"RASSZ, mint emberek részei. RASZ-ta hajú, részekre tagolva."
Arra még nem gondoltál, hogy mielőtt az eszedbe ötlő legkülönfélébb csacskaságaidat közölnéd, előtte esetleg megpróbálnál utánajárni? Hátha adódik valami, a teóriádnál kézenfekvőbb, hitelesebb magyarázat.
"A KOLOS formáról ordít hogy magyarul képezték, a végén a melléknévképző --OS szerepel."
A képzés csak akkor jelent valamit, ha az idegen nyelvben is megtalálható, mint a király szavunk esetében. Egyébként az átvett savakat magyar képzővel látjuk el.
"Az elikszesített nevek mögött ÁRPÁD, LIPÓT és KOLOS megnevezések állnak, ők mind az ősmagyar nemzetségek képviselői."
Vagy legalábbis olyan elődöké, akik a magyarsággal összeolvadtak.
A nevek egyébként nem elixesítettek. A 'xais' iráni eredetű király/uralkodó jelentésű toldalék, utótag.
"Tehát KOLOS egy magyar nemzetségfő még egy olyan korból, amikor a latin nyelv még csak kósza ötlet lehetett maximum."
A latinok és a szkíták nagyjából egyazon korban léteztek. A nyelv pedig minden esetben ősi. Csak az a kérdés, a nyelv alkotói éppen milyen szisztéma szerint alkották meg az adott nyelvet. Aztán a keveredések révén az eredeti ősi nyelvek szépen átalakultak, miközben megőriztek valamit az egykori "sajátjukból".
"KALOTA, KALOCSA is általa lehet, nem kell meglepődni egy kis változatosságon,"
Ezen nem lepődök meg, viszont ettől még nem lesz KÖR értelmű egyik szó sem. Ti. a KOLA / KOLO (Koloxais, vagy Kolaxais) név jelentése "kalapácsos", "kovács", (https://en.wikipedia.org/wiki/Scythian_genealogical_myth) ami a hangok jelentésével egyezik.(KOppan LA (LE)) Tehát nincs KÖR jelentése.
A kolostornak, kollektívának, kollégiumnak, kolóniának, kollárnak, kolbásznak(?) lehet,
DE!!! A kollektívának latin a toldaléka csakúgy, mint a kollégiumnak, kolóniának, sőt, még a kolostornak is, ami latin eredetről tanúskodik (nincsenek ilyen toldalékaink.)
"és ebből az egyikük KOLOS lesz, ami a KÖLES megfelelője"
Még hajlanék is elfogadni, de azért megmagyarázhatnád, miért neveztek el egy ősapát éppen a kölesről?
Az is lehet, hogy a KOLOS-KÖLES magyaros hangzású szavak ősi magyar szókincs részei, és a KOLLÉGA, KOLKOSTOR (a latin hangzásúalk) pedig latin jövevények.
Viszont ez azt feltételezi, hogy volt egy közös ősnyelv, amiből mindketten megőriztünk valamit.
SZ_R Szorzóértelmű, a kakukktojások sem azok többnyire, csak észre kell venni :
Bármi ami SZÁR-mazik és ehhez hasonlók lényege, hogy sokszorozódik, tehát egy SZÁR dolognak is ez a lényege. SZÁR-nY a SZÁR közvetlen továbbképzése. A SZER szó már önmagában is szorzat értelmű, és ez toldalékként is ugyanúgy igaz, mint egy SZER-EL szóban. Az R_SZ éppen a fordítottja lesz, az meg RÉSZ értelmű. SZER-el : összeépítés részekből egészbe. RESZ-el: épp ellentétes, egész dolog osztása, tehát RESZEL = RÉSZEL és valójában tényleg erről szól egy sajtreszelés is. RÉSZekre osztjuk.
SZERTE szó szinte a SZÓR-TA dolog, ha szerteszét bármi, vagy szerte a világon van, akkor szétSZÓRva van.
