- "Ha egy vizsgált szó alakilag, tartalmilag illeszkedik..." - "Tehát eme válogatásod elemei szerinted alakilag, tartalmilag illeszkednek egymáshoz." A vitatott válogatás kéthangú (ku) gyököt tartalmazó szavakat sorol föl, s nem alakilag egyező szavakat... Pl. a kucsma-kudarc hogyan illeszkedik alakilag egymáshoz? Mindössze két hangjuk azonos... A felsorolt szavakban csak a KU gyök egyezik. Noha a KU gyöknek megvan a saját jelentése, és az a szó jelentésében is benne van, a nevezett gyökkel alkotott szavaknak a jelentése jelentősen eltérhet egymástól.
Épp úgy , mint az összetett szavak esetében. A szóalkotás képlete nem változott. Amíg nem voltak szavaink egy-egy dolgot egy-egy hanggal jelöltek, olyan hanggal, mely jellemző volt az adott dologra. Más szóval: a "tárgy", vagy esemény által kiadott hang utánzása adott lehetőséget azok beazonosítására, végső soron ez a kommunikáció egyszerű formájára, mely a az összetett gyökök, végül a szavak kialakulásához, a tagolt beszédhez vezetett. Tehát egy hang, (a mássalhangzó kiejtve egy hangpár) mai értelemben egy szónak felelt meg, hiszen éppen olyan tartalom volt mögötte, mint a mai szó mögött.
Képzeld el, hogy a gyök hangjai egy-egy mai szónak felelnek meg a tartalmukat illetően. Mint a mai mozaikszavak. Példaként mondjuk az R hangnak feleljen meg a FA, az A hangnak a TALP szó, és az Ö hangnak a FEJ.
Most rakjuk össze őket: TALP-FA megfelel a A-R gyöknek, és a FEJ - FA megfelel a Ö-R gyöknek. Ugye, két, merőben különböző jelentésű szót kaptunk eredményül. Pont így különbözik egymástól az -UR és az -ÖR gyök jelentése is. Pedig az egyik hang (szó) és jelentése is azonos mindkét összetett szóban/gyökben.
De nézzünk egy hármas összetételt: Legyen a K hang beton jelentésű, és rakjuk össze az előbbi szavakkal, gyökökkel: BETON-TALP-FA megfelel a K-A-R gyöknek és a BETON-FEJ - FA pedig a K-Ö-R gyöknek.
Most egy másik példát, mikor az első hang változik a KÖR gyökben: Legyen a T hangnak bükk jelentése, és ezt helyettesítsük a K helyére, ekkor: BÜKK-FEJ - FA megfelel a T-Ö-R gyöknek Vessük össze az előbbivel: BETON-FEJ-FA megfelel a K-Ö-R gyöknek.
Mindkét hármas összetétel esetében, de különösen az előbbiben, ahol a mássalhangzók azonosak jól kiérződik a tartalmi hasonlóság akár az összetett szavak, akár a háromhangú (összetett) gyököket nézzük.
Így válik érthetővé, hogy közel azonos, pláne azonos hangokat tartalmazó gyökök és a velük képzett szavak jelentései miért állnak rokonságban egymással, és az is jó eséllyel kideríthető, hogy a vizsgált szó mely nyelvben honos és melyikben átvétel. Pl a KERet, a KERül, a KERt, a KERék, KERek, KERget, KERít, KERes, KERtel, KEReszt, KERing szavain szoros kapcsolatban állnak egymással még akkor is, ha a toldalékok miatt már olykor jelentősen megváltozott a jelentésük. Nota bene, a toldaléknak éppen az a célja, hogy az eddigi többjelentésű gyököket pontosítsa.
