Én rosét palackoztam teljesen frissen , ő fehéret. Szűrtem is mindkettőt, sőt egymás után. A fehérnél úgy jelentkezett a dolog, hogy előbb zavros lett(a teljesen kristály tiszta anyag) majd mintha papírfoszlányok lennének benne, majd leült az egész az aljára. Nálam sosem lett zavaros, a borkő ott van az alján kristályos tiszta formában. A rosé is végig kristály tiszta ahogy megszűrtem. A palackozásban csak egy különbség adódott én tettem bele szorbátot.
Ha pl. a friss bor a második fejtésre már fémtatályba kerül, mindíg tapasztalok borkősav kiválást a tartály alján. Ez lemezes szerkezetű, hasonlíthat arra, mintha papírlemezek lennének.
"elég lényeges tulajdonsága, hogy mélyrehatoló gyökeret ereszt! :) Ami ugye egy edényben hát őőő nem az igazi... " - Akkor asszem elvetem a szőlő bonsaiosításának ötletét.
Zavarosodások, törésekÉlesztős zavarosodás
A kevés maradékcukrot tartalmazó borokban olyan vadélesztők szaporodhatnak el, amelyek a bort porossá, zavarossá teszik. Jelenlétük az illatban és az ízben is érezhető. Megjelenésük csírátlanító szűréssel megelőzhető, kezelésre pedig a cukor kierjesztése utáni tisztító derítés jöhet szóba.
Fehérjés zavarosodás
A fehérjeanyagok kicsapódásától a bor opálos, zavaros lesz. Bentonitos derítéssel, melegkezeléssel ez megszüntethető.
Borkő-zavarosodás
Kiválthatja a bor lehűlése, a magas tartarátionszint és a sok káliumion. Csillogó, kristályos üledék képződik a borban, amelyet hidegkezeléssel vagy metaborkősav-adagolással eltávolíthatunk.
Fehértörés
Lágy fehérboroknál előfordul, hogy a vas a foszfátvegyületekkel együtt kicsapódik, és fehéresszürke zavarosodást okoz. A feketetöréshez hasonló módon gyógyítható, de a kékderítés helyett a bort citromsav-adagolással vagy kemény borral való házasítással célszerű javítani.
A hátrányos elváltozásokat sok esetben a bor kezelésében elkövetett mulasztás okozza, de valamilyen környezeti hatás is kiválthatja ezeket. Mindig egyszerűbb az elváltozások megelőzése, mint a már kialakult borbetegség vagy -hiba kezelése, ugyanis rendszerint a sikeres kezelés is nyomot hagy a boron.
Felhasznált irodalom:
PROHÁSZKA, F.: Szőlő és bor. Mezőgazda Kiadó, 2003.
EPERJESI I.-KÁLLAY M.- MAGYAR I.: Borászat. Mezőgazda Kiadó, 1998.
Nekem nincs fehér borom. A haveromé csak nem találom az okát. Annyit még tudni kell róla, hogy igen frissen került palackba. Arra gyanakszom én hogy fehérje vagy borkő kiválás okozza. Az lenne itt a fő kérdés, hogyan lehetne stabilizálni házilag. Vagy tudja-e vki aki korán palackozott már? De idősebb korára is poros, opálos.
Vannak olyan gyökérbetegségek (gombák) amelyek hatására a szőlő bonsai-szerű lesz. Én az ilyen bonsai-t kivágom, de ezen a nyomon elindulva lehet, hogy működne. Az hoz fürtöt is.
Hát a szőlőnek - hogy úgymondjam - egy elég lényeges tulajdonsága, hogy mélyrehatoló gyökeret ereszt! :) Ami ugye egy edényben hát őőő nem az igazi... Mondjuk nem tudom mit értesz alapanyag alatt... Amúgy szerintem nem kizárt, hogy hozzon fürtöt is, de majd a nálam érdemesebbek megcáfolnak, ha ez nem így van.
Bonsaios topikban felmerült a szőlő, mint alapanyag. Valaki próbált már hasonlót? Szerintetek lehet edényben szőlőt tartani? Ja és ha igen, van rá esély, hogy fürtöt is hozzon?
Szerinted miért nem lehet összehasonlítani a különböző magyarországi borvidékek szőlészeti gyakorlatát? Szerintem lehet, hiszen a főbb szőlészeti elevek univerzálisak, akkora természeti különbségek nincsenek nálunk, ami ilyen mértékű különbségtételt indokolna.
Igazat adok teljes mértékben. Azonban az álláspontomon mit sem változtat. Minőség mennyiség...
