„Nem maradhat el a magas- és lugasművelésű szőlő idős karjain sem a tőkepucolás, vagyis a tőkék megtisztítása elsősorban a beszáradt, élettelen csonkoktól, és az elhalt, foszló kéregrészektől. Egyidejűleg távolítsuk el a földközeli úgynevezett harmatgyökereket és nyakhajtásokat is.”
Az lenne a célja, hogy a kéreg alatt áttelelő szőlőmoly és akta kártevőket gyérítsük, illetve szerintem az is, hogy hatékonyabb legyen a lemosó permetezés, mert egyébként a permetlének be kellene jutnia a fellazult kéreg alá, vagy jól át kellene itatnia azt, hogy kellően hatékony legyen.
Mint általában, minden beavatkozásnak, úgy ennek is vannak előnyei és kockázatai.
Nekem már meggyült a bajom a szőlőmolyokkal, azóta komolyabban veszem őket. Ha nagyon elszaporodnak, akár felezhetik is a termést, egyszerűen szárazra (üresre) kiszívják a bogyókat. Az aktákkal eddig még elfogadható módon osztoztunk a "szőlőn".
Úgy vélem, hogy mindannyiunk közös okulására szolgálna, ha feltennél néhány képet a szőlődről, és saját tapasztalataidat, koncepciódat is megosztanád velünk.
Köszönöm Feriq, hogy megosztottad velem a gondolatokat és szakmai észrevételeidet. A korábbi írásokból is láttam, hogy valószínűleg szakmabéli lehetsz.
A kéregkaparásról azért írtam kissé értetlenül mert saját szőlőm 1992 óta van melyet saját magam oltottam, telepítettem stb. Előtte is kb. úgy ugyan ennyit láttam szőlészkedni az ősöket. Voltak olyan itteni viszonylatban ismert borászok akinek láttam az ültetvényét, de vagy nem vettem észre, hogy kapirgálnak, vagy valóban nem is csinálják. Ha megosztanád velem miért teszik, akkor az mindenképpen okulásomra szolgálna.
Vélhetőleg ezzel kapcsolatban kérdezem, hogy nálatok komoly veszélyt jelent a moly jelenléte? Mi a helyzet az atkákkal?
A lekötéssel metszéssel kapcsolatban azért írtam a segéghuzal kihasználatlanságát illetve nem megfelelő használatát mert itt másként használják. Nálunk általában egy sor egyes drót és három sor párhuzamosan futó kettes drót található. A vesszőt az első párhuzamos dróton keresztül az alsó egyes dróthoz kötik. Ez szinte minden szőlőfajtánál eredményes ott is ahol elegendő a rövidcsap és ott is ahol szálvesszőzni kell. Jobbra balra egy-egy vessző és kész. A legegyszerűbb (ernyő) művelésmódnak tartják. Ha kell, tudok a sajátomról fényképet mutatni.
A szőlő, amit művelek a Zalai borvidék egyik legszebb részén, a Mura völgyében található. A terület K-Ny-i csapásirányú lejtői enyhén D-felé dőlnek, ennek köszönhetően a nap reggeltől estig éri a területet. Tiszta időben jól látszanak a távoli Varasd környéki hegyek (Ivanščica, Kalnik) és maga a meanderező Mura. A terület talajának alapját az egykori Pannon beltó homokos-pelites üledékeinek áthalmozott málladéka adja. Amióta az eszemet tudom, kapcsolatban állok a szőlővel, persze ez nem mindig volt öröm, kb.10 éve vagyok a saját magam ura.
Az általad hivatkozott esetben (ha erre gondoltál) éppen egy szőlőmentésről volt szó, elsődlegesen abból a célból, hogy számos más adott szőlőbeli teendő mellett, a legsürgetőbb feladat a metszés, elfogadható módon legyen elvégezve. Alfa22 elmondása szerint, életében először metszett önállóan, ennek szellemi támogatásához próbáltunk megfelelő agyi kapacitást, tapasztalatot felvonultatni és azt a lehetőleg érthető módon átadni.
Ahogyan én alfa22 képeiből kivettem, nem egyforma a szőlője támrendszerének drótozata (lásd. 1 és 3. képek különbözősége -1707). A két képen, emiatt a tavaly követett metszésmód (illetve lekötözés) is eltérő. A 4. képen én nem látom a drótot, amit említesz, de tudom mire gondolsz.