SZÓR ige mi más ha nem egyfajta sokszorozó dolog?... Sót szórunk a kenyérre, valamit sokszorozunk a tetejére. SZŰR mint ruhadarab : a SZŐR, miből készül, a SZÖR meg SŰRŰ, sok van belőle, szorzatértelem itt is. Nem véletlen egy db szőr az külön SZÁL jelölést kap egy szőrszál esetén, mert alapfogalom a szóban hogy eleve sok. De a SZŰR-ni ige is épp ilyen, hiszen a nekünk kellő dolgokat SŰRítjük, hozzuk egybe egy szűréskor.
SZAR-SZÁR egyből indul, a korábbi szó sem csúnyaként kezdte, egyszerűen SZÁRszerű dolog, SZÁRmazó, de a rövid SZAR-ból SZARU- SZARV- SZERV képződik, majd ezekből lehet SZARVAS is meg SZERVES is, szarvazat ugyan már nincs, de SZERVEZET van, SZORzott dolog, összeépített. Ez pontosan ugyanaz az elem, mint a szó végi toldalékolás esetén a 4-SZER, 5-sZÖR, 6-SZOR formák. Szó elején is ugyanazok. A SZER szó önmagában ezt jelenti, a SZER-elem egy elég sokszoros érzés, teljesen meg is tudnak hülyülni tőle emberek ilyenkor.)) De bármilyen SZER is ilyen, hogy összeadott anyagok elegye !
És fordítva RÉSZ-ekké válnak. Maga a RÉSZ szó. RESZ-el. RASSZ, mint emberek részei. RASZ-ta hajú, részekre tagolva. RISZ-áló mozgás RÉSZ-ekben történik, RESZ-ket is RÉSZmozgás. Ez az egész hangváz oda és vissza is működik, és épp ellentétesen egymással ha SZ_R illetve R_SZ. Ja és S_R is működik:
SOR- SZOR. SOROZAT---SZORZAT SŰRÍT---SZŰR(ít) ---és itt választ kapunk a szűrésre, épp pont sűrítés másképp nézve.
SEReg, SORakozik , SERTE--SÖRTE SOROSAN kirakott dolgok SZOROSAN egymáshoz kapcsolódhatnak. SÁR is egyfajta felhalmozódás. Az esőzések utáni is és a bélSÁR is. Ezt is 2 féleképp mondjuk, mert SÁR és SZAR is nevezzük meg. Annyi helyen működik hogy ez így sokkal több mint véletlen, ez rendszer.
A toldalék SZER, SZOR, SZÖR másképp SZ_R dolog pont ugyanaz szó elején is, egyet jelentenek. Ahol kivételt tapasztalunk kétféle eset lehetséges: 1: valójában nem kivétel, csak nem értettük meg elsőre...
2: mikor valóban nem odatartozó, és kivétel. Ilyen is lehet...
M"szerintem egész egyszerűen nem is létezik olyan, hogy "KO ősgyök" "
Pedig szükségszerű a létezésük, ahogy léteznek a FO, TO, TA, RO, stb. ősgyökök is. Nélkülük nem lennének -- mert nem lehet - háromhangú gyököt alkotni.
"A SZOR-ok értelmét a sokszorozás adja meg,"
Itt valóban összegzésről szól a történet: Szoroz, szorgos, szorgalom, szorít. De miért? Mert mindhárom hang azonos a gyökben.
De már nem ilyen egyértelmű és nem is mindig hordozza a sokszorozás jelentést az SZ_R váz. Nézzük sorba: (A vastagon szedettek a kakukktojások)
szar, szaru, szarvas, száraz, szár, szárny, származik,
Mindebből arra lehet következtetni, hogy a mássalhangzó-hangváz csak viszonylag kevés esetben ad kvázi azonos jelentést.
Ettől még egy egészen jó rendszerezési elv, még a rokonság megállapítására is, és logikus is, de képtelen magyarázatot adni a különbségekre, illetve a gyökök létrejöttére.
