Az ötletet a hivatkozott honlapról kaptam, ott a szél befolyásoló szerepét nem említik, pedig logikusan átgondolva teljesen nyilvánvaló. Kösz, hogy felhívtad rá a figyelmem!
:-) Ismerőseim között van aki kipróbálta már a módszert, mármint a légtértelítést. A Shin-Etsu japán cég termékei kaphatók Mo.-n. Vélemény,-e, hogy legalább 5-10 ha-on alkalmazható hatékonyan, mert a szél "kifújhatja, elfújhatja" a védendő területről a feromont. Ez okból a szegélyeken, főleg ha a szomszédságban is ugyanaz a növény van, szükséges hagyományos védelemmel megfejelni. A berepülő extra hímekkel nincs gond, mert ők nem raknak tojásokat, az eltévelyedés a sokra is fennáll. A levegő mozgása a nagyobb probléma. Kb. ennyit tudok róla mondani ill. írni. Ja és itt lenne a forgalmazó lapja, úgy látom árakat is feltett. http://www.biocont.hu/?feromon
Műkedvelők, kezdő szőlészek, házi-kertészek, de még tapasztalt szőlőbirtokosok sincsenek gyakran tisztában vele, hogy a szőlő, amelyiknek a nevébe, termésébe, levébe úgy beleszerettek valójában „milyen lábon áll”, pontosabban milyen alanyra van oltva. Mert az a növény, amelyiket mi pl. olaszrizlingnek, chardonnay-nak, vagy pátriának nevezünk az, bizony nem is egy szőlő, hanem két szőlő együttese, nevezetesen az alanyszőlőé és a bele oltott nemes szőlőé. Az alanyszőlő adja a szőlő gyökerét, ez érintkezik a talajjal, ez veszi fel a tápanyagokat, ez áll a talajvízben, vagy éppen szokja a meszes környezetet. Az alanyszőlőkből is többféle fajta van (pl. Teleki 5C, Fercal, Teleki 5BB, Georgikon-28 stb) mindegyik más-más talajra, körülményre lett kitalálva.
Így, ha a szomszéd szőlője már-már akkorára nő, hogy eltakarja a Napot, a tiétek meg simogatva, babusgatva és lombtrágyázva is ott szerénykedik a kertben, akkor bizony joggal gyanakodhattok arra, hogy „rossz lábra tettetek” szert.
Nos, mi ebből a tanulság? Amikor választatok „Ne csak a lányát nézd, a lábát is.”
Visszatérve még a vörösborok kedvező élettani hatásaira, figyelmetekbe ajánlom az alábbi tudományos vizsgálatot. A hivatkozott értekezés nemcsak "en blocc" foglalkozik a vörösborokkal, hanem fajtánként is elemzi azokat.
Kiemelek belőle egy ajánlást. 'Jelenlegi ismereteink szerint mérsékelt mennyiségű, férfiaknak napi 100-300 ml, nőknek 100-200 ml, kulturált, étkezéshez kapcsolódó fogyasztás - ami egyébként a magyar lakosság fogyasztási szokásaitól sem áll távol - elméletileg csökkentheti a szív- és érrendszeri megbetegedések és halálozások arányát. "
Super! Nagyon jó, hogy "ide tévedtél", mert egyből rátaláltam a honlapodra. Rögtön kapott is tőlem egy könyvjelzőt.
Újabban feromon légtértelítéses technika alkalmazásán gondolkodom a szőlőmolyok gyérítésére, bár kissé tartok attól, hogy ezzel, a környékről az összes hímet ide fogom csalogatni, növelve a párosodás esélyét.
Ez érdekes téma, mármint a polifenolok. Azt írták valahol a előállítás módja miatt van sok polifenol a vörösborban. A fehérben is bőven lenne, de mert a héjon erjesztéskor az alkohol oldja a ki, ezért van csak a vörösborban bőven.
