"Tehát biztosan a forgása "magával viszi a fényközeget"."
Butaságot beszélsz.
Már többször leírtam, hogy az égitestek csakis a haladó (keringő) mozgásukkor viszik magukkal a fényközeget, de a forgás során nem forgatják maguk körül.
Ha ismernéd a Michelson-Morley kísérletet és a Michelson-Gale kísérletet, akkor tudnád, és nem beszélnél zöldséget.
Ezzel helyből megbukott a nagyszabású ötleted, amely szerint a Galilei holdak mozgásában kimérhető a nagy tömegek forgása miatti fényközeg-vonszolás.
"Nem diszkrimináció, mert a testek a tömegükkel arányosan viszik magukkal a fényközeget. Ha összehasonlítod a Föld és az űrhajó tömegét, akkor abból az jön ki, hogy a Föld a felszínén gyakorlatilag 100%-ban magával viszi, az űrhajó pedig csak alig több, mint 0%-ban."
A Jupiter tömege a Földének 318 szorosa. Tehát biztosan a forgása "magával viszi a fényközeget".
De jé!
Akkor ezt ki lehet mutatni a négy Galilei-hold megfigyelt Jupiter-takarásával, hiszen más a holdról érkező fény sebessége akkor, amikor jobbról eltűnik a Jupiter korongja mögött (ellenáramú fényközeg!), mint akkor amikor megjelenik balról a Jupiter korongja mellett (azonos irányú fényközeg!) Tehát a Galilei holdak mozgásában kimérhető a nagy tömegek forgása miatti fényközeg-vonszolás.
Semmit se sikerült kimérni.
Emiatt pedig a nálad sokkal okosabb hozzáértő fizikusok ejtették ezt a kitalációt vagy 100 éve.
Ez igaz, mind a hang, mind a fény sebessége függ a megfigyelő mozgásától.
Ezt bizonyítja a Doppler jelenség, amely mind a hang esetében, mind a fény esetében létezik.
"a fény mindenhonnan nézve c"
Valóban ezt tanítja a relativitáselmélet, de ez nem igaz.
Ha minden megfigyelő számára ugyanannyi lenne a fénysebesség, akkor a Doppler jelenség fény esetében nem létezhetne, hiszen akkor a az álló és a mozgó megfigyelő is ugyanazt a fényfrekvenciát érzékelné. De a tapasztalat szerint a mozgó megfigyelő más frekvenciát érzékel.
Ez cáfolja, hogy "a fény mindenhonnan nézve c" lenne.
Így zivatarok idején, elég sűrűn hallom a hangrobbanásokat, de előtte még fényrobbanást is látok. Ha egyszerre van a kettő a közelemben, akkor megyek gatyát cserélni.;-)
A Cserenkov-sugárzást atomos közegben észlelik akkor, ha a mozgó részecske sebessége meghaladja a közegre érvényes fénysebességet.
De a jelenség létezik vákuumban is. Ilyet azonba nem szabad kutatni, mert akkor borul a relativitáselmélet.
A fénysebesség felett mozgó test egy fénykúpot húz maga után. Ez a Mach kúp megfelelője fény esetében.
Amikor a fénykúp a megfigyelőt eléri, akkor a megfigyelő egy erős felvillanást lát. Ez a fényrobbanásnak nevezett jelenség, ami valójában nem robbanás, (ahogyan a hangrobbanás sem robbanás), de a hangrobbanás mintájára fényrobbanásnak nevezik.
Az összetorlódott hullámok okozzák az erő felvillanást.
"Tehát a Föld magával viszi, de az űrállomás nem viszi magával a "sajátját", arányosan?
Ez diszkrimináció."
Nem diszkrimináció, mert a testek a tömegükkel arányosan viszik magukkal a fényközeget. Ha összehasonlítod a Föld és az űrhajó tömegét, akkor abból az jön ki, hogy a Föld a felszínén gyakorlatilag 100%-ban magával viszi, az űrhajó pedig csak alig több, mint 0%-ban.
"Ha igaz a Szuperfizika állítása, amely szerint a Föld magával viszi a körülötte lévő fényközeget, akkor helyből érthetővé válik a Michelson-Morley kísérlet eredménye, amely szerint a Föld folyamatosan áll a fényközegben.
Ez feleslegessé teszi a relativitáselméletet."
.
Tehát a Föld magával viszi, de az űrállomás nem viszi magával a "sajátját", arányosan?
„Az időt és amit te téridőnek nevezel , ezeket a távolságokat kell összehasonlítani.”
Az „időtávolság”, és a téridő-távolság, két dolog. A lineáris időnek egy szakasza, lehet időbeli távolság, de a téridőnek csak egy kvantuma az, ami időben és kiterjedtségben véges, behatárolt. A téridő struktúrája, azonban végtelen.;-)
„hidd el, hogy az idődimenzió, egy gömb a térben. A távolság vonal egy gömböt szel át a térben.”
A távolság-vonal, olyan, mint egy térdimenzió, az irányított vonal. A gömb, meg egy térdimenzió mindenirányú elforgatásából keletkező hely, a térfogat.
A gömb felszíne, lehetne a forgó” időhurok”, ami körbehatárolja a teret. Addig terjed ki a tér, amíg az idő be nem határolja. Ha elfogy az idő, nincs terjedés. A terjedéshez nem csak erő, energia kell, hanem idő is. Ha az energia fogy el, megáll az idő. ha az idő fogy el, meg áll a terjedés. Ezért nincs meg egymás nélkül a tér, meg az idő.;-)
