Vámbéry nagyon pontosan érvelve cáfolja azt a téveszmét, a törökkel rokon szavaink átvételek lennének
"Anélkül, hogy mindkét irányban méltányosan és objektíven körültekintettek volna, ragaszkodtak a magyar nyelv egységes ugor jellegéhez, sőt idő multával mind jobban és jobban belerögződtek ebbe az elméletbe, anélkül hogy meggondolták volna, hogy ott, ahol keveréknépről van szó és ott, ahol két nép annyira összenőtt, összekapcsolódott és összeforrott, nem lehet olyan egyszerűen egységes nyelvről beszélni. Nem csoda, ha ilyen körülmények közt elkövették azt a még nagyobb hibát, hogy a magyar nyelv török elemeit jövevényszóknak nyilvánították, azaz olyan szókincsnek — mert alak- és hanganalógiákról egyáltalában nem is beszéltek — melyet a magyarok ugor népe vándorlása közben később vett át valamely szomszédos török néptől s mint idegen, kölcsön vett kincset a mai napig megtartott..."
Nicholaus De Lyra 1270-1349 között élt, nem a 16. században.
Végigolvastam a tanulmányt, egy pontig viszonylag jól gondolkodik aztán egyszer csak fogja magát és előáll valami egészen képtelen ötlettel. Se előzménye, se bizonyítéka, hiszen egészen addig szó sem volt arról a tanulmányban, hogy Krónika 16. századi lenne.
Thuróczi krónikájából próbálja eredezteteni, ami egyszerűen egy vicc.
Thuróczi krónikája blődségekkel van tele, évtizedeket téved királyok beiktatásával, csatákkal, eseményekkel kapcsolatban, összevissza ugrál időrendben. Thuróczi egyértelműen nem jutott hozzá eredeti Magyar Krónikákhoz, így azokat a leveleket és nemesi okleveleket használta fel, amikhez hozzájutott. Ezek hitelessége viszont csak egy pontig elfogadható, valójában tele vannak tódításokkal, az oklevelet kapó gátlástalan dicsőítésével stb. Az ő krónikája lényegében hiteltelen.
A Képes Krónika egy teljesen más kategória. Az pedig, hogy korabeli művekkel van egyezése a Képes Krónikának, teljesen természtes, mivel az írója nyilvánvalóan használt fel és ismert nyugati forrásokat is, ez számtalan más esetben is kiviláglik, nem csak a tanulmányban említett esetekben. Hogy a műveltsége "franciás" volt-e vagy sem, nem tudom, de az biztos, hogy bár kiváló latinsággal ír (legalábbis számomra hiteles elemzők szerint), a gondolkodása, észjárása egyértelműen magyar. Ugyanakkor több ponton is kibukik a judeo-krisztián szemlélet, főleg Atila tetteinek leírása során.
Egy szó mint száz, a tanulmány állításával ellentétben a világon semmilyen bizonyítéka nincs annak, hogy a Képes Krónika 16. századi lenne.
A tanulámny szerzője egyszerűen bedobott a végén egy légbőlkapott elméletet, majd úgy tett, mintha addig azt bizonyította volna. Elég vicces lett így.
vicces, h átvett f és h jelekről beszél, amelyek nincsenek a türkben..
ha jöttek a türk rovással és abba akarták volna belerakni a görög kh és f jeleket (feltehetőleg ezt feltételezi a szerző), akkor elég nagy bajban lettek volna.
ugyanis egyrészt a türk D és B a magyar B-re hajaz, ahogy a görög Kh is
az egész kronológiailag és betűalaktanilag is hamis elmélet
másrészt nem életszerű, h egy idegen vezető rétegtől 100 év alatt egy nép átveszi az írást, majd ugyanazoknak a leszármazottja betiltja (Vajk-István), de ezen száz éve írástudatlan népen belül még 5-6száz évig és azon túl is fennmarad az iskolázatlan köznépben
Várkonyi atovábbiakban aTürk Birodalom kialakulásáról szól-va ezt írja: „552-ben alapították meg birodalmukat, amikor Tumen az ázsiai avarokat leverte; e biroda-lom középpontja Kelet-Turkesztánban volt, s itt folyik a Talasz folyó, melynek völgye a magyar ábécé õs-hazája. A nyugati türkök 576-ban foglalták el a krími Boszporosz városát, ami annyit jelent, hogy elõbba magyarok Kubán-vidéki országát kellett meghódítaniok. A magyarok így türk fennhatóság alá kerül-tek, s a nomád államszervezés szabályai szerint ekkor egy türk kagán és nemzetsége lett a magyarság vezetõje; utóbb pedig beolvadt a magyarságba. Minthogy a jenyiszeji-talaszi írást az ujgur hódítás 659-ben eltünteti, a magyaroknak ekkorra már el kellett sajátítaniuk. Az 552 - –659 közt eltelt évszázad tehát az az idõ, amely alatt a rovásírás elterjedt s elsõ formájában kialakult a magyarok között – kétségkívül a föléjük helyezett türk kagáni törzs közvetítése révén”.
