Agrol pluszom van itthon. Azt írja lemosásszerűen rügyfakadás előtt 2-4%-ban lehet használni, később perzseléses tüneteket okoz. Rügyezik már a szőlő? Ezt használhatom, vagy vegyek valami mást? Agroként esetleg? Vagy Biola? Mit javasoltok?
Április elején még lehet metszeni, jobban hajlik a vessző is. Utána lehet lemosó permetezést csinálni. A szőlőt minden évben meg kell metszeni, ha nem metszed meg, akkor túlterheli magát, a hajtások gyengék lesznek, nem megfelelő helyen nőnek, két év kell még rendbehozod.
Sziasztok! Elolvasgattam a hozzászólásokat és a végére azt hiszem megértettem a lényeget:) Nekem csak jövő hétvégén lesz időm metszeni, (31.-e) addig elhúzhatom a dolgot? Lehet utána lemosó permetezni is rögtön? nagy gond ha esetleg idén elmarad a metszés? Köszi a választ! Kellemes hétvégét mindenkinek
Még nem használtam konkrétan ezt az anyagot, valószínűleg a tesóját igen, annak Cofuna a neve. Biztos jó de én nem voltam igazán elájulva tőle.
Ha most telepítettél először akkor remélem adtál neki bőven. Szőlő telepítéskor csak összehasonlításképeen 6-800 q/ha szervestrágyával+ műganyéval is feltöltik a talajt. Mivel telepítés után már nem lehet (vivéve ha leásod) olyan mélyen trágyázni ezért kell ilyen dózisban előre gondolkodni.
Én a helyedben még tennék egy talajéletet serkentő un bacterium trágyát is. Segítene feltáródni azt a szerves anyagot amit most lejuttattál. Én az idén fogom kipróbálni először (ez egy új szer/anyag) de bizakodásra ad okot a használata. Láttam kisérleti eredményeit. Ja és rettentően olcsó 7000 Ft/ha
Ha nagyon egyszerűen akarnék fogalmazni az az, hogy ernyő esetében (sylvoz művelésből kiindulva) a tőke vesszőt rögzítik, ( a termővesszöt is, meg a kihajtott az évi vesszőket is) , a függöny esetében pedig végig szabadon hagyják. Egyszer egy kollégámnak azt találtam mondani, hogy a függöny a lusta ember szőleje (aztán megmondta, hogy neki is az van) de igazat adott. folytassam?
Miután már kipihented magad, meg kellene próbálkoznod a közeljövőben a lemosó permetezésssel. Lényege: áttelelő atka, szőlőmoly báb és lisztharmat szaporató képleteinek gyérítése. Bő permetlével, lemosásszerűen, a földből kinövő tőkétől a szálvesszők végéig mindenhol, ahol hozzá tudsz férni, jobbról is-balról is, ha szükséges. Várhatóan sok vízre (~50-100 l) lesz szükséged hozzá.
Ha már az atkánál tartottunk, jöjjön a szőlő levélatka (más fajta akta is van) fejlődési ciklusa.
Maga a kifejlett atka telel át pl. a kéreg alatt. Ahogy feléled táplálkozik, és tojásokat rak.
Miután szabad szemmel csak az igen élesszeműek látják, ezért érdekes lehet tudni, hogyan is mozog. Nos, aktív módon levélről-levélre vándorlással, ember végezte zöldmunkával, széllel, madarakkal, rovarokkal.
Abban a leváló, egyenetlen felületű elhalt külső kéregrészben nem csak az állati kártevők telelnek, bújnak meg; hanem a lisztharmat áttelelő szaporítóképleteinek is remek terep. Kaparás nélkül is időről időre leválik ezt házikerti szőlőkben néha megsegítették törzstisztítóval, drótkefével; nagyobb területen ez nem nagyon oldható meg. Fontosabb szerintem az elhalt törzsrészek/csonkok eltávolítása mert azok beszáradva, korhadva több gondot okozhatnak.
A következőkben leírtak már a növényvédelem témakört feszegetik mely a másik linkben kellene megjeleníteni. De vágjunk bele.