A tudomány a magyarázatot is megtalálta. A vörösbor a növényi hatóanyagok egy különleges csoportját tartalmazza, az ún. polifenolokat. Legkiemelkedőbb tulajdonságuk az antioxidáns hatás, amellyel megakadályozzák a koleszterin lerakódását és beépülését az érfalba.
Iszol Te egyáltalán vörösbort, vagy fehérborral is elérted már ezt a hatást?
-Mögöttem a Spectrum tv pont erről nyefereg. (hihi) Émmeg itt vagyok a magyar paradoxon. Igaz kicsit túlsúlyos vagyok, de a koleszterinem, és a "gammagétém" olyan mint egy ma született csecsemőnek. Néha szalonnát kell ennem, mert a borral kicsit előre vagyok a prevenció terén. (hehe)
Igazán meglepő, de kutatási eredmények bizonyítják a bor jótékony hatását. Összehasonlították a francia és az amerikai férfiak életmódját, étkezési és italfogyasztási szokásaikat. Az eredmény: a franciák jóval többet dohányoznak, kevesebbet sportolnak, 30%-kal több zsírt esznek, és tízszer annyi bort isznak, mint amerikai társaik. Ennek ellenére a 100 főre jutó szívinfarktusok aránya mintegy 30-50%-kal kisebb. Ez azért lehetséges, mert a bor tannint – csersavat – tartalmaz, mely védi a szív koszorúereit. Minél több tannin van a borban, annál több benne bizonyos jótékony fenolok aránya (quercetin, catechin, rezferatrol).
Egyébként a vörösborban 10-szer annyi fenol található, mit a fehérborban, így ezt egészségesebbnek tartják. De nem csak a fenolok miatt.
-Nevezzük nevén a gyereket: polifenolok, tanninok, rezveratrol. A vörösbor ezerszeres hígításban (!) is hatékonyabb antioxidáns, mint hasonló mennyiségű E vitamin Ezt kicsit nehezen értem, de gondolom mint akar illusztrálni. Az ásványi anyagokat inkább zöldségekből szerzem be, bármennyire is szeretem a bort. Viszont kiemelném a savak és az alkohol emésztést és közérzetet javító hatását.
Köszönöm a választ. Van hegyközség (Kovácsi Hegyközség 8353 Zalaszántó). Persze otthon kéne megkérdeznem ezeket, de most többet vagyok "itt", mint otthon. A hagybírót már biztos meg tudom találni, csak a mechanizmus érdekelt. Nyílvántartásba vételre halványan emlékszem, ha ez az Unió előtti "összeírást" jelenti. Érdekességként erről a területről:Talaj: A terület legnagyobb része lankás dombvidék, amelyet az egykori Pannon-beltó homokos-agyagos üledékei építenek fel vékony lösztakaróval. Barna erdőtalajokon és löszös vályogtalajokon terem a szőlő. Ettől némileg eltér Vindornyalak, Vindornyaszőlős, Zalaszántó vidéke, ahol a bortermő dűlők a Keszthelyi-hegység északi bazaltterületeire futnak fel. Felettük magasodik a Tátika vulkáni kúpja.
A vörösbor gazdag kálium-, magnézium- és vasforrás. Tartalmaz továbbá egy flavonoidot, mely a véredényeket úgy pucolja ki, mint kéményseprő az elpiszkolódott kéményt. A vörösbor ezerszeres hígításban (!) is hatékonyabb antioxidáns, mint hasonló mennyiségű E vitamin, melyet egyébként az egyik leghatékonyabb gyökfogóként tartanak számon. Egy 24 500 főre kiterjedő friss dán felmérés alapján, a borfogyasztók körében 34%-kal kevesebb a szívkoszorúér- valamint a rákos megbetegedés, mint a sörivók vagy tömény szeszes italt fogyasztók körében. Forrás: http://www.eletforma.hu/?r=3861
Mielőtt (tudatosan) idekeveredtem a topicra elolvastam ~ az első 800 hozzászólást. Az volt a benyomásom, hogy ha egyetemi v. főiskolai tanár lennék, feltétlenül ajánlanám a diákjaimnak, hogy szorgalmasan olvasgassák a hozászólásokat, sőt alkalmanként legyenek vitapartnerek, mert ennél életszerűbben kevés helyen tanulhatnak. Amit a borkóstolásról írtál, csak erősíti bennem ezt meggyőződést.