A kéregkaparáson, természetesen nem a teljes kéreg eltávolítása értendő, hanem annak csak a fellazult felső része. Én magam ezt egy a szőlőművelésben komoly szaktekintélynek tartott, nagy respekttel bíró egyetemi tanártól hallottam, de láttam már másoktól is a környezetemben. Nincs még tapasztalatom benne, fenntartásaim nekem is vannak, és természetesen nem gondolom túl gyakran ismételendő tevékenységnek. Egy év múlva, ha szükséges, levonom belőle a megfelelő tanulságokat, és megyek tovább.
Sziasztok! Új hozzászóló lennék a témához, de mindenek előtt érdekelne, hogy Feriq melyik borvidékről származol? Magamról annyit én szekszárdi vagyok.
Nálunk nem tudok olyat, hogy a kérget lekakargatnát a tőkéről. A képet pedig, hogy megnéztem a véleményem az, hogy a segédhuzal szerepét nem használja ki a tulaj.
Ha ősszel kapott trágyát, én szükségtelennek tartom most a műtrágyát. A szőlő szereti a nitrogént, káliumot, foszfort, ha ez van benne, ártani nem fog neki.
Nos, a 4 napos "pihenő" alatt nem unatkoztam, és jelentem a szőlő 98%-a megmetszve, lekötözve. Tanácsokat követve, újra végigmentem a meglévő tőkéken, és visszametszettem őket, reményeim szerint kb. a megfelelő mértékben. Képet sajnos nem csináltam, a nagy munkában elmaradt, mert a "birtok" többi részén is volt teendő...de majd bepótolom...
Mindenesetre a látszólag könnyűnek tűnő metszésről csak annak lehet fogalma, aki már csinálta...:-)) Az izomláz a legkevesebb következmény. :-))
Van "némi" igazságod. Azt hiszem rám is igaz most, amit alfa22-nek írtam "lesz miből tapasztalatokat levonnod." Talán nem várható már nagy hideg, de ott van még a nyári szárazság is. Mindenesetre elég sok szőlőmoly bábot találtam a kéreg alatt. Ravaszak, mert a többnyire a legeldugottabb helyeken lelhetők fel, gyakran ott (pl. hajlatok alján és a karó és a tőke között) ahol permetezni is nehéz.
Ezzel a kéreglekaparással ambivalens érzéseim vannak: nem hiszem, hogy ez csak jót tesz a szőlőnek.Valahogy télen nyugodtabb vagyok, ha a szőlő bundakabátban alszik, mintha meztelenül.
Nálam már barkásodik, szerintem sokat várni a lemosóval már nem lehet. Ha aparaffin tartalmú szerrel permetezel, annak mindegy, mikor fojtja meg az atkákat, áttelelő rovarokat. A mészkénlé meg ha megszárad, eső legyen a cirrokumuluszán, ami lemossa.
Az még segít, ha akkor kötöd le, ha "levében van".
Fortély: a hajtásnál meg kell tekerni, mintha a vessző kérgét meg akarnád forgatni rajta, és akkor pattan egyet, és könnyen lehajlik.
Fortély2: ne annyi vesszőt hagyj, amennyit le akarsz kötni, hanem egyel többet, és így van lehetőséged pótolni, ami letörik. Lekötéskor legyen nálad metszőolló, és akkor tudsz igazítani.
Én is a szőlőben töltöttem a hétvégét, részletek a blogon: http://szolo.blogspot.com
hát... Tokaj haladó termelői mind így metszenek; ők a szálvesszőt ismerik inkább a tankönyvekből; ill. a nagyfürtű fajták (pl. ezerjó, hárslevelű, cirfandli stb.) egyáltalán nem ajnálhatók szálvesszőzésre.
Nem lesz 2x annyi hajtás, és a zöldmunka sem több mint egy szálvesszősnél. Ellenben van jó vastag termőkarod (az egyéves szálvesszők helyett) ami kész tápanyagraktár.
Nálam az almafák többsége már megindult, a barackfák fele virágzik és a szőlő is közel áll a rügyfakadáshoz. A lemosó permetezést fertőtlenítésre, gyérítésre szántam. Mire megjön a hidegfront (eső, hó???) addigra ez már megteszi a hatását. Egyébként jártam én már úgy, hogy húztam-halasztottam, aztán mire újra betudtam menni a szőlőbe, addigra az már régen kihajtott. Remélem van segítséged a metszéshez, mert 1000 tőke fölött egyedül az nagy szívás. Csak hajrá, amíg ilyen szép idő van!