Amit feltettem képet azon a szőlő kb 20 rüggyel megy 20-as musttal vagy kissé felette de 3 kg/tőke terméssel. Olyan nagy panaszra nincs okom miatta. Nem mondom nem lehetne még javítani a helyzeten, de én másban gondolkodom.
Azonban van egy cabernet francom is . ott nem számolok több terméssel mint 1-1,5 kg. De ha hiszitek ha nem a 2005 évben olyan vékony lett, hogy megdöbbentem. Szóval bonyolult dolgok ezek.
Én írtam ezt, és most is fenntartom a véleményemet.
Amikor a Lens Moser és a GDC eljárások elkezdtek elterjedni a hazai gyakorlatban, akkor a magyar boripar szinte teljesen szovjet exportra termelt. A hazai borkészítés jelenlegi rákfenéje, hogy a termesztők nagy része nem állt át fejben a minőségi termesztésre (és ezalatt a koncentrált bor alapanyag termesztést értem), hanem továbbra is mennyiségi termesztést folytatnak.
Az egyetemen én is úgy tanultam, hogy ha 3*1-es a térállás, akkor a fejművelésű tőke háromszorosát, 4*1-es térállásnál a négyszeresét lehet termeszteni. Mi azonban a NAGYÜZEMI mezőgazdaságot tanultuk, és ott, a 17-es mustfokú rizlingnek már minőségi alapanyagnak számított. Nem véletlen van a bortörvényben, hogy 14-es cukrofoktól lehet bort készíteni, a többi kristályos napfénnyel helyettesíthető.
Ezért az összes olyan termelő, akinek érdemes a borát megkósolni (ez szubjektív!), már áttért a koncentrált termesztésre. Ez kb. 12 szem körül határozza meg egy 3*1-es térállású szőlő rügyterhelését, ami egy szálvesszőt vagy két félszálvesszőt vagy cseralapos váltómetszésen 4 csapot + biztosító szemet jelent. A metszés csak beállítja a termő hajtásokat, ezt tovább szabályozza a fürtválogatás, így áll be a végleges termésmennyiség.
Nem vitatom a sikereidet a hegyközségi versenyen, de ahol én termelek, ott a szomszédaim borát nem sokra értékelem. Rajtam kívül senki nem "zöldszüretel" (bocs Cirfandlia) és ehez mérten savhangsúlyos, üres, de erős borokat termelnek (mert curozzák). Már második évben szüretelek 1 - 1,5 cukorfokkal magasabb átlagban, mint ők. Akitől vettem a szőlőt, néha eljár segíteni, most megkóstolta a boromat, és láttam rajta a döbbenetet: "Nem hittem volna, hogy ilyen jó bort csinál, Sándor. Ez igazi minőségi.", mondta.
Az, hogy rendeznek hegyközségi borversenyt, és egymás között kiosztanak díjakat, számomra nem igazolja, hogy úgy kellene dolgoznom, mint ahogy ők csinálják. (Ezzel együtt nem "lekutyapicsázni" szerettem volna az érdemeidet.)
Óriási félreértés hogy Szepsy "aszúkészítő" lenne. Nagyon komoly szárazborokat is készít, maga is egyre nagyobb figyelmet is szán ezeknek, az első igazán klasszisnak számító dzáraz fehérbort pl ő készítette el az országban, a 200-es Úrágya furmintot, száraz fehérei 4-5 ezerért kerülnek piacra. Amikor ezt egy plénum előtt megkérdeztem tőle, akkor direkt szárazborra vonatkozóan kérdeztem. Egyébként a tokajiak is, ha aszúról van is szó, az ültetvények terhelésekor mindig ép szőlőre vonatkoztatva adják meg az adatokat, a töppedés vagy aszúsodás az egy másik téma.
Szepsy (és sokan mások is a legjobbak közül, csak most róla van szó) jóval kevesebbel terhel, ép szőlőben jó ha max. 70 deka lehet a birtokán az átlag.
De említetted Sopront, számomra ott Ráspi a mértékedó, nála is nagyon lacsony a terhelés, fél kiló körüli, számomra ez vissza is köszön a boraiban.
A kérdéskört komplexen kell kezelni. Nem lehet kijelenteni ex katedra, hogy 1,5 kg/tőke és vége.
