Énekileg a Somewhere lemez egyáltalán nem olyan nehéz. Talán pont azért mert nem szerette azt a lemezt. Szerintem teljesen gyagya volt akkoriban. Amúgy nagyon is jól énekelt a turnén, mint mindig. A Strangert meg az ilyen lassab dolgokat Harris szokta kiszavazni, ami nagy kár. A Somewhere inkább gitárilag nehéz.
A Powerslave turnét végig felvették és a következőt simán kihagyták. Gondolm úgy voltak vele, hogy minek? Életük egyik legnagyobb hibája volt!
Na mindegy, van egy jó képem egy kis rack-ről, amibe GK25RL és GK2100 sel van szépen egymás alá beépítve, azt szerettem volna feltenni.Egy maiden fun csinálta magának, tavaly mentettem a netről.
Hát arról a 86-87-es korszakról még rendes video anyag sincs, kalóz koncert felvételek forgnak a neten, mert nem tudom milyen okból, akkor nem rögzítették a koncerteket saját kamerással. Ebbe az is belejátszhatott, hogy a Somewhere egy 110%-os album volt, és Dickinson utálta élőben énekelni. Sumákolva ment csak neki, és ezt nem szívesen örökítette meg. Nem véletlenül hagyták ki a 2008-as nosztalgia turnén az Alexandert, Sea of madness-t, Strangert. Úgy tudom ,ezeket nagyon utálja dickinson, mert strapás őket énekelni.
A cuccaikat meg egyszerűen annyira titkolják, hogy minimális kalóz fotót lehet találni a neten. A dvd-ken lehet csak ezt azt elcsípni, mikor próbákat mutogatnak. Valószínűleg nem akarnak ingyen reklámot csinálni egy gyártónak sem.
De Dave gitárjából is az verzió kellett volna, amiben rendes tremoló van, nem ez a szutyok satu nélküli! Akkor talán meg is vettem volna azonnal. Így a francnak van kedve szétfaragni az egészet! Nem tudod mennyiért árulták azt a kombót! Igen, elvileg a 2100-as fej volt a Seveth Son turnén. Nem hiszem el, hogy nem lehet fotókat szerezni abból az időszakból! Mondjuk nyilván akkor sem lehett bemenni a színpad mögé senkinek, ahogyan most sem. Nagyon keményen le van zárva mindig. Még a legfőbb Szigetes passokkal sem lehet bemenni a Szigeten hátra.
Bocs, ma már nincs fönt a kombó. Nézni kell a német ebay-t, ott rendszeresen árulnak GK 250-et.
Amire régóta vadászok, az a GK 2100 SEL fej, internetes források szerint azzal játszottak a Seventh Son albumon, meg a turnén is.
Van egy haverom Houston-ban, most próbálja meg intézni a Jackson-nál, hogy csináljanak nekem egy fehér-fekete Jackson stratocastert, amilyen Adrian-nak volt 86-88 között. Ha esetleg levédette vola Adrian, akkor megveszem a jelenlegi Adrian Smith Dinky-t. Nem értem, miért nem ugyan olyan a signature gitárja, mint a híres 80-as évek beli custom modell. A jack lekerült az előlapról oldalra, és nyaki humbucker is single coil lett, meg az aláírást sem tettem volna a stratocaster fej hurkába, a hátuljára kellett volna tenni. Dave signature gitárja persze ugyan az, mint a 80-as évekbeli eredeti HSH strat.
www.ebay.de - Most is árulnak 250ML kombót, de 250 RL fejet is láttam fönt. Nekem is van ilyen fejem, de valami nem az igazi vele, mert nem tartja ki a torzított hangokat, túl hamar elhalkul. A neten vettem.
Két ellenállás volt cserélve benne az előző tulaj által, szerintem oda kéne eredeti ellenállásokat szereznem. Most bújom a netet donor erősítő után kutatva.
Adrian és Dave a GK 250 RL mellé használt még Boss dd-2 delay és Boss CE-3 chorus effekteket, valamint Lexicon reverbet ( a pontos típust fejből nem tudom). A gitár szinti Roland G707 volt.
Egyébként keresek megvételre Boss dd-2 és Boss CE-3 pedálokat szép állapotban.
Igen, végre nagyon jó dobsoundot csináltak ezeken a lemezeken, pedig élődobbal ezt nagyon nehéz. Ők nem használnak triggereket, mint a legtöbb zenekar, mert az hazavágná a Maident. A Nicko féle játéknak meg főleg elég néhéz jó soundot csinálni.
Én annak örülök, hogy azt a tök természetellenes, szar és értelmezhetetlen dob- (és főleg pergő)hangzást elfelejteni látszik, ami régen jellemző volt a lemezeire. A mélypont ilyen szempontból a Dream Theater Falling Into Infinityje meg a Brave New World voltak. A Matteren meg az új lemezen már tök jól szól a dob.
