Minek kell történnie ahhoz, mit kell tennünk, hogy megmentsük az öreg kontinensünket?
Európa maradjon az európai embereké. Hogyan őrizzük meg a gazdag kulturális örökségünket, keresztény és sokszínű nemzeti hagyományainkat?
NEM ÁLLT LE AZ OROSZ INVÁZIÓ, MIKÖZBEN AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGA EGYRE NAGYOBB BAJBA KERÜL
Szankciós remények és a valóság.
Az orosz ipar térdre eséséről, az orosz gazdaság fuldoklásáról beszéltek az elmúlt időszakban a szankciópárti uniós politikusok. A valóság azonban eddig nem igazolta a büntetőintézkedések eredményébe vetett hitet. A háború nem állt meg, ellenben Európában elkezdődött a gazdasági válság kibontakozása.
Az Európai Bizottság elnöke szeptember 28-án is azt bizonygatta Brüsszelben, hogy a „szankciók működnek, a szankciók számítanak”.
Sunyi sz.házi EB. Nem magyar vétó volt, hanem a bizottság nem vette napirendre a témát, mert nem akarták, és kapva kaptak az alkalmon, hogy a magyarokra kenjék az egészet.
Azt továbbra sem vitatja senki, hogy az ukránok orosz agresszor ellen vívott hősies harcát támogatni kell. Kérdés, hogy milyen eszközökkel és milyen áron?
Az Európai Unióban teljes megalapozottsággal kell döntést hozni a magyar helyzetről – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár kedden azzal kapcsolatban, hogy több EU-tagállam, köztük Németország arra kérte az Európai Bizottságot: frissítse fel korábbi értékelését a jogállamisági mechanizmussal összefüggésben.
Az Európai Bizottság elnöke is felébredt, és ötletelni kezdett azon az EU-s gazdaságtámogató terven, amit Macron hónapokkal ezelőtt kitalált, a német gazdasági miniszter pedig már rég dolgozik rajta.
AZ EURÓPAI UNIÓ EDDIGI TÖREKVÉSEI ZSÁKUTCÁNAK BIZONYULTAK, ÍGY AZOKON VÁLTOZTATNI KELL
Több áldozattal járhat az energiakrízis a háborúnál + videó
Ha az unió nem tesz lépéseket a kereskedelmi konfliktus enyhítésére, az európai társadalomnak további visszafordíthatatlan károkat kell majd elszenvednie – mondta Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője. A növekvő rezsiköltségek hatására egyre több háztartás válik képtelenné felfűteni otthonát.
Asztalra csapott a sztárközgazdász: A félelem vezérli az EKB-t, és ezzel egész Európának ártanak
Az EKB nem veszi figyelembe a saját közgazdászainak modelljeit és előrejelzéseit, és azért emeli a kamatokat, mert félti a saját reputációját - írja Erik Nielsen, az UniCredit vezető közgazdásza egyik elemzésében. Nielsen szerint az EKB közgazdászai világosan látják az infláció szerkezetét, amely döntő részben továbbra is átmeneti, kínálat által hajtott. Az UniCredit vezető elemzője szerint ilyen infláció esetén nem kell tovább emelni a kamatokat, mert azzal felesleges károkat okoz az EKB a kont
Nagy valószínűséggel fellebbeznek az Európai Unió Törvényszékének döntése ellen a Minority SafePack szervezői, akik az Európai Bizottság álláspontjával szemben úgy vélik, bőven van még mit tenni az őshonos nemzeti kisebbségekért. Vincze Loránt szerint hatalmas igazságtalanság és égbekiáltó cinizmus az a hozzáállás, amit az európai baloldal a kisebbségek ügyében mutat, ráadásul – szemben a szexuális kisebbségek ügyével – az őshonos kisebbségek helyzete sokkal nehezebben tud a figyelem középpontjába kerülni.
A napnál is világosabb, hogy az Európai Unió Törvényszéke, bár kizárólag jogi szempontok alapján kell mérlegelnie, politikai nyilatkozatot tett, amely nincs összhangban a tárgyban hozott korábbi ítéleteivel sem
A POLITICO szerint európai szövetségeseinknek is feltűnt végre, hogy az Egyesült Államok egyszerre nyerészkedik a gázon és a fegyvereken. Határozott fellépésről azonban egyelőre nem beszélhetünk.