Ebben részben igazad van, természetesen nincsen ilyen varázsszám. De e fölött igazán komoly bor biztosan nem készíthető, ez a felső limit, akármilyenek is az egyéb paraméterek. Nagyon sokszor ez a szám még sokkal alacsonyabb az lehet, de magasabb az semmiképp. Én még ez alól kivételt jelentő bort pl nem kóstoltam, és azok a borászok, akikre fölnézek és véleményüket hitelesnek tartom, hasonlóan vélekednek. Ettől egy kiemelkedő évjáratban egy megfelelő fajtával élvezetes borok készíthetők akár két-három kiló körüli terheléssel is, csak itt már sokkal nagyobb szükség van a természet segítségére. Nem véletlen, hogy az igazán alacsony hozamokkal dolgozó pincék bármelyik borvidéken az amúgy gyengének tartott évjáratokból is képesek meglepően jó és tartalmas borokkal kijönni (pl Szepsy, Demeter Zoltán, Ráspi, Szentesi 04-ben), míg egy terhelési szint fölött ez lehetetlen. Persze ezeket mindenki maga kell hogy eldöntse vagy elhiggye, én ebben hiszek, és ezt is tapasztaltam.
Én egyszer -egyszer használtam Medallont. Most befüvesítettem mert a felső szomszéd elfelejtett a víz ellen védekezni. Aztán nekem voltak térdig érő árkok a földemen. Manapság kaszálok.
Van többféle gyomirtó nem tudom mihez férsz hozzá. De arra figyelj, hogy nehogy ne csak a gazt vigye ki. 3 évnél fiatalabb ültetvényre vonatkozó figyelmeztetésre ügyelj!
Természetesen nem egy borverseny dönt el egy ilyen vitát. Csak vki írta, hogy átlagos bort sem lehet (ha jól értettem olyan körülmények mellett termelni mint az enyém) előállítani.
Mégegyszer egy-egy mondatban. A terhelés területfüggő is, meg tőkekondició függő is. meg még stb. A minőségi borkészítés meg mindezek után még fajta kérdés is. A kérdéskört komplexen kell kezelni. Nem lehet kijelenteni ex katedra, hogy 1,5 kg/tőke és vége. Kérdezem akkor hogy hol, bakművelésnél vagy GDC esetén?
nylván ezekre nem lehet pontosan válaszolni, de azért Szepsy szavai (nekem ő hitelesebb, minta világ összes borversenye) elgondolkodtatóak és ezek a dolgok nem relativizálhatók túl. Igazán komoly bort bármilyen jó évjáratban sem lehet másfél kiló fölötti tőkénkénti terheléssel készíteni (eddig én is így tapasztaltam). Lehet persze olyan nehéz év, hogy egy adott fajta 30 dkg-al sem érik be kellőképpen.
Arra kérek mindenkit, hogy lehetőleg ne értse félre szavaimat amit most kívánok leírni!
Nekem a borversenyeken való részvétel játék. A megmérettetés csak és kizárólag arra jó, hogy a lehető legjobb forrásból megtudjam hol is áll a borászati tudásom. Két fórumra is mintát küldök. Egyik egy könnyebb megmérettetés kertbarátköri , a másik a hegyközségi. 1995 óta minden évben ott vagyok. Azt még tudni kell, hogy én a hagyományos erjesztési , borkészítési eljárással indulok a nagyok mellett, akik az irányított erjesztést használják. Szóval ezen versenyeken a kizárás és a nagyarany kivételével begyűjtöttem minden érmet, helyezést amit csak lehet.
Mindezek után kérdezem: Az általam előállított bornak minek kellene még megfelelni ahhoz, hogy a korábban leírtaknak maradéktalanul megfeleljen? Megfordítom a dolgot és megkérdezem, azok a helyi csúcsborászok akik nemzetközi megmérettetésen sorra hozzák az aranyérmet és ott ülnek a helyi bíráló bizottságban szóval nekik nincs kellő rálátásuk tapasztalatuk stb a minőségi bortermelésben?
Sajnos a törvény számhatárai köszönőviszonyban sincsenek a valódi minőségi korlátkokkal. Egyszer megkérdeztem Szepsy-t, hogy szerinte mi az a maximális tőkénkénti terhelés egy átlagos talajon, ami mellett egy átlagos évben KORREKT/ÉLVEZETES (nem NAGY vagy KIEMELKEDŐ!) bor készíthető: a válasz másfél kiló volt. Kiemelkedő termőhelyen (ahol nagyon szegény a talaj) ez egy valóban nagyon jó bornál még sokkal kevesebb lehet. Úgyhogy a 75 meg a 100 hl az semmi, csak kinevettetjük magunkat a világgal, ha ilyen számokra akarunk eredetvédelmet alapozni.