Már az úton elkezdték hányni-vetni az Égi birodalom sorsát. Mire az Alpár-kurgánhoz értek, készen állott a zsuán menekültek kezdeményezésére építendő beavatott kegyhely, Avarbástya terve Bat-baján 565-től 602-ig állandóan úton volt, hogy előkészítse
a két fehér-hun-szkíta csatlakozó csoport
tetézi még az a helytelen szkíta-saka szokás, hogy avar főurat avar szolgáktól körülvéve kell eltemetni.
Sokkal jobb a határaink mellett, az Etil két oldalán élő Magyar törzsszövetség helyzete. A főurak temetésén ott csak idegen szolga feláldozását engedik meg.
III. Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy Ordoszt, ahol a 100 kinaj család még mindig kiváltságokat élvez, elárasztotta a sárga hit. Kazária, ahol kezdetben ugor-magyar többségi hatalom volt, az aranyborjú fiainak a hatalma alá került. De annyi előnyünk még van, hogy legalább az ataiszi hitvilágot nem bántják. Az uruki hit püspökségét azonban elüldözték Van városából, majd Magyarkáról is, és az üldözöttek csak a szavárdiak Nyék törzsénél leltek menedéket. Így most ennek a püspöknek a fennhatósága alatt csak a Van-vári, a Magyarkai és a Győr-szavárdi öspörösség működik. A kiváló műveltségű Nazirt nem tekintik az aranyborjú-hit fiának.
aranyborju:
1.
Voltaképpen sem az Áron, sem pedig a Jeroboám-féle aranyborjú nem Jahve-képmás volt, nem egy új isten képe, hanem az aranybika, ill. bikák talapzatul szolgáltak az azokon láthatatlanul trónoló Jahvének. Az aranyborjú alatt tehát nem istenképet, hanem posztamenst kell érteni. Azonban a kiábrázolás formája, a bikakép lehetőséget ad a bálványimádásra, hiszen Babilónia, Fönícia, Egyiptom nagy istenségeit mind-mind bikaalakban ábrázolták. Ezzel fennáll a valláskeveredés, a szinkretizmus veszélye, ezért is ítéli el keményen a B az aranyborjúkészítést és -imádatot
2. A felébredést add nekünk, légy támasz (számu)nkra, segítséget nyújts nekünk, juttass ki az élet-halálból [az újjászületések körforgásából]!
3. Dicsérjük az Irgalmas Atya nevét, becsüljük hatalmas adományát, csak azt reméljük, hogy mindörökké [az örökkévalóságban], amit kívánunk, megkapjuk ekként.
Stein Aurél (1862-1943)... Első belső-ázsiai útja alkalmával 1900-ban az ősi Selyem Út menti romokat térképezte föl. Második expedíciós útja (1906-1909) a Tárim-medencébe vezetett, majd a Lóczy Lajos által jelzett Dunhuangban egy befalazott szentélykönyvtárból 6000 tekercset, 3000 kézirat-lapot és 5 ládányi egyéb régiséget szerzett meg és küldött a londoni British Museum-ba, ...Legjelentősebb ásatása a hajdani ujgur főváros Asztana (Ilihot vagy kínai nevén Gaucsong) temetője volt, ahol a feltárt 500 körüli sírból olyan emberek voltak eltemetve, mint akik Árpád népével a Kárpát-medencébe érkeztek és olyan "halotti szemüvegek" és részleges lótemetkezések kerültek elő, mint a magyarországi honfoglalás kori sírokból. "Hiszem – írja Stein Aurél –, hogy azokat, akik Árpáddal együtt jöttek be a magyar földre a belső-ázsiai törzsökös türkök közé sorolhatjuk".
és egyről még ő se tud. valószinűleg az utiguri avar 677-esről. a 377-esről mindenki tudott európában.