Nézzünk egy konkrét példát a KERESZT szó eredetére. Azt írja az Arcanum etimológiai szótár:
"‘feszület, függőleges és vízszintes gerendából ácsolt ókori kivégzőeszköz’; [...] A szláv krszt (‘Krisztus; kereszt’) átvétele: bolgár kreszt, szerb-horvát krst, orosz kreszt. [...] A szláv nyelvekbe a gót Krist közvetítette a görög Khrisztosz (tkp. ‘fölkent’) nevet," Többek közt... De még rengeteg más kereszt is létezik, olyan is, aminek semmi köze semmilyen valláshoz: keresztút, keresztszemes hímzés, keresztbe tett kar/láb, stb... Ez az egyik probléma a szó etimológiájával, mert abból indul ki, hogy előtte nem is volt ismert ez a szó, holott erre semmilyen bizonyíték nincs. Ráadásul a Krisztus szóval azonosítja és magyarázza az elterjedését, ami egyébként felkentet jelent... A Wiki ugyanebből a félrevezető gondolatból származtatja - igaz, nem szláv nyelvekből - a 'kereszt' szót:
"A latin crucifix szó a cruciare igéből származik, amelynek jelentése 'kínozni'"
A másik probléma, hogy egyik sem törődik azzal, hogy a vizsgált szónak milyen alaki és jelentésbeli kapcsolatai vannak a nyelvünkben. (és más nyelvekben) Most vizsgálódjunk egy kicsit logikusabban, oly módon, hogy az igazolható legyen, mert az előbbiek láthatóan alaptalan képzelgések... A "kereszt" szó gyöke a KER. és nem KR. Itt kezdődik... Illeszkedik-e a KER- gyök a magyar nyelvben található fentebb felsorolt szavak alakjához és azok jelentéséhez? Egyértelműen igennel kell válaszolni, hiszen a gyökhangok azonosak. (Megjegyzem, sokan a szintén hasonló alakú és jelentésű KÖR gyököt alapul véve KÖR-OSZT eredetet tulajdonítanak a szónak. Ennek alapja a körbe írt, kört felosztó kelta-kereszt.) Most nézzük a toldalékot: - ESZT. Van ilyen toldalék a szlávban? Tudtommal nincs. Van a magyarban? Igen, több változatban is: -ASZT: a több tucatból néhányat: dagaszt, ragaszt, akaszt, fakaszt, áraszt... -ESZT: ereszt, erjeszt, gerjeszt, terjeszt, rekeszt, szerkeszt, keleszt, téveszt... -OSZT: oszt, foszt -ÖSZT: füröszt Van felhozatal bőséggel ahhoz, hogy ezt a toldalékot sajátunknak tekintsük. Megj. A toldalék sem más, mint egy gyök, aminek szintén megvan a saját jelentése amiért a szavak végére került, konkrétabbá pontosabbá téve azok jelentését egy-egy dologra szűkítve azt a tág értelmezési tartományt, amire eredetileg vonatkozott. Miután a szláv nyelvekbe magyar toldalékostul olvasható a szó, így a tőlük való átvétel nevetséges feltevés, hadd ne mondjam, szándékos félrevezetés...
Továbbá 5000 éves írásos emlékek vannak a mi 'kereszt' ismeretünkre a sumer korból, ahol a képírásban egymásra merőleges vonal volt a későbbi azonos alakú ékjel ábrázolása. Az előbbi kereszt alakú jelből fejlődött ki az isteni szimbólumként ismert Dingír-csillag. Igaz, nem KERESZT volt a hangzósítása hanem ami nyelvünkön is tökéletesen érthető MÁS és PÁR volt a kiejtése, és a jelentése is ezt a két magyarul érthető szót fedi le. Labat szótára (74. sz. ékjel) szerint: separer=külön, moitie=fél, és a mi esetünkben találóan jumeau=iker értelmezésű. Így ismernünk kellett a keresztet, mint alakot, amit mi sem bizonyít jobban, mint a szintén sumer istennő, Inanna szimbóluma, a ma is kedvelt népművészeti motívum, a nyolcágú rozetta (a kereszt alak későbbi változata a Dingír-csillag) igazol.
2 külön dolog lesz ez szerintem. BOGYÓ és BOR-só szavunk ma is van (B_R gyök) és ezeket nem egy gondolat szülhette. Az ősi mongol a termény bogyószerű megjelenése végett hívhatta egyszerűen bogyónak ezt a dolgot. Nagyot ezzel sem tévedett, épp passzol rá, de ez nem a BOR-BUR gyök.
A BURCSAK, BOROKHI, CZ-F szerint valamikori mongol BURCZA, BURCZAK, perzsa BURCSAK, és BURDSAK szavak, továbbá a jelenkori kazah BURSAQ, kirgiz BUURCAK, és a grúz BAR-DA szavai egy irányba mutatnak, ezek itt már nem bogyók, hanem BUR(kolatok) és BŐR/BOR-ító amelyől ki kell fejteni a BORsót.
Nem csak a mai zöldborsót neveztük meg régen borsónak, hanem más ilyen burkolatból kifejtős terményeket is, például babfajta is van közte meg egyebek. BORS már csak hasonlat lehet a borsószerű megjelenése végett. De a fenti BURCSAK, BOROKHI formák hát nagyon hajaznak a BUROK szavunkra, ami egy valódi jellegzetessége a borsónak. Ettől függetlenül megállhat az a dolog (sőt ez valószínű is), hogy a megjelenése okán ezt bogyónak is nevezhették meg itt-ott egész egyszerűn...
kudarc [1575] Valószínűleg német jövevényszó, vö. német, korai újfelnémet kurz, német nyelvjárási korz: ’rövid, kurta, sovány’. A német szó a latin curtus ’rövid’ melléknévre vezethető vissza.