"Amúgy is értelmetlen, mert egy KO-pp, KÓC, KÓSZA, KOMA, KOR, sem közösíthetőek "KO" alapon,"
Pont ez az ősgyök a közös bennük semmi más.
Ahogy a bORong, csORog, dORong, fORog, gORomba, gyORs, hORog, kORog, mORog, pORol, sORol, szORos, tORok szavakban is közös a második és a harmadik hang.
Azon el lehet vitatkozni, hogy az O hangot az első, vagy a második mássalhangzóhoz kötjük és miért, de a lényegen sokat nem változtat.
Nem zárható ki, hogy eredetileg mindkét mássalhangzóhoz kapcsolódott magánhangzó:
És a P_R mögött? Ami BoRul az nem lefordul? A KoRong, KeRék nem forog? Ami GöRdül az sem? Vagy nem "fordul vissza" az, ami megTéRül, vagy az, aki megTéR?
A farok, nem forog, a fáradt pláne nem, és a fürdőző sem, és az sem, aki fércel, de még a féreg sem, és a férfi sem. A fürge, és a fürkésző sem forgolódik.
Persze, az azonos hangok miatt a rokonság mégis létezik a gyökök között, de semmiképp sem egy vélt jelentésbeli azonosság miatt.
a KÓC, KUSZA, KÓSZA, KÓBOR (kóricál, koslat, kallódik, kóvál) függ össze
etimologiai szótár:
kusza [1757 (?), 1788] Bizonytalan eredetű.
kósza [1522 tn. (?), 1578] Származékszó, egy önállóan nem adatolható toldalékolt szótő
kóc [1588] Szláv jövevényszó
kóborol [1470] Német jövevényszó, vö. középfelnémet koberen, koveren megszerez; erőre kap; fürkész, szimatol, keres; hazárdjátékot játszik, korai újfelnémet kobern ugyanaz, bajor-osztrák sich erkobern meggyógyul, talpra áll. A német szó valószínűleg a latin recuperare visszaszerez, visszakap alapján keletkezett. A kóborol elsőként rabol, fosztogat jelentésben adatolható, napjainkban használatos csatangol jelentése [1585 (?), 1755] abban a korban alakult ki, amikor a rablás, fosztogatás szoros kapcsolatban volt a kóborlással.
mert egyház szokott templomot építeni? tudom, vad logika... (ezt jelenti a valószínű, megtámogatva az írásos és a régészeti adatokkal. de hát ugye, te meg a logika.... nem, biztos az a valószínűbb, aminek semmi alapja, nem?)
A két előzőt egyszerre írtam, aztán mondom melyiket küldjem el, végül mindkettő lett. Így némi ismétlés becsúszik. De most más, amiről már ez előtt szó volt, és nem személyre szólva válaszolva. Van az a szintje a dolognak, amikor már nem állunk le vitázni, mert már szint alatti erősen a történet.
KOLOS dolog. Nagyjából és egészében a legnagyobb otrombaságok közé tartozik a magyar nyelvvel szemben ezt latin eredetűvé nyilvánítani, és alig pár száz éves dolgok közé besorolni. Aki ilyet tesz, vagy semmit sem tud az egészről, vagy egyszerűen hazudik. Egyik sem nyerő dolog.
A KOLOS formáról ordít hogy magyarul képezték, a végén a melléknévképző --OS szerepel. Már Herodotosz régi történetként írt ARPAXAIS, LIPOXAIS, KOLOXAIS emberekről. Pedig Herodotosz sem épp egy mai "gyerek". Az elikszesített nevek mögött ÁRPÁD, LIPÓT és KOLOS megnevezések állnak, ők mind az ősmagyar nemzetségek képviselői. Tehát KOLOS egy magyar nemzetségfő még egy olyan korból, amikor a latin nyelv még csak kósza ötlet lehetett maximum. Sok ezer éves dolog ez, nem "pár száz éves".
