Természetesen tudok róla, igen így van. De ilyenkor mindig az a kérdés hogy vajon hol születhetett ez meg, és melyik lehet az eredeti. És ha az igen tekintélyes szóbokrainkat nézem, akkor megint minden a magyar nyelv irányába mutat. PÁR:
Csak szókezdőként úgy 100 szavunk indul belőle, szóvégeken is közel 50 helyen előfordul. Na ezt vajon melyik nyelv tudja felmutatni csak megközelítőleg?... Valószínűleg egyik sem. Aztán ezen felül még a PAR jó része is ide tartozó nálunk, amit közvetlen épít tovább a nyelv mondjuk egy PART szóra.
A PART szónál meg ugyanúgy érezzük a PÁR alapfogalmát, a folyó 2 párja a 2 partja. Így kezdődhetett először. És igen, a PART is megvan az angolban is mondjuk, de ők itt már eltérnek a PÁR fogalmától, hiszen náluk ez "darab/rész" dolgot jelenti már, itt ez már nem a PÁR(os) dolgokról szól az ő történetük.
A nyelvünkben meg ez a PÁR (par) nem néhány elszigetelt szóhoz tartozó, hanem GYÖK, 100 számra ráépülő szókészlettel, azaz igen kiterjedt. De valóban ősi mivoltát jelzi a PÁR szónak, hogy gyakorlatilag nyelvcsaládoktól függetlenül világszerte megtalálható, még Japánban is felismerjük, ha a "kap-PURU" szó PURU részét nézzük ugye. Az ugyanaz természetesen. A lett PÁR-IS az PÁROS, a magyar ragozás is szépen érezhető, ők így őrizték ezt meg...
"...a magyar teljes egészében képi beszéd, s a szavak is képeket fejeznek ki. De nincs végtelenül sok alapkép (őskép), hanem csak néhány, s a ragozás segítségével az alapképekből-alapszavakból kiterjedt szóbokor jönnek létre, melyek bármikor, bárki által korlátlanul tovább növeszthetők. Látjuk majd alább, hogy miként.
Az egyazon szógyökből épített szavak eltérő jelentései pedig úgy adatnak, hogy a szógyök után illesztett s kellően megválasztott szórészek a kívánt jelentésre szűkítik a gyök által megadott képet.
Legyen erre példa a fog gyök: fogad, fogas, fogócskázás, fogdos, fogadalom, fogat, fogda, fogó, fogadó, foglal, foglaló, foglalat, fogan, fogantyú, fogékony, fogoly, foglár... s pl. elfogulatlan stb.
Például a fogat, a fogda és a (szeplőtlen) fogan(tatás) és a fogan(tyú) végképp egészen távoli jelentések, ám ugyanaz a kép, látvány a lényegük: fog, megfog, tart s ezen általános látvány különböző leszűkítései a felsorolt szavak.
Ez minden szavunkra igaz: a magyar szavak nem véletlenszerű hanghalmok, s nem elkülönítik a világ egyes részeit, hanem összekötik mindazt, ami az adott átfogó elv szerint összetartozik. Másként mondva: nem tördeljük szét a világegyetemet a szavak által is a legapróbb részleteiig, hanem a szavak segítségével is a teljességet igyekszünk megragadni."
Jöjjön kicsit más, egy újabb hangvázgyök. Képlete ennek legyen CS_CS , mivel közte bármely magánhangzóval működik. El is nevezhetjük akár CSÚCS gyöknek. Ez fog minden szót közös nevezőre hozni. Van ami nem idevaló, (csicska, csocsó, csacsog) ezekkel most nem foglalkozom.
CSACSI : a jellegzetes hegyes füle okán ráférhet a képre.
CSÁCS : földrajzi név Zala megyében, egykor önálló község, illetve hegy is. Csácsbozsok is errefelé van, Zalaegerszeg része, nem egy Himalája éppen de a városban mindenképpen ezek itt a magasabb területek.))
CSECS / CSECSEMŐ : a női mellkas kicsúcsosodása.
CSECSEN: teljesen beleillik a képbe a nép neve, a Kaukázus magashegységei okán, hegyi társadalomként is megtaláljuk leírva, illetve a Hegyi autonóm köztársaság is volt.
