Én is kiveszem kénezés után a kénlapot. Ennek elsősorban praktikus okai vannak, egyrészt hosszabb idő után valóban elmálik az elégett kénlap, s nehezebb épségben kivenni, másrészt az a tapasztalatom, hogy a fém (vas) drót is reakcióba lép a keletkezett kén-dioxiddal és nem tartom jónak, hogy maga a fém és a kénezéskor keletkezett fém-reakciótermékek a hordóban maradjanak. (Azt gyanítom, hogy a fémmel való reakció tovább folytatódna, ha a hordóban hagynánk). Ilyenkor óvatosan kiveszem a kénlapot, és gyorsan visszazárom a hordót.
A kénlap vastagságára azt tapasztaltam, hogy az általam vásárolt Inka valóban vékonyabb. Papírforma szerint a kén mennyisége ugyan annyi, talán a hordozó anyag csökkent. Talán így a károsanyag kibocsátás csökkent.
A kénezést követően én bizony kinyitom a hordót. A drótot az elégett anyagmaradvánnyal kiveszem. Ha nem öntök bele bort akkor a füst az bent is marad. Többek közt az volt a tapasztalatom, - nem tudom találkozott-e vki vele- hogy ha bent maradt akkor a papír úgy elgyengült, hogy ha nem találtam kifelé lukra akkor beszakadt. Valahogy jobban bírta frissiben. Ha meg bent van akkor a következő öblítéssel majd kijön. Egy évben egyszer mindenképpen öblítek (kívül /belül) akármi is legyen.
A sanaton egy lug. Borászati eszközök borkőmentesítése a fő feladata. Ha úgy használod mint a trisót az új hordó beavatásakor akkor kicsit jobban fog működni mint a trisó. Annyi különbséggel, hogy ki kell öblögetni citromsavas vizzel is a közömbösítés miatt. Én egyszer kipróbáltam egy tenyérnyi penészfolton , az is lehet, hogy nem ette be magát a penész mélyen de a hordó jó lett.
Hát hogyne szabadna! Én akkor egy alsós, ilyen ebéd utáni "egyszerre mondós" bölcsességgel válaszolnék, miszerint: "köszönjük, viszont kívánjuk". :) De ez csak egy kis vicc. Áldott ünnepeket a Szőlő topic kedves olvasóinak!
Köszönöm, köszönjük, figyelmességeteket a képeket és húsvéti jó kívánságot illetően. Én is kellemes Húsvéti ünnepeket kívánok mindnyájatoknak, legszívesebben áldott ünnepeket kívánnék ha szabad minden kedves topik közremüködőnek ezen a szabadegyetemen.
A héten kertészkedtem, most olvastam vissza az elmúlt napok hozzászólásait.
A hordók kénezésével kapcsolatban:
1. A kénlapok felhordott kén mennyisége egyre csökken. Nemrég vásároltam egy csomaggal, vékonyabb mint az 5-6 évvel ezelőtt vásárolt maradék lap. Biztos, hogy nem a hordózó réteg lett vékonyabb. Ez is egy faktor amit figyelembe kellene venni.
(Csak zárójelben jegyzem meg, nemrég dobtam el egy múzeális értékű kis kénlapot, melyett a 60-as években házaló pilisi jóember adott el Apámnak. Azon még jó sok kén volt, kb 5x olyan vastag volt, mint a most forgalomba levő. Ha jól emlékszem, abból 1 hl hordóba 10 hetente fél rudat használt fel Apám. Mindig rendben voltak a hordóink.)
