Még a BORSÓ röviden: Hogy körértelmű é a dolog?... Hát ha ránézünk a borsószemekre akkor mindenképpen. Viszont mégsem konkrétan ez került a szóba, hanem a BOR dolog ami a BORítás/BŐR történetet fejezi ki a szavunkban, ugye ezt a borsót még ki kell fejteni belőle...
TUROLY ispán a TURUL-ból van, de nálam a TÚRONY már nem. De mindent megmagyaráz a felépült TORONY, ahogyan más tornyos településeknél is különböző hangalakokban ez megnyilvánul. De ez már jól ki lett tárgyalva, nálam ez marad a jó magyarázat. Viszont a korábbi név okán valahol megértem aki abból vezeti le.
A gyököket szerintem sem lehet tetszés szerint cserélgetni. Csak hát nem mindegy hogy mit tartunk gyöknek. Ha nem "Ko" határozom meg a KÖR gyökét, hanem K_R (K_L és G_R) akkor nem sérül a gyökünk, akkor sem ha az KER--KÖR--KOR formában van éppen. Mert mindenhogy kapcsolódik vele, megmarad annak az egysége.
KÖRÖS-KÖLES-KÖRIS-KALÁ(c)S- KÉRÉS(z), KÁRÁS(z)- KÓROS--KORSÓ--GARAS- KOLOS- és még jó pár ilyen mögött egy dolog van. Egy dologra adott jellemzés(körös), mind mögött egy dolog áll. Viszont a pontos hangalakok pontosítják azt be, hogy épp mire is gondoljunk most éppen, még jó hogy aztán különbözőképpen fordulnak elő, ez biztosítja hogy kommunikáljunk. Például a KÖRÖS folyónkat volt idő hogy KERES és KEREZS formában is használták jó régen. Ezek azt mutatják, hogy itt a váz lesz a gyök.
Persze ami GURUL az nem teljesen KÖRÜL, csak hát ha belegondolunk majdnem.)) Hiszen KÖRÜL fordul folyamatosan, vagy ha épp már rendelkezik KÖRÖKKEL is a tárgy, már úgy értem KERÉKKEL, akkor meg épp azok fognak GURUL-ni azaz KÖRÜL-ni. Érezhető hogy nagyon nagyon közeli dolgok itt ezek. Nemhogy V.CS., hanem még CZ-F és a szabadságharc előtt is voltak akik írtak erről, és egészen jól illusztrálják a kapcsolatokat. Az új szavak már mindig egy pontos képet fognak elénk vetíteni, egy egyértelműen azonosítható dolgot a legtöbb esetben...
"V.CS. ezt máshol épp GUR gyöknek hívja, amire úgy hivatkozik hogy "a világegyetemben minden ami görbére hajlik""
Sok pozitív és előremutató gondolata mellett nagy hibája volt, hogy csak gyökökben gondolkodott, és ezzel párhuzamosan nem vette figyelembe / észre a hangok jelentését. Ezért juthatott olyan alapvetően hibás következtetésekre, hogy minden ami görbe, az KÖR vagy GUR. Ugyan ebbe a hibába estek más "gyöknyelvészek" is. Ki a KER, ki a KÖR, ki a GUR, vagy GÖR mellett tette le voksát, és tette ezek jelentését a gyökcsalád meghatározó elemévé. (kerekség, kör, gurulás, görbeség, jelentés köré csoportosítva a szóbokrot.
"De ő is pont ugyanazt állítja, hogy a KÖR szónak egész egyszerűen többféle hangalaki megnyilvánulása létezik."
Épp ez az, ami nem, vagy csak egyes kivételes esetekben igaz. Ugyanis nem lehet a gyököket tetszés szerint egymással kiváltani. Kivétel a tűz és a pir, mert ez a két gyök teljes mértékben azonos jelentésű, semmilyen különbség nincs köztük, bátran felcserélhetők. De a KÖR nem cserélhető föl a KÉR-rel, KÚR-ral, KAR-ral, agy GAR-ral, és viszont, mert tök más a jelentésük annak ellenére, hogy jelentésbeli rokonság van közöttük.
"Ha KO, akkor már az ehhez legközelebb álló KŐ szavunk is vitás lehet, hiszen a KŐ az nem feltétlen görbe,"
"De ha ez Koc, mint koccan, kocka, koccint, akkor csak hangutánzó a dolog."
Így van. De ezek már háromhangú, összetett gyökök! A hangot a KO gyök utánozza és viszi bele az összetett háromhangú gyökbe: KOpog, KOva, KOvács, KOs, KOng... Mindben egy kemény tárgy hangja van. Minden bizonnyal a kemény tárgyakat nevezték ezzel a K(o) hanggal (gyökkel). KO=KŐ.
"Azért amiért az ÁRPÁD név az ÁRPA által lett megnevezve."
Olvastam már ÁR-PAD megfejtést is a névre. Talán éppen V.Cs.-nél...
"De a népmeséinkből ez kiderül, ne tagadjuk azt ami létezik."
Meglehet, de mi nem növények, hanem jó értelemben állatok vagyunk, és az őseink is itt keresendők. Az eredetmondák soha nem származtattak senkit növénytől, mindig valamilyen legtöbbször erős, "nemes" állatot neveztek meg ősüknek (animizmus). Lásd: Árpád Turul nemzetségét, mely minden bizonnyal a turul-madarat tartotta ősének, és az emberősük - a nemzetség alapítójának - neve is Turul volt a hagyomány szerint. E tulajdonnév név több helységnévben is fennmaradt.
