A szálvesszők a lehajtásnál csak ritkán szoktak teljesen eltörni (legfeljebb csak a túl erősek), az az általánosabb, hogy megtörik a vessző, de a rostok folytonossága nem szakad meg, ha érted, mire gondolok. Próbáld ki, törj el levágott vesszőt. Ha így megtörik, és nincs másik "jelölt" helyette, akkor ne vágd le, nyugodtan kösd le, be fog forrni, és tökéletes lesz.
Remek! Az első lépést megtetted, lesz már miből tapasztalatokat levonnod.
Láthatóan sok a görbe (csálén álló) tőke, ezeket majd idővel ki lehet/kell váltani. Ezt még majd le kellene írnom, ha lesz hozzá elég türelmet.
Egészen bátor voltál, ahol tudtál két kart is hagytál. Kritikai észrevételem, hogy sok a szem a szálvesszőkön és több helyütt a szálvesszők összeérnek, átfedik egymást. Önmagában ez még nem olyan nagy baj ha, majd az egymást fedő rügyeket kitöröd. Lényeg, hogy szellős legyen a szőlő, így könnyebben tudod megvédeni a betegségektől, könnyebben átjárja a szél, többet éri a majd a napsütés.
Azt se feledd, hogy a két szálvesszővel (fél szálvesszővel) több lesz majd a munkád is, tehát nem kell mindenáron, mindenhol két szálvesszőt hagyni.
Nos, ma egész nap kint voltunk a szőlőben, ezért csak most olvastam a hozzászólásokat. Ezúttal is köszönöm a sok infót, és érdekes volt olvasni a különböző véleményeket...
Jelentem, az egész napos metszés eredményeként a szőlő felével végeztem, és a gyakorlatban egészen hamar (úgy érzem) belejöttem a metszésbe. Néhány tőke után magam is az itt leírtak szerinti technikával kezdtem dolgozni, vagyis jól megnéztem a tőkét, kivágtam a (szerintem) rossz, felesleges vesszőket, az érdemesek közül pedig próbáltam a legszebbe(ke)t megtartani.
Mivel legutóbb amikor olvastam a fórumot, a rövid csapos metszés volt a "fejmeben", ezért alapvetően így terveztem metszeni, de a gyakorlat azt hozta, hogy a legtöbb esetben szálvesszőre metszettem, egyeszerűen így találtam célszerűnek. :-) Ezekszerint nem tévedtem nagyot...egyébként ennek okán van mindkét módon metszett tőke jelenleg...ahol a szálvesszőt igéretesebbnek találtam, ott úgy metszettem, ahol pedig szépek voltak a "rövid csapok", ott úgy.
Egyébként közben gondoltam olyanra is, hogy próbálkozom, és megfigyelem majd, hogy valóban az lesz-e a növekedés, mint amit elképzeltem a metszéskor.
Egyébként most "testközelből" nézve a szőlőt, elég vegyes a kép, van egy rész (amiről a múltkori képeket linkeltem), ami elég szép, talán szebben is volt kezelve, és van olyan rész (amiről most, hogy elolvastam a hozzászólásokat) azt mondom, hogy megmetszették, de a zöldmunka elmaradt, illetve ott a tőkék sincsenek talán olyan fitt állapotban, illetve eléggé hiányosak a sorok, van hogy 2-3 tőke van csak 1 sorban. Volt olyan is (ezen én csodálkoztam), hogy egy ilyen hiányos sorban 1 tőkéről voltak meghagyva kb. 3-4 méteres vesszők, jobbra-balra elhúzva, és a dróthoz kötve...Ezeket én megszüntettem, mert úgy vélem, hogy ezzel túlterhelték a tőkét...
Holnap folytatom a maradék szőlővel, és ezek után ahol lehet, ott szálvesszőre metszem, ami egyébként a gyakorlatban nem is vészes, egészen kézreáll.
(Najó, bevallom, hogy eleinte volt 2-3 vessző, amit a lehajtáskor eltörtem, bár próbáltam óvatos lenni, de ezek után én is arra jutottam, amit írtatok, hogy csak a lekötés után likvidáltam a felesleges vesszőket, és így minden rendben ment. Igaz, ezek után a lehajtás is, hiába, gyakorlat teszi...). :-)
Holnap csinálok képeket az eredményről, aztán majd megmondjátok, hogy mennyire voltam béna...:-)
Egyébként élvezem a metszést, és kiváncsian várom, hogy mi lesz belőle (és azt is, hogy milyen fajta szőlő :-)). Csak a permetezéstől tartok egy kicsit, a mikor és mivel és hogyan szentháromság eléggé sok hibát sejtet...illetve tartok is tőle picit, a permetszer nem túl barátságos anyag (gondolom), illetve amúgy is vegyszerellenes vagyok, de gondolom ezt nem lehet elkerülni. Mindenesetre skafanderben fogok permetezni, ha majd odáig "fajul" a dolog. :-))
Nélkületek kicsit elveszve mentem volna ki a szőlőbe...
