Pálinkás Jóestét! Úgy látszik jól bepálinkázott a "banda", mert se híre, se hamva a szőlőnek mostanában. Holnap megyek és megnézem, "mi a tőke válasza a metszésre". Megpróbálok hozni néhány fényképet is. Addig is ... Jó éccakát!
A viszki nálam is B listás, gyakorlatilag soha nem iszok olyat. A repire kapottat is elosztogatom, nem kell. Igaz, csak ritkán kapok olyan repi italt, ami a fogamra való.
Az ágyas és különféle ízesítésű pálinkákkal csak az a baj, hogy aki nem szereti annak mindegy. Kóstoltam már "gyümölcs ágyon" meg "erős paprika ágyon" érleltet is. Hát vannak érdekességek az biztos. Én a whisky-vel vok úgy hogy mindegy egyik sem tetszik.
Hehe, éppen ma csináltam meg az idei ágyaspálinkát!
Én nagyobb szájú üvegben érlelem, mert abból könnyebb kinyerni a mazsolát, én ugyanis aranymazsolát használok, amelyik nagyobb, és sárga színű, és akkorára megdagad, mint egy "kecskecsöcsű" szőlő. Ez nem fér ki a pálinkásüveg nyakán - márpedig azt ott nem hagynám semmi pénzért.
A törkölypálinkáról juttattad eszembe! Szereti vki az ágyas pálinkát? Akkor ha érdekli álljon itt egy recept!
A Rambo üvegébe alulra úgy egy újjnyi mazsolát kell belerakni (vizszintes nem függőleges) majd egy kisújjnyi torma úgy 10-15 cm hosszú darab következik. Jöhet rá a törkölypálinka. Már csak 5 év érlelési idő kell hozzá. Utána isteni! Nálam egy 12 literes hordóban is zajlik a folyamat.
Én nem veszem ki a kénlapot, csak a rákövetkező kénezéskor. Amúgy is 5-7 hordót kezelek egyszerre, a kén kicsit ki is fúj a dugó mellett, míg bele nem ütöm a dugót rendesen, meg amíg beteszem a hordóba, azután a pince levegőjét is fertőtlenítem egy elégetett kénlappal, így ott ember megmaradni nem tud. (Lásd még: Sánta Ferenc: Sokan voltunk c. novelláját.)
Egyben marad a kénlap egy hónapig a hordóban, szerintem ezen nem kell aggódni. A drót valóban reakcióba lép a kénessavval, de ami ebből belepereg a hordóba, az semmi, attól nem lesz baja a hordónak, a szüret előtti öblítéskor lazán kijön. De hangsúlyozom: a semminek egy minimális részéről beszélünk - ennél több vegyszermaradvány kerül a hordóba a nehézfém permetezések miatt.
Havonta - öt hetente kénezek, 1 lap/hl mennyiségben.
Én is kiveszem kénezés után a kénlapot. Ennek elsősorban praktikus okai vannak, egyrészt hosszabb idő után valóban elmálik az elégett kénlap, s nehezebb épségben kivenni, másrészt az a tapasztalatom, hogy a fém (vas) drót is reakcióba lép a keletkezett kén-dioxiddal és nem tartom jónak, hogy maga a fém és a kénezéskor keletkezett fém-reakciótermékek a hordóban maradjanak. (Azt gyanítom, hogy a fémmel való reakció tovább folytatódna, ha a hordóban hagynánk). Ilyenkor óvatosan kiveszem a kénlapot, és gyorsan visszazárom a hordót.
A kénlap vastagságára azt tapasztaltam, hogy az általam vásárolt Inka valóban vékonyabb. Papírforma szerint a kén mennyisége ugyan annyi, talán a hordozó anyag csökkent. Talán így a károsanyag kibocsátás csökkent.
A kénezést követően én bizony kinyitom a hordót. A drótot az elégett anyagmaradvánnyal kiveszem. Ha nem öntök bele bort akkor a füst az bent is marad. Többek közt az volt a tapasztalatom, - nem tudom találkozott-e vki vele- hogy ha bent maradt akkor a papír úgy elgyengült, hogy ha nem találtam kifelé lukra akkor beszakadt. Valahogy jobban bírta frissiben. Ha meg bent van akkor a következő öblítéssel majd kijön. Egy évben egyszer mindenképpen öblítek (kívül /belül) akármi is legyen.