A művelés módot (ernyő) már korábban említettem , tehát a tőke formáját akként kell elképzelni. Erről csak hétvégén tudok képeket készíteni mert addig nem szándékoztam kimenni. Szóval a növényvédelmi koncepcióba nem tartozik a kéreg lekaparása. Lehet, hogy ennek csupán egyetlen kézzel fogható magyarázata az, hogy az elmúlt 15 évben 1 alkalom adódott amikor valóban védekezni kellett a molyok ellen. tehát erre program szerint nem fordítok gondot, nem védekezem ellene. Figyelem a permetezések előtt a rajzásokat és a szőlőt, majd eldöntöm, hogy tegyek-e bele rovarőlöt vagy sem. Tavasszal inkább az atka volt az ami keserítette az életemet. Néhány éve azonban ezzel sem számolok. Hosszú időn keresztül rügypattanáskor (kb a terület 75% beindul) automatikusan megitattam az atkákat egy kis atkaőlővel. Ez és a meleg beköszönte megtette a kívánt hatást. Manapság néhány tőkén tapasztaltam gubacsatkát. Ezért bevallom nem keverek mérget, így ők is békén hagynak én is békén hagyom őket. Igazán nem okoznak kárt. Néha riogat a gyapottok bagyolylepke (eddig 2 alkalommal) de kárt talán az első alkalommal okozott az érésben lévő szőlőkben. Ez sem jellemző inkább csak csúnyán néz ki amikor tömegesen megjelenik. (nem tudod nyitva tartani a szád mert egyszerre vagy három is berepül olyan sokan vannak) Annál inkább allergiás vagyok lisztharmatra, meg a peronoszpórára. A Blau olyan szőlő, hogy mindenre érzékenyen reagál. Ha lisztharmat ütné fel a fejét akkor azt kapja el, ha rothadna akkor azt. Szóval itt niincs mit tenni program szerint menni kell. Az időjárás függvényében 7-10 naponként mindenképpen locsolok mert különben baj lenne. Tapasztalatom az, (most szedik le a fejem de igaz), hogy a megfelelően választott kontakt szerek jobbak a méregdrága szuper szereknél. Bár be kell vallanom használok olyat is de mértékkel és speciálisan a virágzás idejére korlátozva. Aztán zárom a sort egy botrytis elleni szerrel és jöhet is a szüret. Hát röviden ennyi a védekezési koncepció, ami nagyon működik.
„Nem maradhat el a magas- és lugasművelésű szőlő idős karjain sem a tőkepucolás, vagyis a tőkék megtisztítása elsősorban a beszáradt, élettelen csonkoktól, és az elhalt, foszló kéregrészektől. Egyidejűleg távolítsuk el a földközeli úgynevezett harmatgyökereket és nyakhajtásokat is.”
Az lenne a célja, hogy a kéreg alatt áttelelő szőlőmoly és akta kártevőket gyérítsük, illetve szerintem az is, hogy hatékonyabb legyen a lemosó permetezés, mert egyébként a permetlének be kellene jutnia a fellazult kéreg alá, vagy jól át kellene itatnia azt, hogy kellően hatékony legyen.
Mint általában, minden beavatkozásnak, úgy ennek is vannak előnyei és kockázatai.
Nekem már meggyült a bajom a szőlőmolyokkal, azóta komolyabban veszem őket. Ha nagyon elszaporodnak, akár felezhetik is a termést, egyszerűen szárazra (üresre) kiszívják a bogyókat. Az aktákkal eddig még elfogadható módon osztoztunk a "szőlőn".
Úgy vélem, hogy mindannyiunk közös okulására szolgálna, ha feltennél néhány képet a szőlődről, és saját tapasztalataidat, koncepciódat is megosztanád velünk.
Köszönöm Feriq, hogy megosztottad velem a gondolatokat és szakmai észrevételeidet. A korábbi írásokból is láttam, hogy valószínűleg szakmabéli lehetsz.
A kéregkaparásról azért írtam kissé értetlenül mert saját szőlőm 1992 óta van melyet saját magam oltottam, telepítettem stb. Előtte is kb. úgy ugyan ennyit láttam szőlészkedni az ősöket. Voltak olyan itteni viszonylatban ismert borászok akinek láttam az ültetvényét, de vagy nem vettem észre, hogy kapirgálnak, vagy valóban nem is csinálják. Ha megosztanád velem miért teszik, akkor az mindenképpen okulásomra szolgálna.
Vélhetőleg ezzel kapcsolatban kérdezem, hogy nálatok komoly veszélyt jelent a moly jelenléte? Mi a helyzet az atkákkal?
A lekötéssel metszéssel kapcsolatban azért írtam a segéghuzal kihasználatlanságát illetve nem megfelelő használatát mert itt másként használják. Nálunk általában egy sor egyes drót és három sor párhuzamosan futó kettes drót található. A vesszőt az első párhuzamos dróton keresztül az alsó egyes dróthoz kötik. Ez szinte minden szőlőfajtánál eredményes ott is ahol elegendő a rövidcsap és ott is ahol szálvesszőzni kell. Jobbra balra egy-egy vessző és kész. A legegyszerűbb (ernyő) művelésmódnak tartják. Ha kell, tudok a sajátomról fényképet mutatni.
A szőlő, amit művelek a Zalai borvidék egyik legszebb részén, a Mura völgyében található. A terület K-Ny-i csapásirányú lejtői enyhén D-felé dőlnek, ennek köszönhetően a nap reggeltől estig éri a területet. Tiszta időben jól látszanak a távoli Varasd környéki hegyek (Ivanščica, Kalnik) és maga a meanderező Mura. A terület talajának alapját az egykori Pannon beltó homokos-pelites üledékeinek áthalmozott málladéka adja. Amióta az eszemet tudom, kapcsolatban állok a szőlővel, persze ez nem mindig volt öröm, kb.10 éve vagyok a saját magam ura.