„A brüsszeli bürokrácia politikai hidegháborút folytat Magyarországgal szemben”
Hiába folytat Magyarország konstruktív párbeszédet az Európai Bizottsággal, a brüsszeli bürokrácia visszaél a hatalmával – mondta Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
A politikus a műsorban úgy fogalmazott:
a brüsszeli bürokrácia évek óta folytat Magyarországgal szemben egy politikai hidegháborút, állandóan vaskos, a valóságtól fényévnyi távolságra lévő állítások megfogalmazásával, mindenféle fake news-információkra építve vádolnak minket azzal, hogy Magyarországon milyen nagy baj van a jogállamisággal.
Szita Károly várja az Európai Bizottság elnökének válaszát.
Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke továbbra is várja az Európai Bizottság elnökének válaszát, az Ursula von der Leyennek írt levelét támogató polgármesterek aláírását a jövő héten átadja a bizottság magyarországi képviselet-vezetőjének – írja az MTI.
Szita Károly hangoztatta: a korlátozások napról napra gyengítik Európát, azonnali intézkedésekre van szükség.
Kiemelte, levele az elmúlt három évtizedet tekintve példás összefogást eredményezett, ahhoz a magyarországi települések mintegy 80 százaléka, több mint 2500 önkormányzat csatlakozott.
A levél mellett kiálló polgármesterek, önkormányzatok hétmillió embert képviselnek, ennyien kérnek segítséget a szankciók okozta magas árak csökkentésében – fogalmazott.
Rámutatott arra, az aláírások jelentős része nem csak egy egyszerű polgármesteri jegyzés, mert mögötte testületi akarat van, ahogy Kaposváron is közgyűlés döntött a bizottsági elnöknek írt levél támogatásáról.
Döntetlenre áll a Brüsszel és Budapest közötti kötélhúzás.
Az Európai Bizottság elfogadja a Magyarország által benyújtott tervet a helyreállítási alapról, és aláírja a partnerségi megállapodást az operatív programokról, de további feltételekhez akarja kötni az uniós pénzek kifizetését – olvasható a Mandiner cikkében.
Együttműködési megállapodást kötött az Európai Konzervatívok, az Identitás és Demokrácia európai parlamenti frakciója, valamint a Fidesz képviselői Strasbourgban. Az aláírók az európai és nemzeti hagyományok képviseletét, valamint az építő jellegű együttműködést tűzték zászlajukra. Elsősorban olyan kérdésekben, mint a migráció, vagy az uniós energia-és szankciós politika. Hidvéghi Balázs a HÍR Televíziónak azt mondta, hogy a résztvevő pártok közösen tudnak fellépni az európai színtéren, egyben megkezdik az együttműködést a 2024-es EP-választásokra is.
A Zöldeket tartja a legveszélyesebb német pártnak, kritikus a szankciókkal és a karanténlezárásokkal szemben: a progresszív túlzásokat balról kritizáló Sahra Wagenknecht előre tör Németországban.
Belga barátunknak azzal nincs baja, ha belgák gyémántbizniszelnek az oroszokkal, azzal viszont igen, ha Magyarország gazdasági kapcsolatban maradna Iránnal.
Az Unió főképviselője arcátlanul gúnyolódik a szankciós infláció miatt éhező európaiakon.
A végsőkig ki kell tartani a szankciós politika mellett, bármekkora árat is kell fizetnie ezért Európának, mert ezek a lépések akkor is gyengítik Oroszországot, ha közben milliárdokat nyernek Putyinék a magasabb gázárakon – nagyjából így foglalható össze a brüsszeli vezetők álláspontja. A sajátos valóságértelmezést és olykor hajmeresztő párhuzamokat tartalmazó „érvrendszert" ezúttal Josep Borell uniós külügyi főképviselő nyilatkozatai alapján mutatjuk be.
Mindent elárulnak az Európai Unió vezetőinek gondolkodásmódjáról azok a nyilatkozatok és magyarázkodások, amikkel az elmúlt hónapokban indokolni próbálták az elhibázott szankciós politikájukat. A sajátos logikával, olykor teljesen életidegen érvekkel zajló kommunikációs hadjáratban élen jár Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő.