"az Árpád-korban még létezett Turul személynév, mely helyneveink bizonysága szerint idővel Turolyra, majd később Turonyra változott: az oklevelek tanúsága szerint 1229-ből ismert Turoly ispán neve, és a ma Veszprém megyébe eső Tapolcát is eredetileg Túroly-Tapolczának hívták," https://hu.wikipedia.org/wiki/Turul_nemzets%C3%A9g
Mellesleg jegyzem meg korábbi vitánk kiegészítéseként, ezek szerint a Turony-nak vajmi kevés köze van a torony-hoz.
"A KÖLES szó már önmagában a KÖRÖS szinonimája, de csak meg kell nézni képeken ezt a dolgot"
Bármennyire nem értesz vele egyet, nekem nem egyértelmű. Hogy miért nem? Nézzük:
- Ha KÖR értelme lenne, akkor KÖRes kéne, hogy legyen.
- Ha a gömbszerű alakját nézem, akkor GÖMes lenne a neve.
SZÁR: legeslegősibb értelmezése minden bizonnyal a növényzetek SZÁR-a, vagy S hanggal SAR-ja lehet. Gondolom, a többi szárhasonlatok később születtek. Nyilván nem egy nadrágszárral indulhatott a sztori.))
A SZÁR még sokSZORozódik, fa esetén még további ágak fognak nőni, majd lesz lombkorona + kivirágzik + majd termést hoz, szerintem a sokSZORító értelem megáll itt is erősen. Nem szoktam Wikit idézni, de most ez egy botanikai meghatározás mindössze, úgyhogy itt mehet, az értelmezése jó a szónak, azaz:
"A szár a szövetes növények korlátlan növekedésű hajtástengelye" ---- ez elfogadható meghatározás.
Azon nem is kell csodálkozni, ha a sumer nép gyümölcsöskert vagy növénykert dolgot értett alatta, valóban ezen helyeken sok a SZÁR, a fák szárai és egyebek.
De azt viszont nem gondolnám hogy a SZÁR szónak "vezető" jelentése lenne, 1-1 nyelvvel foglalkozó utólag ugyan a szóra akasztotta, meg épp nem teljesen értelmetlen a dolog, bár a szárak inkább mindig lent, mint fenn vannak. És például egy ló VEZETŐSZÁR-ánál külön a szó elé kerül a VEZETŐ, ez teszi azt vezetővé, nem is a szár.
Illetve átnéztem a sumer királylistát, és kábé úgy a 150 körüli névből mindössze 3 nevében találunk SAR dolgot, az meg százalékos arányban igen csekély a maga 2 % részarányával. Tehát egy SARrukin mondjuk meg 2 hasonló társa az semmi egy 150 fős listából, a többi 147-ben meg ott sincs ez.
Viszont ahogy néztem a neveket, hát jó sok érdekes beütésű név van közötte. A "SZÍN- MAGÍR az különösen tetszik nekem. Valahogy ez sem tűnik latinos névnek.))...
"Bármi ami SZÁR-mazik és ehhez hasonlók lényege, hogy sokszorozódik, tehát egy SZÁR dolognak is ez a lényege. SZÁR-nY a SZÁR közvetlen továbbképzése"Bármi ami SZÁR-mazik és ehhez hasonlók lényege, hogy sokszorozódik, tehát egy SZÁR dolognak is ez a lényege. SZÁR-nY a SZÁR közvetlen továbbképzése"
A SZÁR és származékaiba elég nehéz a sokszorozást beleképzelni. Valószínűleg azért, mert nem az a jelentése, illetve átvitt értelemben van jelen:
A sumer 'szár' jelentése 'gyümölcsös kert', vagy 'növénykert', ahol a sok növény (szár) található.
Ugyanakkor uralkodót is jelent, mint aki "szára" vezetője alattvalóinak, - mint növénynek a szára. (a lovat ma is száron (vezetőn) trenírozzák... Ez a jelentése még ma is él nyelvükben, és a növényi szár is...)
Amúgy a szár mindkét értelemben sok dolgot hordoz magán, akár levelek, akár az emberek ügyes-bajos dolgai legyenek azok. Így itt is van egy áthallás a SZOR gyökkel.
A SZOR és közvetlen rokona (ször, szőr, a szűr mint szétválasztás, vagy kvázi sűrítés) teljesen világos, annak ténylegesen sokszorozás az értelme.
És valóban, toldalékként is ez a jelentése, megjegyezve, hogy itt a -szer nem azonos az alábbi SZER össze értelmű gyökkel.
Az ösSZE gyök is összerakás, nem szétszórás jelentésű, igaz azt az ÖSz gyöknek köszönheti.
A SZER egy más jelentésű gyök, ebből nem a sokszorozás, hanem eggyé rakás, eggyé válás olvasható ki.
A szerv is ide tartozik. (szervez, tehát összehangol)
Az viszont igaz, van áthallás a SZOR, SZER gyökök jelentése közt (de különbség is), miután ismétlődő tevékenységről van szó, de nem szorzásról, nem azonos tárgyak összerakásáról.
A RESZ-RÉSZ megint Ok.
"SOR- SZOR. SOROZAT---SZORZAT"
Itt megint csak áthallásról beszélhetünk, mivel egyedül senki nem alkot SOR-t. És ugye, a sorozat sem feltétlenül szorzat. A SZÁR sem szorzat...