KALOTA, KALOCSA is általa lehet, nem kell meglepődni egy kis változatosságon, elég csak a létező keresztneveinkre gondolni, simán az ISTVÁN az PISTI lesz, a LÁSZLÓ meg épp LACA, a kutyát sem érdekelték azok a tények, hogy itt 1-2 hang megváltozik, senki sem azon filozofálgatott hogyha az ÉVA épp ÉVI lesz, akkor jááj mi a szó végi hang jelentése Évaként és Éviként.)) Akár a ZALA-SZALA, nem véletlen dobtam ezt be, már szinte kezdett kialakulni a Z "értelme" és a ZA gyök, csak hát közben mondom ez SZALA eredetileg.))
De továbbmegyek, miből lehet ez a KOLOS?... Van egy frankó ősi népmesénk, ami választ ad erre, az pedig a KÖLES mese ! ÁRPA, KÖLES és ZAB. 3 testvér. Gabonaszemek a hasonlatok, és ebből az egyikük KOLOS lesz, ami a KÖLES megfelelője ! Kurvára latin szó egy olyan időből, ahol még latinok sem léteztek.)) Ennyit erről.
A KÖLES egy őseink által termesztett és becsben tartott gabonanövény. Latin nyelv még kanyarban sem létezett, mikor ezt a formája okán a KÖRhöz hasonlították és megnevezték, de hát biztosan időt utaztak ezek a látinóóók.)) Szégyen/gyalázat hogy még egy CHISINAU moldáv fővárost is egy amúgy román (!) történésznek kell igazolnia, annyira egy kollaboráns idegenfelszopó lett a hazai nyelvészet, de azért most már húzzák a szájukat, mert még néha mindig vitatják a letagadhatatlant, hogy a CHISINAU az KISJENŐ eredetileg. Jenő is egy magyar törzs. Környéken egy halom magyar hangzású település. Persze, magyar nyelven beszélők nevezték el.
Vissza KOLOZSvárra, ami KOLOS.(és körös) Most vagy a magyar ősünk van a nevében, vagy tényleg körvárnak épült, amire bőven volt példa akkoriban, vagy a Sebes-Körös okán a megye és a település is Bárhogyan is nézzük, magyar neve van az egésznek...
KALLÓ: vízkerék. Köröl-karol. Muszáj ezt a sok egy dolgot másképp neveznünk. Egerben KALLÓMALOM utca van. Az EGER-patak mentén éppen. Közelében van a VÍZIMOLNÁR utca is is.
KALLÓDÁS : Az egyik formája ennek a KALODA általi kallódás, aki elkallódott az odakerült. Ma már persze ez eszébe se jut senkinek, teszem hozzá szerencsére...
Az úgynevezett "Ko" ősgyök létezésében sem vagyok oly biztos, amúgy is mi ennek a képlete?...
Bármely hangsor?... KO? GO? Vagy bármi ?... Ami épp eszünkbe jut?... Mi a képlete?... Határozzuk már meg ezt egy leírható formában ! Mi a képlete?...
Bármi nem lehet, én tudom hogy ez az egész egy amúgy jó képességű nyelvészünk kreációja, és mindaddig én szeretem is olvasni, amíg a magyart mint ősnyelvet indokolja, vagy épp észreveszi azt az idegenben, és alá is támasztja. Eddig fasza. Eddig szerintem príma és profi, de mikor gyökösítésbe kezd, hááát akkor szinte falra mászós a dolog, annyira összekever tetszőlegesen mindent. Szerintem így komplex nem látja át, például kezdőhang mássalhangzót tetszőlegesen nem cserélhetünk ki kedvünkre, az egész gyök fog ezáltal megváltozni. Általában véve.
Hasonlóan kiejtett hangoknál működhet olykor, mint KÖR-GÖR, vagy TOLJA-TOJJA a 3. hangnál. De ez a KOR és SZOR esetén már tök más lesz, itt nincs helye cserének. Más értelme a gyököknek, egyik körértelmű, másik sokSZORosító.