2. Kérdésem is lenne. Nagyapám mindig úgy rendelkezett, hogy elégetés után a dugót már nem lehetett kivenni, csak a legközelebbi kénezésnél. Apám is így csinálta. Természetesen én is, fel sem vetődőtt bennem más megoldás lehetősége, nem foglalkoztatott a kérdés. 1974-ben megnősültem, ekkor mi már nem borászkodtunk, szőlőinket korábban elvették, ami megmaradt eladtuk. Apósom azonban mennyiségi szőlőtermelést folytatott. (Etyekre szerződött hosszútávra ott pezsgő alapanyagra mindent átvettek.) Ő úgy kénezett, hogy a kénlap elégése után gyorsan kivette a drótot. Azzal indokolta, hogy nem tesz jót a hordónak a benn maradt kénlap maradéka valamint a drót sem ideális. A sietség valamint az esetenként szükebb hordólyukak miatt 1-1x előfordult baleset is: beakadt és beszakadt az elégett kénlap. Az ő tanácsára azóta is kiveszem elégés után a lapot, de nem vagyok igazáról meggyőződve. Bár lehet, hogy tökéletes megoldás ebben az esetben sincs.
A jó bor és a kannásbor közötti különbséget az tartja fenn, hogy az utóbbit fogyasztók nem a kulináris élvezet kedvéért, hanem az alkoholért fogyasztják. Ergó nekik a minősége nem sokat számít, lényeg, hogy olcsó legyen és ártson!! Márpedig az utóbbit fogyasztóknak van legnépesebb tábora ezért sajnos nem fog eltünni, mint ahogy a különbség sem. Amíg veréb van...
Én azért aggódnék a borod miatt. Ha a hordót kimostad kiszárítottad és utána megkénezted annak rendje szerint, az oké! Csakhogy utánna 2 havonta legalább illő a kénezést megismételni. Az összel pedig nem 2 hónapja volt. Ha így történt ahogyan leírtad lehet probléma azzal a hordóval, vagyis a kénlap hogy nem égett el teljesen ez problémát is jelezhetett. (ne így legyen!) A saját tapasztalatomat mondom. A fejtett bort mindíg frissen mosott hordóba (és kénezett) öntöm, ezt az eljárást csak akkor mellőzöm, ha a hordóban előtte 2x fejtett bor volt, és utána must kerül a hordóba.
Hát, megmondom az őszintét, azt, hogy ekkora különbségek vannak nem tartom jónak, mert ha a minőségi mérce az ország teljes területén és minden emberben megfelelő lenne, akkor nem lenne ekkora különbség a "jó" bor és a "kannás" közt, mert egyszerüen a pancsot és vinkót nem lehetne eladni, kvázi nem termelnének olyant.
Másrészt az adottságbeli különbségek szükségszerűek, azzal nem lehet mit tenni, valószínűleg a Kiskunság homokjában, ha megvesznek (nem vásárol, hanem betegre dolgozza magát :-) ) akkor sem fognak tudni "minerális" ízű, vagy normális aszú bort előállítani, bár ez utóbbit még csak-csak, ha nagyon nagy pézt fektetnek be a speciális klíma megteremtésébe ...
Értem a kételyed. Szerintem ez a hektónkénti 1 szál kénlap egy tapasztalati szám lehet. Valószínű ennyi elfogyaszt annyi oxigént, hogy kb 1 hónapig romlás nélkül eltart egy hektónyi hordó levegőt. Bár akitől én a hordóim egy részét vettem ő kéthavonta teljes mennyiségű kénezést végzett. Tehát nem minden hónapban 70-50% nyi mennyiséggel ment hanem a második hónap után teljes 100% mennyiséggel. A hordóknak így sem lett baja.
A kéndioxid kénessav problémára utalva minden szakirodalom azt tartja, hogy kimossuk csöpögtetünk aztán a száraz hordót kénezzük. Mert akkor ellenkező esetben kénessav keletkezik ami a borban is megjelenik és akkor annyi a minőségnek. Erre felénk nagyon ügyelnek. Ha én mindenképpen kénezni akarok friss mosás után - mert mondjuk nem érnék rá - akkor azt csinálom, hogy öblítek egyet borral és utána kénezek. Ha marad benne bor az nem probléma. Ha víz maradna benne az főbenjáró bűn.