CSÖCS : mint a csecsnél, a női mellkas CSÚCSosodása.
CSICS-ÓKA : gumós gyökere amit fogyasztanak a CSÚCSos. Még CSÚCSos krumplinak is nevezték itt-ott.
CSICSeriborsó: tényleg kiCSÚCSosodnak ezek a gömbformák. Itt is működik ez a dolog megint csak egyértelműen. Akkor is ha CSICS a CSÚCS.))
CSUCSA : régen dárda, lándzsa. Azaz hegyes CSÚCSos.
CSUCSOR/CSUCSORÍT : magától értetődő ez.
CSÚCS : ez a közös nevezőnk, ez egyenlő önmagával.
CSÜCS-ÜL : valaki leül valahová. "Oszt ilyenkóóó meg mi van?.." )) Hát az van hogy ezzel a manőverrel a célszemély, a civil voltaképpen a tereptárgyon (ágy, pad, ló) fog ő maga a csúcsosodás lenni, megvan az értelme különben a dolognak. Nem hülyeség ez.
CSÜCSörít : Ez meg az ajak/száj kicsúcsosodása. Azaz ez a CS + bármely magánhangzó + ismét CS forma, a CS_CS az esetek jelentős részében ezt a CSÚCS dolgot jelenítik meg a szavakban, ha épp CSICS, ha épp CSÖCS, ha épp CSECS és egyebek, a hangváz viszi ez esetben a lényeget...
Én már csak olyan vagyok, hogy ha egy valóban gyakorta sárgás tengert sárgásnak is hívnak, akkor nálam ez igazolt és kész.)) Ahogyan Pórosz szigete is PÁROS, és ezt a térkép is igazolja. Mivel erre nekünk van így szavunk. Gyök szintjén is csak a török és mongol vezette ezt le a SAR-ból. Latinnak meg köze nincs a sárga hangalakhoz a saját színének.
Ilyen és ennél régebbi szavaknál gyakran már nem áll módunkban megállapítani hogy ki és mikor meg hol nevezte meg a dolgot, irreális ezt számonkérni az írott emlékek igen hiányos volta miatt. Ha van bármi örülhetünk, a többi maximum logikus következtetések, közvetett bizonyítékok lehetnek legfeljebb. Tudtommal Kolumbusz semmi ilyesmit nem nevezett meg. Van amiknek adott nevet, ennek tudtommal nem. Én könyvben a pontos Sargassum leírást az 1595 környékéről láttam, akkor viszont mindjárt latin és német nyelven is. De a hajózások előtt amúgy sem irkáltak Amerika és környékéről, nem sok infójuk volt hogy mi merre hány méter arrafelé, tehát ha már teszem azt ott volt a "Sárgás" 1-2 ezer éve már éppen, akkor sem tudtak róla, így nyilván le sem írhatták ezt.
És ha keresnénk is a hangalakot, akkor is minden bizonnyal a később odakerült latinos "sum" nélkül érdemes, mert anélkül lehetett, katalánoknál ma is SARGÁS ez. De ha nincs megmaradt dokumentációja, akkor marad a legkézenfekvőbb. Például ha kimegyünk egy utcára és egy friss gőzölgő kutyaszar mellett sétálunk el, akkor nem kell hozzá törvényszéki bizonyíték hogy itt bizony nem rég kutya járt, mert egyértelmű. Pedig nem is dokumentálták, és mégis tudjuk.))
Ja és jut eszembe a "Sargassaceae" kifejezés 1865-ben például még nem is létezik. Ezután viszont hirtelen sok lesz belőle. Ez itt kaphatott valamikor nevet...
"Miért éppen Kolumbusz?... Jóval előtte is elnevezhették ősmag(yar)nyelven."
Elvileg nem lehetetlen, de akkor név szerint ismertnek kellett volna lennie ennek a tengernek, de tudtommal nem volt az. Más szóval, a tenger nevének valahol (pl.térképen) fenn kellett volna maradnia.
Ugye, Piri reisz térképe alig pár évvel Kolumbusz után készült állítólag nagyon régi és meglehetősen pontos térképek alapján, melyeknek létezéséről semmit nem tudunk, ugyanakkor létezésüket a tengernagy térképe igazolja (hiszen ő maga soha nem járt Amerika földjén, vagy az Antarktiszon...)