De valóban amúgy egy egységes gyökösítési módszer kellene...
Másképp gondolom : szerintem egész egyszerűen nem is létezik olyan, hogy "KO ősgyök" Fantasztikus kitaláció egy egyébként jó képességű nyelvésztől, szeretem is olvasni, amikor a magyart, mint ősnyelvet indokolja, illetve amikor észreveszi az idegen szavak mögött a hazait. Eddig príma, eddig profinak tartom. De mikor belevág a konkrét gyökösítésbe, kábé a falra mászok, úgy látszik hogy nem igazán érti. Pl szókezdő mássalhangzókat nem lehet gátlástalanul cserélgetni, másik gyök lesz sokszor az a szó már így. Hasonló hallású hangoknál működhet még a dolog. GÖR-KÖR elvan egymással, vagy a TOL és TOJ, amelyek beszédben amúgy is gyakran hasonulnak, de a SZOR-SZÖR -SOR formák már teljesen más dolgok mint a KÖR-GÖR témája. A SZOR-ok értelmét a sokszorozás adja meg, szerzünk és szorzunk, ami származik is szorzódik, szervezettség, szórás, látni a mögöttes tartalmat. Ez már nem az ÍV-ről szól. Amúgy is értelmetlen, mert egy KO-pp, KÓC, KÓSZA, KOMA, KOR, sem közösíthetőek "KO" alapon, de hangváz által ki tudom listázni hogy közös szavak, mint . K_P , mint K_SZ, mint K_R, fog inkább egy irányba mutatni.
Legalább is én itt találok sokkal több értelmet, ezért lehet DŐL-DŰLŐ-DÚL- szé-DÜL , ezért lehet BÍZ-tat---BUZdít.
Ezért lehet GŐZ-GÁZ. Ezért lehet KÖR-KOR- KER, ezért lehet a FASZ-FESZ-ülő, ezért lehet a PARÁZSOL-PERZSEL-PORZSOL- PÖRZSÖL egybevágó hangalak egy nagyon hasonló értelemmel. Nincs PA-PE-PO-PÖ gyök itt, egy P_R TŰZkapcsolat van, amit megannyi szavunk mutat. PIR-os, a tűz színe. Vagy a VÉR színe, akkor veres-vörös. Ezek hasonlatok. Tűz és a vér színei.
MEZ egy bevonat. MEZŐ is, a MÉZ is, a MÁZ is, a MÉSZ is, a MÉZga is, aki MESZEL az bevon, MEZt húz a MEZtelen falra. MÁZol aki mESZel, én ezekben találom meg az egyértelmű kapcsolatot. Egy Go még GOMB-GÖMB is lehet, itt nyilván látjuk a kapcsolódást. De egy KŐ sem illik már ide, hiszen egy KŐ sokféle formát felvehet, legtöbbször nem is épp körforma, bár néha az is lehet, de egyébként egy tök változatos megjelenésű dolog. Nem biztos hogy íves, random alakul épp milyen. GÁZ-GŐZ dologba is nehéz íves értelmezést vinni, terjed a légnemű mindenfelé, de a légmozgástól függ épp ez hogyan történik.
F_R mögött forgás: farag, fúr, fúrkászik-fürkészik, fergeteg-förgeteg, fürge, fürdik, forog, fordul az ferdül is egyben ha egyenes volt, forró víz sem véletlen, forogni kezd, és gyanús innen van az egész, mert ennek egy F_RR valós hangja van. Ahogyan egy FRRásnak is.
Igen, ahogyan ezután írták, jó lenne valami egységes gyökösítési módszer. De ahol logikát látunk, és egyértelmű azt ne kukázzuk, ott bizonyosan értelmi kapcsolat lesz...
És a KOpog, KOppan, KOcka, KOlléga szavak gyökeiben milyen kerekdedséget látsz?