Annak alapján, ami írtatok, az lehet, hogy sok kénlapot gyújtottam meg. Csak azért volt furcsa, hogy elaludt, mert mi(édesapámmal) mindig több kénlapot gyújtottunk meg eddig, és még sosem aludt el, legutóbb meg igen, ráadásul egyszerre két hordóban (egy 60 l-es hordóba tettünk egy kénlapot, egy 120 l-esbe pedig kettőt),mindkettő kénlap csak félig égett el. Megnéztem belül a hordót gyertyával, de semmi elváltozást nem láttam, legutoljára tavaly volt bennük bor, kb. 30-40 éves hordók lehetnek, sose volt velük gond.
Tulajdonképpen csak annyi volt, amit másképp csináltunk, hogy eddig mindig kimostuk, utána kicsöpögtettük, és fél-1 nappal később kéneztük csak le, majd mehetett bele a bor. Ehhez képest most ősszel volt kimosva, és lekénezve, és most kéneztük újra, mielőtt belefejtettük a bort, tehát teljesen száraz volt belül. Ez nem hiszem, hogy okozhatta, hiszen úgy tudom, elvileg csak teljesen száraz hordót szabad kénezni.
Ami viszont érdekes volt, hogy eddig mindig nyomta ki a ként a hordó, miközben öntöttük bele a bort(és sokat köhécseltünk tőle:-))), most viszont egyáltalán nem lehetett érezni a ként a fejtés közben.
De a lényeg: úgy tűnik, a borocska egészséges maradt. :-)))
Próbáljuk a témát nem csak tapasztalati úton megközelíteni, hanem némi tudományossággal is.
Tapasztalati megközelítés azt mondja 1 kénlap/1 hl.
Kb 100 literes hordóba begyújtasz egy kénlapot, az annak rendje módja szerint elég, kiveszed megnyugodsz, "a hordó bevette", a kénezés rendben van.
Mit mond a tudományos megközelítés? A kénlap elégett, következésképpen az égés feltételei biztosítottak voltak, vagyis volt elég oxigén az égéshez.
Itt jön az én kételyem ha a kénlap elégett az azt jelenti, hogy vagy éppen az összes oxigén elfogyott, vagy maradt még a hordóban. Ezt egy elégett kénlap után nem lehet megállapítani.
Ilyen esetben szerintem még egy kénlapot be kellene gyújtani, s ha az már nem tud elégni teljesen, akkor nyugodhatnánk meg, hogy a hordó rendben van.
A hordó kénezést pedig pontosítsuk. A kimosás után a hordó rendszerint beveszi a ként. Akkor szokott ez inkább előfordulni, ha a kénezés nem rendszerességgel történik vagy kimarad. A hordó penészes lesz. Ekkor nem veszi be a ként hamar elalszik. Ekkor két út áll előtted, egy megprpóbálod vegyszeresen kimosni. Nálam a Sanaton a nyerő. Kettő ha mosásra sem javulna a helyzet (újra penészes dohos lesz) jön a második megoldás fözzél rajta halat arra még jó lesz!
Ebben a témában már futottunk a topikon egy kört, valamikor január-februárban, igaz maradtak utána még kételyeim.
Az én álláspontom a következő: Ha nem ég el a hordódban a kénlap az azt jelenti, hogy a hordóban nincsenek meg az égés feltételei. Miután éghető anyag (ez a kén) van, a gyulladási hőmérséklet adott, ezért csak az égés harmadik feltétele az oxigén hiányozhat, vagyis azért nem ég el a kénlap rendesen, mert nincs elég oxigén.
Ennek bizony több oka is lehet, ezt próbáld meg kideríteni, mi lehet az.
Azért nincs elég oxigén, mert valami a hordóban ebből él?
Azért nincs elég oxigén, mert vastagfalú a hordód és jól zár?
