" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Hát azért a légy és muslica elég közönséges tavasszal még a város közepén is, tehát valamennyi rámegy bárhol is virágozzon (bomló cuccokat is lehet a fák alá hordani, megjönnek a legyek:)). Persze ha ítéletidő van napokig virágzáskor, itt sem fog rámenni a légy, de az más helyzet.
Mango és NK1 magoncok, gyümölcse nem gondolom, hogy különbözne nagyon a nemesektől, max több magja van.
Azért nem mindenhol van olyan rovar populáció, hogy csak ők végezzék el a munkát. Mindenesetre én sem porzom már, mert inkább függ a növény fejlettségétől, hogy mennyi termés van rajta. Legalábbis gondolom hogy egy fürtből azért dobál, mert ott annyit bír, nem pedig azért mert csak részben porozták be a virágot. :) Egyébként milyen a magoncaid gyümölcse a nemes fajtákhoz képest?
Megnéztem a magonc paw-okat. Ez évben nem poroztam kézzel keresztbe semelyiket. Hát jobban kötöttek, mint mikor össze-vissza porozgattam, túl is kötött, kis ágakon vagy 3-4 virág 4-5 ujjal, amit el sem bír majd. Felesleges, a sok rovar úgy is össze-vissza járkálta.
Van 4 tő Hayward és 1 tő Tomuri-m. A fiún rengeteg a virág (még zárva vannak) , de a lányokon nem látok egyet sem. Tavaly hajtottam le őket, 2016-ban ültettem és futtattam őket. A telet fagyás nélkül túlélték, erősen hajtottak "tavasszal" ill. nyár elején.
Ez normális, hogy lány nincs? Miből lesz a termés így?
Az én megfigyelésem szerint a hangyák össze-vissza rohangálnak a virágban. Az a kis fekete bogár aminek nem tudom a nevét, lassan, de bejárja az egész virág belsejét. A tapasztalatom fiatal kis fa tulajdonosként, elég hatékonyak voltak. Szépen nőnek a termések. Reménykedve öntözöm a fákat. :)
kérni szeretnék valakitől Hayward kivihez porzó anyagot (Tomuri), elmennék érte Bp. -től értelmes távolságra, ha van ára, akkor rendezzük. Akár virágos vessző, vagy csak virág is érdekel. Előre is nagyon köszönöm!
Ha a kert faunája nincs szétbombázva rovarölőkkel és gyomirtóval akkor teljesen fölösleges. Nálunk sokkal nagyobb intenzitással látogatták a hangyák, legyek és egyéb rovarok mint ahogy egyébként a méhek szoktak tevékenykedni a saját fáikon. Persze valószínűleg a hatásfokuk alacsonyabb, nem járnak olyan szisztematikusan mint a beporzás szakértői. :)
Lehet, hogy felesleges, de nem példa nélküli. Láttam képet, ahol halat függesztettek a fára csak, hogy vonzóbb legyen a dögylegyek számára. Virágzás elején közelről is megszagultam a virágokat. A virág szaga leginkább a rothadó növények szagára emlékeztet.
Jó vicc, de én nem annak szántam. Nálunk valóban élnek aranysakálok. Mivel a vizes földön sokkal nagyobb volt a lábnyom mint a macskáé, ezért gyanakszom rá. Na és biztos hogy el is vitte a darabonként kb. 30 dekás halakat mert helyben szétcincálásnak nyoma sem volt, és egy pikkely sem maradt. Viszont megtapasztaltam hogy felesleges is ilyesmivel bűzösíteni a kertet, hisz rengeteg bogár bemászik a paw virágaiba.
Idén bele fog húzni, ha javasolhatom, öntözzed bőségesen. Valahol olvastam hogy 1.5m fölött várható hogy termést adjon. Ha már kétszer is virágzott, jövőre biztosan megmutatja milyet terem. Sok sikert kívánok hozzá.
Nálam napról-napra nőnek a kis paw banánok. Az elsőként elvirágzott csokrokban a banánok úgy állnak már mint a szétnyitott ujjak a tenyéren.
Értem. Nálam sok bogár látogatta a virágokat. Valami apró fekete bogár, nem tudom a nevét és nem is szoktam máshol látni. Hangyák is be-be szaladtak a virágokba.
Egyik nap - még a virágzás kezdetén - tettem a fák alá 2-2 döglött halat. Jó büdös volt az egész kertben, de hősként és reménykedve viseltem, gondolván a sok légy majd elvégzi a beporzást. Sajnos másnap reggelre eltűntek a halak. Valami nagy vad vihette el őket, láttam egy nagy lábnyomot is az öntözött fa alatt.
Ecsetelős megporzás helyett próbálom, hogy odacsalogassam a rovarokat. Tavaly bevált, legalábbis nem lett baj belőle. Lett annyi termések, hogy még a Sajó ártérre is dobáltam a bokrok közé, hátha kikel. Cefrézni nem merem az annonacin miatt.
Akkor kezdtem öntözni, mikor kezdtek elnyílni a virágok. Másnaponta 1 vödör víz. Hátha kevesebbet dob el mint tavaly. Most kipróbálom jó hatással lesz-e rá a sok víz. Most szereztem egy kevés érett lótrágyát, az van beáztatva, és majd adagolom az öntöző vízhez. Itt sincs eső semmi.
2015 őszén vettem nem tudom mennyi idősen az egzotikus dísznövényektől. Közel 1,5m-es volt. 16-ban volt rajta virág ami leesett, 17-ben volt néhány kötés rajta, 2 szemet nevelt volna ki, de egyiket levertem véletlenül. Most több csokor is növekszik, de lelkileg már felkészültem hogy nem lesz mind az enyém. :) nem gond, elég lesz. Pár szemet minden bizonnyal ad az Overleese is. Nőnek rajta, de az most terem először.
Teljesen természetes, hogy dobálja még a látszólagos kötés ellenére is a terméseit. Viszont tavaly 30 virágból lett 5 kötött fürt, amiből 1 maradt a végére. Idén 200ból "kötött" 50-60 fürt, tehát ha tartja az arányokat, máris nem 2 gyümölcsöm lesz, hanem 20. Ami már közelebb áll egy nemes paw fajtához mint amit eddig produkált. Igaz a Gyula Wells fajtája 200 gyümölcsöt hozott ugyan ekkora méretben.
Napról-napra látszik a csokrok növekedése, de nem bízom el magamat mert tavaly is így volt és mégis több lepotyogott. Az Overleese is majdnem elvirágzott már, néhány termést az is mutat növekedés közben, de kisebbek voltak a virágok és a termések is kisebbnek látszanak máris, pedig azt olvastam ez nagy szemű lenne. majd kiderül. :)