Álljunk meg egy pillanatra, nézzük meg milyen jelentést visz a gyökbe az R a K és az L hang:
A SZOR gyökben az R hang - többek közt - az ismétlődő mozgást közvetíti. Ez tökéletesen igazolódik ezekben a gyökökben, hiszen ez a szorzás lényege: többször, folyamatosan összeadni.
A SOR gyöknek is hangja, mert ott is több dolog helyezkedik, rendeződik egymás után. (nem szorzódik, hanem rendeződik. Csak a cselekvés ismétlődik, nem a tárgyak)
De mi a helyzet a SOK-kal? Itt már nincs semmilyen ismétlődés, egyszerűen több darabra vonatkozik a kifejezés. (so-k: K a többesszám jele) Egyszeri dologról, s nem ismétlésről van szó.
Aki valamit meg-SZOK-ik, az egyenként, de több alkalommal, többször tapasztal, tanul valamit.
A SZEL/SZÉL gyökökben egy lágy, könnyed, folyamatos (de nem peRgő, koPogó) mozgás hangja érezhető az L hangnak köszönhetően. (lélek, szellő, lehel...)
"Annyi helyen működik hogy ez így sokkal több mint véletlen, ez rendszer."
Működnie kell, mert a gyökökben lévő hangok szükségszerűen viszik a gyökbe saját jelentésüket. Ha a hangoknak nem lenne saját jelentése, nem lenne alapja sem a gyököknek, sem a gyökvázaknak, hiszen akkor bármilyen hang kerülhetne a gyökökbe.
Az ember nem tudatosan csinálta a gyököket, gyökvázakat, hanem a hangok saját jelentésük okán kerültek egy összetett gyökbe, így szükségszerű, hogy azonos, vagy hasonló hangsoroknak közel azonos, vagy rokon jelentése legyen. Ahogyan az ma is történik az összetett szavak esetében, hiszen mindkét esetben valójában szavakat rakunk össze. (a hangok egykor szavakként funkcionáltak)
"Nem értem, hogyan lehet bizonytalan eredetű, mikor a KU- és a -SZA (ez utóbbi mint toldalék) egyaránt több szavunk alkotója."
Nem érted. Tudod arról van szó, hogy szavaink - kezdődjenek bárhogy - a legkülönfélébb helyekről származtathatóak. Eredetük nem mindig állapítható meg nagy biztonsággal. Ilyenkor bizonytalan eredetűként határozzák meg őket.
"A KU gyök is eléggé elterjedt ahhoz, hogy ne idegen legyen (többnyire háromhangú gyök alkotójaként):"
Írod, majd hosszan sorolsz ku kezdetű szavakat anélkül, hogy utánanéztél volna az eredetüknek.
A Ko és Go dologról : V.CS. ezt máshol épp GUR gyöknek hívja, amire úgy hivatkozik hogy "a világegyetemben minden ami görbére hajlik" ----- igen, mint minden körív, ez együtt jár vele.
Na így már sokkal jobban tetszik a dolog, ha ide vesszük a G_R és K_R szavakat, amit KÖR-nek beszélek itt.
De ő is pont ugyanazt állítja, hogy a KÖR szónak egész egyszerűen többféle hangalaki megnyilvánulása létezik. Így nézve pont ugyanazt mondjuk. Csak nekem az a része nem mindegy hogy magát a gyököt miként határozzuk meg. Ha KO, akkor már az ehhez legközelebb álló KŐ szavunk is vitás lehet, hiszen a KŐ az nem feltétlen görbe, sokféle formája lehet. Akkor már annyi minden más van a természetben, ami tényleg kerekded és görbe, ráadásul minden esetben az. A Kő csak olykor ilyen.
Most csak a KO indításút nézem, és a K_R meg a K_L vázas szavakkal nem számolok, mivel nálam ezek eleve KÖRgyökös szavak. Azt egy pillanatig nem vitatom hogy ott ez stimmel.
De ha ez Koc, mint koccan, kocka, koccint, akkor csak hangutánzó a dolog. Vagy ha a KOB-KOP formákat nézem, szintén csak hangutánzó. KOBak, KOPonya, KOPPan, KOPog, KOPik, KOPács, a lényeg itt hangutánzás, még a KOB-ak és KOP-onyánál is, ezek épp tényleg gömbölyűek is, de hát a szó nem emiatt az ami, hanem mert kopogós hangú egy haj nélküli KOPP-onya, így értjük jobban ha direkt "helytelenül" írom le. Írhatnék még más kezdéssel is, amiben nem a görbeség a lényeg.
KOLOS dolgot szerintem leírtam, nekem nem vita tárgya, persze kötekedni mindig lehet. 1940. írás , csak ismételni tudnám magam...
Hogy miért a KÖLES a KOLOS névadás alapja.?... Anyjukat és apjukat kérdezzük.)) Azért amiért az ÁRPÁD név az ÁRPA által lett megnevezve. Nyilván valamiféle hasonlatok okán, mittudomén ezek értékesnek számító gabonáink az őseinknél, miért ne hasonlíthatták volna őket ehhez. De a népmeséinkből ez kiderül, ne tagadjuk azt ami létezik.
Most ez olyan,mintha azt kérdezné valaki hogy minek nevezné el bárki a lánygyerekét egy virágról, pedig erre számos példa van, nyilván mert egy kedves hasonlat az egész. Már eleve a Virág is keresztnév. Boglárka, vagy épp KAMILLA. Ezek létező dolgok, el ne hazudjuk már.)) Még gyümölcsnevek is léteznek, elég csak ALMA, vagy épp ÁFONYA nevekre gondolni.