Az a meglátásom, hogy ne sokat késlekedj a metszés megkezdésével. minél előbb kezd el, mert kihajt a szőlő. Válaszd azt a megoldást, amelyikben biztosabb vagy.
Műveleti sorrend: Metszés, lekötözés, sebkezelés, lemosó permetezés, első zöldmunka (hajtás válogatás). A lemosó permetezést (pl. Nevikénnel) elvileg még rügyfakadás előtt, de metszés után kellene végezned.
A metszéssel és az azt követő hajtásválogatással min. két dologra kell gondolnod, az idei termésre és a jövő évire.
Legyen jó metszóollód, hosszú karú (40-50 cm-es) vágóollód -Ezzel könnyen le tudod vágni a tavalyi szálvesszőket. Jó ha van 1-2-3 segítőd is.
Hajrá barátom! Csak bátran! A saját tapasztalatodból tanulsz a legtöbbet.
Van egy mondás, ami itt is igaz: "Mindenkit hallgass meg, de kövesd a saját utadat"
Ha még maradt kérdésed, ne hezitálj, tedd fel!
Itt van pl. egy olyan tőke, ahol egyik oldalon új szálvessző van, a másik oldalon rövidcsapos kar.
Alul egy olyan tőkét szúrtam be, amelyik meg volt tavaly metszve, szálvesszőre, a hajtásválogatást már elfelejtették (lásd. a termőalapből kihajtó vesszők sokasága) és a szőlőt sem szüretelték le.
(sajnos a fényviszonyok nem voltak ideálisak a fényképezéshez.)- Legközelebb igyekszem jobb képeket hozni.
A leírt vélemények arra biztatnak, hogy vágjál bele a szálvesszős metszésmódba. Nézzük akkor a szálvesszős metszési módot, az én olvasatomban.
1. A szálvesszős metszésnél, minden tőke külön történet, szemben a rövidcsapos v. közepes csapos metszéssel, ahol főleg a tavalyi történetet követed.
2. Mielőtt elkezded a metszést, nézd meg alaposan a tőkét, melyik vesszőt v. vesszőket tudod a termőalapon meghagyni szálvesszőnek. Elképzelhető, hogy nincs olyan vessző a termőalapon, amit meg tudsz hagyni (nem volt biztosító csap, kitörték, vékonyka, rosszul áll, stb) ilyenkor a mostani szálvessződ karóhoz (termőalaphoz) legközelebb lévő fejlett függőleges termővesszője is szóba jöhet, mint új szálvessző. Nyilvánvalóan a kiválasztásnál gondolnod kell arra, hogyan tudod majd a kiválasztott vesszőt meghajtani jobbra, vagy balra, vagy jobbra is és balra is.
3. Javaslom meghajlítás, lekötözés előtt, hagyjál a tőkén 2-3 szálvessző jelöltet. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy amikor meghajlítod és lekötözöd a legjobbnak látszót, az eltörik. Ilyenkor ebből legfeljebb egy rövidcsap lesz. Miután sikerült meghajlítanod valamelyiket, a többit vagy kivágod tőből, vagy rövidcsapra visszavágod (pl. biztosítócsapnak=jövő évi szálvessző jelölt). Természetesen két oldalra is hagyhatsz szálvesszőt, ha a tőke és tőkék közötti hely ezt megengedi.
4. Ha két oldalra is van szálvessződ, akkor szerintem max. 6-6 szem hosszú legyen. Ezt fél szálvesszőnek is hívják. Ha csak egy oldalra tudsz hagyni szálvesszőt, úgy sem javaslok 6-8 szemnél többet. Természetesen a szálvessző lehet ennél hosszabb is, több rüggyel, de akkor a zöldmunkánál kell majd ezek egy részét kitörni, hogy ne legyen túlterhelt a tőke. Ez is járható út, mert ezzel látod, hogy mi hajtott ki, és pl tudod szabályozni a termővesszők közötti távolságot. Az a javaslatom, hogy inkább kevesebb rügyet hagyján az idén a szálvesszőkön, mert rengeted munkád lesz még vele.