árpád-álmos nemzetsége ugyanis
1. vagy ujgur nemzetség ügyeké
2. vagy tarim turan környéki 7ftalita (a csuvasok, udmurtok ekkor még nem voltak tényezők, száz év alatt nem lett volna olyan török szókészlet, náluk a későbbi évszázadokban zajlik le a nagyobb mértékű jövevényszavak meghonosodása)
a "honfoglalók" etelközben már nem nagyon találtak onogurokat a besenyő dúlás után (akik ismerték volna az utigurokat és h mi történt 555-ben és 677-ben)
ott még hallhattak a rouran avarokról
álmosék valszeg a kék türk birodalomban társnép voltak
de a többi nép az ural környékén atil volga torgai irtishnél
és a másik rész kubányban már az arab háborúk megkezdésekor a kazár nyugati terjeszkedés óta ott, ahova nem értek le a besenyők és a kéktürkök,
a bolgárokat már elérték a kéktürk iszlámhitűek, de a magyar törzsek között nem volt iszlámhitűség
hanem magyar világhit, "maniheizmus"-nak nevezett lélektűzhit (tűzimádás+madárember), amibe beleépült a buddista elmekép és a keleti kereszténység és mind Ten-gri hit
Ez érdekes feltételezés, de a világon semmi nem utal rá. Sőt, ami azt illeti, valójában minden arra utal, hogy bizony Nagy Lajos korában készült. Mégpedig a vége miatt, ugyanis a későbbi királyokról egyszerűen szó sincs benne, így aligha készült később, nem beszélve arról, hogy már az elején világosan megírja, hogy kinek készült ez a Krónika. Más kérdés, hogy a Képes Krónika befejező részei igenis megtalálhatók, New Yorkban, Londonban és Moszkvában, csupán kérni kellene őket, és egyíből összeállna az eredeti.
Ugyanakkor a Képes Krónika képei sokszor teljesen másról mesélnek, mint amiről a hozzájuk fűzött szöveg! Ez okozhat zavart egyesekben, ezért hihetik, hogy talán később készült. Másrészről a 16. században már eléggé mással volt elfoglalva a magyarság, már érezhető a rossz változások előszele. A Képes Krónika képei egy olyan különleges színvonalat képviselnek művészileg és technikailag is, ami elképesztő tudást takar. Csak mellesleg mondom, hogy azokat a képeket ma senki, semmilyen módszerrel nem lenne képes azon a színvonalon elkészíteni!
A zavart talán az is okozhatja, hogy egyszerűen nem tud arról a 442 évről, ami állítólag Atila halála és az Árpádi visszajövetel között hivatalosan eltelt. Csupán kb 150 évről.
Ami Alarikot illeti valóban pontosan tudjuk, hogy méterről méterre ugyanaz volt a hadhárata és ugyanaz a "legenda" a temetése körül mint Atila esetében. Ilyen meg egyszerűen nincs. Atila meg biztosan nem élt 128 évet és nem 128 évesen nyargalászott a Catalaunumi csatamezőn. Ergo Alarik nem étezett.
A Képes Krónika megírásának idején még nem volt semmiféle Alarik! Őt csak később találták ki, Atila alakjából, hogy kitöltsék a 44 évet "hős gótokkal", ezért ugyanaz a hadjárata és a halála is mint Atiláé. "
Alariknak semmi köze a hungárok történetéhez.
Napra pontosan tudjuk mikor dúlta fel Rómát (i.sz. 603, AD 410 körül) és napra pontosítható Atllla nyugati hadjárata is 41 évvel később i.sz. 644, vagy AD 450-453 körül.
Komolyan venni végre a krónikáinkat és elfogadni, hogy a nyugati króikák nagy része, ami arról a korról és főleg a magyarokról szól, puszta kitaláció a 14.-16. századból.
A Képes Krónika szövegírója például egyáltalán nem volt elfogult a magyarok iránt, néha egészen penetráns dolgokat ír, például Atiláról. Ebből nyilvánvaló, hogy a szövegíró nem csak magyar forrásokból dolgozott, hanem nyugatiakból is! Amiket Atiláról ír helyenként tipikusan az észak germán krónikák hangvétele, amik mindig igyekeznek Atilát lerántani a sárba.
És mégis: a Képes Krónika nem tud Nagy Károlyról. Nem Alarikról. Nem Karolingokról, avarokról és Merovingokról se. Se gepidákról, se szkírekről, se szlávokról a Kárpát medencében.