Még a BORSÓ röviden: Hogy körértelmű é a dolog?... Hát ha ránézünk a borsószemekre akkor mindenképpen. Viszont mégsem konkrétan ez került a szóba, hanem a BOR dolog ami a BORítás/BŐR történetet fejezi ki a szavunkban, ugye ezt a borsót még ki kell fejteni belőle...
TUROLY ispán a TURUL-ból van, de nálam a TÚRONY már nem. De mindent megmagyaráz a felépült TORONY, ahogyan más tornyos településeknél is különböző hangalakokban ez megnyilvánul. De ez már jól ki lett tárgyalva, nálam ez marad a jó magyarázat. Viszont a korábbi név okán valahol megértem aki abból vezeti le.
A gyököket szerintem sem lehet tetszés szerint cserélgetni. Csak hát nem mindegy hogy mit tartunk gyöknek. Ha nem "Ko" határozom meg a KÖR gyökét, hanem K_R (K_L és G_R) akkor nem sérül a gyökünk, akkor sem ha az KER--KÖR--KOR formában van éppen. Mert mindenhogy kapcsolódik vele, megmarad annak az egysége.
KÖRÖS-KÖLES-KÖRIS-KALÁ(c)S- KÉRÉS(z), KÁRÁS(z)- KÓROS--KORSÓ--GARAS- KOLOS- és még jó pár ilyen mögött egy dolog van. Egy dologra adott jellemzés(körös), mind mögött egy dolog áll. Viszont a pontos hangalakok pontosítják azt be, hogy épp mire is gondoljunk most éppen, még jó hogy aztán különbözőképpen fordulnak elő, ez biztosítja hogy kommunikáljunk. Például a KÖRÖS folyónkat volt idő hogy KERES és KEREZS formában is használták jó régen. Ezek azt mutatják, hogy itt a váz lesz a gyök.
Persze ami GURUL az nem teljesen KÖRÜL, csak hát ha belegondolunk majdnem.)) Hiszen KÖRÜL fordul folyamatosan, vagy ha épp már rendelkezik KÖRÖKKEL is a tárgy, már úgy értem KERÉKKEL, akkor meg épp azok fognak GURUL-ni azaz KÖRÜL-ni. Érezhető hogy nagyon nagyon közeli dolgok itt ezek. Nemhogy V.CS., hanem még CZ-F és a szabadságharc előtt is voltak akik írtak erről, és egészen jól illusztrálják a kapcsolatokat. Az új szavak már mindig egy pontos képet fognak elénk vetíteni, egy egyértelműen azonosítható dolgot a legtöbb esetben...
"V.CS. ezt máshol épp GUR gyöknek hívja, amire úgy hivatkozik hogy "a világegyetemben minden ami görbére hajlik""
Sok pozitív és előremutató gondolata mellett nagy hibája volt, hogy csak gyökökben gondolkodott, és ezzel párhuzamosan nem vette figyelembe / észre a hangok jelentését. Ezért juthatott olyan alapvetően hibás következtetésekre, hogy minden ami görbe, az KÖR vagy GUR. Ugyan ebbe a hibába estek más "gyöknyelvészek" is. Ki a KER, ki a KÖR, ki a GUR, vagy GÖR mellett tette le voksát, és tette ezek jelentését a gyökcsalád meghatározó elemévé. (kerekség, kör, gurulás, görbeség, jelentés köré csoportosítva a szóbokrot.
"De ő is pont ugyanazt állítja, hogy a KÖR szónak egész egyszerűen többféle hangalaki megnyilvánulása létezik."
Épp ez az, ami nem, vagy csak egyes kivételes esetekben igaz. Ugyanis nem lehet a gyököket tetszés szerint egymással kiváltani. Kivétel a tűz és a pir, mert ez a két gyök teljes mértékben azonos jelentésű, semmilyen különbség nincs köztük, bátran felcserélhetők. De a KÖR nem cserélhető föl a KÉR-rel, KÚR-ral, KAR-ral, agy GAR-ral, és viszont, mert tök más a jelentésük annak ellenére, hogy jelentésbeli rokonság van közöttük.
"Ha KO, akkor már az ehhez legközelebb álló KŐ szavunk is vitás lehet, hiszen a KŐ az nem feltétlen görbe,"
"De ha ez Koc, mint koccan, kocka, koccint, akkor csak hangutánzó a dolog."