Az egy nagy kérdés, hogy volt-e a portugálok birtokában olyan térkép, mint amilyenekről Piri összeállította a sajátját, és volt-e azon az ominózus tenger Sargasso néven megnevezve...
Aztán azt is ki kéne nyomozni, mióta ismert a moszatok Sargassum névre hallgató családja, és mi volt a névadás alapja...- Mert amennyiben Linné volt a keresztapa, akkor borul az a nézet, hogy a moszatról kapta nevét. De ennek utána kéne járni... Én nem találtam eddig semmilyen forrást, mely Kolumbusz előtt említené a Sargasso, vagy Sargassum nevet.
Persze, az is egy külön téma, mikor és mit kerestek magyar ajkúak az Atlanti óceánon.... és kik lehettek azok?
Félreértés ne essék, nem vagyok semmilyen jó ötletnek ellenlábasa, de be kell látni, hogy csak azt az elképzelést lehet igazoltnak tekinteni - ha egy kicsit is tudományos igényességgel vizsgáljuk egy szó eredetét - amiről "van papírunk".... Addig csak egy lehetőség a sok közül.
"az úgy nem igaz, amit az eimológiai szótár sugall, h a finnugoron kívül máshol nem található meg a szóalak"
Ok, ebben egyetértünk.
Jó lenne, ha az etimológiai szótár nem csak a zürjén, cseremisz.... kultúr- és területkörben keresgélne, hanem egy kicsivel arrébb is megtenné ugyanezt...
A K_R gyök a sumer/akkád nyelvben is megtalálható, meglepően azonos jelentéssel. Ezt ugyan miért nem hozza?
483. KIR kiejtésű ékjel, alakja egy képKERethez hasonló, minden oldalon egy-egy ékjel.
KÉREG szó nálunk és a világban, ha már feljött a téma, érdemes ezt összefoglalni miről szól. Meg fogunk lepődni előre szólok.)) Ugyanis a KÖR szó lesz az egésznek a lényege ! Bizony, a fát KÖRbe vevő dolog ez, a fa kérge. Ez az ősnyelvi gondolat világszerte megtalálható kissé eltérő hangalakokban ezen a K_R vázon, ami máshol kissé már torzult, de még felismerhető módon történt ez meg.
örmény KEL-ew, román: COAJa (ők már selypítenek, beszédhibások ))...) , urdu: CHÁL
És akkor újra a MAGYAR : KÉR-EG ---- van ennek értelmezhető "ké" gyöke?... Jelen esetben értelmetlen, mert a fő hogy KÖR (K_R) gyöke van. Ja, persze ott az É is, de biztos ennek is értelme, hiszen átÉRi ez a fát, talán emiatt van benne. De a fővonalt a KÖR képviseli a szóban, mint értelem.
És ez nem az én mániám, az őseinké. Én csak észreveszem ami elénk kerül. De ha egyszer ott van, akkor ott van, akkor meg kell adni hogy igen. Márpedig ott van...
És ott van, mert ezt nemrég még másképp is mondtuk, most idézek egyet a Kerti Gazdaság 1858. évében megjelent közlönyéből, menthetetlenül meg fogjuk tudni a hernyó elleni védekezés aranyszabályát.))
Tehát : "A szomszéd hernyóitól fáinkat legbiztosban azáltal védhetjük meg, ha a FA KÖRÉT(!) hamuval hintjük meg, ezen át nem mászhatnak" ------ teljesen egyértelmű a felállás, nemrég ezen is értelmetlen vita volt valakivel, hogy ennek aztán semmi köze a körhöz. De van ! Hiszen így is neveztük ezt pontosan meg...
Miért éppen Kolumbusz?... Jóval előtte is elnevezhették ősmag(yar)nyelven. Nagyságrendekkel Kolumbusz előtt is volt már tengerjárás és világutazás, nyílt titok hogy az Egyiptomi civilizáció és Amerika közt volt már kapcsolat. De a vikingek is jóval korábban megjárták a helyet. Továbbá azóta már elveszett, de ugyanakkor mesterien lemásolt ősi térképek is azt támasztják alá, hogy sok sok ezer éve már voltak valamikor oly idők, mikor a bolygó mondhatjuk teljesen ismert volt, Amerika is szépen ábrázolva. a sarkokról nem is beszélve.))