5. Ha van a termőalapon új szálvessző jelölt, úgy a régit tőből vágd ki. Itt keletkezni fog a tőkén egy nagyobb vágási seb, ezt jó lenne fa-sebkezelővel majd lekenned, metszés után.
6. Törekedned kellene arra, hogy a meghajlított szálvessző felfelé íves legyen. Így majd a vessző folyó leve nem fog ráfolyni a rügyekre.
7. Szintén törekednek kellene arra, hogy az egy oldalra hajlított szálvesszők lehetőleg egy irányba álljanak (szebb a szőlő így) és lehetőleg a szőlő dőlésirányával szemben, azaz felfelé álljanak. (állítólag így jobban fejlődik a szőlő).
8. A rövidcsapok metszlapját úgy irányítsd, hogy a vessző folyó leve, lehetőleg ne tudjon ráfolyni majd a szemekre.
9. Előfordulhat olyan szituáció, hogy nem tudsz hagyni szálvesszőt, ilyenkor marad a rövidcsap. Nekem van pl. néhány olyan tőkém, hogy egyik oldalon új szálvessző van, a másik oldalon meg a régi rövidcsapokra metszve. Persze ez nem általános.
10. Hosszú távon ez a jobb megoldás. Hátránya is van, mert több év után egyre több vágási seb lesz a termőalapon és egy idő után le kell majd cserélni a termőalapot is.
Borvidéken lakom, azt hittem, mindent láttam már a gyalogműveléstől a függönyig, de erről azt hittem, csak a tankönyvekben létezik. :) 3 szemes már nem lepne meg.
Én úgy gondolom, hogy ez a szőlő a régebbi gazdájának szálvesszővel jó termést adott, ezért sem kellene változtatni.
Ha 2 szemre van metszve minden, akkor kétszer annyi hajtása lesz, mint tavaly volt, és nagyon komoly zöldmunkát igényel, amit pl. én nem szeretek. Ehhez képest elhanyagolható a kötözés. És 10-20 helyett 3-4 nyikkantás tőkénként.
-Elég nehéz egyértelműen dönteni, de valahogy így van, ugyanis: -legtöbb fajta hosszú metszéssel jó termést ad. -a vessző teljes hosszában termékeny rügyet hozó kis fürtű Piros traminit hosszúra kell metszeni. -a csemegeszőlők termékeny rügyei a felső részen helyezkednek el pl. Afuz Ali, tehát ezt is hosszúra kell metszeni. -az Ezerjó alsó rügyei termékenyek, lehet hosszúra metszeni, de minek.
A rövidcsapos képek szomszédom szőlőjéről készültek. Ő mindig 2 szemre metsz, ez látszik a fókuszált képen alul. Az alsó képen cserszegi fűszeres rövidcsapos metszése látszik, szerintem szintén két szemre, egy másik gazdától. Mindketten szépen szoktak szüretelni.
Ha a két szemet kevésnek tartod, mi a javaslatod? Metsze 3 szemre? További kérdésem, ha mind a három kihajt, melyiket hagyja meg? Hogyan fogja eldönteni, melyik fog teremni?
Tapasztalatom szerint a szálvesszős metszés, lekötözés min. 1,5-ször több időbe kerül, mint a rövidcsapos.
Ez most arról jutott eszembe, hogy Alfa22-nek egy ismeretlen fajtájú ültetvényt mégis inkább szálvesszőre kellene metszeni, szerintem az sem bonyolultabb és időigényesebb.
Azt meg lehetne csinálni, hogy feltesz 3-4 nála tipikus tőkéről készült fotót, Feriq pedig berajzolja, hogy hol kell elvágni.
Én még soha nem metszettem 2 szemes rövidcsapot, csak biztosítónak. Nem jól tudom, hogy vannak fajták, amik az alsó 2 szemen nem mindig hoznak fürtöt, csak egy rohadt erős hajtást? Bár nekem ez inkább csemegékkel kapcsolatban rémlik.
Köszi, ez nagyon szemléletes volt, azt hiszem most lett világos a dolog, a képek sokat segítettek!!!
Akkor az idén rövidcsapra metszem. Illetve csak a biztonság kedvéért, ahhoz hogy jövőre szálvesszőre tudjam metszeni, már most kellene nevelnem egy szálvesszőt...vagyis a termőalapon csinálok egy rövidcsapot...(ha van miből)?
