények, mulchok használatát javasolják a minimumtillage és non tillage művelésben. A trágyával gondba estem, Szepsy azt mondta, hogy egyáltalán nem trágyáz, hogy lekényszerítse a gyökérzetet, ezen filózok még egy sort. (Szervestrágya, ha trágya.)
Családi okok miatt sűrgősen eladó a Tokaji hegyen egy 1100 nöles szőlőterület. Van rajta egy kétszintes, 12 nm-es ház, alatta 25 hektós betonmedencével. A területből kb. 400 nöl a szőlő (furmint, hárs, csemege), a többi szántó és fás rész. A panorámája egyszerűen csodálatos. Vadászoknak is ideális. Árban megegyezünk.
Ezezk tényleg valós problémák és engem is nagyon foglalkoztat ez a dolog. Épp ezért mostanában elkezdtem a bio meg a biodinamikus termesztésről olvasgatni. Persze azt is tudom, hogy sokan ezeket (vagy inkább a másodikat) nagyon lekezelik, mondván az csak egy hókuszpókusz. Persze nyílván ennek is vannak határai, de azt is tudomásul kell venni, hogy nem tudunk mindent tudományos magyarázattal alátámasztani. És a régi védekezési módszereket már elfelejtettük, mert kiesett egy generáció, vagy több. Így ez a tudás is majdnem elveszett. Persze jogosan vethető fel, hogy régebben nem kellett ilyen durva mérgeket használni, mert nem volt rá szükség.
Ezt ajánlom a figyelmetekbe: http://derekhegy.blogspot.com/2007/02/felhvs-kzssgi-jsgrs.html Azért is írom ide, mert tudom, hogy többen is vannak köztetek, akik tudnának ebben segíteni. Már régóta gondolkodtam valami hasonlón, aminek sok ember lehetne részese és egy helyen meg lehetne találni ezeket a dolgokat.
Össze tudnánk-e címszavakban, tőmondatokban, rövid okfejtésekben foglalni, hogy melyek azok a szempontok, amelyekre jóval több figyelmet kellene fordítanunk, melyek azok a gyakorlatok, amelyeket át kellene venünk és amelyektől a jövőben lehetőleg szabadulnunk kellene?
Azon a szőlőterületen, ahol én szőlészkedem (tételesen ez egy faluhely) él még a régi szokás, hogy a szerint ítélnek meg, milyen ember vagy, ahogyan a szőlőd kinéz. Ezért aztán (no meg kényelemből és talán időhiányból is) sokan azt a gyakorlatot követik, hogy tavasszal gyomirtó szerekkel lepermetezik talajt, egy időre megszabadulva a gyomoktól, meg hát az élő szervezetek jó részétől is, de miután ez nem látványos dolog (s nem hevernek sorokban a döglött rovarok), ezért tudomást sem szereznek róla. Miután a szőlő ettől még nem pusztult ki, jöhet a tápanyagellátás, vagyis valamilyen műtrágya, majd ezt követően a szomszédtól hallott jó tanács következetes betartása "Ha májustól-augusztusig 8-10 naponta lepermetezed valamilyen lisztharmat, peronoszpóra elleni szerekkel és rovarirtót is teszel bele, akkor nagy baj nem lehet". Ezek után, ha kellően jó az idő, valamennyi szőlő biztosan marad. Végül pedig jöhet a család gyöngyszeme a gyerek, vagy az unoka, aki vidáman majszolja az apa, vagy a nagyapa éves "harcának" eredményét a szőlőt.
No! Megint itt vagyok. Hoztam egy újabb témát remélve, hogy társak lesztek benne.
A lányom környezet gazdaságtan jegyzetében találtam az alábbi mondást:
„Ha már minden fát kivágtatok, ha már minden folyót megmérgeztetek, akkor rádöbbentek majd, hogy pénzt nem lehet megenni.”
Ma az ember gyakran elfeledkezik róla, hogy Maga is a természet része, uralja a természetet, kívülállónak tekinti magát, rövid távon gondolkodik, önös érdekei diktálta visszavonhatatlan döntéseket hoz, és legtöbbször nem gondol a következményekre.
Mostanság egyre többet foglalkoztat a gondolat, hogy valahogy meg kellene alkudnunk a természettel, de legalábbis elgondolkodnunk azon, hogy jó-e a gyakorlat, amit követünk és mit kellene változtatnunk rajta.
Szóval, hogyan tudnánk a szőlő ökoszisztémájának egyes elemeivel (talaj, növénytakaró, állatvilág, stb) „lehetőleg nyer-nyer” alapon harmonikus egységben együtt élni?
-Talán természetes akar az lenni?(hihihi) Azokat a borokat hívják termelőinek, amelyeket a szőlő megtermelője készít. Az olyan cég amelynek szőlőterülete van és bort is vásárol fel egyszerre van termelői és felvásárolt bora.
Nagyapámék mindig dróton függő gyertyát engedtek a hodóba, ha éget jöhet a kénezés. Ráadásul a hordót is jobban szeműgyre veheted belülről megvilágitva.