A hegybíró az állam képviselője a hegyközségekben. Működését a hegyközségekről szóló tv. és más tv.-ek szabályozzák.
Ebben a kérdéskörben először derítsd ki van-e hegyközség Derékhegyen. Valószínűleg van. Ezután a következő feladat a hegybíró megtalálása. Ez sem lesz könnyű, mert elképzelhető, hogy 30 km-t kell utaznod, mire megtalálod. Ha megvan, jöhetnek a kérdéseid (kivágás, ültetés,fajtalista, stb). Elvileg mindent (kivágni, telepíteni, újraoltani, bort szállítani, a borról származási engedélyt kérni, stb.) csak a hegybíró engedélyével lehet.
Ha tényleg van hegyközség Derékhegyen, akkor azt szőlőterületet, amit birtokolsz már nyilvántartásba kellett (volna) venni (terület, fajtalista, darabszám, művelési mód, stb.). A helyi önkormányzatnál szerintem ismerik azt az embert, aki tudja, hogy kit kell megkérdezni, aki hallott már a hegybíróról.
A hegybíró nagyon fontos ember, Pl. 30 liter fölött, nem szállíthatsz az autódban bort, csak a hegybíró útvonal engedélyével, mert ha elkap a Vám és Pénzügyőrség egy rutinszerű ellenőrzésnél a közúton, megbüntetnek.
Ne rettenj el! Túl lehet ezt élni. Ismerek két hegybírót is, mindkettő nagyon rendes embernek tűnik.
De, kérdezzük meg a topicot: Van köztünk hegybíró? Egyébiránt körbejárhatnánk ezt a témát.
-Bizony, bizony! Az adottság nagyon fontos dolog. A nagyorrúak eleve több érzékelősejttel rendelkeznek mint mások. A nők általában érzékenyebbek a finom eltérésekre. A bőr színének mélyülése arányos az érzékszervek fejlettségével. Tehát a világ legjobb borkóstolója egy nagyorrú, néger nő. (Hehehe)
A borkultúrát én ettől külön venném (mármint a borminősítéstől, kóstolástól) - az valahol ott kezdődne, hogy az édesvörös/kóla kombót elfelejtjük pl, vagy tutok kérni egy normális házborát bármilyen étteremben; de még ez sem sikerült egyenlőre. Szimplán a bor normális és helyénvaló fogyasztása a nép által - ami nagyon nincs most, de mégis azt halljuk mindenfelé hogy mi bornemzet vagyunk; hát nagyon nem.
A minősítés más; az kicsit szakmázás, amikor nem csak élvezzük a bort, hanem megpróbálunk mögé nézni; vagyis azt (is) vizsgálni milyen élete volt az alapanyagnak, és mik történtek a borral (borászati kezelések - jók, vagy hibásak).
Ez sztem nagyobbrészt tanulható, fejleszthető képesség, de azért nem árt hozzá vmi affinitás is; szóval olyan ne kezdjen ezzel foglalkozni aki a málnaszörpöt nem tudja megkülönböztetni a meggylétől.
Fontos szerintem a gyakori kóstolás mellett még az, hogy néha legyen olyan szaki a társaságban, aki nagy tapasztalata révén "elmagyarazáz" egy két dolgot, amit érzel, de nem tudod megfejetni miért van. Ez lehet akár borász is ,avagy egy nagy tudású rutinos kóstoló.
Most hétfőn is tanultam a nyugalmazott pincemestertől egyet (ő vezette a hetényi bírálatot) a rosszul kénezett hordóban (vizes hordóba beleégetni) érett bor más jelleggel kénes mint a szimplán túlkénezetett bor; ez a két íz nem egyforma de most már tudom miért más az egyik ill. másik. (volt ilyen tétel)
-Na, majd a "kisszógám" intézkedik.