Kellemes, enyhe lejtése van a szőlődnek és egészen jó a kilátás. Látom kétféle művelés móddal is próbálkozol, feltételezem legalább kétféle szőlővel. Ami számomra érdekes, hogy az alsó párhuzamos drótot használod szálvessző tartónak. Én ezt a művelési módot úgy ismerem, hogy két egyes drót van, amiből a fölső az igazi szálvessző tartó és még ezek fölött van két sor párhuzamos drót, amelyeknek az a tényleges funkciója, hogy a lombfalat megtartsák, "sorban tartsák" (lásd. lala áltál befűzött kép).
Nekem sem tetszik igazán az egymást keresztező szálvessző, szerintem sűrű lesz itt a lombfal, szerencsésebbnek gondolnám kifelé hajtani őket, úgy nyitottabb, szellősebb a szőlő, igaz akkor rövidebb szálvesszőket tudnál csak hagyni, mert különben összeérnének, vagy átfednék egymást. Ha elképzelem a majdani lombfalat, egy kicsit "túlterheltnek" vélem a szőlőd, bár lehet, hogy a fajta bírja és nincs is ezzel semmi gond. Ezt csak Te tudod.
Egy hétre most eltűnök, ha nem reagálak, az amiatt van.
Rambo!<br>Vártam volna válaszod ezért a korábbiakhoz némi adalék. Mivel nem tudom igazából mit értesz rendberakáson, így mondom hogy mit gondolok a felvetésről:<br><br>Tehát a tőke körüljárható amennyiben a felesleges hajtásokat akarjuk kitörni. Én nem engedek meg olyan hajtást ami nem a lekötött vesszőből jön elő. Kivéve akkor ha ifjítani akarok, vagy rossz helyzetűnek ítélem a korábbi hajtást és cserélni akarom. A támrendszerhez így sem ragaszkodik jobban a vessző mintha teljesen külön állna. Még a sürűségére sem mondanék rosszat, pedig ez a fajta igazán szereti a honalj hajtásokat.<br><br>Növényvédelmi szempontból nézve adok neked igazat, mert nem szerencsés ha a lekötött vesszőkből előtőrő hajtások sűrűn állnak. Én is arra törekszem, hogy lehetőleg az egyik jobbra a másik balra álljon átfedés nélkül. Arra is törekszem , hogy a tőke feje lehetőleg a karóhoz essen a legközelebb, aztán néha ez adódik belőle mint a képen is.<br><br>Azonban szerintem inkább az a baj , hogy a tőkefejet nem sikerült a két drót közé hozni. A másik képen a segédhuzal fölöttről indul a két vessző és ott látszik, hogy alig vannak takarásban a vesszők.<br><br>Amikor nagyon ment a szőlő ára (egyes fajtáknál amik hajlamosak rendesen teremni) lehajtottak 4 szálvesszőt is. Képzeld el ott mi van.<br><br>Több száz tőke esetében elmondhatom van ilyen is meg olyan is. Gyorsan rajzoltam egy tőkét amit kifejezetten kerülök kialakítani, szerintem most is (nem sűrűn) de előfordul a szőlőmben. Az ilyet az élet hozza , a következő évben biztosan máshogy néz ki. Szela zsizny<br>
azért mert a két szál elkerüli egymást, az egyik a karó egyik oldalán a másik meg az ellenkező oldalon fut így nem gabalyodnak össze.
ha azt mondtad volna, hogy nem elég szellős, hogy gond lesz a permetezéssel stb akkor még azt mondom van némi igazad. de így nem .
van olyan is, hogy kénytelen az ember a bal oldalit jobbra hajtanai a másikat meg ellenkezőleg. részben keresztben fut a termővessző. még így sem akad probléma mert egyiket a másiktól úgy 15-20 cm választja el egymástól. Az ízek közötti távolság is kisebb, így nem értem pontosan mire célzol, fejtsd ki, győzz meg!