Kérdezhetnénk hogy "há de minek neveznénk el így bárkit" ---- TÉNY: megtették.)) Mer5t az ember már csak ilyen, használja a hasonlatokat.
A KÖLES szó már önmagában a KÖRÖS szinonimája, de csak meg kell nézni képeken ezt a dolgot, aki esetleg még nem találkozott ilyesmivel, és mondjuk most ismerkedik esetleg egy sok ezer éves ősi gabonanövényünkkel.)) Meg kell nézni, és egyértelmű lesz a KÖRkapcsolata ennek...
"RASSZ, mint emberek részei. RASZ-ta hajú, részekre tagolva."
Már a fogalmazás is szörnyen slendrián! Mint emberek részei? Milyen részei? Végtagok? Belső részek? Ezt jelentené a rassz? A szegény raszta hajút is miért kellett feldarabolni!?
"RASSZ, mint emberek részei. RASZ-ta hajú, részekre tagolva."
Arra még nem gondoltál, hogy mielőtt az eszedbe ötlő legkülönfélébb csacskaságaidat közölnéd, előtte esetleg megpróbálnál utánajárni? Hátha adódik valami, a teóriádnál kézenfekvőbb, hitelesebb magyarázat.
"A KOLOS formáról ordít hogy magyarul képezték, a végén a melléknévképző --OS szerepel."
A képzés csak akkor jelent valamit, ha az idegen nyelvben is megtalálható, mint a király szavunk esetében. Egyébként az átvett savakat magyar képzővel látjuk el.
"Az elikszesített nevek mögött ÁRPÁD, LIPÓT és KOLOS megnevezések állnak, ők mind az ősmagyar nemzetségek képviselői."
Vagy legalábbis olyan elődöké, akik a magyarsággal összeolvadtak.
A nevek egyébként nem elixesítettek. A 'xais' iráni eredetű király/uralkodó jelentésű toldalék, utótag.
"Tehát KOLOS egy magyar nemzetségfő még egy olyan korból, amikor a latin nyelv még csak kósza ötlet lehetett maximum."
A latinok és a szkíták nagyjából egyazon korban léteztek. A nyelv pedig minden esetben ősi. Csak az a kérdés, a nyelv alkotói éppen milyen szisztéma szerint alkották meg az adott nyelvet. Aztán a keveredések révén az eredeti ősi nyelvek szépen átalakultak, miközben megőriztek valamit az egykori "sajátjukból".
"KALOTA, KALOCSA is általa lehet, nem kell meglepődni egy kis változatosságon,"
Ezen nem lepődök meg, viszont ettől még nem lesz KÖR értelmű egyik szó sem. Ti. a KOLA / KOLO (Koloxais, vagy Kolaxais) név jelentése "kalapácsos", "kovács", (https://en.wikipedia.org/wiki/Scythian_genealogical_myth) ami a hangok jelentésével egyezik.(KOppan LA (LE)) Tehát nincs KÖR jelentése.
A kolostornak, kollektívának, kollégiumnak, kolóniának, kollárnak, kolbásznak(?) lehet,
DE!!! A kollektívának latin a toldaléka csakúgy, mint a kollégiumnak, kolóniának, sőt, még a kolostornak is, ami latin eredetről tanúskodik (nincsenek ilyen toldalékaink.)
"és ebből az egyikük KOLOS lesz, ami a KÖLES megfelelője"
Még hajlanék is elfogadni, de azért megmagyarázhatnád, miért neveztek el egy ősapát éppen a kölesről?
Az is lehet, hogy a KOLOS-KÖLES magyaros hangzású szavak ősi magyar szókincs részei, és a KOLLÉGA, KOLKOSTOR (a latin hangzásúalk) pedig latin jövevények.
Viszont ez azt feltételezi, hogy volt egy közös ősnyelv, amiből mindketten megőriztünk valamit.
SZ_R Szorzóértelmű, a kakukktojások sem azok többnyire, csak észre kell venni :
Bármi ami SZÁR-mazik és ehhez hasonlók lényege, hogy sokszorozódik, tehát egy SZÁR dolognak is ez a lényege. SZÁR-nY a SZÁR közvetlen továbbképzése. A SZER szó már önmagában is szorzat értelmű, és ez toldalékként is ugyanúgy igaz, mint egy SZER-EL szóban. Az R_SZ éppen a fordítottja lesz, az meg RÉSZ értelmű. SZER-el : összeépítés részekből egészbe. RESZ-el: épp ellentétes, egész dolog osztása, tehát RESZEL = RÉSZEL és valójában tényleg erről szól egy sajtreszelés is. RÉSZekre osztjuk.
SZERTE szó szinte a SZÓR-TA dolog, ha szerteszét bármi, vagy szerte a világon van, akkor szétSZÓRva van.
SZÓR ige mi más ha nem egyfajta sokszorozó dolog?... Sót szórunk a kenyérre, valamit sokszorozunk a tetejére. SZŰR mint ruhadarab : a SZŐR, miből készül, a SZÖR meg SŰRŰ, sok van belőle, szorzatértelem itt is. Nem véletlen egy db szőr az külön SZÁL jelölést kap egy szőrszál esetén, mert alapfogalom a szóban hogy eleve sok. De a SZŰR-ni ige is épp ilyen, hiszen a nekünk kellő dolgokat SŰRítjük, hozzuk egybe egy szűréskor.
