Próbáljuk a témát nem csak tapasztalati úton megközelíteni, hanem némi tudományossággal is.
Tapasztalati megközelítés azt mondja 1 kénlap/1 hl.
Kb 100 literes hordóba begyújtasz egy kénlapot, az annak rendje módja szerint elég, kiveszed megnyugodsz, "a hordó bevette", a kénezés rendben van.
Mit mond a tudományos megközelítés? A kénlap elégett, következésképpen az égés feltételei biztosítottak voltak, vagyis volt elég oxigén az égéshez.
Itt jön az én kételyem ha a kénlap elégett az azt jelenti, hogy vagy éppen az összes oxigén elfogyott, vagy maradt még a hordóban. Ezt egy elégett kénlap után nem lehet megállapítani.
Ilyen esetben szerintem még egy kénlapot be kellene gyújtani, s ha az már nem tud elégni teljesen, akkor nyugodhatnánk meg, hogy a hordó rendben van.
A hordó kénezést pedig pontosítsuk. A kimosás után a hordó rendszerint beveszi a ként. Akkor szokott ez inkább előfordulni, ha a kénezés nem rendszerességgel történik vagy kimarad. A hordó penészes lesz. Ekkor nem veszi be a ként hamar elalszik. Ekkor két út áll előtted, egy megprpóbálod vegyszeresen kimosni. Nálam a Sanaton a nyerő. Kettő ha mosásra sem javulna a helyzet (újra penészes dohos lesz) jön a második megoldás fözzél rajta halat arra még jó lesz!
Ebben a témában már futottunk a topikon egy kört, valamikor január-februárban, igaz maradtak utána még kételyeim.
Az én álláspontom a következő: Ha nem ég el a hordódban a kénlap az azt jelenti, hogy a hordóban nincsenek meg az égés feltételei. Miután éghető anyag (ez a kén) van, a gyulladási hőmérséklet adott, ezért csak az égés harmadik feltétele az oxigén hiányozhat, vagyis azért nem ég el a kénlap rendesen, mert nincs elég oxigén.
Ennek bizony több oka is lehet, ezt próbáld meg kideríteni, mi lehet az.
Azért nincs elég oxigén, mert valami a hordóban ebből él?
Azért nincs elég oxigén, mert vastagfalú a hordód és jól zár?
Vagy azért nincs, mert sok kénlapot gyújtottál a hordóba és többi elfogyasztotta?
???
Még lehet egy ok, hogy túl magas a páratartalom a hordóban, ilyenkor az égési hőmérséklet lesz kevés az égéshez.
Ha első alkalommal (a hordó első kénezésekor) kénezel és tényleg nem ég el 1 szál kénlap, akkor aggódnék a helyedben. Ha második vagy többedik kénezésről van szó akkor nálam a másodikra már kevesebb, a harmadikra illetve onnantól már ennél is kevesebb is elég. Borász könyvben olvastam, hogy elsőre 1 kénlap (100%) másodikra 70% harmadikra és minden továbbira 50% elegendő. Ez nálam nagyobb hordóra 2 hl és felette már igaz. A kisebb hordók havonta beveszik a szál ként. Próbáld meg alulról (erőltetve) elégetni, vagy fújj be friss levegőt. Ha így sem megy akkor mosi-mosi.
Én is Rambo-san gondolnám, várj vele míg kihajt aztán már könnyű lesz dönteni.
1. Mennyi kénlap nem ég el mekkora hordóban? Hektoliterenként egy kénlapnak el kellene benne égnie, én is úgy tudom, hogy nem jó a hordó, ha nem ég el benne, de ezt csak amolyan legenda szinten hallottam, az okát nem tudom.
2. Szerintem 2 szemre kell visszametszeni, de gyakorlatlag mindegy, melyiket hagyod meg, ha rügyfakadás után az általad jónak ítélt szem alatti hajtásokat kitöröd.
1.)Mi lehet annak az oka, ha egy üres hordó kénezésekor nem ég el teljesen a kénlap, csak félig?