Köszi az eddigi segítséget, illetve mindjárt kérdeznék tovább.
Az első permetezésre mikor szamítsak? És mi legyen az?
huh , kösz a részletes leírást; miután volt savtompítás (2g/l) erősen esélyes hogy kalcium a zavarosító. (igaz a tompítás előtt sem volt tükrösen tiszta, de most eléggé opálos, zavaros lett) Az irodalom azt írja, eléggé nehezen és sokáig üllepedik, válik ki - mit csináljak várjak türelmesen? (Van folyékony Kénessav oldatom - az is kimutatja? de gyanítom Ca lesz az....)
Ez a szálvesszős (karos) metszési mód. Tavaly ehhez hasonlóan volt a Te szőlőd is megmetszve. A képen látható rügyekből lettek a függőleges termővesszők.
Ehhez a mostani szálvessző karokat le kell vágni és új szálvesszőt (amit ha szerencsés vagy, találsz a termő alapon középen, a karó közelében, pl. a tavalyi biztosító csap(ok)ból) kell a képeken látottaknak megfelelően meghajtani. OK?
Amit Zalancelot jó szemmel észrevett, az bizony igaz, a 3. képen fókuszban lévő tőke valóban túlterhelt, azaz túl sok a függőleges termővessző. Ez persze nem feltétlenül igaz az egész szőlőre, de azt nem látjuk.
A Te szőlőd tavaly nem rövidcsaposra volt metszve, ezért nem találod rajta a rövidcsapokat. A Te szőlőd tavaly szálvesszőre volt metszve. Ez lesz majd a másik metszési mód, amit megpróbálok leírni. Ez sokkal időigényesebb, mint a rövidcsapos metszés.
Pittman ajánl Neked egy web-lapot, érdemes megnézned, mert szemléletesen mutatja be a metszési módokat.
Felteszek néhány képet, hogyan kell kinéznie a tőkének, ha a rövidcsapos metszési módot választod. Az most ne zavarjon, hogy itt a szálvessző kar teljesen vízszintes. Mégegyszer: A függőleges vesszők vannak levágva két szemre, ez a rövidcsap. OK?
A legalsó képen egy olyan tőkét látsz, amelyik rendszeresen így volt metszve. Erre írtam, hogy elöregszik a termőkar. Ha az idén ezt a metszési módot választod, ettől még nem kell tartanod. Ez a tőke már legalább 10 éve így volt metszve.
Úgy látom, hogy kétféle metszési módot is követhetsz. Először a könnyebb, gyorsabb megoldás. Valószínűleg Neked most ez lesz az egyszerűbb, érthetőbb, járhatóbb út.
1. Meghagyod a vízszintes (enyhén dőlő, ívelt) szálvesszőt, ha két oldalon van ilyen, akkor szálvesszőket, de úgy is dönthetsz, hogy csak a szebbiket, erősebbiket.
2. Ha szükségesnek látod, megrövidíted azokat, azaz egyszerűen levágsz a végükből egy darabot. Erre főleg ott lehet szükség, ahol mindkét oldalon szálvessző (kar) van, sok rajtuk a függőleges termővessző, azaz túlterhelt a kar. (A rövidítésnek nyilvánvalóan akkor van értelme, ha a rajta lévő függőleges termővesszővel v. vesszőkkel együtt fogod eltávolítani.)
3. A vízszintes szálvessző karból kiinduló függőleges tavalyi (1 éves) termővesszőket rövidcsapra (ez két rügyet jelent vesszőnként) visszametszed. Ez a műveletet mindkét oldalon elvégzed.
4. Törekedj arra, hogy ha két oldalon is van szálvessző kar, akkor a metszés után az összes rövidcsapok száma együtt ne legyen több 10-12-nél. Ha csak egy oldalon van szálvessző kar, akkor a vessző fejlettségétől függően 8-12 nél ne legyen több. Kevesebb természetesen lehet.
5. Ha így teszel és a rövidkarokon meghagyott rügyek mindegyike ki fog hajtani, akkor rövidkaronként 2 új termőhajtásod lesz. Ez a két oldalon meghagyott szálvessző esetében max. 2x12 új termő hajtást jelent. Ez nyilvánvalóan sok lesz, ezek felét, majd a zöldmunkánál ki kell törni. (amelyik gyengébb, vagy amelyik rossz irányba áll, azt egyszerűen kitöröd) Megjegyzés: Azért kell két rügyet hagyni, mert így több az esélye, hogy kettőből legalább az egyik kihajt.