Amúgy az újat nem tudom, hogy hol keverték, mert még nincs a kezemben a lemez. Csak a soundból tippeltem, hogy ugyanitt. Legalábbis én ezt a pultot hallom az új lemezen is, de persze máshol is van ugyanilyen, az outbordok pedig alap felszereltség az ilyen helyeken. Amúgy napi 2-300eFt a bérleti díja egy ilyen stúdiónak! Na ez az, amire ma már a legtöbb zenekarnak sajnos nem jut pénze.
Sorra zárnak be az ilyen stúdiók, mert nem tudják fizetni a pult 10000W-os fogyasztását. Ezeket nem lehet kikapcsolni és üresjáratban is zabálnak rendesen, mert ezeket munkára tervezték, nem arra, hogy üresen álljanak. Ide vezetett a CD piac összeomlása. Szerencsére a Maiden még meg tud fizetni ekkora stúdiókat.
Megnézhetném ezt a képet? Azért érdekes, mert nem tudok róla, hogy valaha is használtak volna Gallien Kruegert. Akkoriban ugyan volt pár reklám fotó velük, de meglepne a dolog, ha tényleg használták volna. Persze nem kizárt. Vagy lehet, hogy a gitárszinti ment rajta.
igen, egyet ertunk hangosabb lett, es eltorzitottak a baszust es valoban harris muve ez nem remaster, hanem teljesen felesleges munka csak azert keszult, hogy ujabb bort lehessen lehuzni a rajongokrol valojaban par evet kellett volna varni ezzel, es egy szakemberre bizni
Megnéztem a linket. A Mattert is itt vették fel, ismerős a stúdió a Different World klippből. Tényleg full analóg a keverőpult. Akkor szándékosan csinálják olyanra az új lemezeket, mint amilyenek. A gitár soundoknál a 80-as években sokat kísérleteztek, ettől is olyan változatosan azok a lemezek. Nézegettem a neten az akkori rackjaiket, Cornish papa komoly dolgokat rakott nekik össze. A laptpomon van egy képem DAVE Somewhere koncert cuccáról, 4 db gallien krueger 250 RL fej van beépítve effektekkel, és egy bazi nagy lábkapcsolóval kapcsolgatja a színpadról. Hétvégén fölteszem.
Ott vannak a rackekben a régi outboradok, amikről beszéltem.
Darabjuk 1-2 milla, a pult meg 150-200 milla. :)
Amúgy a gitársoundjaik is jelentősen megváltoztak az elmúlt 20 évben, ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni! Tehát ez nem csak keverési kérdés, mert a lényeg már felvételnél eldől.
Meg fogsz lepődni! A Piece, a Powerslave és a Somewhere a Bahamákon készült a Compass Point stúdióban. Lényegében tök ugyanazon a cuccon. Ahogyan a Final Frontier is! A keverés már máshol történt akkor is és most is, de azt a három lemezt egy helyen keverték egy másik stúdióban és egy harmadik helyen masterelték. Mégis nagyon eltérően szólnak. Csak mondjuk Martin Birch nem egyszerűen jó szakember volt, hanem művészi szinten űzte a dolgot. Szóval nekem igazából Martin munkája hiányzik néha és gyanítom hogy neked is. Zeneileg az utóbbi tíz évben egyértelműen a progresszív vonalukat helyezték előtérbe, aminek nyilván megvan a maga egyszerű oka. Troopert, Feart, Number egyszer ír az ember az életében. Ezek nem megismételhető dolgok. Másnak egyébként pont ezek bonyolultabb dalok tetszenek, mert érdekesek. Egyszerűbb slágernek ott vannak a régi klasszikusok. Olyanokat úgysem fognak már írni, max nagyon ritkán. Ezt teljesen hiábavaló várni egy zenekartól. Ha netán az elvárások miatt mégis ezt tennék, akkor meg azért szidnák őket, hogy nem tudnak újat kitalálni. Így viszont az új lemez tele van meglepő dolgokkal, nagyon izgalmasnak tartom. Ahogy a AMOLAD-ot is, de én a Brave lemezt is nagyon szeretem.
Még a technológiáról annyit, csak hogy tiszta legyen, hogy az outbord cuccok(compresszorok, EQ-k, effektek) most is ugyanazok, mint 20-30 éve. Legalábbis ha analógban kever az ember, akkor egy nagy stúdióban ezek most is rendelkezésre állnak. Azóta sem csináltak semmi jobb cuccot, egyszerűen azért, mert ezek akkor érték el a csúcsszintet.
Csak a rögzítés változott digitre, ami önmagában még nem jelent semmi rosszat. A digit keveréssel szoktak bajok lenni, de egy 100 millás keverőpultnál már az sem probléma. Persze az is másképp szól, mint az analóg 100 millás, de nem rosszabbul. Azt most hirtelen nem vágom, hogy a két új lemez milyen pulton lett összetolva, de meg fogom nézni. Nekem egy analóg SSL pult rémlik.
Szóval profi világban a szalagos magnón kívül nem sok minden változott igazából, de a keverési szokások mindenképp, aminek persze sok oka lehet.