Így van. De ezek már háromhangú, összetett gyökök! A hangot a KO gyök utánozza és viszi bele az összetett háromhangú gyökbe: KOpog, KOva, KOvács, KOs, KOng... Mindben egy kemény tárgy hangja van. Minden bizonnyal a kemény tárgyakat nevezték ezzel a K(o) hanggal (gyökkel). KO=KŐ.
"Azért amiért az ÁRPÁD név az ÁRPA által lett megnevezve."
Olvastam már ÁR-PAD megfejtést is a névre. Talán éppen V.Cs.-nél...
"De a népmeséinkből ez kiderül, ne tagadjuk azt ami létezik."
Meglehet, de mi nem növények, hanem jó értelemben állatok vagyunk, és az őseink is itt keresendők. Az eredetmondák soha nem származtattak senkit növénytől, mindig valamilyen legtöbbször erős, "nemes" állatot neveztek meg ősüknek (animizmus). Lásd: Árpád Turul nemzetségét, mely minden bizonnyal a turul-madarat tartotta ősének, és az emberősük - a nemzetség alapítójának - neve is Turul volt a hagyomány szerint. E tulajdonnév név több helységnévben is fennmaradt.
"az Árpád-korban még létezett Turul személynév, mely helyneveink bizonysága szerint idővel Turolyra, majd később Turonyra változott: az oklevelek tanúsága szerint 1229-ből ismert Turoly ispán neve, és a ma Veszprém megyébe eső Tapolcát is eredetileg Túroly-Tapolczának hívták," https://hu.wikipedia.org/wiki/Turul_nemzets%C3%A9g
Mellesleg jegyzem meg korábbi vitánk kiegészítéseként, ezek szerint a Turony-nak vajmi kevés köze van a torony-hoz.
"A KÖLES szó már önmagában a KÖRÖS szinonimája, de csak meg kell nézni képeken ezt a dolgot"
Bármennyire nem értesz vele egyet, nekem nem egyértelmű. Hogy miért nem? Nézzük:
- Ha KÖR értelme lenne, akkor KÖRes kéne, hogy legyen.
- Ha a gömbszerű alakját nézem, akkor GÖMes lenne a neve.
SZÁR: legeslegősibb értelmezése minden bizonnyal a növényzetek SZÁR-a, vagy S hanggal SAR-ja lehet. Gondolom, a többi szárhasonlatok később születtek. Nyilván nem egy nadrágszárral indulhatott a sztori.))
A SZÁR még sokSZORozódik, fa esetén még további ágak fognak nőni, majd lesz lombkorona + kivirágzik + majd termést hoz, szerintem a sokSZORító értelem megáll itt is erősen. Nem szoktam Wikit idézni, de most ez egy botanikai meghatározás mindössze, úgyhogy itt mehet, az értelmezése jó a szónak, azaz:
"A szár a szövetes növények korlátlan növekedésű hajtástengelye" ---- ez elfogadható meghatározás.
Azon nem is kell csodálkozni, ha a sumer nép gyümölcsöskert vagy növénykert dolgot értett alatta, valóban ezen helyeken sok a SZÁR, a fák szárai és egyebek.
De azt viszont nem gondolnám hogy a SZÁR szónak "vezető" jelentése lenne, 1-1 nyelvvel foglalkozó utólag ugyan a szóra akasztotta, meg épp nem teljesen értelmetlen a dolog, bár a szárak inkább mindig lent, mint fenn vannak. És például egy ló VEZETŐSZÁR-ánál külön a szó elé kerül a VEZETŐ, ez teszi azt vezetővé, nem is a szár.
Illetve átnéztem a sumer királylistát, és kábé úgy a 150 körüli névből mindössze 3 nevében találunk SAR dolgot, az meg százalékos arányban igen csekély a maga 2 % részarányával. Tehát egy SARrukin mondjuk meg 2 hasonló társa az semmi egy 150 fős listából, a többi 147-ben meg ott sincs ez.
Viszont ahogy néztem a neveket, hát jó sok érdekes beütésű név van közötte. A "SZÍN- MAGÍR az különösen tetszik nekem. Valahogy ez sem tűnik latinos névnek.))...
"Bármi ami SZÁR-mazik és ehhez hasonlók lényege, hogy sokszorozódik, tehát egy SZÁR dolognak is ez a lényege. SZÁR-nY a SZÁR közvetlen továbbképzése"Bármi ami SZÁR-mazik és ehhez hasonlók lényege, hogy sokszorozódik, tehát egy SZÁR dolognak is ez a lényege. SZÁR-nY a SZÁR közvetlen továbbképzése"
A SZÁR és származékaiba elég nehéz a sokszorozást beleképzelni. Valószínűleg azért, mert nem az a jelentése, illetve átvitt értelemben van jelen:
A sumer 'szár' jelentése 'gyümölcsös kert', vagy 'növénykert', ahol a sok növény (szár) található.
