Azt szeretnem kerdezni hogy volt e aztatva oltas elott az oltogag,es ha volt mennyit es hany fokos vizbe,mennyivel az oltas elott?.Az oltocsap megfaragasanal sima hejalaoltas volt,vagyis a kereg ketoldalt nem volt megfaragva ?
Valami orosz yutubos videon lattam egy bacsit hogy akvarium melegitovel hoszabajozta a vizet ,es ojan buboreklevegos szurot hasznalt hogy ne keljen cserelje a vizet .De akkor nem kell tulbonyolitni a dolgot.Majd en is megprobalom tavasszal,es ha elakadok kerdezek ha nem gond.Meg meg lehet hogy elebb is.
Én az idén tavasszal február elején kezdtem neki a kézben oltásoknak. Ekkor raktam az alanyt vízbe és a szobában a hősugárzó mellé tettem és oltás után is újból oda majd mikor a hajtáson megjelent az első levélke lassan kezdtem eltávolítani vagyis szoktatni a hűvösebb éghajlathoz. Semilyen port nem használtam.
A 937-941 között kérdezgettem erről, először csak kipróbáltam, aztán találtam valamenyi infót róla, az alapján már úgy csináltam a többit, hogy az alany, amikor a hajtás már elég vastag volt, és elkezdődött a fásodás és adta a héját, 2-3 rügyet hagyva elvágtam úgy hogy a felső rügy felett 2-4 cm-es csonkot hagytam, és a rügy átellenes oldala felé lejtett egy kicsit a vágás (a kötözésnél segít ez a lejtés). Ezt a felső rügyet utána kivágtam, és a rügy helye felett pár mm-re kezdve a tetejéig felvágtam a héjat, majd szétnyitottam. Az oltócsapot a rügy alatt, de az átellenes oldalon kb. 1 cm-re kezdve ferdén vágtam meg, az átmérő 2-4 szeres hosszúságában. Ezután betoltam a héj alá, és ami fontos, a metszlap felső része pont az alany elvágásának pontjáig érjen, mert így a legjobb a forradás. És ami szintén fontos, ennél a módszernél a nemes vékonyabb (akár sokkal) kell legyen az alanyhoz képest. A első kép az oltás után a másik későbbi, azon talán jobban látszik a módszer.
Egyébként ez a módszer inkább arra jó, ha nem ered meg a hasítékos oltás, mert ezt szerintem június közepéig meg lehet csinálni.
Erről a héj alá oltásról tudnál képet feltenni? Meg picit részletesebben leírni hogyan csináltad? Én mikor pár csemegét gyűrűztem, szépen megkalluszosodott a helye. Jövőre úgy képzelem az a pár othelló tőke átoltását, hogy mikor az azévi hajtás elég vastag, akkor szemzek héj alá azévi szemet, esetleg hűtőben tárolt fásat is. Erről mit gondolsz? Van esély a sikerre?
Ez lehet, hogy én voltam, legalábbis nekem volt problémám a hajtások vastagodásával, mert - gondolom a téli és tavaszi csapadék hiánya miatt - nagyon vékonyak voltak és amikor már kellően vastagok lettek, fásodásnak indultak. De ezeknél végül a héj alá oltottam és nagyon jó erdménnyel sikerült is, és most már azt is látom, hogy mennyi érett be közülük. A megfelelő vastagokat persze hasítékolással oltottam. De akkor jövőre nem esek kétségbe, és a vastagabb nemest is beleteszem.
Hát fásba zöld oltást még nem probáltam és elégé furcsának találom. Mire a nemes zöld annyira vastagodik, hogy lehessen oltásra használni arra a fás alany már annyira elörehaladott állapotban lesz, hogy nehezen tudom elképzelni a kaluszosodást illesztés után.
Megprobálok kérdéseidre tapasztalataim és meglátásom alapján válaszolni. Elöre is azt tanácsolom, hogy csak a te belátásod szerin cselekedj.