Én eddig úgy tudtam, hogy ez azt jelzi, hogy a hordó nem épp egészséges, de más oka is lehet?(mivel szerintem jó a hordó)
A másik:
2.) A fiatal (összel telepített) oltványokat egy szemre érdemes metszeni most tavasszal, de mit tanácsoltok, hogyan metszem akkor, ha(mivel ugye fel volt csirkézve a télen) nem lehet rendesen látni, hogy melyik a világos szem a nemes rész alsó részén(mivel minden földes), így pl. csak jóval feljebb látok olyan szemet, amiről biztosan tufdom, hogy nem kipállott, tehát ép? Ilyenkor is lemetszhetem alul, és majd biztos hoz szemet(akár rejtett rügyből), ha az oltvány él, vagy inkább feljebb vágjam le?(és később vágjam esetleg le majd a több hajtást)
Köszi a tanácsot. Nem sövényt akarok, hanem szőlőt enni ősszel:))))
Attól félek, hogy ha levágom a termőkart rövidebbre, hogy csak az alsó szint maradjon meg, akkor 4 méterenként lesz csak egy egy tőke, közte
semmi:( Nem hasonlít egyik képhez sem. Arra gondoltam, hogy meghagyom az idős termőkart ilyen hosszúra, ahol keresztezi a másikat ott lerövidítem. Kiritkítom a felfelé álló vesszőket, ami marad azt visszavágom 3-4 rügyre. Szerintetek???
Ezek szerint az elődöm sem értett a szőlőműveléshez...és nem olvasta a topikotokat sem;) Holnap megyek és csinálok majd képet és kielemezhetitek ha akarjátok...de holnap már meg akartam metszeni, mert nem tudom mikor megyek legközelebb és már nem akarom halogatni. Még egyszer köszi!
Miután az első hozzászólásod a kertészet topicon rögtön hozzánk vezetett, ezt feltétlenül respektáljuk.
A leírásodból arra következtetek, hogy a növény, amit leírtál valóban szőlőszerűen viselkedik.
Miután magad is csak keveset tudsz róla, ezért univerzális tanácsot nem tudok adni, de volna néhány megfontolásra ajánlott ötletem.
Először is, el kellene döntened, hogy mi a koncepciód vele, azaz várhatóan a jövőben milyen funkciót fog a szőlő betölteni. Sövényként használod, hogy eltakarja a szomszédod kiváncsiskodó tekintetét, vagy tényleg szőlőt akarsz termelni rajta, azaz szeretnéd tudni, hogy valójában milyen szőlőt terem, mennyit és mikor.
Ha sövény, akkor erre tekintettel kell megmetszened, megritkítanod, ha a jövőben szőlőt is akarsz látni rajta, akkor szőlőszerűen kellene eljárnod, tehát lehetőleg egy szintben (alul) meghagyni a kart (vagy karokat) és azon 6-12 vesszőt nevelni, ami majd a termést hozza. Elképzelhető, hogy ez nem fog menni egy lépésben (egyszeri metszéssel), de erre kellene törekedned, hogy majd ilyen legyen
Az idén legalább azt próbáld meg kideríteni, hogy milyen szőlőt terem, az mikor érik és egyáltalán kedvedre való-e.
Mindenképpen metszd meg, de miután nem tudjuk, milyen szőlőről van szó, ne rövid csapra metszd, hanem hagyjál meg legalább három (négy?) rügyet.
Próbáld meg lehetőleg az alsó karon lévőket meghagyni, a fölsőt megrövídíteni, vagy megszüntetni, ha lehetséges.
Annyira ritkíts meg, hogy az kezelhető legyen, a szél jól átjárja, a vesszők majdan egymást ne takarják, a nap lehetőleg mindenhol érje és úgy 6-12 vessző megmaradjon, de többet is hagyhatsz, ha úgy látod jónak.
Remélem megérted, hogy így látatlanban nagyon nehéz elég okos tanácsot adni.
Itt a topikon találsz fényképeket, keress egy olyan, amelyikhez legjobban tudod igazítani a szőlőd. (Ez volt Rambo ötlete is.)