Hogy lehetséges ez? Ha ilyen alaposan felkészült a Krónika írója (márpedig bizony alaposan), akkor miért nem tud ezekről?
Miért nem tud a a Rómát feldúló Alarikról, aki mellesleg pontosan ugyanazt az útvonalat járta be hadjárata során mint Atila, csak 44 ével előbb. 44 év. A Julián és Krisztusi időszámítás közti különbözet. Mit ír a Képes Krónika? Atila 44 évig királykodott Catalaunum előtt és 128 évesen halt meg. Ez lehetséges? Szerintem nem. A Képes Krónika nyilván a nyugati források évszámait vette alapul ezért nem tudott mit kezdeni azzal a 44 évvel, amikor "a gótok hősiesen megdöntötték Rómát" Alarik vezetésével. De akkor miért nem tud semmit Alarikról??
A magyarázat egyszerű: A Képes Krónika megírásának idején még nem volt semmiféle Alarik! Őt csak később találták ki, Atila alakjából, hogy kitöltsék a 44 évet "hős gótokkal", ezért ugyanaz a hadjárata és a halála is mint Atiláé.
Nagy Károllyal is hasonló lehet a helyzet, őt is a Képes Krónika megírása után találták ki, ezért nincs benne egy szó sem róla.
Kézai krónikája egyébként meg a Nagy Sándor halálától kezdődő időszámítást használta, tehát ha meg akarjuk tudni a helyes évszámokat, akkor az ott szereplő dátumokból le kell vonni 312 évet.
Egy szó mint száz, ideje Krónikáinkat komolyan venni.
"Számos magánkutató, történetíró munkájában olvashatjuk, hogy e szó „honfoglalás” nem fordul elő a középkori krónikákban. Évtizedekkel ezelőtt olvastam Anonymus Gesta Hungarorium-át, amely legkésőbb III. Béla királyunk korában, tehát az 1100-as évek második felében íródott. A Képes Krónikát az 1300-as évek közepéről, és a Turóczy Krónikát, amely Mátyás király korából, tehát az 1400-as évek második feléből való. Legjobb emlékezetem szerint, ezekben nem fordul elő e szó „honfoglalás”. Az Akadémiának a legnagyobb baja Kézai Simon Krónikájával van, mert Kézai mester Árpád népe „honfoglalását” a hunok második bejövetelének tartotta."
Egyzser mér kéne egy tényfeltáró arró is, hogy az állítólag ártatlanul kivégzettek vajon tényleg kommunisták voltak-e és vajon milyen cselekményekben vettek részt a komcsi patkánylázadás idején.
Mert arról meg viszont egészen szép anyag van:
ezrek lemészárlása a semmiért!
Ahhoz képest, amennyi és amilyen aljas emberiség ellenes bűncselekményeket követtek el, az ún "fehérterror" még csak apró megtorlásnak is harmatos volt.
amellett h az eljárás helytelen és törvénytelen volt
az index hamisít:
"kommunisták"-nak nevezi őket csupán, miközben elhallgatja, h
A kivégzettek között található a megyei direktórium vezetői közül a dunamenti és a tamási ellenforradalom leverésében és az azt követő megtorlásokban komoly szerepet játszó Aranyos György, Tánczos Vendel, Soós Sándor és Mautner Gyula.
az előítéletességből eredő hamisítás és csalás szándéka a legnyilvánvalóbban
tettenérhető a gesztenye szóeredetének meghatározásában
A német Kastanie (‘gesztenye’) bajor-osztrák nyelvjárási alakjaiból (kestene, kesten) származik. A német szó forrása a latin castania, ez pedig a görög kasztanon révén valamelyik elő-ázsiai nyelvre mehet vissza.
hasonlóan A magyar ’gesztenye’ szó valószínűleg szláv közvetítéssel kerülhetett nyelvünkbe, de meglepően hasonlít rá a török k’estane, és még inkább pedig a négyszáz éves török uralom alatt fejlődött albán kešteńe, illetve gešteńe szava is.
Nagy divat manapság a történelem darabolása, népek szétszedése....
főleg ha a mi őseinkről van szó.
Újabban már a paziriki szkítákat is "paziriki ember" néven emlegetik a nyomorult hülyék. Szkíták, kimmerek, médek, hattik, pártusok, szarmaták, szakák, hunok, avarok, kusánok, sumérek, ezer darabra szednek egyetlen népet, aztán úgy tesznek, mintha nem ugyanarról az egy népről lenne szó.