SZAR-SZÁR egyből indul, a korábbi szó sem csúnyaként kezdte, egyszerűen SZÁRszerű dolog, SZÁRmazó, de a rövid SZAR-ból SZARU- SZARV- SZERV képződik, majd ezekből lehet SZARVAS is meg SZERVES is, szarvazat ugyan már nincs, de SZERVEZET van, SZORzott dolog, összeépített. Ez pontosan ugyanaz az elem, mint a szó végi toldalékolás esetén a 4-SZER, 5-sZÖR, 6-SZOR formák. Szó elején is ugyanazok. A SZER szó önmagában ezt jelenti, a SZER-elem egy elég sokszoros érzés, teljesen meg is tudnak hülyülni tőle emberek ilyenkor.)) De bármilyen SZER is ilyen, hogy összeadott anyagok elegye !
És fordítva RÉSZ-ekké válnak. Maga a RÉSZ szó. RESZ-el. RASSZ, mint emberek részei. RASZ-ta hajú, részekre tagolva. RISZ-áló mozgás RÉSZ-ekben történik, RESZ-ket is RÉSZmozgás. Ez az egész hangváz oda és vissza is működik, és épp ellentétesen egymással ha SZ_R illetve R_SZ. Ja és S_R is működik:
SOR- SZOR. SOROZAT---SZORZAT SŰRÍT---SZŰR(ít) ---és itt választ kapunk a szűrésre, épp pont sűrítés másképp nézve.
SEReg, SORakozik , SERTE--SÖRTE SOROSAN kirakott dolgok SZOROSAN egymáshoz kapcsolódhatnak. SÁR is egyfajta felhalmozódás. Az esőzések utáni is és a bélSÁR is. Ezt is 2 féleképp mondjuk, mert SÁR és SZAR is nevezzük meg. Annyi helyen működik hogy ez így sokkal több mint véletlen, ez rendszer.
A toldalék SZER, SZOR, SZÖR másképp SZ_R dolog pont ugyanaz szó elején is, egyet jelentenek. Ahol kivételt tapasztalunk kétféle eset lehetséges: 1: valójában nem kivétel, csak nem értettük meg elsőre...
2: mikor valóban nem odatartozó, és kivétel. Ilyen is lehet...
M"szerintem egész egyszerűen nem is létezik olyan, hogy "KO ősgyök" "
Pedig szükségszerű a létezésük, ahogy léteznek a FO, TO, TA, RO, stb. ősgyökök is. Nélkülük nem lennének -- mert nem lehet - háromhangú gyököt alkotni.
"A SZOR-ok értelmét a sokszorozás adja meg,"
Itt valóban összegzésről szól a történet: Szoroz, szorgos, szorgalom, szorít. De miért? Mert mindhárom hang azonos a gyökben.
De már nem ilyen egyértelmű és nem is mindig hordozza a sokszorozás jelentést az SZ_R váz. Nézzük sorba: (A vastagon szedettek a kakukktojások)
szar, szaru, szarvas, száraz, szár, szárny, származik,
Mindebből arra lehet következtetni, hogy a mássalhangzó-hangváz csak viszonylag kevés esetben ad kvázi azonos jelentést.
Ettől még egy egészen jó rendszerezési elv, még a rokonság megállapítására is, és logikus is, de képtelen magyarázatot adni a különbségekre, illetve a gyökök létrejöttére.
"Amúgy is értelmetlen, mert egy KO-pp, KÓC, KÓSZA, KOMA, KOR, sem közösíthetőek "KO" alapon,"
Pont ez az ősgyök a közös bennük semmi más.
Ahogy a bORong, csORog, dORong, fORog, gORomba, gyORs, hORog, kORog, mORog, pORol, sORol, szORos, tORok szavakban is közös a második és a harmadik hang.
Azon el lehet vitatkozni, hogy az O hangot az első, vagy a második mássalhangzóhoz kötjük és miért, de a lényegen sokat nem változtat.
Nem zárható ki, hogy eredetileg mindkét mássalhangzóhoz kapcsolódott magánhangzó:
És a P_R mögött? Ami BoRul az nem lefordul? A KoRong, KeRék nem forog? Ami GöRdül az sem? Vagy nem "fordul vissza" az, ami megTéRül, vagy az, aki megTéR?
A farok, nem forog, a fáradt pláne nem, és a fürdőző sem, és az sem, aki fércel, de még a féreg sem, és a férfi sem. A fürge, és a fürkésző sem forgolódik.
Persze, az azonos hangok miatt a rokonság mégis létezik a gyökök között, de semmiképp sem egy vélt jelentésbeli azonosság miatt.
a KÓC, KUSZA, KÓSZA, KÓBOR (kóricál, koslat, kallódik, kóvál) függ össze
etimologiai szótár:
kusza [1757 (?), 1788] Bizonytalan eredetű.
kósza [1522 tn. (?), 1578] Származékszó, egy önállóan nem adatolható toldalékolt szótő
kóc [1588] Szláv jövevényszó
kóborol [1470] Német jövevényszó, vö. középfelnémet koberen, koveren ’megszerez; erőre kap; fürkész, szimatol, keres; hazárdjátékot játszik’, korai újfelnémet kobern ’ugyanaz’, bajor-osztrák sich erkobern ’meggyógyul, talpra áll’. A német szó valószínűleg a latin recuperare ’visszaszerez, visszakap’ alapján keletkezett. A kóborol elsőként ’rabol, fosztogat’ jelentésben adatolható, napjainkban használatos ’csatangol’ jelentése [1585 (?), 1755] abban a korban alakult ki, amikor a rablás, fosztogatás szoros kapcsolatban volt a kóborlással.
mert egyház szokott templomot építeni? tudom, vad logika... (ezt jelenti a valószínű, megtámogatva az írásos és a régészeti adatokkal. de hát ugye, te meg a logika.... nem, biztos az a valószínűbb, aminek semmi alapja, nem?)