6. Van még egy elvarratlan szál, mégpedig az, hogy mi legyen a karónál lévő, közvetlenül a termőalapból kiinduló függőleges termővesszőkkel (megj:a termőalapból indulnak ki a szálvesszők is). Az a javaslatom, hogy gondolván az idén még meghagyott szálvessző kar jövő évi cseréjére egy v. két rövidcsapot (biztosítócsapot) itt is kellene hagyni. Ezeket is számítsd be termőcsapok közé! Ha ezek megnőnek, jövő ilyenkor ezeket lehet majd meghajtani új vízszintes szálvesszőnek.
7. A termőalapon lévő fölösleges többi vesszőt tőből vágd le.
8. Törekedj arra, hogy a szőlő szellős legyen, ne érjenek össze, egymást ne fedjék a termőkarok.
9. Miután nem tudod milyen fajta szőlőd van, ezért most azzal nem tudunk foglalkozni, hogy melyiket terhelheted jobban, melyiket nem. A kevesebb termővessző nyilvánvalóan kevésbé terheli a tőkét.
Ennek a metszési módnak most az előnye, hogy gyorsan megy, nem kell utána lekötözni a szőlőt, legfeljebb csak megújítani ott ahol szükséges, hiszen a tavalyi lekötözés megmaradt. Hátránya viszont, hogy több lesz majd a zöldmunka, és ha rendszeresen így metszel, elöregszik a termőkar. Megpróbálok, majd valami ábrát szerezni ehhez a metszési módhoz. A többi kérdésedre, majd este...
Igyekszem követni, közben pedig a könyvet is olvasom.
Én most úgy vélem, hogy ez a szőlő alacsony vagy közepen kordon művelési "módban van", legalábbis ahhoz nagyon hasonlít, mert nem mindegyik tőke ilyen tipikus, mint amit belinkeltem...te mit gondolsz a túlterhelésről, amit Zalancelot vetett fel?
Amit nem értek, legalábbis a könyv alapján, hogy ha ez tényleg kordon, akkor a (namost itt már nem leszek szakszerű), szóval az oldalra hajlított szálvesszőkről eredő felfelé növő vesszőkön nem látom a rövidcsapos megtszérre utaló nyomokat, konkrétan a két csapot...vagy ez nem is rövidcsaposan volt metszve?
A könyvben minden nagyon szép, ha az ábrákat nézi az ember, de a gyakorlatban nehéz egyetetni a kettőt. :-) Legalábbis nekem, egyelőre.
Tehát ami nem teljesen világos, hogy gyakorlatilag mit és hol kell meszenem. Konrétan, a függőleges vesszőket kellene visszavágnom x (2?) szemre? Vagy nagyon el vagyok tévedve? (de ha visszavágom, akkor abból ha jól gondolom, akkor két vessző fog fejlődni...de tekintve, hogy most nem kettőt látok, nem nagyon tudom elképzelni, hogy tavaj hogy metszették...)!?
(Gyanítom, hogy a helyszínen megmutatva jobban érteném a dolgot. :-) )
-Hát, nincs más hátra, mint előre, be kell állítani egy kombinált derítési próba-sorozatot. Ha lúggal megcsöppentve feloldódik akkor fehérje, ha flokkulál, akkor bentonit, ha sárgavérlúgsóval megcsöppentve kékes-zöld, akkor vas is lehet. Kénsavval megcsöppentve gipszkristályok képződnek, akkor kálcium.(savtompítás után) Ha alkoholra kicsapódik akkor polifenol stb, stb, meg ezer és egy más. De a laborban ezt jobban tudják. Lehet, hogy egy fél tojásfehérje a megoldás.
Azt hallottam a hétvégén, hogy ez a fajta Kocsis Pál, a híres szőlőnemesítő "gyermeke". Állítólag barátjáról, Mathiász Jánosról akarta elnevezni, de valami nézeteltérés miatt egy másik barátról, Bernáth Jánosról nevezte el. A rossznyelvek szerint valami nőügy volt a háttérben, de mára ennek pontos mibenléte elfelejtődött.
Totál laikus kérdés: a termőveszőket 1 évente (mostanában) leszokták vágni. A vizszintes szálveszőket időről-időre szintén? (bocs, ha butaságot kérdeztem)
biztosan nem fehérje, de nem tisztult le. Annyi mennyiséget használtam ami a fehérjemegkötéshez is elég lenne, túl a tisztításon, és mégis opálos maradt.