A sanaton egy lug. Borászati eszközök borkőmentesítése a fő feladata. Ha úgy használod mint a trisót az új hordó beavatásakor akkor kicsit jobban fog működni mint a trisó. Annyi különbséggel, hogy ki kell öblögetni citromsavas vizzel is a közömbösítés miatt. Én egyszer kipróbáltam egy tenyérnyi penészfolton , az is lehet, hogy nem ette be magát a penész mélyen de a hordó jó lett.
Hát hogyne szabadna! Én akkor egy alsós, ilyen ebéd utáni "egyszerre mondós" bölcsességgel válaszolnék, miszerint: "köszönjük, viszont kívánjuk". :) De ez csak egy kis vicc. Áldott ünnepeket a Szőlő topic kedves olvasóinak!
Köszönöm, köszönjük, figyelmességeteket a képeket és húsvéti jó kívánságot illetően. Én is kellemes Húsvéti ünnepeket kívánok mindnyájatoknak, legszívesebben áldott ünnepeket kívánnék – ha szabad – minden kedves topik közremüködőnek ezen a „szabadegyetemen”.
A héten kertészkedtem, most olvastam vissza az elmúlt napok hozzászólásait.
A hordók kénezésével kapcsolatban:
1. A kénlapok felhordott kén mennyisége egyre csökken. Nemrég vásároltam egy csomaggal, vékonyabb mint az 5-6 évvel ezelőtt vásárolt maradék lap. Biztos, hogy nem a hordózó réteg lett vékonyabb. Ez is egy faktor amit figyelembe kellene venni.
(Csak zárójelben jegyzem meg, nemrég dobtam el egy múzeális értékű kis kénlapot, melyett a 60-as években házaló pilisi jóember adott el Apámnak. Azon még jó sok kén volt, kb 5x olyan vastag volt, mint a most forgalomba levő. Ha jól emlékszem, abból 1 hl hordóba – 10 hetente – fél rudat használt fel Apám. Mindig rendben voltak a hordóink.)
2. Kérdésem is lenne. Nagyapám mindig úgy rendelkezett, hogy elégetés után a dugót már nem lehetett kivenni, csak a legközelebbi kénezésnél. Apám is így csinálta. Természetesen én is, fel sem vetődőtt bennem más megoldás lehetősége, nem foglalkoztatott a kérdés. 1974-ben megnősültem, ekkor mi már nem borászkodtunk, szőlőinket korábban elvették, ami megmaradt eladtuk. Apósom azonban mennyiségi szőlőtermelést folytatott. (Etyekre szerződött hosszútávra – ott pezsgő alapanyagra mindent átvettek.) Ő úgy kénezett, hogy a kénlap elégése után gyorsan kivette a drótot. Azzal indokolta, hogy nem tesz jót a hordónak a benn maradt kénlap maradéka valamint a drót sem ideális. A sietség valamint az esetenként szükebb hordólyukak miatt 1-1x előfordult baleset is: beakadt és beszakadt az elégett kénlap. Az ő tanácsára azóta is kiveszem elégés után a lapot, de nem vagyok igazáról meggyőződve. Bár lehet, hogy tökéletes megoldás ebben az esetben sincs.
A jó bor és a kannásbor közötti különbséget az tartja fenn, hogy az utóbbit fogyasztók nem a kulináris élvezet kedvéért, hanem az alkoholért fogyasztják. Ergó nekik a minősége nem sokat számít, lényeg, hogy olcsó legyen és ártson!! Márpedig az utóbbit fogyasztóknak van legnépesebb tábora ezért sajnos nem fog eltünni, mint ahogy a különbség sem. Amíg veréb van...