Vagy azért nincs, mert sok kénlapot gyújtottál a hordóba és többi elfogyasztotta?
???
Még lehet egy ok, hogy túl magas a páratartalom a hordóban, ilyenkor az égési hőmérséklet lesz kevés az égéshez.
Ha első alkalommal (a hordó első kénezésekor) kénezel és tényleg nem ég el 1 szál kénlap, akkor aggódnék a helyedben. Ha második vagy többedik kénezésről van szó akkor nálam a másodikra már kevesebb, a harmadikra illetve onnantól már ennél is kevesebb is elég. Borász könyvben olvastam, hogy elsőre 1 kénlap (100%) másodikra 70% harmadikra és minden továbbira 50% elegendő. Ez nálam nagyobb hordóra 2 hl és felette már igaz. A kisebb hordók havonta beveszik a szál ként. Próbáld meg alulról (erőltetve) elégetni, vagy fújj be friss levegőt. Ha így sem megy akkor mosi-mosi.
Én is Rambo-san gondolnám, várj vele míg kihajt aztán már könnyű lesz dönteni.
1. Mennyi kénlap nem ég el mekkora hordóban? Hektoliterenként egy kénlapnak el kellene benne égnie, én is úgy tudom, hogy nem jó a hordó, ha nem ég el benne, de ezt csak amolyan legenda szinten hallottam, az okát nem tudom.
2. Szerintem 2 szemre kell visszametszeni, de gyakorlatlag mindegy, melyiket hagyod meg, ha rügyfakadás után az általad jónak ítélt szem alatti hajtásokat kitöröd.
1.)Mi lehet annak az oka, ha egy üres hordó kénezésekor nem ég el teljesen a kénlap, csak félig?
Én eddig úgy tudtam, hogy ez azt jelzi, hogy a hordó nem épp egészséges, de más oka is lehet?(mivel szerintem jó a hordó)
A másik:
2.) A fiatal (összel telepített) oltványokat egy szemre érdemes metszeni most tavasszal, de mit tanácsoltok, hogyan metszem akkor, ha(mivel ugye fel volt csirkézve a télen) nem lehet rendesen látni, hogy melyik a világos szem a nemes rész alsó részén(mivel minden földes), így pl. csak jóval feljebb látok olyan szemet, amiről biztosan tufdom, hogy nem kipállott, tehát ép? Ilyenkor is lemetszhetem alul, és majd biztos hoz szemet(akár rejtett rügyből), ha az oltvány él, vagy inkább feljebb vágjam le?(és később vágjam esetleg le majd a több hajtást)
Köszi a tanácsot. Nem sövényt akarok, hanem szőlőt enni ősszel:))))
Attól félek, hogy ha levágom a termőkart rövidebbre, hogy csak az alsó szint maradjon meg, akkor 4 méterenként lesz csak egy egy tőke, közte
semmi:( Nem hasonlít egyik képhez sem. Arra gondoltam, hogy meghagyom az idős termőkart ilyen hosszúra, ahol keresztezi a másikat ott lerövidítem. Kiritkítom a felfelé álló vesszőket, ami marad azt visszavágom 3-4 rügyre. Szerintetek???
Ezek szerint az elődöm sem értett a szőlőműveléshez...és nem olvasta a topikotokat sem;) Holnap megyek és csinálok majd képet és kielemezhetitek ha akarjátok...de holnap már meg akartam metszeni, mert nem tudom mikor megyek legközelebb és már nem akarom halogatni. Még egyszer köszi!
Miután az első hozzászólásod a kertészet topicon rögtön hozzánk vezetett, ezt feltétlenül respektáljuk.
A leírásodból arra következtetek, hogy a növény, amit leírtál valóban szőlőszerűen viselkedik.
Miután magad is csak keveset tudsz róla, ezért univerzális tanácsot nem tudok adni, de volna néhány megfontolásra ajánlott ötletem.