Illetve a FOrog, PÖrög, GÖrget, KErék, BUborék, BÚra, gyökökben nincs kerekdedség?
A SZAlmaszál éppúgy kerek, mint a torony. A ZAbszem nem kerek? A BOrsó még kerekded is....
Gyakorlatilag nincs olyan gyök, aminek ne lehetne találni valamilyen kapcsolatát a körrel, kerekdedséggel. - Miután a dolgokra a legritkább esetben jellemző az egyenes.
Ideje lenne rendet vágni a gyökök és jelentése kérdéskörben, mert Te is beláthatod a fentiek alapján, hogy ez nem járható út.
Odáig még rendben van, hogy a KÖR gyök kör értelmű, ez vitán felül áll, és még az is Ok, hogy a K_R gyökök java része kapcsolatba hozható a köralakkal, azonban gyakorlatilag minden (sok más) gyökre kiterjeszteni (belemagyarázni) a KÖR értelmet meglehetősen dilettáns igyekezet. Nem véletlen, hogy a nyelvészek kézzel-lábbal tiltakoznak ez ellen.
"Teljesen összevissza nyilatkozol meg rövid időn belül is. Semmi következesség. 25 órája még azt bizonygattad hogy a latin nyelv COR (KOR) formája nincsen kapcsolatban a körrel, írtál is rá szavakat."
Ugyancsak tegnap írtam az 1912-ben:
"....én elfogadom, hogy neked minden körértelmű, értem is mit akarsz ezzel mondani, maradjunk ennyiben."
Tehát ezen nem kívánok vitatkozni a továbbiakban, elfogadtam, hogy Te így értelmezed a gyököket, és én is ehhez tartom magam.
"A hozott szavak mind magyarul érthetőek."
Bármely idegen szó érthető magyarul, ha az meghonosodott a nyelvünkben.
Te is pontosan tudod, mit jelent a lájkolni, csetelni, konfiguráció, fájl, pandémia, hogy csak a pár éve, évtizede meghonosodottakból szemezgessek.
"Nem tudhatod hány évesek pontosan, tehát a kormeghatározásról ennyit is."
Nem kell pontos dátum, még az évszázad sem, annyit elegendő eldönteni, hogy max. ezer, vagy sok-sok ezer éves az illető szó/gyök.
A kolostor, kollektíva, kolléga, kollégium, kolónia, kolosszális szavak nem jöhettek létre az őskorban mert nem merülhetett föl rájuk igény.
Teljesen összevissza nyilatkozol meg rövid időn belül is. Semmi következesség. 25 órája még azt bizonygattad hogy a latin nyelv COR (KOR) formája nincsen kapcsolatban a körrel, írtál is rá szavakat.
25 órával később..... mint a filmekben: már a latinban is kör.)) Persze ez rendszeres manőver más kapcsán is.
Nekem mindegy ha nem akarod érteni hát nem, a K_R gyök is körértelmű és a K_L is jórészt erről szól, a KER,KAR,KÖR,KOR, KÜR, KAL, KOL, KÖL, KUL formák mögött gyakorta körkapcsolatos szavak lesznek, és elképesztő méretű szóbokorral, ami mind mennyiségében és mind egységes rendszerét tekintve a magyar nyelvben lesz egy hatalmas EGYSÉG.
A KALÁSZ szót a kivételek közé írtam szerintem én is. Úgy emlékszem...
A hozott szavak mind magyarul érthetőek. Nem tudhatod hány évesek pontosan, tehát a kormeghatározásról ennyit is. Akármi volt a hivatal nyelve, a magyar mindig is magyarul beszélt egymás közt, ezen a nyelven...
"A KOL forma is valamiféle KÖR, kerekség kifejezője a nyelvünkben."
Kb. annyira, mint a latinban.
Most áttértél a KAL gyökre...
Rendben...
A hozott szavak rendre néhány száz évesek, abból a korból, mikor a latin volt a hivatal nyelve, vagy még későbbiek...