Én azért aggódnék a borod miatt. Ha a hordót kimostad kiszárítottad és utána megkénezted annak rendje szerint, az oké! Csakhogy utánna 2 havonta legalább illő a kénezést megismételni. Az összel pedig nem 2 hónapja volt. Ha így történt ahogyan leírtad lehet probléma azzal a hordóval, vagyis a kénlap hogy nem égett el teljesen ez problémát is jelezhetett. (ne így legyen!) A saját tapasztalatomat mondom. A fejtett bort mindíg frissen mosott hordóba (és kénezett) öntöm, ezt az eljárást csak akkor mellőzöm, ha a hordóban előtte 2x fejtett bor volt, és utána must kerül a hordóba.
Hát, megmondom az őszintét, azt, hogy ekkora különbségek vannak nem tartom jónak, mert ha a minőségi mérce az ország teljes területén és minden emberben megfelelő lenne, akkor nem lenne ekkora különbség a "jó" bor és a "kannás" közt, mert egyszerüen a pancsot és vinkót nem lehetne eladni, kvázi nem termelnének olyant.
Másrészt az adottságbeli különbségek szükségszerűek, azzal nem lehet mit tenni, valószínűleg a Kiskunság homokjában, ha megvesznek (nem vásárol, hanem betegre dolgozza magát :-) ) akkor sem fognak tudni "minerális" ízű, vagy normális aszú bort előállítani, bár ez utóbbit még csak-csak, ha nagyon nagy pézt fektetnek be a speciális klíma megteremtésébe ...
Értem a kételyed. Szerintem ez a hektónkénti 1 szál kénlap egy tapasztalati szám lehet. Valószínű ennyi elfogyaszt annyi oxigént, hogy kb 1 hónapig romlás nélkül eltart egy hektónyi hordó levegőt. Bár akitől én a hordóim egy részét vettem ő kéthavonta teljes mennyiségű kénezést végzett. Tehát nem minden hónapban 70-50% nyi mennyiséggel ment hanem a második hónap után teljes 100% mennyiséggel. A hordóknak így sem lett baja.
A kéndioxid kénessav problémára utalva minden szakirodalom azt tartja, hogy kimossuk csöpögtetünk aztán a száraz hordót kénezzük. Mert akkor ellenkező esetben kénessav keletkezik ami a borban is megjelenik és akkor annyi a minőségnek. Erre felénk nagyon ügyelnek. Ha én mindenképpen kénezni akarok friss mosás után - mert mondjuk nem érnék rá - akkor azt csinálom, hogy öblítek egyet borral és utána kénezek. Ha marad benne bor az nem probléma. Ha víz maradna benne az főbenjáró bűn.
Annak alapján, ami írtatok, az lehet, hogy sok kénlapot gyújtottam meg. Csak azért volt furcsa, hogy elaludt, mert mi(édesapámmal) mindig több kénlapot gyújtottunk meg eddig, és még sosem aludt el, legutóbb meg igen, ráadásul egyszerre két hordóban (egy 60 l-es hordóba tettünk egy kénlapot, egy 120 l-esbe pedig kettőt),mindkettő kénlap csak félig égett el. Megnéztem belül a hordót gyertyával, de semmi elváltozást nem láttam, legutoljára tavaly volt bennük bor, kb. 30-40 éves hordók lehetnek, sose volt velük gond.
Tulajdonképpen csak annyi volt, amit másképp csináltunk, hogy eddig mindig kimostuk, utána kicsöpögtettük, és fél-1 nappal később kéneztük csak le, majd mehetett bele a bor. Ehhez képest most ősszel volt kimosva, és lekénezve, és most kéneztük újra, mielőtt belefejtettük a bort, tehát teljesen száraz volt belül. Ez nem hiszem, hogy okozhatta, hiszen úgy tudom, elvileg csak teljesen száraz hordót szabad kénezni.
Ami viszont érdekes volt, hogy eddig mindig nyomta ki a ként a hordó, miközben öntöttük bele a bort(és sokat köhécseltünk tőle:-))), most viszont egyáltalán nem lehetett érezni a ként a fejtés közben.
De a lényeg: úgy tűnik, a borocska egészséges maradt. :-)))