A két előzőt egyszerre írtam, aztán mondom melyiket küldjem el, végül mindkettő lett. Így némi ismétlés becsúszik. De most más, amiről már ez előtt szó volt, és nem személyre szólva válaszolva. Van az a szintje a dolognak, amikor már nem állunk le vitázni, mert már szint alatti erősen a történet.
KOLOS dolog. Nagyjából és egészében a legnagyobb otrombaságok közé tartozik a magyar nyelvvel szemben ezt latin eredetűvé nyilvánítani, és alig pár száz éves dolgok közé besorolni. Aki ilyet tesz, vagy semmit sem tud az egészről, vagy egyszerűen hazudik. Egyik sem nyerő dolog.
A KOLOS formáról ordít hogy magyarul képezték, a végén a melléknévképző --OS szerepel. Már Herodotosz régi történetként írt ARPAXAIS, LIPOXAIS, KOLOXAIS emberekről. Pedig Herodotosz sem épp egy mai "gyerek". Az elikszesített nevek mögött ÁRPÁD, LIPÓT és KOLOS megnevezések állnak, ők mind az ősmagyar nemzetségek képviselői. Tehát KOLOS egy magyar nemzetségfő még egy olyan korból, amikor a latin nyelv még csak kósza ötlet lehetett maximum. Sok ezer éves dolog ez, nem "pár száz éves".
KALOTA, KALOCSA is általa lehet, nem kell meglepődni egy kis változatosságon, elég csak a létező keresztneveinkre gondolni, simán az ISTVÁN az PISTI lesz, a LÁSZLÓ meg épp LACA, a kutyát sem érdekelték azok a tények, hogy itt 1-2 hang megváltozik, senki sem azon filozofálgatott hogyha az ÉVA épp ÉVI lesz, akkor jááj mi a szó végi hang jelentése Évaként és Éviként.)) Akár a ZALA-SZALA, nem véletlen dobtam ezt be, már szinte kezdett kialakulni a Z "értelme" és a ZA gyök, csak hát közben mondom ez SZALA eredetileg.))
De továbbmegyek, miből lehet ez a KOLOS?... Van egy frankó ősi népmesénk, ami választ ad erre, az pedig a KÖLES mese ! ÁRPA, KÖLES és ZAB. 3 testvér. Gabonaszemek a hasonlatok, és ebből az egyikük KOLOS lesz, ami a KÖLES megfelelője ! Kurvára latin szó egy olyan időből, ahol még latinok sem léteztek.)) Ennyit erről.
A KÖLES egy őseink által termesztett és becsben tartott gabonanövény. Latin nyelv még kanyarban sem létezett, mikor ezt a formája okán a KÖRhöz hasonlították és megnevezték, de hát biztosan időt utaztak ezek a látinóóók.)) Szégyen/gyalázat hogy még egy CHISINAU moldáv fővárost is egy amúgy román (!) történésznek kell igazolnia, annyira egy kollaboráns idegenfelszopó lett a hazai nyelvészet, de azért most már húzzák a szájukat, mert még néha mindig vitatják a letagadhatatlant, hogy a CHISINAU az KISJENŐ eredetileg. Jenő is egy magyar törzs. Környéken egy halom magyar hangzású település. Persze, magyar nyelven beszélők nevezték el.
Vissza KOLOZSvárra, ami KOLOS.(és körös) Most vagy a magyar ősünk van a nevében, vagy tényleg körvárnak épült, amire bőven volt példa akkoriban, vagy a Sebes-Körös okán a megye és a település is Bárhogyan is nézzük, magyar neve van az egésznek...
KALLÓ: vízkerék. Köröl-karol. Muszáj ezt a sok egy dolgot másképp neveznünk. Egerben KALLÓMALOM utca van. Az EGER-patak mentén éppen. Közelében van a VÍZIMOLNÁR utca is is.
KALLÓDÁS : Az egyik formája ennek a KALODA általi kallódás, aki elkallódott az odakerült. Ma már persze ez eszébe se jut senkinek, teszem hozzá szerencsére...
Az úgynevezett "Ko" ősgyök létezésében sem vagyok oly biztos, amúgy is mi ennek a képlete?...
Bármely hangsor?... KO? GO? Vagy bármi ?... Ami épp eszünkbe jut?... Mi a képlete?... Határozzuk már meg ezt egy leírható formában ! Mi a képlete?...
Bármi nem lehet, én tudom hogy ez az egész egy amúgy jó képességű nyelvészünk kreációja, és mindaddig én szeretem is olvasni, amíg a magyart mint ősnyelvet indokolja, vagy épp észreveszi azt az idegenben, és alá is támasztja. Eddig fasza. Eddig szerintem príma és profi, de mikor gyökösítésbe kezd, hááát akkor szinte falra mászós a dolog, annyira összekever tetszőlegesen mindent. Szerintem így komplex nem látja át, például kezdőhang mássalhangzót tetszőlegesen nem cserélhetünk ki kedvünkre, az egész gyök fog ezáltal megváltozni. Általában véve.
Hasonlóan kiejtett hangoknál működhet olykor, mint KÖR-GÖR, vagy TOLJA-TOJJA a 3. hangnál. De ez a KOR és SZOR esetén már tök más lesz, itt nincs helye cserének. Más értelme a gyököknek, egyik körértelmű, másik sokSZORosító.