Ugyanakkor uralkodót is jelent, mint aki "szára" vezetője alattvalóinak, - mint növénynek a szára. (a lovat ma is száron (vezetőn) trenírozzák... Ez a jelentése még ma is él nyelvükben, és a növényi szár is...)
Amúgy a szár mindkét értelemben sok dolgot hordoz magán, akár levelek, akár az emberek ügyes-bajos dolgai legyenek azok. Így itt is van egy áthallás a SZOR gyökkel.
A SZOR és közvetlen rokona (ször, szőr, a szűr mint szétválasztás, vagy kvázi sűrítés) teljesen világos, annak ténylegesen sokszorozás az értelme.
És valóban, toldalékként is ez a jelentése, megjegyezve, hogy itt a -szer nem azonos az alábbi SZER össze értelmű gyökkel.
Az ösSZE gyök is összerakás, nem szétszórás jelentésű, igaz azt az ÖSz gyöknek köszönheti.
A SZER egy más jelentésű gyök, ebből nem a sokszorozás, hanem eggyé rakás, eggyé válás olvasható ki.
A szerv is ide tartozik. (szervez, tehát összehangol)
Az viszont igaz, van áthallás a SZOR, SZER gyökök jelentése közt (de különbség is), miután ismétlődő tevékenységről van szó, de nem szorzásról, nem azonos tárgyak összerakásáról.
A RESZ-RÉSZ megint Ok.
"SOR- SZOR. SOROZAT---SZORZAT"
Itt megint csak áthallásról beszélhetünk, mivel egyedül senki nem alkot SOR-t. És ugye, a sorozat sem feltétlenül szorzat. A SZÁR sem szorzat...
Álljunk meg egy pillanatra, nézzük meg milyen jelentést visz a gyökbe az R a K és az L hang:
A SZOR gyökben az R hang - többek közt - az ismétlődő mozgást közvetíti. Ez tökéletesen igazolódik ezekben a gyökökben, hiszen ez a szorzás lényege: többször, folyamatosan összeadni.
A SOR gyöknek is hangja, mert ott is több dolog helyezkedik, rendeződik egymás után. (nem szorzódik, hanem rendeződik. Csak a cselekvés ismétlődik, nem a tárgyak)
De mi a helyzet a SOK-kal? Itt már nincs semmilyen ismétlődés, egyszerűen több darabra vonatkozik a kifejezés. (so-k: K a többesszám jele) Egyszeri dologról, s nem ismétlésről van szó.
Aki valamit meg-SZOK-ik, az egyenként, de több alkalommal, többször tapasztal, tanul valamit.
A SZEL/SZÉL gyökökben egy lágy, könnyed, folyamatos (de nem peRgő, koPogó) mozgás hangja érezhető az L hangnak köszönhetően. (lélek, szellő, lehel...)
"Annyi helyen működik hogy ez így sokkal több mint véletlen, ez rendszer."
Működnie kell, mert a gyökökben lévő hangok szükségszerűen viszik a gyökbe saját jelentésüket. Ha a hangoknak nem lenne saját jelentése, nem lenne alapja sem a gyököknek, sem a gyökvázaknak, hiszen akkor bármilyen hang kerülhetne a gyökökbe.
Az ember nem tudatosan csinálta a gyököket, gyökvázakat, hanem a hangok saját jelentésük okán kerültek egy összetett gyökbe, így szükségszerű, hogy azonos, vagy hasonló hangsoroknak közel azonos, vagy rokon jelentése legyen. Ahogyan az ma is történik az összetett szavak esetében, hiszen mindkét esetben valójában szavakat rakunk össze. (a hangok egykor szavakként funkcionáltak)
"Nem értem, hogyan lehet bizonytalan eredetű, mikor a KU- és a -SZA (ez utóbbi mint toldalék) egyaránt több szavunk alkotója."
Nem érted. Tudod arról van szó, hogy szavaink - kezdődjenek bárhogy - a legkülönfélébb helyekről származtathatóak. Eredetük nem mindig állapítható meg nagy biztonsággal. Ilyenkor bizonytalan eredetűként határozzák meg őket.
"A KU gyök is eléggé elterjedt ahhoz, hogy ne idegen legyen (többnyire háromhangú gyök alkotójaként):"
Írod, majd hosszan sorolsz ku kezdetű szavakat anélkül, hogy utánanéztél volna az eredetüknek.