A szálvesszők a lehajtásnál csak ritkán szoktak teljesen eltörni (legfeljebb csak a túl erősek), az az általánosabb, hogy megtörik a vessző, de a rostok folytonossága nem szakad meg, ha érted, mire gondolok. Próbáld ki, törj el levágott vesszőt. Ha így megtörik, és nincs másik "jelölt" helyette, akkor ne vágd le, nyugodtan kösd le, be fog forrni, és tökéletes lesz.
Remek! Az első lépést megtetted, lesz már miből tapasztalatokat levonnod.
Láthatóan sok a görbe (csálén álló) tőke, ezeket majd idővel ki lehet/kell váltani. Ezt még majd le kellene írnom, ha lesz hozzá elég türelmet.
Egészen bátor voltál, ahol tudtál két kart is hagytál. Kritikai észrevételem, hogy sok a szem a szálvesszőkön és több helyütt a szálvesszők összeérnek, átfedik egymást. Önmagában ez még nem olyan nagy baj ha, majd az egymást fedő rügyeket kitöröd. Lényeg, hogy szellős legyen a szőlő, így könnyebben tudod megvédeni a betegségektől, könnyebben átjárja a szél, többet éri a majd a napsütés.
Azt se feledd, hogy a két szálvesszővel (fél szálvesszővel) több lesz majd a munkád is, tehát nem kell mindenáron, mindenhol két szálvesszőt hagyni.
Nos, ma egész nap kint voltunk a szőlőben, ezért csak most olvastam a hozzászólásokat. Ezúttal is köszönöm a sok infót, és érdekes volt olvasni a különböző véleményeket...
Jelentem, az egész napos metszés eredményeként a szőlő felével végeztem, és a gyakorlatban egészen hamar (úgy érzem) belejöttem a metszésbe. Néhány tőke után magam is az itt leírtak szerinti technikával kezdtem dolgozni, vagyis jól megnéztem a tőkét, kivágtam a (szerintem) rossz, felesleges vesszőket, az érdemesek közül pedig próbáltam a legszebbe(ke)t megtartani.
Mivel legutóbb amikor olvastam a fórumot, a rövid csapos metszés volt a "fejmeben", ezért alapvetően így terveztem metszeni, de a gyakorlat azt hozta, hogy a legtöbb esetben szálvesszőre metszettem, egyeszerűen így találtam célszerűnek. :-) Ezekszerint nem tévedtem nagyot...egyébként ennek okán van mindkét módon metszett tőke jelenleg...ahol a szálvesszőt igéretesebbnek találtam, ott úgy metszettem, ahol pedig szépek voltak a "rövid csapok", ott úgy.
Egyébként közben gondoltam olyanra is, hogy próbálkozom, és megfigyelem majd, hogy valóban az lesz-e a növekedés, mint amit elképzeltem a metszéskor.
Egyébként most "testközelből" nézve a szőlőt, elég vegyes a kép, van egy rész (amiről a múltkori képeket linkeltem), ami elég szép, talán szebben is volt kezelve, és van olyan rész (amiről most, hogy elolvastam a hozzászólásokat) azt mondom, hogy megmetszették, de a zöldmunka elmaradt, illetve ott a tőkék sincsenek talán olyan fitt állapotban, illetve eléggé hiányosak a sorok, van hogy 2-3 tőke van csak 1 sorban. Volt olyan is (ezen én csodálkoztam), hogy egy ilyen hiányos sorban 1 tőkéről voltak meghagyva kb. 3-4 méteres vesszők, jobbra-balra elhúzva, és a dróthoz kötve...Ezeket én megszüntettem, mert úgy vélem, hogy ezzel túlterhelték a tőkét...
Holnap folytatom a maradék szőlővel, és ezek után ahol lehet, ott szálvesszőre metszem, ami egyébként a gyakorlatban nem is vészes, egészen kézreáll.