Szerintem a jövő hét végén még metszhetsz. Metszés előtt nézd meg jól a rügyeket, ha már megpattantak, a metszésnél jobban kell vigyáznod rájuk, mert kitörhetnek, megsérülhetnek. Ha így megmetszed a szőlőd, kevesebb kárt teszel, mintha az idén egyáltalán nem metszenél . Kérdezz bennünket, ha valamit nem értesz, vagy valamiben bizonytalan vagy!
Én a helyedben biztosan nem használnám az Agrolt. felesleges. Használd majd jövőre a fáknál, ha van.
Ha az atkáktól félsz várd meg míg kihajt a szőlő és speciálisan menj atkaőlő szerrel 1-2 alkalommal aztán slussz (időjárástól függően). Ha kevés atkád volt akkor elegendő lesz kontakt ként használni annak is van atka gyérítő ereje.
Ha a lisztharmattól félsz, akkor meg ráész akkor permetezni már program szerűen amikor a szőlő hajtását látod. kb májusra esik az időpont.
Hát nagyon rossz olyan soká elhúzni, mert már rügyezik a szőlő. Nem ajánlott lemosózni sem, ha már kibomlóban van a rügy. Hogy a bánatba' ne volna gond, ha elmarad a metszés!!!
Agrol pluszom van itthon. Azt írja lemosásszerűen rügyfakadás előtt 2-4%-ban lehet használni, később perzseléses tüneteket okoz. Rügyezik már a szőlő? Ezt használhatom, vagy vegyek valami mást? Agroként esetleg? Vagy Biola? Mit javasoltok?
Április elején még lehet metszeni, jobban hajlik a vessző is. Utána lehet lemosó permetezést csinálni. A szőlőt minden évben meg kell metszeni, ha nem metszed meg, akkor túlterheli magát, a hajtások gyengék lesznek, nem megfelelő helyen nőnek, két év kell még rendbehozod.
Sziasztok! Elolvasgattam a hozzászólásokat és a végére azt hiszem megértettem a lényeget:) Nekem csak jövő hétvégén lesz időm metszeni, (31.-e) addig elhúzhatom a dolgot? Lehet utána lemosó permetezni is rögtön? nagy gond ha esetleg idén elmarad a metszés? Köszi a választ! Kellemes hétvégét mindenkinek
Még nem használtam konkrétan ezt az anyagot, valószínűleg a tesóját igen, annak Cofuna a neve. Biztos jó de én nem voltam igazán elájulva tőle.
Ha most telepítettél először akkor remélem adtál neki bőven. Szőlő telepítéskor csak összehasonlításképeen 6-800 q/ha szervestrágyával+ műganyéval is feltöltik a talajt. Mivel telepítés után már nem lehet (vivéve ha leásod) olyan mélyen trágyázni ezért kell ilyen dózisban előre gondolkodni.
Én a helyedben még tennék egy talajéletet serkentő un bacterium trágyát is. Segítene feltáródni azt a szerves anyagot amit most lejuttattál. Én az idén fogom kipróbálni először (ez egy új szer/anyag) de bizakodásra ad okot a használata. Láttam kisérleti eredményeit. Ja és rettentően olcsó 7000 Ft/ha
Ha nagyon egyszerűen akarnék fogalmazni az az, hogy ernyő esetében (sylvoz művelésből kiindulva) a tőke vesszőt rögzítik, ( a termővesszöt is, meg a kihajtott az évi vesszőket is) , a függöny esetében pedig végig szabadon hagyják. Egyszer egy kollégámnak azt találtam mondani, hogy a függöny a lusta ember szőleje (aztán megmondta, hogy neki is az van) de igazat adott. folytassam?