(Részben igaz ez a KOL gyökkel felsorolt szavaidra is.)
Úgy belelendültél ebbe a KÖR (K_R) értelmezésbe, hogy már ott tartunk, hogy nem csak a KOL, KAL gyökök, hanem hovatovább a SZÁLka is körértelművé válik...
El kell dönteni, meddig K_R gyök egy gyök, mert amennyiben bármilyen gyökben kör értelmet látsz, hangvázastól, mindenestől elvész a K_R gyök kör értelme, hiszen sok más gyöknek is kör értelmet tulajdonítasz...
"Nem ez a lényeg, hanem a "Sze" gyök. A szelő csak egy példa"
Így teljesen OK.
"A gyökfordítás nem ritka jelenség, amikor az eredeti értelmét megtartja."
Azért nem, mert a hangokat (amiből áll a gyök) oda-vissza is össze lehet rakni. Az igaz, hogy rendszerint nem lesz ugyan az a jelentésük, de a rokonság megmarad.
Példa az összetett szavakra: Fatalp-talpfa, zsebtolvaj-tolvajzseb... A háromhangú gyökök is olyanok, mint az összetett szavak sőt, valójában azok is, hisz' a hangoknak van önálló jelentésük amikkel valamiket megneveztek: ROPog-PORol, tér-rét, bál-láb...
A KOL forma is valamiféle KÖR, kerekség kifejezője a nyelvünkben. Épp az 1916. írtam rá szavakat. Indokoltam is. De írhatnék KAL formában lévőket is:
KALAPOS =KÖRLAPOS A fejfedő is ilyen, meg a gombák is ilyenek lehetnek. KAL a KÖR, LAP szó itt is LAP. AZ L mindkét gyök része, összeolvad a szóban. Annyira kézenfekvő, hogy már szinte gyanús.)) KÖR forma és LAPos. És stimmel.
KALODA : KÖR+ODA --- ez sem bonyolult, pont erről szól ez a régi elmebetegség, hogy x civil testrészét, kezét-lábát, akár a fejét ebbe a KÖRbe zárták be.
Lesznek talán nem idevalók is persze, mert a KALÁSZ szó épp már lehet hogy a KI(felé) hangalakból nyit, akkor ez esetben a KAL nem önálló entitás itt. De a SZÁLKA gyökfordítva is lehet KA-LÁSZ. Ez olyan mint a NAGY ÁRPI gyorsan mondva, aztán lehet így jött létre.)) Vagy mégis van körértelme valami, csak elmentem mellette. De nézzünk továbbiakat, ahol biztosnak tűnik a KÖR:
KALÁKA : lakóKÖR tömören.
KALITKA : vajon miféle forma hely a madárnak...
KALÁCS: kerek tészta
KALAMÁRIS : tintatartó volna. nézzük milyen is lehet. KÖRforma dolog. Amolyan KÖR-MÁR(t)ÓS dolog.
KALIBER: lövedék átmérője, fegyvercső átmérője. átmérője a KÖRnek van
KALÓZ: KÖRÖZ a tengeren, ugye nem célirányos a közlekedési útja/célja sem.
KALAUZ: eredetileg nem MÁV jegyvizsgálók.)) Tehát KÖRbe vezet valaki egy helyen, mikor kalauzol.
"A SZE gyöknek nincs SZEL értelme, mert ugyanúgy lehetne SZED, vagy SZEG, (beszeg, szegel) SZÉK, SZEKér, SZEM, SZENde, SZENt, SZERel (aki éppen összerak)...Stb."
Nem ez a lényeg, hanem a "Sze" gyök. A szelő csak egy példa, ami megközelíti a szala értelmét, amit nem tudunk jelenleg tovább pontosítani.
A "Sze-öSZ" gyök értelme a szétválasztás és az össze-"ragasztás". Meg is fordítható, ahogy te is látod, a szerel, szer szavakban az összegyűlést, összerakást jelenti. A gyökfordítás nem ritka jelenség, amikor az eredeti értelmét megtartja.