Képem sajnos nincs róla. Van egy huzalos támrendszer, fogalmam sincs róla, meg volt-e metszve tavaly (szerintem nem). A termőkar egy síkban van, alulról indul és felfelé van hajlítva, szélesen vezetgetve. Kb. 20-30 tő van, és az el van nyújtva kb. 2 x 50 méteren (sacc. emlékezetből) A vesszők felfelé állnak, elég sűrűn. Nem tudom milyen fajta, csak annyit hogy Szentendrén van:) remélem így érthetőbb volt:/
Nincs róla véletlenül néhány fényképed? Eléggé határozatlan így a leírásod. Egypár dolgot jó lenne még tudni róla. Pl. Mi tartja? Hogy néz ki? Egy síkban van a visszakanyarodó termőkar? Hol jönnek ki a karon a vesszők? Hogyan állnak? Meg volt tavaly metszve? Milyen fajta szőlő lehet? Melyik borvidékken van? Mi tudsz még róla?
Valami félreértés van közöttünk, mert én nem vontam kétségbe a különbségek meglétét. Csak azt firtattam, hogy jó-e illetve hogy szükségszerű-e hogy vannak (ekkora) különbségek.
Távol álljon tőlem az alföldi borászok kritizálása (és boraik fogyasztása is :-) ) ezt csak a kollégának írtam, aki kétségbe vonja a művelés, és feldolgozásbeli különbségek felismerhetőségét...
Egy olyan gondom volna, hogy az én örökölt szőlőültetvényem nem hasonlít a képeken látottakhoz. Kevés a tőszám, minden tőkén a vastag fás termőkar 2-3 m hosszú és vagy 2 szinten kanyarodik. Ebből jönnek ki a vesszők elég sűrűn.
Metszem vissza két szemre a vesszőket és ritkítsam ki? Vagy mi a helyes metszése? Remélem érthető volt a leírásom. Pénteken akarok metszeni...remélem nem késtem még el nagyon. Köszi!
Az alapelvek ugyanazok, de gyakran egészen más a koncepció. Más a nagyüzemi koncepció, más a kistermelői, más ha az egyén csak saját jókedvére szőlészkedik, más ha a jövedelmét is kiegészíti vele és még lehetne folytatni a sort.
Gyakran van az úgy, hogy a termelő ért a szőlőhöz, de jó bort nem tud csinálni. Eladja, csináljon belőle más bort. Ilyenkor nyilvánvalóan az a célja, hogy elfogadható minőséget termeljen és abból lehetőleg sokat. Szóval, ahány ház, annyi szokás.
Ha sok alföldi gazda továbbra is ugyanúgy folytatja, mint eddig, akkor valóban soha sem lesz meg a borvidék(ek) respektje. Tokaji sohasem lesz belőle, de ez nem is lehet cél az, hogy ugyanolyan legyen. Legyen alföldi a bor, de jelenítsen meg egyedi értékeket. De az nem megy túlterhelt ültetvényekkel.
Miért, nem bort akarnak szűrni mindkét helyen? :)))
Továbbra sem értem, hogy miért tartod szükségszerűségnek (vagy jónak), hogy ennyire másként művelik a szőlőt a két borvidéken. Más a helyzet a pincei munkában, hiszen másként készítik az aszúbort és száraz vörösbort, de mindkettő alapfeltétele az egészséges, teljes beérésben szüretelt szőlő. Egyes kiváló tokaji termelők a száraz és édes fehérboraik "alapanyagát" ugyanúgy állítják elő, nincs meghatározó különbség. Hogy aztán a fekvésnek, évjáratnak (és a terhelésnek köszönhetően) a botritisz megjelenik-e, az már a természet dolga. De a szőlőben elvégzett munka a száraz és édes borok tekintetében ugyanaz, vagy majdnem ugyanaz.
Messze nem véresen komoly :). (Rambo: semmi gáz, és is hasonlóan gondolom, de itt kellemes meglepetés ért)
Nem tudom mit vettek észre részletes eredményt nem kaptunk; végülis a pontszám relatíve magas, ha hibás (értsd kénhiányos és emiatt fáradt lett volna a bor azt jutalmazták volna egy oklevéllel...)
A 20as szabadkén ellenére messze nem lomha, öregedő a bor; eléggé hidege van, jó magas a sava, alkoholja, és az óvatos fejtésnek köszönhetően még az erjedési CO2 is nyomokban a borban van.
Igen szoktam méretni a boraimat, bár ez a digitális laboros mérést most először csináltattam; de az oda szánt minta előtte utazott ide oda pár napig- lehet a kénje is ezért csökkent le ennyire; 80mg/litert kapott az erjedés/MLF után ami ilyen ph és sav mellett elég kellett legyen. Amint melegszik a pince pótolom, de ennél a bornál 35 fölé semmiképp nem viszem; egyébként hordós tételeknél 40 körül próbálom tartani.