Az általad hivatkozott esetben (ha erre gondoltál) éppen egy szőlőmentésről volt szó, elsődlegesen abból a célból, hogy számos más adott szőlőbeli teendő mellett, a legsürgetőbb feladat a metszés, elfogadható módon legyen elvégezve. Alfa22 elmondása szerint, életében először metszett önállóan, ennek szellemi támogatásához próbáltunk megfelelő agyi kapacitást, tapasztalatot felvonultatni és azt a lehetőleg érthető módon átadni.
Ahogyan én alfa22 képeiből kivettem, nem egyforma a szőlője támrendszerének drótozata (lásd. 1 és 3. képek különbözősége -1707). A két képen, emiatt a tavaly követett metszésmód (illetve lekötözés) is eltérő. A 4. képen én nem látom a drótot, amit említesz, de tudom mire gondolsz.
A kéregkaparáson, természetesen nem a teljes kéreg eltávolítása értendő, hanem annak csak a fellazult felső része. Én magam ezt egy a szőlőművelésben komoly szaktekintélynek tartott, nagy respekttel bíró egyetemi tanártól hallottam, de láttam már másoktól is a környezetemben. Nincs még tapasztalatom benne, fenntartásaim nekem is vannak, és természetesen nem gondolom túl gyakran ismételendő tevékenységnek. Egy év múlva, ha szükséges, levonom belőle a megfelelő tanulságokat, és megyek tovább.
Sziasztok! Új hozzászóló lennék a témához, de mindenek előtt érdekelne, hogy Feriq melyik borvidékről származol? Magamról annyit én szekszárdi vagyok.
Nálunk nem tudok olyat, hogy a kérget lekakargatnát a tőkéről. A képet pedig, hogy megnéztem a véleményem az, hogy a segédhuzal szerepét nem használja ki a tulaj.
Ha ősszel kapott trágyát, én szükségtelennek tartom most a műtrágyát. A szőlő szereti a nitrogént, káliumot, foszfort, ha ez van benne, ártani nem fog neki.
Nos, a 4 napos "pihenő" alatt nem unatkoztam, és jelentem a szőlő 98%-a megmetszve, lekötözve. Tanácsokat követve, újra végigmentem a meglévő tőkéken, és visszametszettem őket, reményeim szerint kb. a megfelelő mértékben. Képet sajnos nem csináltam, a nagy munkában elmaradt, mert a "birtok" többi részén is volt teendő...de majd bepótolom...
Mindenesetre a látszólag könnyűnek tűnő metszésről csak annak lehet fogalma, aki már csinálta...:-)) Az izomláz a legkevesebb következmény. :-))
Van "némi" igazságod. Azt hiszem rám is igaz most, amit alfa22-nek írtam "lesz miből tapasztalatokat levonnod." Talán nem várható már nagy hideg, de ott van még a nyári szárazság is. Mindenesetre elég sok szőlőmoly bábot találtam a kéreg alatt. Ravaszak, mert a többnyire a legeldugottabb helyeken lelhetők fel, gyakran ott (pl. hajlatok alján és a karó és a tőke között) ahol permetezni is nehéz.
Ezzel a kéreglekaparással ambivalens érzéseim vannak: nem hiszem, hogy ez csak jót tesz a szőlőnek.Valahogy télen nyugodtabb vagyok, ha a szőlő bundakabátban alszik, mintha meztelenül.
Nálam már barkásodik, szerintem sokat várni a lemosóval már nem lehet. Ha aparaffin tartalmú szerrel permetezel, annak mindegy, mikor fojtja meg az atkákat, áttelelő rovarokat. A mészkénlé meg ha megszárad, eső legyen a cirrokumuluszán, ami lemossa.
Az még segít, ha akkor kötöd le, ha "levében van".
Fortély: a hajtásnál meg kell tekerni, mintha a vessző kérgét meg akarnád forgatni rajta, és akkor pattan egyet, és könnyen lehajlik.
Fortély2: ne annyi vesszőt hagyj, amennyit le akarsz kötni, hanem egyel többet, és így van lehetőséged pótolni, ami letörik. Lekötéskor legyen nálad metszőolló, és akkor tudsz igazítani.
Én is a szőlőben töltöttem a hétvégét, részletek a blogon: http://szolo.blogspot.com
hát... Tokaj haladó termelői mind így metszenek; ők a szálvesszőt ismerik inkább a tankönyvekből; ill. a nagyfürtű fajták (pl. ezerjó, hárslevelű, cirfandli stb.) egyáltalán nem ajnálhatók szálvesszőzésre.
Nem lesz 2x annyi hajtás, és a zöldmunka sem több mint egy szálvesszősnél. Ellenben van jó vastag termőkarod (az egyéves szálvesszők helyett) ami kész tápanyagraktár.
Nálam az almafák többsége már megindult, a barackfák fele virágzik és a szőlő is közel áll a rügyfakadáshoz. A lemosó permetezést fertőtlenítésre, gyérítésre szántam. Mire megjön a hidegfront (eső, hó???) addigra ez már megteszi a hatását. Egyébként jártam én már úgy, hogy húztam-halasztottam, aztán mire újra betudtam menni a szőlőbe, addigra az már régen kihajtott. Remélem van segítséged a metszéshez, mert 1000 tőke fölött egyedül az nagy szívás. Csak hajrá, amíg ilyen szép idő van!