Kolumbusz "újra felfedezte" a némiképp elfeledett kontinenst és a környezetét, de ő egyébként azt hitte Indiát találta meg. Útja során minden kis szigeten őshonos lakossággal találkozott, tehát olyan emberekkel akik már nevén nevezték a környezetüket. Persze ezekből sok minden belatinosodott később, de korántsem minden...
"Latinul eleve semmit sem jelent az egész hangalak még megközelítőleg sem, a magyar nyelv meg éppen tökéletesen megmagyarázza ezt. Ja, véletlen.)) Ühüm, persze, világszerte rengeteg sok hasonló "véletlen" van"
Ha a tengert a sárga színéről nevezték el, akkor kellet egy magyarul tudó, aki ezt a nevet adta neki. Ez az ember a kapitány kellet, hogy legyen, történetes Kolumbusz, vagy Kolompos(?) vagy Kolompár(?) Kristóf, aki tudhatott magyarul ás ő adta a a tenger nevét... Elképzelhető ez?
Ilyen véletlenek nagyon ritkák, mert matematikailag igen kicsi az esélye. De itt egy példa, hogy előfordul:
Igen ám, de a jelentése is megfelel a magyar szlengnek: Seggfej.
Még egy példamondat is van mellékelve jamaikai kreolból angolra fordítva: "Don't have any dealings with that guy. He's a real asshole." (Ne foglalkozz azzal a sráccal, igazi seggfej.)
Befejeztem az értelmetlen vitát, Sargasso neve magyarul van megnevezve, és SÁRGÁS csak rá kell nézni képekre. Igazolják a képek. Latinul eleve semmit sem jelent az egész hangalak még megközelítőleg sem, a magyar nyelv meg éppen tökéletesen megmagyarázza ezt. Ja, véletlen.)) Ühüm, persze, világszerte rengeteg sok hasonló "véletlen" van, de nyugodtan higgy a latin mesékben...
Honnan került a görögbe maga a szó, és vajon eredetileg milyen jelentéssel bírt?"
Végig le van írva. lásd 1985
És még arra is van válasz, hogyan lett a sumer kereszt alakból (a kiejtése és jelentése PÁR) KER-eszt.a 2002-ben.
"A körbekenés jelentése jóval későbbi fejlemény kell, hogy legyen."
Nem tudom, hogy ez a jelentéstartalom mikori, az biztos, hogy a felkenés rituáléjáról irásos bizonyíték tanúskodik a sumer korból.
"Nem állítom, hogy biztosan körosztó a kereszt jelentése, de ténylegesen kört oszt az egyik elsődleges szakrális rajzolatban, ami a körkereszt. Ez pedig tízezer évekkel megelőzi a késői ókort."
Én az első kereszt jelet, - mint írásos emlék - a sumerektől ismerem, s az nem volt körbe rajzolva, valamint az ebből kifejlődött ékjel sem, de még az isteni szimbólumként használt Dingír-csillag sem. A kör-kereszt tudtommal a keltákhoz fűződik.
Ha van tudomásod korábbi körkeresztről, engem is fölöttébb érdekel, Persze, bármilyen 5-6000 évnél idősebb is...
Én mindent elhiszek, amit írsz, de lásd be, hogy egy ötletet - bármilyen jó is az - valahogy igazolni kell. Ha nem tudod elfogadható érvekkel alátámasztani nem lesz több egy ötletnél.
Járj utána, hogy a SARGASSO valóban SÁRGA jelentésű szó. Ha találsz rá bármilyen utalást, akkor Te nyertél, vagy legalább olyan személyt keress, aki tudott magyarul és közrejátszott a moszat elnevezésében, különben hajítófát sem ér az egész teória, mert egyébként egy véletlen egybeesése a tenger színének és a hasonló hangsornak.
"Persze mindig is van és lesz aki nem látja a fától az erdőt. Szinte orrba veri az embert a SÁRGÁS dolog."
Hiába ver orrba, NEM a színéről kapta a nevét a tenger, hanem a benne lévő moszat nevéről.
Hiába sárgás színű a tenger felszíne, a benne lévő moszat BARNA moszat akkor is ha neked ez nem tetszik.