A Ko és Go dologról : V.CS. ezt máshol épp GUR gyöknek hívja, amire úgy hivatkozik hogy "a világegyetemben minden ami görbére hajlik" ----- igen, mint minden körív, ez együtt jár vele.
Na így már sokkal jobban tetszik a dolog, ha ide vesszük a G_R és K_R szavakat, amit KÖR-nek beszélek itt.
De ő is pont ugyanazt állítja, hogy a KÖR szónak egész egyszerűen többféle hangalaki megnyilvánulása létezik. Így nézve pont ugyanazt mondjuk. Csak nekem az a része nem mindegy hogy magát a gyököt miként határozzuk meg. Ha KO, akkor már az ehhez legközelebb álló KŐ szavunk is vitás lehet, hiszen a KŐ az nem feltétlen görbe, sokféle formája lehet. Akkor már annyi minden más van a természetben, ami tényleg kerekded és görbe, ráadásul minden esetben az. A Kő csak olykor ilyen.
Most csak a KO indításút nézem, és a K_R meg a K_L vázas szavakkal nem számolok, mivel nálam ezek eleve KÖRgyökös szavak. Azt egy pillanatig nem vitatom hogy ott ez stimmel.
De ha ez Koc, mint koccan, kocka, koccint, akkor csak hangutánzó a dolog. Vagy ha a KOB-KOP formákat nézem, szintén csak hangutánzó. KOBak, KOPonya, KOPPan, KOPog, KOPik, KOPács, a lényeg itt hangutánzás, még a KOB-ak és KOP-onyánál is, ezek épp tényleg gömbölyűek is, de hát a szó nem emiatt az ami, hanem mert kopogós hangú egy haj nélküli KOPP-onya, így értjük jobban ha direkt "helytelenül" írom le. Írhatnék még más kezdéssel is, amiben nem a görbeség a lényeg.
KOLOS dolgot szerintem leírtam, nekem nem vita tárgya, persze kötekedni mindig lehet. 1940. írás , csak ismételni tudnám magam...
Hogy miért a KÖLES a KOLOS névadás alapja.?... Anyjukat és apjukat kérdezzük.)) Azért amiért az ÁRPÁD név az ÁRPA által lett megnevezve. Nyilván valamiféle hasonlatok okán, mittudomén ezek értékesnek számító gabonáink az őseinknél, miért ne hasonlíthatták volna őket ehhez. De a népmeséinkből ez kiderül, ne tagadjuk azt ami létezik.
Most ez olyan,mintha azt kérdezné valaki hogy minek nevezné el bárki a lánygyerekét egy virágról, pedig erre számos példa van, nyilván mert egy kedves hasonlat az egész. Már eleve a Virág is keresztnév. Boglárka, vagy épp KAMILLA. Ezek létező dolgok, el ne hazudjuk már.)) Még gyümölcsnevek is léteznek, elég csak ALMA, vagy épp ÁFONYA nevekre gondolni.
Kérdezhetnénk hogy "há de minek neveznénk el így bárkit" ---- TÉNY: megtették.)) Mer5t az ember már csak ilyen, használja a hasonlatokat.
A KÖLES szó már önmagában a KÖRÖS szinonimája, de csak meg kell nézni képeken ezt a dolgot, aki esetleg még nem találkozott ilyesmivel, és mondjuk most ismerkedik esetleg egy sok ezer éves ősi gabonanövényünkkel.)) Meg kell nézni, és egyértelmű lesz a KÖRkapcsolata ennek...
"RASSZ, mint emberek részei. RASZ-ta hajú, részekre tagolva."
Már a fogalmazás is szörnyen slendrián! Mint emberek részei? Milyen részei? Végtagok? Belső részek? Ezt jelentené a rassz? A szegény raszta hajút is miért kellett feldarabolni!?
"RASSZ, mint emberek részei. RASZ-ta hajú, részekre tagolva."
Arra még nem gondoltál, hogy mielőtt az eszedbe ötlő legkülönfélébb csacskaságaidat közölnéd, előtte esetleg megpróbálnál utánajárni? Hátha adódik valami, a teóriádnál kézenfekvőbb, hitelesebb magyarázat.
"A KOLOS formáról ordít hogy magyarul képezték, a végén a melléknévképző --OS szerepel."
A képzés csak akkor jelent valamit, ha az idegen nyelvben is megtalálható, mint a király szavunk esetében. Egyébként az átvett savakat magyar képzővel látjuk el.
"Az elikszesített nevek mögött ÁRPÁD, LIPÓT és KOLOS megnevezések állnak, ők mind az ősmagyar nemzetségek képviselői."
Vagy legalábbis olyan elődöké, akik a magyarsággal összeolvadtak.