De valóban amúgy egy egységes gyökösítési módszer kellene...
Másképp gondolom : szerintem egész egyszerűen nem is létezik olyan, hogy "KO ősgyök" Fantasztikus kitaláció egy egyébként jó képességű nyelvésztől, szeretem is olvasni, amikor a magyart, mint ősnyelvet indokolja, illetve amikor észreveszi az idegen szavak mögött a hazait. Eddig príma, eddig profinak tartom. De mikor belevág a konkrét gyökösítésbe, kábé a falra mászok, úgy látszik hogy nem igazán érti. Pl szókezdő mássalhangzókat nem lehet gátlástalanul cserélgetni, másik gyök lesz sokszor az a szó már így. Hasonló hallású hangoknál működhet még a dolog. GÖR-KÖR elvan egymással, vagy a TOL és TOJ, amelyek beszédben amúgy is gyakran hasonulnak, de a SZOR-SZÖR -SOR formák már teljesen más dolgok mint a KÖR-GÖR témája. A SZOR-ok értelmét a sokszorozás adja meg, szerzünk és szorzunk, ami származik is szorzódik, szervezettség, szórás, látni a mögöttes tartalmat. Ez már nem az ÍV-ről szól. Amúgy is értelmetlen, mert egy KO-pp, KÓC, KÓSZA, KOMA, KOR, sem közösíthetőek "KO" alapon, de hangváz által ki tudom listázni hogy közös szavak, mint . K_P , mint K_SZ, mint K_R, fog inkább egy irányba mutatni.
Legalább is én itt találok sokkal több értelmet, ezért lehet DŐL-DŰLŐ-DÚL- szé-DÜL , ezért lehet BÍZ-tat---BUZdít.
Ezért lehet GŐZ-GÁZ. Ezért lehet KÖR-KOR- KER, ezért lehet a FASZ-FESZ-ülő, ezért lehet a PARÁZSOL-PERZSEL-PORZSOL- PÖRZSÖL egybevágó hangalak egy nagyon hasonló értelemmel. Nincs PA-PE-PO-PÖ gyök itt, egy P_R TŰZkapcsolat van, amit megannyi szavunk mutat. PIR-os, a tűz színe. Vagy a VÉR színe, akkor veres-vörös. Ezek hasonlatok. Tűz és a vér színei.
MEZ egy bevonat. MEZŐ is, a MÉZ is, a MÁZ is, a MÉSZ is, a MÉZga is, aki MESZEL az bevon, MEZt húz a MEZtelen falra. MÁZol aki mESZel, én ezekben találom meg az egyértelmű kapcsolatot. Egy Go még GOMB-GÖMB is lehet, itt nyilván látjuk a kapcsolódást. De egy KŐ sem illik már ide, hiszen egy KŐ sokféle formát felvehet, legtöbbször nem is épp körforma, bár néha az is lehet, de egyébként egy tök változatos megjelenésű dolog. Nem biztos hogy íves, random alakul épp milyen. GÁZ-GŐZ dologba is nehéz íves értelmezést vinni, terjed a légnemű mindenfelé, de a légmozgástól függ épp ez hogyan történik.
F_R mögött forgás: farag, fúr, fúrkászik-fürkészik, fergeteg-förgeteg, fürge, fürdik, forog, fordul az ferdül is egyben ha egyenes volt, forró víz sem véletlen, forogni kezd, és gyanús innen van az egész, mert ennek egy F_RR valós hangja van. Ahogyan egy FRRásnak is.
Igen, ahogyan ezután írták, jó lenne valami egységes gyökösítési módszer. De ahol logikát látunk, és egyértelmű azt ne kukázzuk, ott bizonyosan értelmi kapcsolat lesz...
És a KOpog, KOppan, KOcka, KOlléga szavak gyökeiben milyen kerekdedséget látsz?
Illetve a FOrog, PÖrög, GÖrget, KErék, BUborék, BÚra, gyökökben nincs kerekdedség?
A SZAlmaszál éppúgy kerek, mint a torony. A ZAbszem nem kerek? A BOrsó még kerekded is....
Gyakorlatilag nincs olyan gyök, aminek ne lehetne találni valamilyen kapcsolatát a körrel, kerekdedséggel. - Miután a dolgokra a legritkább esetben jellemző az egyenes.
Ideje lenne rendet vágni a gyökök és jelentése kérdéskörben, mert Te is beláthatod a fentiek alapján, hogy ez nem járható út.
Odáig még rendben van, hogy a KÖR gyök kör értelmű, ez vitán felül áll, és még az is Ok, hogy a K_R gyökök java része kapcsolatba hozható a köralakkal, azonban gyakorlatilag minden (sok más) gyökre kiterjeszteni (belemagyarázni) a KÖR értelmet meglehetősen dilettáns igyekezet. Nem véletlen, hogy a nyelvészek kézzel-lábbal tiltakoznak ez ellen.
"Teljesen összevissza nyilatkozol meg rövid időn belül is. Semmi következesség. 25 órája még azt bizonygattad hogy a latin nyelv COR (KOR) formája nincsen kapcsolatban a körrel, írtál is rá szavakat."
Ugyancsak tegnap írtam az 1912-ben:
"....én elfogadom, hogy neked minden körértelmű, értem is mit akarsz ezzel mondani, maradjunk ennyiben."
Tehát ezen nem kívánok vitatkozni a továbbiakban, elfogadtam, hogy Te így értelmezed a gyököket, és én is ehhez tartom magam.