Amúgy, ha mindenáron ragaszkodsz a sárga-sargasso azonossághoz, igazold, hogy a névadó tudta, hogy ez (a sargasso) egy magyar szó, és tisztában volt azzal, hogy ez sárgát jelent.
Ennek eddig semmi nyomát nem találtam.
Akár a latin nevű moszatot nézzük, (Sargassum) annak nem lehet sárga a jelentése, mert a latinban a sárga=flavens,
akár a portugál névadókat nézzük, azok nem tudtak magyarul, az ő nyelvükön a sárga: amarelo.
Meséld el, ki adta a 'sárga' nevet a tengernek, vagy az egyébként barna moszatnak?
"A "boszorkány' szó mitológiai párja a 'sárkány'. A hagyományok szerint úgy tűnik, a két lény egymással szoros kapcsolatban állt, a boszorkány vagy a felesége, vagy az anyja a sárkánynak. (Írja ezt Buji Ferenc)"
Buji is a tipikusan áltudományos módszer szerint jár el. Nem ad meg (nem adhat) forrást a képzelgéseihez. Ugyan milyen hagyomány társítja a boszorkányhoz a sárkányt?
"Avval egészítem ki, hogy inkább a felesége lehetett, mert így alkotnak az istenekre jellemzően férfi-női párost. (A boszorkány és a sárkány is ebbe a kategóriába sorolható)"
Te is dettó! Elképzelsz valamit, és máris közlöd. A boszorkány a sárkánnyal!? Isteni kategória?
"Viszont a SÁR- és a BO- gyök a sumer és a mi nyelvünk sajátja, így a szavak déli eredete joggal tételezhető fel."
Az a rossz hírem, hogy mindazon holtnyelvek hangzásáról, melyek nem hangjelölő írást használtak, nem sok fogalmunk lehet.
Hozzászólásod elején szlávnak a következőt adtad: szl. skrz. - Melyik az igaz?
Ennél érdekesebb, hogy a Komi-Zyrian 'piris' közelíti meg leginkább a magyar hangalakot, mert nemcsak a gyök hasonló, hanem a toldalék is sejlik a szó végén: PIR-ISz.
További vizsgálat tárgya, miért van a gyök elején P a magyar K helyén?
A hindiben a kereszt पार करना (paar karana) szószerinti jelentése: át-csinál. A sumer kereszt alakú ékjel kiejtése és jelentése is PÁR és 'más'... azaz kettő (átvetve egymáson a két ékjel).
Így a P-nek vélhetően megtaláltuk az okát, de mi a helyzet a K-val?
A KER gyök párja a szinte azonos jelentésű PER.
Lásd: Pereg, perdül, peresz(len) karika forma pergő eszköz, különösen a fonók orsójának alján, orsó aljára függesztett karika, nehéz gomb: orsópergető. (C-F)
Vesd össze PER-ESZ vs. KER-ESZt. - A toldalék is azonos alakú és jelentésű.
Úgy tűnik e két gyök egymás szinonimái, s mindkettő él a magyar nyelvben.
Lehetséges, hogy korábban a velük alkotott két szó is egyaránt ismert és használatos volt nyelvünkben, de az utóbbi kiszorította az előbbit. Ezt támasztja alá a sumer PÁR (kereszt alakú ékjelek) általunk ismert kiejtése és jelentésbeli azonossága. Ti. az ékjelek jelentése is pár...
Az igazi neve JÉZUS és később KRISZTUS is, azaz JÉZUS KRISZTUS egy egység, nem véletlen mondjuk ezt párban. Aztán vannak más, ettől eltérő megnevezések.
A körben ábrázolt KERESZT az emberiség egyik legősibb jelképe. Ezért is lehet ez KÖR-OSZT (ó), mivel éppen 4 egyenlő részre osztja fel a kört. Ez még sok évezreddel Krisztus előtt osztott kört, elég csak a Tatárlakai leletek korongjaira gondolni, ezen is találni ilyet.
A "felkent" kifejezés eléggé sok mindenkivel kapcsolatos a Bibliában is, tele van felkentekkel az egész írás. Mondhatni elég általános kifejezés ez benne.