A nevek egyébként nem elixesítettek. A 'xais' iráni eredetű király/uralkodó jelentésű toldalék, utótag.
"Tehát KOLOS egy magyar nemzetségfő még egy olyan korból, amikor a latin nyelv még csak kósza ötlet lehetett maximum."
A latinok és a szkíták nagyjából egyazon korban léteztek. A nyelv pedig minden esetben ősi. Csak az a kérdés, a nyelv alkotói éppen milyen szisztéma szerint alkották meg az adott nyelvet. Aztán a keveredések révén az eredeti ősi nyelvek szépen átalakultak, miközben megőriztek valamit az egykori "sajátjukból".
"KALOTA, KALOCSA is általa lehet, nem kell meglepődni egy kis változatosságon,"
Ezen nem lepődök meg, viszont ettől még nem lesz KÖR értelmű egyik szó sem. Ti. a KOLA / KOLO (Koloxais, vagy Kolaxais) név jelentése "kalapácsos", "kovács", (https://en.wikipedia.org/wiki/Scythian_genealogical_myth) ami a hangok jelentésével egyezik.(KOppan LA (LE)) Tehát nincs KÖR jelentése.
A kolostornak, kollektívának, kollégiumnak, kolóniának, kollárnak, kolbásznak(?) lehet,
DE!!! A kollektívának latin a toldaléka csakúgy, mint a kollégiumnak, kolóniának, sőt, még a kolostornak is, ami latin eredetről tanúskodik (nincsenek ilyen toldalékaink.)
"és ebből az egyikük KOLOS lesz, ami a KÖLES megfelelője"
Még hajlanék is elfogadni, de azért megmagyarázhatnád, miért neveztek el egy ősapát éppen a kölesről?
Az is lehet, hogy a KOLOS-KÖLES magyaros hangzású szavak ősi magyar szókincs részei, és a KOLLÉGA, KOLKOSTOR (a latin hangzásúalk) pedig latin jövevények.
Viszont ez azt feltételezi, hogy volt egy közös ősnyelv, amiből mindketten megőriztünk valamit.
SZ_R Szorzóértelmű, a kakukktojások sem azok többnyire, csak észre kell venni :
Bármi ami SZÁR-mazik és ehhez hasonlók lényege, hogy sokszorozódik, tehát egy SZÁR dolognak is ez a lényege. SZÁR-nY a SZÁR közvetlen továbbképzése. A SZER szó már önmagában is szorzat értelmű, és ez toldalékként is ugyanúgy igaz, mint egy SZER-EL szóban. Az R_SZ éppen a fordítottja lesz, az meg RÉSZ értelmű. SZER-el : összeépítés részekből egészbe. RESZ-el: épp ellentétes, egész dolog osztása, tehát RESZEL = RÉSZEL és valójában tényleg erről szól egy sajtreszelés is. RÉSZekre osztjuk.
SZERTE szó szinte a SZÓR-TA dolog, ha szerteszét bármi, vagy szerte a világon van, akkor szétSZÓRva van.
SZÓR ige mi más ha nem egyfajta sokszorozó dolog?... Sót szórunk a kenyérre, valamit sokszorozunk a tetejére. SZŰR mint ruhadarab : a SZŐR, miből készül, a SZÖR meg SŰRŰ, sok van belőle, szorzatértelem itt is. Nem véletlen egy db szőr az külön SZÁL jelölést kap egy szőrszál esetén, mert alapfogalom a szóban hogy eleve sok. De a SZŰR-ni ige is épp ilyen, hiszen a nekünk kellő dolgokat SŰRítjük, hozzuk egybe egy szűréskor.
SZAR-SZÁR egyből indul, a korábbi szó sem csúnyaként kezdte, egyszerűen SZÁRszerű dolog, SZÁRmazó, de a rövid SZAR-ból SZARU- SZARV- SZERV képződik, majd ezekből lehet SZARVAS is meg SZERVES is, szarvazat ugyan már nincs, de SZERVEZET van, SZORzott dolog, összeépített. Ez pontosan ugyanaz az elem, mint a szó végi toldalékolás esetén a 4-SZER, 5-sZÖR, 6-SZOR formák. Szó elején is ugyanazok. A SZER szó önmagában ezt jelenti, a SZER-elem egy elég sokszoros érzés, teljesen meg is tudnak hülyülni tőle emberek ilyenkor.)) De bármilyen SZER is ilyen, hogy összeadott anyagok elegye !
