Ja, és a Nevikén sztem nem keverhető bordói lével. Igaz, réztartalmú permetezésnek nincs is sok értelme kora tavasszal, mert a phycomycetes-ek (a rajzóspórával szaporodó gombafélék) még nem rohamoznak.
Olajos sűrűségű okkersárga/barna cucc. Nehezebb vele permetezni, mint a Thiosollal, több fogy belőle, de jobban kötödik. Hatóanyagtartalma nem romlik el, a kötödése csökkenhet a lejárati idő után.
Nehéz kérdést tettél fel, mert nálunk ilyesmi általában nem fordul elő, ha mégis, úgy azt a hajtást a virágzást követően ki szoktuk törni/metszeni, amelyiken nincs fürt.
Alapelv: Elegendő, de nem túlságosan nagy lombfelület kialakítása a kívánt mennyiségű és minőségű szőlőtermés kineveléséhez.
Vannak bizonyos "mérőszámok" irányelvként, de ez már termelési koncepció (mennyiség-minőség) kérdése is.
Pl. 1 fürtre eső levélszám: ~10-20 db, levélfelület (m2)/termés (kg): ~1,5;
termésszám (db)/ vessző (db): ~2-4, stb.
Biztos vagyok benne, hogy ebben a kérdésben nem lesz köztünk egységes vélemény.
Oltványügyben aztán rájöttem, hogy még a városból sem kell kilépnem, mert hát itt van a Bakonyi család. Erről jut eszembe, hogy Bakonyi Karcsi bácsi mondta egy interjúban, hogy sok gyerekes családból származik és ha történt valami balesett, leesett valaki a fáról, akkor az anyukájuk nem azt kérdezte, hogy ki esett le, hanem, hogy hányan estek le. :))
Ezt egy őszi időpontra tervezem, de asszem nem ebben az évben. Több megfontolást igényel, s először kb 300 tőkével.
További félreértés elkerülendő, amit a nálunk szokásos gyakorlatról írtam, nem több, mint informálás arról, hogyan történik mindez mifelénk, semmiképpen nem összehasonlítás, vagy bírálat.
Sziasztok szőlő-guruk! Azt szeretném megérdeklődni, hogy nyári szőlőkarbantartásnál azokból a vesszőkből, amiken nincs termés, mennyit kell meghagyni, ill. mennyire illik őket megkurtítani?
A mintákat egy héttel az eseményt megelőzően, a hegyközség erre megbízott emberei gyűjtik össze, az általuk hozott szabvány üvegekbe. A mintát nem én veszem meg, hanem ők. Mintát leadni csak abból a borból lehet, amelyikből legalább 50 liter van a mintavétel időpontjában. A minták mindegyike kap egy sorszámot. Egy külön jegyzőkönyve természetesen dokumentálják a mintaadó nevét, a minta megnevezését és a származási helyét. A mintákat független zsűri minősíti, ők nem helybeliek, hanem a megyében ismert borászok, egyetemi tanárok, járatos borminősítők. pl. tavaly volt egy-egy tag Szlovéniából és Horvátországból is. Miután a zsűri nem helybeliekből áll, így a nevük alapján a borokat sem ismerhetik fel. A mintákat a sorszámok alapján minősítik és azokat csak a minősítés után vetik össze a nevekkel. A hegyközség bora természetesen csak helyben termelt bor lehet. Csalni nem nagyon lehet, de nem is érdemes.
Láthatóan büszke vagy a sikeredre (jogosan), de sokkal elegánsabb, igényesebb, ha az okleveleden nem "vegyes vörös", hanem Kékfrankos- Pino noir cuvée szerepel, mert ahhoz már hozzá lehet kötni a konkrét színt, ízt, zamatot, gyümölcsösséget és a saját igényességedet, de a "vegyes vörös"-ben ez elvész. Nálunk a borbírálat a következő módon történik:
Borbírálatokon ahol nem olyan nagy a felhozatal, általában azért is a "vegyes" megnevezést szoktuk használni, hogy ne lehessen beazonosítani a mintát.
Nyilván a társadalmi zsűriben ülő gazdák a saját nedüjüket megismerik, de a többinek a fantázianévről nem kell feltétlenül tudnia kinek a mintáját kóstolja.
Ez mindenképp torzítaná az ítéletet.
Egyébként érdekes, hogy a szakmai zsűri és a laikusok ítélete között általában alig van eltérés!!
DE nem véletlen, hogy a "vegyes" vörös boroknak nagy az ázsiója.