A KERESZTES szentségnév még jóval a hadjáratok előtt is létezett. A KERESZT(ény) hitet jelölő kereszt, az erőt és az örökkévalóságot jelképező KÖR így együtt a menny és Föld egységét is képezik. Pogány időkig visszanyúlik ennek az egésznek a története, termékenység és az élet szimbóluma is egyben.
A "PAR karna" nagybetűvel írt része valóban a PÁR szóra hajaz, de így is megközelíthető a kereszt szó. MÉLYHŰTŐ és FAGYASZTÓ példája, megközelítés kérdése.
"Hozz a Bibliából egy olyan verset, ahol a neve, vagy jelzője KERESZTES (Jézus)"
Eltekintenék most attól, hogy mind az 532 db. verset, ahol ez szerepel, közöljem itt hirtelen egyszerre.)) Ugyanis a nevében van, nem kell ezt a neve elé írni, mivel ő maga a KERESZTES. Ahogyan egy bizonyos A. Attila "viszkis" lett, őt sem duplázzuk be és nem lesz "viszkis-viszkis".
Krisztus neve 532 helyen szerepel, Jézus 940 alkalommal. Persze hiszen a kis Jézus még nem volt keresztes. Később viszont Krisztus már gyakran együtt írva mint Jézus Krisztus szerepel.
Eleve már van a KERESZT szó tulajdonnévként a Bibliában másnál is, hiszen KERESZTelő János már ilyen, mindig nagybetűvel írják, tehát tulajdonnévként értendő. A KERESZTEL és KERESZTSÉG szavak további 100 írásban jelennek meg...
"Szófejtések alkalmával ajánlott az alkotó ős szemével látni a dolgot."
Ez bizony aranyszabály...
"Annak a valaminek, amihez hasonlított, annak már létező fogalomnak kellett lennie, saját névvel."
Ezt most "jól megaszontad..." Ezt úgy képzeled, hogy őseink találtak egy kezdetleges értelmező szótárat amiből megtanulták az alapvető szavakat, aztán azokhoz hasonlítgatva bővítették szókincsüket? Tréfát félretéve, a gondolat helyes, de azoknak a szavaknak is ki kellett valahogy alakulni, amelyekhez a későbbiekben hasonlítottunk.
Az első, valaminek a közlésére, azonosítására alkalmas szavaink, pontosabban szókezdemények nem lehettek mások, mint a beazonosítani kívánt dolog hangját utánzó emberi artikulációk, azaz valamilyen, az adott dologra jellemző hangok, illetve érzelmeket, szándékot, figyelemfelhívást kifejező hangok.
"T.i. nincs olyan, hogy véletlenül került volna a mongolban és a mandzsuban a -G csak úgy.
Oda vagy átadás, vagy areális módon kerülhetett."
Az előbbi gondolatmenet választ ad erre a kérdésre: Egy bizonyos természetes hang - legyen az bárhol a világon - csak hasonló hanggal utánozható.
Pl a repülő rovarok hangját a Z (vagy ehhez közeli) hang adja vissza. A K, P, T... hangok erre nem alkalmasak.
Ugyanakkor a K hang a Kemény tárgyak egyszeri (nem folyamatos, mint a Z hang) Koppanó hangja,
Az R pedig a gyorsan ismétlődő eRőteljes mozgás, történés kifejezője: Recseg, Ropog, göRdül, peReg súRol...
Nem sorolom a többit, mert hosszú lenne a lista...
Ezek a hangok (és a többi is) mindvégig megtartották ősi, eredeti, hangutánzó jelentésüket, és ennek megfelelően épültek össze más hangokkal új szavakká, éppen úgy, ahogy ma is tesszük ezt az új fogalmakat jelentő összetett szavak alkotásánál. A képlet ugyan az: Fejfa, sámfa, talpfa, támfa, gyámfa, puhafa, újjafa, kopjafa, kaptafa, parafa, tűzifa, vállfa, ölfa, szélfa, félfa, karfa, épületfa, szarufa, keresztfa, kapufa, gyufa, aprófa, bitófa....stb.
Ezek mind fából készült dolgok, kivéve 'családfa', 'életfa' mert ezek az általad is említett alaki hasonlóság (képzettársítás) alapján születtek.