"A hozott szavak mind magyarul érthetőek."
Bármely idegen szó érthető magyarul, ha az meghonosodott a nyelvünkben.
Te is pontosan tudod, mit jelent a lájkolni, csetelni, konfiguráció, fájl, pandémia, hogy csak a pár éve, évtizede meghonosodottakból szemezgessek.
"Nem tudhatod hány évesek pontosan, tehát a kormeghatározásról ennyit is."
Nem kell pontos dátum, még az évszázad sem, annyit elegendő eldönteni, hogy max. ezer, vagy sok-sok ezer éves az illető szó/gyök.
A kolostor, kollektíva, kolléga, kollégium, kolónia, kolosszális szavak nem jöhettek létre az őskorban mert nem merülhetett föl rájuk igény.
Teljesen összevissza nyilatkozol meg rövid időn belül is. Semmi következesség. 25 órája még azt bizonygattad hogy a latin nyelv COR (KOR) formája nincsen kapcsolatban a körrel, írtál is rá szavakat.
25 órával később..... mint a filmekben: már a latinban is kör.)) Persze ez rendszeres manőver más kapcsán is.
Nekem mindegy ha nem akarod érteni hát nem, a K_R gyök is körértelmű és a K_L is jórészt erről szól, a KER,KAR,KÖR,KOR, KÜR, KAL, KOL, KÖL, KUL formák mögött gyakorta körkapcsolatos szavak lesznek, és elképesztő méretű szóbokorral, ami mind mennyiségében és mind egységes rendszerét tekintve a magyar nyelvben lesz egy hatalmas EGYSÉG.
A KALÁSZ szót a kivételek közé írtam szerintem én is. Úgy emlékszem...
A hozott szavak mind magyarul érthetőek. Nem tudhatod hány évesek pontosan, tehát a kormeghatározásról ennyit is. Akármi volt a hivatal nyelve, a magyar mindig is magyarul beszélt egymás közt, ezen a nyelven...
"A KOL forma is valamiféle KÖR, kerekség kifejezője a nyelvünkben."
Kb. annyira, mint a latinban.
Most áttértél a KAL gyökre...
Rendben...
A hozott szavak rendre néhány száz évesek, abból a korból, mikor a latin volt a hivatal nyelve, vagy még későbbiek...
(Részben igaz ez a KOL gyökkel felsorolt szavaidra is.)
Úgy belelendültél ebbe a KÖR (K_R) értelmezésbe, hogy már ott tartunk, hogy nem csak a KOL, KAL gyökök, hanem hovatovább a SZÁLka is körértelművé válik...
El kell dönteni, meddig K_R gyök egy gyök, mert amennyiben bármilyen gyökben kör értelmet látsz, hangvázastól, mindenestől elvész a K_R gyök kör értelme, hiszen sok más gyöknek is kör értelmet tulajdonítasz...
"Nem ez a lényeg, hanem a "Sze" gyök. A szelő csak egy példa"
Így teljesen OK.
"A gyökfordítás nem ritka jelenség, amikor az eredeti értelmét megtartja."
Azért nem, mert a hangokat (amiből áll a gyök) oda-vissza is össze lehet rakni. Az igaz, hogy rendszerint nem lesz ugyan az a jelentésük, de a rokonság megmarad.
Példa az összetett szavakra: Fatalp-talpfa, zsebtolvaj-tolvajzseb... A háromhangú gyökök is olyanok, mint az összetett szavak sőt, valójában azok is, hisz' a hangoknak van önálló jelentésük amikkel valamiket megneveztek: ROPog-PORol, tér-rét, bál-láb...
A KOL forma is valamiféle KÖR, kerekség kifejezője a nyelvünkben. Épp az 1916. írtam rá szavakat. Indokoltam is. De írhatnék KAL formában lévőket is:
KALAPOS =KÖRLAPOS A fejfedő is ilyen, meg a gombák is ilyenek lehetnek. KAL a KÖR, LAP szó itt is LAP. AZ L mindkét gyök része, összeolvad a szóban. Annyira kézenfekvő, hogy már szinte gyanús.)) KÖR forma és LAPos. És stimmel.
KALODA : KÖR+ODA --- ez sem bonyolult, pont erről szól ez a régi elmebetegség, hogy x civil testrészét, kezét-lábát, akár a fejét ebbe a KÖRbe zárták be.
Lesznek talán nem idevalók is persze, mert a KALÁSZ szó épp már lehet hogy a KI(felé) hangalakból nyit, akkor ez esetben a KAL nem önálló entitás itt. De a SZÁLKA gyökfordítva is lehet KA-LÁSZ. Ez olyan mint a NAGY ÁRPI gyorsan mondva, aztán lehet így jött létre.)) Vagy mégis van körértelme valami, csak elmentem mellette. De nézzünk továbbiakat, ahol biztosnak tűnik a KÖR:
KALÁKA : lakóKÖR tömören.
KALITKA : vajon miféle forma hely a madárnak...
KALÁCS: kerek tészta
KALAMÁRIS : tintatartó volna. nézzük milyen is lehet. KÖRforma dolog. Amolyan KÖR-MÁR(t)ÓS dolog.
KALIBER: lövedék átmérője, fegyvercső átmérője. átmérője a KÖRnek van
KALÓZ: KÖRÖZ a tengeren, ugye nem célirányos a közlekedési útja/célja sem.
KALAUZ: eredetileg nem MÁV jegyvizsgálók.)) Tehát KÖRbe vezet valaki egy helyen, mikor kalauzol.