A profik, mármint a szakmai zsűri borászainak bevett szokása, hogy az aranyérmes vörös mintákból házasítanak egy super mixet, és utána jön az élvezkedés!!!
Lalá! Ez egy helyi borverseny (borminősítés). Az itt minősített borok legtöbbje nem kerül kereskedelmi forgalomba. De, pl. ahová én hordom a boraimat minősítésre,ott is jónevű borászok, egyetemi tanárok minősítenek. Itt a cuvée elnevezés néhány kivételtől eltekintve általános. Még eddig senkinek sem jutott eszébe, hogy megkérdőjelezze, hogy valamelyik is nem felel meg cuvée előírásoknak.
De nézzük mit ír a bortörvény a cuvée-ről: (1997. évi CXXI. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról)
"Több szőlőfajta felhasználásával készült minőségi vagy különleges minőségű bor, valamint védett eredetű bor esetében a szőlőfajták neve helyett feltüntethető a "küvé" vagy "cuvée" kifejezés. A küvé fajtaösszetételére vonatkozó adatokat (szőlőfajták megnevezése, %-os részaránya) a forgalomba hozatali engedélyhez csatolni kell. A fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni."
-Vigyázzunk a küvé elnevezéssel, mert ha a bor nem teljesíti a küvé kategóriára vonatkozó, fajta, évjárat, minőségi kategória, termőhely szerinti előírásokat, nagyon hamar a vegyes fehérek, vagy vegyes vörsök között találhatja magát.
Remek! Először is GRATULÁLOK!!! Az oklevél letakart nevére frappánsan ráírhattad volna: ZALANCELOT.
De most jön a lebaltázás. Zalancelot! Neked nem vegyes vörösborod van. Vegyes vörösbort Otellóból, Cormin-ból lehet csinálni, neked olyan nemes vörös borszőlőid vannak, ami nem lehet "vegyes vörös", hanem csak valamilyen cuvée ("küvé"), legalábbis ezen a topikon. Vannak itt nagytudású borszakértők (Cirfandlia, Rambo, lalá, ...), kikérjük a véleményüket minek is lehet elnevezni a borodat, persze ha elmondod miből van összeházasítva.
Mutatkozott a felhozatalon, a tavalyi rendkívüli év.
Nagyon sok egészen kiváló nedüt hoztak a gazdák, sajnos egy kicsit kevesebb mintát, mint általában szokás, mert egy kis malőr miatt az időpontját egy nappal előre kellett hozni a meghírdetettnél, és néhányan így lemardtak, mert nem tudták már a mintáikat elküldeni időben.
A saját mintáimat jól lőttem be, azt hozták, ami úgy elvárható volt tőlük.
Ami különlegesség, ami eddig még nem volt, került egy nagyarany érmes minta is, (sajnos nem az enyém) természetesen a vörösborok közt. A mi területünkön ez hagyomány, hogy mindíg a vörös borok vitézkednek, ezt a bírálók is mindíg megemlítik, hogy másutt inkább a fehérborok azok, amik miatt érdemes bírálatra menni, nálunk ez fordítva van.
Két hét mulva a munkahelyen is lesz egy bírálat, ada még elviszem őket, lévén a Bakonyi Karcsi bá. lesz a zsüri elnök, az ő véleményére érdemes adni.
A fehérbort szinte mindig szoktam deríteni, általában a 2. fejtés után így február körül. A vörösbort (nekem Zweigeltem van) általában nem, csak akkor, ha valamilyen mellékízt érzek benne, de ilyen az utóbbi 5 évben még nem fordult elő. Persze nálam csak családi méretekről van szó, vörös is, fehér is ~400 liter/év. A vörös kezelésével kicsit bajba vagyok, mivel azon a színe miatt nem látszik az opálossága, zavarossága, így a vörösnél többnyire arra az ízre hagyatkozom, amit már elég jól ismerek.
Ti általános borászati eljárásként valamennyi bort derítitek, vagy csak azokat, amiknek a tisztasággával, fényével nem vagytok elégedettek?
Mert felénk a kötött talaj okán a szőlők az átlagnál több savat termelnek, így a boroknak is, ha valami galiba nem történik, fejtés után kötelezően tisztáknak és fényeseknek illik lennie.
Ebből kifolyóan inkább csak az opálos, kellően meg nem tisztult borok esetén alkalmazzák a derítést.