És fordítva RÉSZ-ekké válnak. Maga a RÉSZ szó. RESZ-el. RASSZ, mint emberek részei. RASZ-ta hajú, részekre tagolva. RISZ-áló mozgás RÉSZ-ekben történik, RESZ-ket is RÉSZmozgás. Ez az egész hangváz oda és vissza is működik, és épp ellentétesen egymással ha SZ_R illetve R_SZ. Ja és S_R is működik:
SOR- SZOR. SOROZAT---SZORZAT SŰRÍT---SZŰR(ít) ---és itt választ kapunk a szűrésre, épp pont sűrítés másképp nézve.
SEReg, SORakozik , SERTE--SÖRTE SOROSAN kirakott dolgok SZOROSAN egymáshoz kapcsolódhatnak. SÁR is egyfajta felhalmozódás. Az esőzések utáni is és a bélSÁR is. Ezt is 2 féleképp mondjuk, mert SÁR és SZAR is nevezzük meg. Annyi helyen működik hogy ez így sokkal több mint véletlen, ez rendszer.
A toldalék SZER, SZOR, SZÖR másképp SZ_R dolog pont ugyanaz szó elején is, egyet jelentenek. Ahol kivételt tapasztalunk kétféle eset lehetséges: 1: valójában nem kivétel, csak nem értettük meg elsőre...
2: mikor valóban nem odatartozó, és kivétel. Ilyen is lehet...
M"szerintem egész egyszerűen nem is létezik olyan, hogy "KO ősgyök" "
Pedig szükségszerű a létezésük, ahogy léteznek a FO, TO, TA, RO, stb. ősgyökök is. Nélkülük nem lennének -- mert nem lehet - háromhangú gyököt alkotni.
"A SZOR-ok értelmét a sokszorozás adja meg,"
Itt valóban összegzésről szól a történet: Szoroz, szorgos, szorgalom, szorít. De miért? Mert mindhárom hang azonos a gyökben.
De már nem ilyen egyértelmű és nem is mindig hordozza a sokszorozás jelentést az SZ_R váz. Nézzük sorba: (A vastagon szedettek a kakukktojások)
szar, szaru, szarvas, száraz, szár, szárny, származik,
Mindebből arra lehet következtetni, hogy a mássalhangzó-hangváz csak viszonylag kevés esetben ad kvázi azonos jelentést.
Ettől még egy egészen jó rendszerezési elv, még a rokonság megállapítására is, és logikus is, de képtelen magyarázatot adni a különbségekre, illetve a gyökök létrejöttére.
"Amúgy is értelmetlen, mert egy KO-pp, KÓC, KÓSZA, KOMA, KOR, sem közösíthetőek "KO" alapon,"
Pont ez az ősgyök a közös bennük semmi más.
Ahogy a bORong, csORog, dORong, fORog, gORomba, gyORs, hORog, kORog, mORog, pORol, sORol, szORos, tORok szavakban is közös a második és a harmadik hang.
Azon el lehet vitatkozni, hogy az O hangot az első, vagy a második mássalhangzóhoz kötjük és miért, de a lényegen sokat nem változtat.
Nem zárható ki, hogy eredetileg mindkét mássalhangzóhoz kapcsolódott magánhangzó:
És a P_R mögött? Ami BoRul az nem lefordul? A KoRong, KeRék nem forog? Ami GöRdül az sem? Vagy nem "fordul vissza" az, ami megTéRül, vagy az, aki megTéR?
A farok, nem forog, a fáradt pláne nem, és a fürdőző sem, és az sem, aki fércel, de még a féreg sem, és a férfi sem. A fürge, és a fürkésző sem forgolódik.
Persze, az azonos hangok miatt a rokonság mégis létezik a gyökök között, de semmiképp sem egy vélt jelentésbeli azonosság miatt.
a KÓC, KUSZA, KÓSZA, KÓBOR (kóricál, koslat, kallódik, kóvál) függ össze
etimologiai szótár:
kusza [1757 (?), 1788] Bizonytalan eredetű.
kósza [1522 tn. (?), 1578] Származékszó, egy önállóan nem adatolható toldalékolt szótő
kóc [1588] Szláv jövevényszó
kóborol [1470] Német jövevényszó, vö. középfelnémet koberen, koveren ’megszerez; erőre kap; fürkész, szimatol, keres; hazárdjátékot játszik’, korai újfelnémet kobern ’ugyanaz’, bajor-osztrák sich erkobern ’meggyógyul, talpra áll’. A német szó valószínűleg a latin recuperare ’visszaszerez, visszakap’ alapján keletkezett. A kóborol elsőként ’rabol, fosztogat’ jelentésben adatolható, napjainkban használatos ’csatangol’ jelentése [1585 (?), 1755] abban a korban alakult ki, amikor a rablás, fosztogatás szoros kapcsolatban volt a kóborlással.