Elöször is úgy értettem, hogy csak 1 gyökeres vad alanyról van szó. Amennyiben egyról van szó megprobálhatod úgy ahogy irtad a nyakát levágva minél közelebb a földhöz. Én is probáltam az idén egy direkttermő tán piros delevárival, igaz ezt nem én ültettem már rég ott volt csak a föld szinénél elvágtam. Sajnos inkább alulról tört elö egy rejtett rügyből egy hajtás és nem az oltvány indult el fejlödni, pedig már több oltásom sikerült idáig zöldbe zöld és kézben fás oltás is.
A kézben fás oltásokat a tél vége felé én úgy készítettem, hogy az alanyt amely ki volt vakitva csak a legfelső szem maradt rajta, elöbb a szobában párás helyen PET palackban elöhajtattam, majd mikor már látszott a fejlődés a szemen, a szem alatt elvágtam és angolnyelves párosítással oltottam majd ujra párás környezetbe (az alsó része vízben) tartottam mig megjelentek a kis gyökér képzödések (arra már kezdett tavaszodni) homokba ültettem.
Ha még valami érdekel írj, de úgy cselekedj ahogy,Te jónak látod
Sziasztok lenne egy pár kérdésem kaptam gyökeres vad szőlőt olyan amiből kitört a nemes most leiskoláztam és jövőre szeretném beoltani öket én arra gondoltam hogy elvágon a nyakát és hasíték ékoltással beoltóm. Szerintetek ez a megoldás jó vagy van ennél jobb is. És még tavasszal kiszeretném próbálni a kézben oltást ezzel kapcsolatban szeretnék pár infot pl .: milyen oltásimódot alkallmazzak utána milyen körülményeket kell bíztosítanom hogy kalluszosodjon? Válaszokat előre is köszönöm
Tavasztol nem olvastam ezt a forumot hatha majd lesz idom viszaolvasni.Valaki tavaszal azt irta hogy faba zold oltasnal hogy az a baj hogy nem vastagszik rendesen a vad es mire odavastagszik mar erett es oltasra alkalmatlan vagyis mar nem jon meg benne az oltas.Hat en megprobaltam hogy 3-szor 4-szer vastagabb csapot tettem a vadba es nagyon jo volt sot szerintem meg jobb a vastagabb oltocsap.Egyfelol volt szineltetve ahogy az ek meg volt faragva a rugy felol volt szineltetve es ugy volt forgatva hogy az alany rugyevel ellentetes oldala felol essen az oltocsap rugye.
Amennyiben ollót használsz és a két vessző lehetöleg egyforma lesz, nem lesz gond az illesztéssel. A további elképzelésed szerintem jó, a lényeg az illesztés tisztasága utánn a párás meleg körülmény, ígygyorsabb és biztosabb az összeforradás na és a gyökeresedés.
Ami a hiánypotlást illeti az Ali bá által ajánlott modszer is jó megoldás, igaz én nem alkalmaztam, mivel úgy véltem, hogy van benne némi rizikó is. Úgyan is a zöldben fás oltás után az oltott szem alatt lesz még egy életképes nodusz, az alanyé amely állandó odafigyelést igényel. Mindig kell lepucolni az onnan kinövő hajtásokat, hogy az oltott rész fejlödjön. Ha néhány év mulva véletlenül lefagy az oltott rész, alulról kezdi majd a "saját gyerekét" növeszteni az alany.
Tavasszal megpróbálkoznék a kézben oltással. Az alanyom fekete rizling lenne, az elég jól gyökeresedik.
Az oltást úgy tervezem, hogy omega ollót használva illesztem a nemest az alannyal. Az oltásokat viaszba mártanám, majd ezután Fóliasátorba raknám (pet palackba, esetleg rekeszbe, homok talajba) a meleg és a pára elérése céljából. Mindezt márciusban tervezem.
Ez az alap ötlet, de ha valamit másképp kellene tennem, szívesen várom az ötleteket, javaslatokat, tippeket.