-Nem. Hiszen a derítőszereket felhasználásuk előtt vízben kell oldani, szuszpendálni. Pl a bentonitféleségeket 8-10-szeres vízben kell duzzasztani. (ez kb 10%) Vannak kivételek, mint pl a csersav. Ezt lehet derítéskor borban oldani, mert ezt nem a borhoz, hanem a zseletinhoz(fehérje tartalmú derítőszerhez) számoljuk. Zselatint, kazeint vízzel kell előkészíteni, mert ezek bor hatására azonnal kicsapódnak, tehát nem a hordóban, ahová szánjuk. A próbaderítésnek lehetőleg imitálni kell a pincei állapotokat. Ha a pincében 12°C-van, hiba a próbákat szobahőmérsékleten tartani.
A bentonit fõleg montmorillonit agyagásványból álló kõzet (montmorillonit-tartalom > 50 %, egyéb ásványi összetevők: kvarc, plagioklász, kaolinit, illit, stb.) Általában Na-montmorillonitról van szó. A kőzet a nevét az USA-ban található Fort Benton helység után kapta, ahol a múlt század végén első ízben tárták fel.
A bentonit előnyös tulajdonságai, pl. a bor derítésére: 1. nagy duzzadó képessége(gyorsan felveszi a vizet) 2. kiváró ioncserélő képességgel rendelkezik 3. kiváló adszorpciós képessége van (A szerves vegyületeket leköti). Kiválóan alkalmas a fehérjék mustból, borból és más italokból történő eltávolítására. 4. tixotróp (kevergetésre folyékonnyá válik, majd magára hagyva kocsonyaszerűen megszilárdul és leülepszik, azaz a bor szakszerű fejtéskor az nem zavarosodik meg újra).
Én elsősorban fehérborok derítéséhez használom, vörösborra is próbáltam már, de a kipróbálást követően az a tapasztalatom, hogy tompítja a vörösbor színét. Vörösborban való alkalmazás előtt célszerű kis tételben (1 liter) kipróbálni.
-A törzsoldat csak annyit jelent, hogy a derítőszerekből oldatot, szuszpenziót készítenek, főként ott ahol nagyobb sorozatokban végeznek próbadarítéseket (derítési próbákat), hogy a kis mennyiségekhez könnyebb legyen a bemérés. Így pl. bentoniféleségekből 5-10%-os, csersavból, zselatinból 1%-os "törzsoldatot" készítenek. Így azután pl. a 100g/literes bentonit adagnak megfelel 10ml, 10%-os "törzsoldat".
Mert:100g/hl bentonit=>1g/liter bentonit.
Továbbá:100ml 10%-os szuszpenzióban van 10g bentonit, akkor 10ml 10%-os " " >1g "
Hogyan mivel derítettél? mennyit tettél bele? Csak érzésre vagy volt próbaderítés, esetleg labor javasolt?
Kérdés mindekihez, (érzésem szerint lala Te talán tudhatod) a próbaderítéssel kapcsolatban:
- ugye javasolt az adott szerből (legyen ez a példánkban Na bentonit) azonos körülmények között többféle koncentráció kipróbálása 80-100-120 g/hl arányokkal. A vizsgálandó tételek értelemszerűen kis mennyiségek, gondolom palacknyi, vagy fél literes; na ehhez már gramm alatti mennyiség kellhet a derítőszerből; és igen kis pontatlanság is eléggé nagy eltérést adhat. (pl. fél literbe kellene 0,5g derítő, de egy tizednyi "csúszás" komony differenciát adna a hl-re vetített oprimális mennyiségben)
Szóval a kérdés ezzel kapcs. hogyan méri ki az ember a különböző próbaderítési egységeket, ill. hogyan duzzasztja; kerveri be a vizsgálandó mintákba? (itt. a kutatóban a laboros vmi törzsoldatokról beszélt de nem értettem. Vagy mennyivel jobb megoldás az; hogy a derítőszer mennyiségét fixen beállítom; 3 egyenlő részre osztom, és a deritendő bor arányait változtatom annak fényében, hogy 3 különböző derítési arányom legyen?) Értető ez így? szóval hogyan megy a próbaderítési vizsgálat beállítása?
- másik, az eredmény értékelése; a túlderítésnek milyen jele van? Mert a kevesebb anyag az oké - opálos vagy nem teljesen tükrös marad; de a túlderített mintának milyen jele van? Áll. kóstolással meghatározható; de milyen íze lenne? miután a deritőszerek teljesen semleges anyagok...