Oda se neki. Ez nem vérre menő játék, hacsak olyan komolyan nem veszed mint a vakbél gyulladást.
A savad tényleg kicsit magasnak tűnik, de egy jó oldala legalább van, hosszú életű lesz a borod. A másik észrevételem az, hogy nem lehetséges, hogy az alacsony kénszintet vették észre a bírálók?
Akkor most jól leírom egy egyetemi élményemet: Országos Tudományos Diákköri Konferencia versenyen vettem részt, ahol én is második helyezett lettem. Kicsit magyarázni tudtam a dolgot (magamnak) azzal, hogy az első helyezett konzulens tanára volt a zsűri elnöke, de hát mégiscsak második lettem. Hazamentem, édesanyám megkérdezte: - Na, mi volt? - Második lettem. - De hülye vagy, fiam! Talán említettem: nehéz gyermekkorom volt. Nehogy magadra vedd!!!
Szép eredmények ezek, elnézést kérek mindenkitől, akit megbántottam az eredmények savazásával anélkül, hogy magam bármit elértem volna.
Hát a hegyközségi borverseny megszólása után pironkodva írom le a hétvégi Pécs Vidéke Hegyközség borversenyén a Chardonnay tételem egy tized híján csúszott le az aranyról; 18,4 ponttal ezüstérmes lett. Magyarázva a bizonyítványt, a pontszám alapján a 2. legerősebb ezüst; a 84 indult fehérbor között a 18. lett; de a vert mezőnyben szerepelt pl. Wekler úr -Gyémántfürt kft- cége a fehérboraival, és a Villányi Szársomlyó kft. is. Az alapanyag a Pécs melletti Murom dűlőből származik, egy függöny művelésű szakcsoporti szőlőből, egy olyan gazdától aki példás művelést és szőlőgondozást végez; és a nagy tenyészterületű tőkéit igen szolidan ~2 kg terheli. Bizonyíték, hogy az övé lett a legjobb fehérbor amit ugyanerről a területről szedett, 2 héttel utánam, de ami jelentősen eltért az a borászati beavatkozás; ő egy illatos, elsődleges aromaképző újzélandi élesztővel új égetett kishordóban készítette a bort míg én egy -talán- konzervatívabb burgundiai élesztőtörzset használtam használt szerednyei hordóban. Őszintén megvallva nálam a savak kicsit még kilógnak a borból, az analitikája a következő;(szüret, okt 1. 21 MM fajélesztő, tápsó, ülepített must; )
Chardonnay
Alkohol % 13,85
Cukor g/l 2,33
Sav g/l 8,56
pH 3,17
Illó g/l 0,67
Szabad kén mg/l: 20
Hát igen az alföldön plKecelen mindegy milyen fajta,szávesszözik,a karon hagynak 3-4 hosszú vessző és a tőkén is 2-3 vesszőt ezeket lekötik.mig tőle 10 km-re Kiskőrösön ezt már szinte nem is ismerik.
Azért, mert a F1-es versenyautó gyártást sem szokták a "mi autónk" gyárral összevetni... :-)
Nézz meg egy alföldi tömegborhoz telepített ültetvényt, kérdezz rá a metszés, zöldmunka, trágyázás, permetezés stb dolgokra, és tedd meg azt mondjuk egy tokaji aszú termelőnél, vesd össze a kettőt, és lámulj el :-)
Én rosét palackoztam teljesen frissen , ő fehéret. Szűrtem is mindkettőt, sőt egymás után. A fehérnél úgy jelentkezett a dolog, hogy előbb zavros lett(a teljesen kristály tiszta anyag) majd mintha papírfoszlányok lennének benne, majd leült az egész az aljára. Nálam sosem lett zavaros, a borkő ott van az alján kristályos tiszta formában. A rosé is végig kristály tiszta ahogy megszűrtem. A palackozásban csak egy különbség adódott én tettem bele szorbátot.
Ha pl. a friss bor a második fejtésre már fémtatályba kerül, mindíg tapasztalok borkősav kiválást a tartály alján. Ez lemezes szerkezetű, hasonlíthat arra, mintha papírlemezek lennének.