(Najó, bevallom, hogy eleinte volt 2-3 vessző, amit a lehajtáskor eltörtem, bár próbáltam óvatos lenni, de ezek után én is arra jutottam, amit írtatok, hogy csak a lekötés után likvidáltam a felesleges vesszőket, és így minden rendben ment. Igaz, ezek után a lehajtás is, hiába, gyakorlat teszi...). :-)
Holnap csinálok képeket az eredményről, aztán majd megmondjátok, hogy mennyire voltam béna...:-)
Egyébként élvezem a metszést, és kiváncsian várom, hogy mi lesz belőle (és azt is, hogy milyen fajta szőlő :-)). Csak a permetezéstől tartok egy kicsit, a mikor és mivel és hogyan szentháromság eléggé sok hibát sejtet...illetve tartok is tőle picit, a permetszer nem túl barátságos anyag (gondolom), illetve amúgy is vegyszerellenes vagyok, de gondolom ezt nem lehet elkerülni. Mindenesetre skafanderben fogok permetezni, ha majd odáig "fajul" a dolog. :-))
Nélkületek kicsit elveszve mentem volna ki a szőlőbe...
Az a meglátásom, hogy ne sokat késlekedj a metszés megkezdésével. minél előbb kezd el, mert kihajt a szőlő. Válaszd azt a megoldást, amelyikben biztosabb vagy.
Műveleti sorrend: Metszés, lekötözés, sebkezelés, lemosó permetezés, első zöldmunka (hajtás válogatás). A lemosó permetezést (pl. Nevikénnel) elvileg még rügyfakadás előtt, de metszés után kellene végezned.
A metszéssel és az azt követő hajtásválogatással min. két dologra kell gondolnod, az idei termésre és a jövő évire.
Legyen jó metszóollód, hosszú karú (40-50 cm-es) vágóollód -Ezzel könnyen le tudod vágni a tavalyi szálvesszőket. Jó ha van 1-2-3 segítőd is.
Hajrá barátom! Csak bátran! A saját tapasztalatodból tanulsz a legtöbbet.
Van egy mondás, ami itt is igaz: "Mindenkit hallgass meg, de kövesd a saját utadat"
Ha még maradt kérdésed, ne hezitálj, tedd fel!
Itt van pl. egy olyan tőke, ahol egyik oldalon új szálvessző van, a másik oldalon rövidcsapos kar.
Alul egy olyan tőkét szúrtam be, amelyik meg volt tavaly metszve, szálvesszőre, a hajtásválogatást már elfelejtették (lásd. a termőalapből kihajtó vesszők sokasága) és a szőlőt sem szüretelték le.
(sajnos a fényviszonyok nem voltak ideálisak a fényképezéshez.)- Legközelebb igyekszem jobb képeket hozni.
A leírt vélemények arra biztatnak, hogy vágjál bele a szálvesszős metszésmódba. Nézzük akkor a szálvesszős metszési módot, az én „olvasatomban”.
1. A szálvesszős metszésnél, minden tőke külön történet, szemben a rövidcsapos v. közepes csapos metszéssel, ahol főleg a tavalyi történetet követed.
2. Mielőtt elkezded a metszést, nézd meg alaposan a tőkét, melyik vesszőt v. vesszőket tudod a termőalapon meghagyni szálvesszőnek. Elképzelhető, hogy nincs olyan vessző a termőalapon, amit meg tudsz hagyni (nem volt biztosító csap, kitörték, vékonyka, rosszul áll, stb) ilyenkor a mostani szálvessződ karóhoz (termőalaphoz) legközelebb lévő fejlett függőleges termővesszője is szóba jöhet, mint új szálvessző. Nyilvánvalóan a kiválasztásnál gondolnod kell arra, hogyan tudod majd a kiválasztott vesszőt meghajtani jobbra, vagy balra, vagy jobbra is és balra is.
3. Javaslom meghajlítás, lekötözés előtt, hagyjál a tőkén 2-3 szálvessző jelöltet. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy amikor meghajlítod és lekötözöd a legjobbnak látszót, az eltörik. Ilyenkor ebből legfeljebb egy rövidcsap lesz. Miután sikerült meghajlítanod valamelyiket, a többit vagy kivágod tőből, vagy rövidcsapra visszavágod (pl. biztosítócsapnak=jövő évi szálvessző jelölt). Természetesen két oldalra is hagyhatsz szálvesszőt, ha a tőke és tőkék közötti hely ezt megengedi.