Ha az első évben, ültetés évében erős hajtást hoz az alany vessző, akkor akár már az ültetés évében lehet oltani?
Vagy mindenképpen várjuk meg a következő évet?
Egy vessző a lényeg, a másik kettő biztosíték. Az iskolába ültetésnél azért jobb a végleges helyre ültetés, mert akkor nem sérülnek a gyökerek az átültetésnél.
A 3 vessző a biztos eredéshez kell? Szóval kicsiben nem érdemes kézben oltást erőltetni?
Tulajdonképpen azt is lehet akkor csinálni, hogy valahol a ház körül leteszek sok vadat, akár még locsolom is, beoltom zöldbe-fásan, ha már erős , majd azon az őszön át tudom tenni a végleges helyre?
Én a pótlást ugy csinálnám, hogy a hiányzó helyre letennék 3-3 alany vesszőt. Aztán hagynám nőni ahogy bír, majd ha megerősődik akkor beoltanám a kívánt fajtával zöldbe fás módszerrel. Abban az évben 1 fürt, következőkben termés.
Megkérdezhetem, hogy lehet ez otthoni körülmények között csinálni? Mert lesz valamennyi vad vesszőm, és szeretnék bele oltani nemest, pótlásokhoz. Mert olvastam, hogy csinálják ipari körülmények között, de nekem nincs lehetőségem komoly fűtésre, hűtésre. Mikor kell meghajtatni az alanyt, és hogyan, mennyi ideig, majd mikor kell ráoltani, és utána kell-e pihentetni, mint az iparban, vagy más módot kell követni?
Nem értelmezted félre. Az oltványkészítök nagytömben valóban űgy készítik. Ott a kézben oltás után ládákban párás környezetben tarják amig a forradás létrejön. Én probáltam űgyis, de szerintem kisebb tételben néhány oltvánnyal könnyebb és egyszerübb, ha elö van hajtatva oltás előtt.
Köszi! Csak azért, mert láttam egy képsorozatot, hogy egy faiskolában bent ülnek egy szobában 4-5-en, aztán ott a gyökér nélküli vesszőket beoltják a nemessel, aztán lekenik valamilyen géllel, (gondolom valamilyen gyökerezést segítő gél), utána pedig ládákba dugdossák őket, ahol később kihajtanak. Ezért gondoltam csak. Itt a link:
Nem egészen igy müködik a dolog normális körülmények között. Elöször is azért oltják elsösorban a szőlőt, mert kötött talajon a gyökérfiloxéra könnyen tönkre teszi az europai nemes szőlők gyökérzetét. Tehát, ha nem homokos talajod van mindenképp tanácsos oltványt készíteni, de nem lesz jó az a vessző alanynak amelyeket lemetszel a borszőlőről, mindenképp vad szőlővessző vagy minimum amerekai fajtákból kellene. Ami az oltást illeti az alanyt ami majd a földbe kerül és gyökeret ereszt kora tavasszal elöször meg kell hajtatni, és utána nyugalomba levö szemmel be kell oltani.
Szeretnék pár tő csemegeszőlőt oltani a tavasszal. Utána olvasgattam a neten, de nem tudom, hogy jól értelmezem-e a dolgokat. Szóval ha tavasszal, mikor metszem a meglévő szőlőmet, a lemetszett vesszőbe beleoltom a nyugalomban levő nemest, ezután pedig ledugom a földbe, akkor gyökeret növeszt és a nemes rész ki fog hajtani? Vesszőről már szaporítottam szőlőt, 75 %-a ki is hajtott, de úgy, hogy a dugványozáskor beoltsam, olyat még nem csináltam. Hozzáteszem pár tőkét szeretnék, mivel van valamennyi borszőlőm (nem sok, de nekem elég), viszont lenne egy két csemegeszőlő, amelyikből szeretnék pár tőkét.
Remélem érthetően el tudtam magyarázni a kérdésemet! :D