Először is, el kellene döntened, hogy mi a koncepciód vele, azaz várhatóan a jövőben milyen funkciót fog a szőlő betölteni. Sövényként használod, hogy eltakarja a szomszédod kiváncsiskodó tekintetét, vagy tényleg szőlőt akarsz termelni rajta, azaz szeretnéd tudni, hogy valójában milyen szőlőt terem, mennyit és mikor.
Ha sövény, akkor erre tekintettel kell megmetszened, megritkítanod, ha a jövőben szőlőt is akarsz látni rajta, akkor szőlőszerűen kellene eljárnod, tehát lehetőleg egy szintben (alul) meghagyni a kart (vagy karokat) és azon 6-12 vesszőt nevelni, ami majd a termést hozza. Elképzelhető, hogy ez nem fog menni egy lépésben (egyszeri metszéssel), de erre kellene törekedned, hogy majd ilyen legyen
Az idén legalább azt próbáld meg kideríteni, hogy milyen szőlőt terem, az mikor érik és egyáltalán kedvedre való-e.
Mindenképpen metszd meg, de miután nem tudjuk, milyen szőlőről van szó, ne rövid csapra metszd, hanem hagyjál meg legalább három (négy?) rügyet.
Próbáld meg lehetőleg az alsó karon lévőket meghagyni, a fölsőt megrövídíteni, vagy megszüntetni, ha lehetséges.
Annyira ritkíts meg, hogy az kezelhető legyen, a szél jól átjárja, a vesszők majdan egymást ne takarják, a nap lehetőleg mindenhol érje és úgy 6-12 vessző megmaradjon, de többet is hagyhatsz, ha úgy látod jónak.
Remélem megérted, hogy így látatlanban nagyon nehéz elég okos tanácsot adni.
Itt a topikon találsz fényképeket, keress egy olyan, amelyikhez legjobban tudod igazítani a szőlőd. (Ez volt Rambo ötlete is.)
Képem sajnos nincs róla. Van egy huzalos támrendszer, fogalmam sincs róla, meg volt-e metszve tavaly (szerintem nem). A termőkar egy síkban van, alulról indul és felfelé van hajlítva, szélesen vezetgetve. Kb. 20-30 tő van, és az el van nyújtva kb. 2 x 50 méteren (sacc. emlékezetből) A vesszők felfelé állnak, elég sűrűn. Nem tudom milyen fajta, csak annyit hogy Szentendrén van:) remélem így érthetőbb volt:/
Nincs róla véletlenül néhány fényképed? Eléggé határozatlan így a leírásod. Egypár dolgot jó lenne még tudni róla. Pl. Mi tartja? Hogy néz ki? Egy síkban van a visszakanyarodó termőkar? Hol jönnek ki a karon a vesszők? Hogyan állnak? Meg volt tavaly metszve? Milyen fajta szőlő lehet? Melyik borvidékken van? Mi tudsz még róla?
Valami félreértés van közöttünk, mert én nem vontam kétségbe a különbségek meglétét. Csak azt firtattam, hogy jó-e illetve hogy szükségszerű-e hogy vannak (ekkora) különbségek.
Távol álljon tőlem az alföldi borászok kritizálása (és boraik fogyasztása is :-) ) ezt csak a kollégának írtam, aki kétségbe vonja a művelés, és feldolgozásbeli különbségek felismerhetőségét...
Egy olyan gondom volna, hogy az én örökölt szőlőültetvényem nem hasonlít a képeken látottakhoz. Kevés a tőszám, minden tőkén a vastag fás termőkar 2-3 m hosszú és vagy 2 szinten kanyarodik. Ebből jönnek ki a vesszők elég sűrűn.
Metszem vissza két szemre a vesszőket és ritkítsam ki? Vagy mi a helyes metszése? Remélem érthető volt a leírásom. Pénteken akarok metszeni...remélem nem késtem még el nagyon. Köszi!