4. Ha két oldalra is van szálvessződ, akkor szerintem max. 6-6 szem hosszú legyen. Ezt fél szálvesszőnek is hívják. Ha csak egy oldalra tudsz hagyni szálvesszőt, úgy sem javaslok 6-8 szemnél többet. Természetesen a szálvessző lehet ennél hosszabb is, több rüggyel, de akkor a zöldmunkánál kell majd ezek egy részét kitörni, hogy ne legyen túlterhelt a tőke. Ez is járható út, mert ezzel látod, hogy mi hajtott ki, és pl tudod szabályozni a termővesszők közötti távolságot. Az a javaslatom, hogy inkább kevesebb rügyet hagyján az idén a szálvesszőkön, mert rengeted munkád lesz még vele.
5. Ha van a termőalapon új szálvessző jelölt, úgy a régit tőből vágd ki. Itt keletkezni fog a tőkén egy nagyobb vágási seb, ezt jó lenne fa-sebkezelővel majd lekenned, metszés után.
6. Törekedned kellene arra, hogy a meghajlított szálvessző felfelé íves legyen. Így majd a vessző folyó leve nem fog ráfolyni a rügyekre.
7. Szintén törekednek kellene arra, hogy az egy oldalra hajlított szálvesszők lehetőleg egy irányba álljanak (szebb a szőlő így) és lehetőleg a szőlő dőlésirányával szemben, azaz felfelé álljanak. (állítólag így jobban fejlődik a szőlő).
8. A rövidcsapok metszlapját úgy irányítsd, hogy a vessző folyó leve, lehetőleg ne tudjon ráfolyni majd a szemekre.
9. Előfordulhat olyan szituáció, hogy nem tudsz hagyni szálvesszőt, ilyenkor marad a rövidcsap. Nekem van pl. néhány olyan tőkém, hogy egyik oldalon új szálvessző van, a másik oldalon meg a régi rövidcsapokra metszve. Persze ez nem általános.
10. Hosszú távon ez a jobb megoldás. Hátránya is van, mert több év után egyre több vágási seb lesz a termőalapon és egy idő után le kell majd cserélni a termőalapot is.
Borvidéken lakom, azt hittem, mindent láttam már a gyalogműveléstől a függönyig, de erről azt hittem, csak a tankönyvekben létezik. :) 3 szemes már nem lepne meg.
Én úgy gondolom, hogy ez a szőlő a régebbi gazdájának szálvesszővel jó termést adott, ezért sem kellene változtatni.
Ha 2 szemre van metszve minden, akkor kétszer annyi hajtása lesz, mint tavaly volt, és nagyon komoly zöldmunkát igényel, amit pl. én nem szeretek. Ehhez képest elhanyagolható a kötözés. És 10-20 helyett 3-4 nyikkantás tőkénként.
-Elég nehéz egyértelműen dönteni, de valahogy így van, ugyanis: -legtöbb fajta hosszú metszéssel jó termést ad. -a vessző teljes hosszában termékeny rügyet hozó kis fürtű Piros traminit hosszúra kell metszeni. -a csemegeszőlők termékeny rügyei a felső részen helyezkednek el pl. Afuz Ali, tehát ezt is hosszúra kell metszeni. -az Ezerjó alsó rügyei termékenyek, lehet hosszúra metszeni, de minek.
A rövidcsapos képek szomszédom szőlőjéről készültek. Ő mindig 2 szemre metsz, ez látszik a fókuszált képen alul. Az alsó képen cserszegi fűszeres rövidcsapos metszése látszik, szerintem szintén két szemre, egy másik gazdától. Mindketten szépen szoktak szüretelni.
Ha a két szemet kevésnek tartod, mi a javaslatod? Metsze 3 szemre? További kérdésem, ha mind a három kihajt, melyiket hagyja meg? Hogyan fogja eldönteni, melyik fog teremni?
Tapasztalatom szerint a szálvesszős metszés, lekötözés min. 1,5-ször több időbe kerül, mint a rövidcsapos.
Ez most arról jutott eszembe, hogy Alfa22-nek egy ismeretlen fajtájú ültetvényt mégis inkább szálvesszőre kellene metszeni, szerintem az sem bonyolultabb és időigényesebb.
Azt meg lehetne csinálni, hogy feltesz 3-4 nála tipikus tőkéről készült fotót, Feriq pedig berajzolja, hogy hol kell elvágni.
Én még soha nem metszettem 2 szemes rövidcsapot, csak biztosítónak. Nem jól tudom, hogy vannak fajták, amik az alsó 2 szemen nem mindig hoznak fürtöt, csak egy rohadt erős hajtást? Bár nekem ez inkább csemegékkel kapcsolatban rémlik.