"A legbiztatóbb a szelő szó értelméből való levezetés.
A "Sze" gyök szét értelméből."
A SZE gyök még ok, de mit szel? Valójában minden folyó szel, de csak nagyon kevés neve tartalmazza ezt a gyököt.
A SZE gyöknek nincs SZEL értelme, mert ugyanúgy lehetne SZED, vagy SZEG, (beszeg, szegel) SZÉK, SZEKér, SZEM, SZENde, SZENt, SZERel (aki éppen összerak)...Stb.
"Azt hiszem ezek a hangvázak tényleg egész jól működnek.))..."
VÁSZONT MOST MÁR HOZZ E RITKÁS PÁCSÓBA !
Ja! Bár nem nagyon értem, miért kell vászon a pác-sóba. Ettől függetlenül kétségtelen, hogy jobban megy ez neked mint az értelmes érvelés. Vannak ezek a betű-kirakós játékok.
Azzal lenne érdemes foglalkoznod. Azt mondják, szerényebb képességű emberek is egész jól elboldogulnak vele, és jó hatással van a zaklatott idegekre.
Az 1921. számút is itt válaszolom, ha már egy a téma.
Én mindenképpen a SZALA-d szóból közelítem meg, mert ez a szó végi D hang nélkül is ugyanilyen jelentésnek tűnik más esetben is. A lapossághoz szinte bizonyosan semmi köze sincs, még akkor sem ha a mai ZALA folyó második lefolyási szakasza épp valóban már egy lápos helyen történik meg. De nincs ebben LAP-PAL gyök, a SZALAD szó köszön vissza a SZALA formában is , csak itt szó végi D nélkül.
A SZALA mint földrajzi név megjelölés máshol is megtalálható, jellemzően eredetileg valamiféle gyors folyású patakok megnevezése ez, ami által később település és tájegység neve is lehet.
Egerben például kettő is van belőle, ÁRNYÉKSZALA és VERŐSZALA is van, mind SZALAdós pataknév lesz.
Az előbbi árnyékos , míg a második meg napsütötte (VERŐfényes) patak, ez okán az elkülönítés és a pontos nevei ennek.
De Szilvásváradnál meg SZALAjka patak van, ennek is épp az a valódi jellemzője hogy szalad, tehát gyors folyású.
A ZALA, azaz helyesen SZALA folyót/ kezdetben patakot/ az Őrségnél nevezhették meg és kevésbé a Balaton környékén.
Más szavakban : elSZALAszt valaki valamit----- tehát elszalad mellette. SZALA-mandra : egy kifejezetten fürge és SZALAdós állatról beszélünk.
Egy területen a patakok nem csak épp átSZALAdhatnak, hanem átSZELŐi is ennek a bizonyos területnek, itt a két szó kapcsán valóban érezhetünk rokonságot is egyértelműen...
"Jahh, hát nem mindegy hol nézzük, Zalaegerszegtől a Balatonig már nem éppen a sebesség istene. De a felső szakasza beszámolók szerint is gyors folyású tud lenni, Szalafőtől Zalaegerszegig a SZALA SZALADÓS."
Kérdés, hogy mely részéről kapta a nevét? De mindhárom szakasz (forrás lápos része, a középső gyorsabb és a torkolati lassú, szintén lápos) is benne lehet a nevében.
Végülis mindegy, hogy ZA, vagy SZA, mert mindkét gyök visszafogottabb, folyamatos mozgást fejez ki, legföljebb a SZA még lágyabbat, légiesebbet...
Ilyenformán a szaladdal is rokonítható a folyó neve. De a hangok jelentése nélkül ez pusztán találgatás, noha helyes lehet a válasz.
Greek regularly transcribes Latin c by κ (e.g. κηνσωρ, Κικερων for cēnsor, Cicero); the sound was also preserved in words borrowed from Latin by Cletic and Germanic between the first and fifth centuries A.D.