Miután már kipihented magad, meg kellene próbálkoznod a közeljövőben a lemosó permetezésssel. Lényege: áttelelő atka, szőlőmoly báb és lisztharmat szaporató képleteinek gyérítése. Bő permetlével, lemosásszerűen, a földből kinövő tőkétől a szálvesszők végéig mindenhol, ahol hozzá tudsz férni, jobbról is-balról is, ha szükséges. Várhatóan sok vízre (~50-100 l) lesz szükséged hozzá.
Ha már az atkánál tartottunk, jöjjön a szőlő levélatka (más fajta akta is van) fejlődési ciklusa.
Maga a kifejlett atka telel át pl. a kéreg alatt. Ahogy feléled táplálkozik, és tojásokat rak.
Miután szabad szemmel csak az igen élesszeműek látják, ezért érdekes lehet tudni, hogyan is mozog. Nos, aktív módon levélről-levélre vándorlással, ember végezte zöldmunkával, széllel, madarakkal, rovarokkal.
Abban a leváló, egyenetlen felületű elhalt külső kéregrészben nem csak az állati kártevők telelnek, bújnak meg; hanem a lisztharmat áttelelő szaporítóképleteinek is remek terep. Kaparás nélkül is időről időre leválik ezt házikerti szőlőkben néha megsegítették törzstisztítóval, drótkefével; nagyobb területen ez nem nagyon oldható meg. Fontosabb szerintem az elhalt törzsrészek/csonkok eltávolítása mert azok beszáradva, korhadva több gondot okozhatnak.
A következőkben leírtak már a növényvédelem témakört feszegetik mely a másik linkben kellene megjeleníteni. De vágjunk bele.
A művelés módot (ernyő) már korábban említettem , tehát a tőke formáját akként kell elképzelni. Erről csak hétvégén tudok képeket készíteni mert addig nem szándékoztam kimenni. Szóval a növényvédelmi koncepcióba nem tartozik a kéreg lekaparása. Lehet, hogy ennek csupán egyetlen kézzel fogható magyarázata az, hogy az elmúlt 15 évben 1 alkalom adódott amikor valóban védekezni kellett a molyok ellen. tehát erre program szerint nem fordítok gondot, nem védekezem ellene. Figyelem a permetezések előtt a rajzásokat és a szőlőt, majd eldöntöm, hogy tegyek-e bele rovarőlöt vagy sem. Tavasszal inkább az atka volt az ami keserítette az életemet. Néhány éve azonban ezzel sem számolok. Hosszú időn keresztül rügypattanáskor (kb a terület 75% beindul) automatikusan megitattam az atkákat egy kis atkaőlővel. Ez és a meleg beköszönte megtette a kívánt hatást. Manapság néhány tőkén tapasztaltam gubacsatkát. Ezért bevallom nem keverek mérget, így ők is békén hagynak én is békén hagyom őket. Igazán nem okoznak kárt. Néha riogat a gyapottok bagyolylepke (eddig 2 alkalommal) de kárt talán az első alkalommal okozott az érésben lévő szőlőkben. Ez sem jellemző inkább csak csúnyán néz ki amikor tömegesen megjelenik. (nem tudod nyitva tartani a szád mert egyszerre vagy három is berepül olyan sokan vannak) Annál inkább allergiás vagyok lisztharmatra, meg a peronoszpórára. A Blau olyan szőlő, hogy mindenre érzékenyen reagál. Ha lisztharmat ütné fel a fejét akkor azt kapja el, ha rothadna akkor azt. Szóval itt niincs mit tenni program szerint menni kell. Az időjárás függvényében 7-10 naponként mindenképpen locsolok mert különben baj lenne. Tapasztalatom az, (most szedik le a fejem de igaz), hogy a megfelelően választott kontakt szerek jobbak a méregdrága szuper szereknél. Bár be kell vallanom használok olyat is de mértékkel és speciálisan a virágzás idejére korlátozva. Aztán zárom a sort egy botrytis elleni szerrel és jöhet is a szüret. Hát röviden ennyi a védekezési koncepció, ami nagyon működik.