Még a szavak (a gyökökben a hangok) helye is fontos, mert más lesz a belőlük összerakott szó (gyök) jelentése attól függően, melyik szó (hang) lesz az új szóban (gyökben) a második tagra jellemző, s az fog előre kerülni:
Pl: piR- (tűz) és a Rop-(og). A PIR gyökben az R hang a ropogás hangja, de hátul van, mert a tűzre inkább a pattogó-ropogás jellemző, ellenben a ROPog esetében az R hang fogja a jellemző tulajdonságot hordozni. Megint úgy, mint az összetett szavaknál:
"A származást lépésről-lépésre kell levezetni, és bizony az első lépcső a görög Khrisztos..."
Jó, de vajon mi volt az első lépés valójában?
Honnan került a görögbe maga a szó, és vajon eredetileg milyen jelentéssel bírt?
"Mivel az átadást-átvételt csak közel azonos alakú és jelentésű szavak esetében tekinthetjük igazoltnak, így született az a következtetés is miszerint a KERESZT nem lehet KÖR-OSZTó, mert a jelentése nem a kör osztásával kapcsolatos, hanem körbekenéssel, egy körkörös mozdulatsorral."
A körbekenés jelentése jóval későbbi fejlemény kell, hogy legyen.
Nem állítom, hogy biztosan körosztó a kereszt jelentése, de ténylegesen kört oszt az egyik elsődleges szakrális rajzolatban, ami a körkereszt. Ez pedig tízezer évekkel megelőzi a késői ókort.
"A hindi nyelv sem egyféleképp mondja Krisztus nevét, ahogyan mi sem."
Mi valóban többféle néven szerepeltetjük Jézust: Krisztus (Felkent), Megváltó (ez ugyan helytelen, de most lényegtelen) Messiás, Emberfia, Istenfia, Názáreti, Zsidók királya...
A hindi nyelvben
Jézus: ईसा (eesa, azaz Ísza) :
Jézus Krisztus: ईसा मसीह (eesa maseeh, azaz Isza maszí)
Ez utóbbi név a héber Messiah kifejezést vette át.
A kereszt pedig: पार करना (paar karana, azaz par karna)
Ez a szó semmiben sem hasonlít a KERESZT-hez.
Ellenben van egy érdekessége, hogy az első szó alakilag (paar) megegyezik a sumér kereszt magyarul is érthető jelentésével: PÁR (azaz két darabból van)
"Hogy Jézus ne lett volna keresztes?...)) Ez biztos valami kabaré lesz... "
Nem kabaré. A lovagok voltak keresztes -ek, és Ildikó...:D). Jézusnak sem neve, sem titulusa nem volt Keresztes. Volt ő minden, Bárány, Rabbi, Próféta, de Keresztes az nem volt.
Hozz a Bibliából egy olyan verset, ahol a neve, vagy jelzője KERESZTES (Jézus)
"Nem fogom a HRISZTO-ból származtatni, ha van ennél jobb magyarázat."
Sajnos nincs jobb bizonyítható magyarázat. A származást lépésről-lépésre kell levezetni, és bizony az első lépcső a görög Khrisztos...
Az egy más lapra tartozik, hogy a görög szó honnan származik, ezt is letisztáztam már: A latinból.
Megint más kérdés, hogy a latinba hogy került a szó eredetije... Erre is adtam választ: "Sanszos, hogy a latin CIR-, különösen a CR- gyökhöz kapcsolt toldalék (-UST) megfelelője a magyar -ESZT-nek,"
Ez a mondat pedig azt jelenti, hogy a gyök a toldalékkal együtt valószínűleg a magyarból került a latinba.
Mivel az átadást-átvételt csak közel azonos alakú és jelentésű szavak esetében tekinthetjük igazoltnak, így született az a következtetés is miszerint a KERESZT nem lehet KÖR-OSZTó, mert a jelentése nem a kör osztásával kapcsolatos, hanem körbekenéssel, egy körkörös mozdulatsorral.
"A KÖRÖSZT verzió okán ez a szó vége inkább lesz OSZT ige, mintsem az --aszt --eszt stb. képzőnk."
Jó, akkor meséld el (igazold is) hogy a latinban, görögben nem a kenéssel, hanem a kör osztásával hozható kapcsolatba ez a szó, sőt, azt is igazold, hogy Jézus hol és mikor osztott köröket...