Amit ma történelem néven illetnek Nyugat-Európában az egyszerűen egy vicc.
Cáfolni akarták Illiget, ezért elkezdték vizsgálni a Karolin-Meroving-Nagy Károly féle források valódiságát. Eddig csak ahányat vizsgáltak, annyi bizonyult hamisítványnak, már 75% felett járnak....
És még mindig ezekre a hamisítványokra alapozott történelemhez ragaszkodnak, ezt tanítják, mintha mi sem történt volna. Mint a három majom.... nem lát, nem hall, nem beszél... ha mégis beszél, akkor hülyeséget.
hihetetlen ez a csőlátású előítéletes hasznosdogma-elvű hozzáállás
(és ezek magukat gondolkozó embereknek képzelik)
"... idejétmúlt elvetett alternatív elméletekkel nem szabad foglalkozni. Ismerni kell a szakirodalmat. Könyörgöm a gyöknyelvészetet már száz éve elvetette minden nyelvész,"
before vowels prot-, word-forming element meaning "first, source, parent, preceding, earliest form, original, basic," from Greek prōto-, from prōtos "first," from PIE *pre-, from root *per- (1) "forward" (hence "before, first").
A kérdőjelre nekem is tippelnem kellett, mi számíthat. Annyit akartam érzékeltetni hogy itt bizony sanszosan Északi/normann és Dél-Keleti néptörzsek fuzionáltak. Mint hogy te is idézted az alán menyasszonyokat és Magort.. Akik aztán bejöttek a KM-be. A torzított koponyák problémakörét nem én, nem most fogom gyanítható feloldani. De őszinténszólva ennyit se akartam beirni.
Ha mindent ismernének tiszta sor lenne mint s hogy mentek a dolgok. Itt összefüggő összeérő tételek lettek egymás mellé állítva, mindenkinél vannak hangsúlyeltolódások. Kimmerek még manapság is tüntetnek a jelenlétükkel Britanniában, csak kisbetűvel írják - cymry..- és meglehetős sok a velük kapcsolatos tisztázatlan esemény . A hunok mikor meghóditották a Meotisz vidékét felszívhatták az ottani északi, és ua. trójai stb elemeket..
amúgy Nyesztornál is említik hogy Kimmerek avagy később hunok.. De nem csak nála láttam...
Egyebeket érintve meg azzal kezdtem hogy részemröl most nem diplomamunkára gyúrok.
Kérdőjelecskéim nekem is vannak, (?) . Ha válaszokat akarnék visszautalnék a tárgyi tétellekkel illusztrált posztomra.
egyelőre,... örülök hogy látom perpill milyen egy releváns vélemény., majd azért lemodellezem miben állnak a további ellentmondások. De csak karcolgatom a témát szándékosan.. Majd ha lesz még további közérdekű fejnivaló, jelentkezek. De a látszat ellenére időm sincs nagyobb ivü vitákra, mostan. a ér kösz a bizalmat :p
Wei-era records survive that describe the political organization, manners and customs of the Juan-juan:
"They plait their hair. They wear narrow-sleeved silk robes with woven patterns, tight trousers and high waterproof boots… They do not have towns surrounded with inner and outer walls, but herd livestock, going from place to place in search of water and grass. Their homes are felt tents, which they take to the place where they stop.
egyrészt a kimmerek az egy ezer évvel korábbi nép.
másrészt torzított koponyákat a (nyugati) avar birodalom területén, meg Kercsnél, a kaukázusban és Ordoszban találtak.
_______
nem szorosan kapcsolódó részlet, de pl. a Pallas szerint az avarok birodalma az Enns-től a Donig, délen bizánctól, északon a Balti-tengerig terjedt.
egymás után meghódították a kelet-európai hunn és más törzseket, a szabirokat, hunugurokat, bolgárokat, uturgurokat, kuturgurokat, leverték a Dnyeper-melléki antokat, szlávokat és vendeket is s egész a balti tengerig kiterjesztették hatalmukat. A Visztula mellékéről Germániába is elkalandoztak, úgy hogy 561–564 körül valahol az Elba mellett ütköztek meg Sigibert frank királylyal, a ki előbb megverte őket, de az avarok újabb támadására kénytelen volt szövetségre lépni velük.
