" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Hát ez nekem is fáj! De azt hiszem igaza van, de ez mégsem ok arra , hogy itt hagyjon minket árván! Sokat harcolt az igaz ügyért. Most az aratás teljesen másképp néz ki. De szerintem nem is ez a baj. Beszóltak itt páran Neki , csak nem értem miért és mi célból !!! Én is kicsit ludasnak érzem magam, de úgy gondolom, hogy nem velem van a probléma, mert az észérvelés sosem volt a gyengéje , arra mindig megvolt a gyémántul kicsiszolt válasz Tőle. .... János várunk !!
A japán körtének az igazán jó alanya az ázsiai vadkörte. 1999-ben vettem egy faiskolai Hosui fajtát, ami valószínű, hogy vadkörte alanyon volt.
Ebből aztán oltottam az ázsiai vadkörte alanyra, a két fa egymás mellett volt , a faiskolai alig fejlődött szinte csak sínylődött, míg a másik rendes életerős fává növekedett, jó minőségű gyümölccsel. Az idén tavasszal szántam rá magam a kivágására.
Nálam az utcára van kiültetve ez az ázsiai vadkörte díszfának. Rendszeresen használom a valódi körték alanyának is.
A birsre japán körtét nem ajánlanám mert kölcsönösen kinyírhatják egymást . Én oltottam rá pár éve. Kettő szem megeredt , még azon az éven méteres hajtást hoztak. A következő évben amikor a két oltás kinyitotta a virágát kb két nap alatt zöldre kiszáradt a két oltás és a következő évre meghalt az alany is. Tehát szerintem kölcsönösen vízoldékony anyagokkal kinyírták egymást. Gyönyörű szép szemzések voltak.
Az a baj Gyula, hogy akkora fáim vannak mint a tied, és tavaly nem 200 gyümölcsöm volt, hanem 2 darab. Ez azért igencsak szomorú. Elméletileg oltott fák, de kezdek megint kételkedni. :))))) Mondhatnám, hogy az aszály, de ahogy látom felétek még rosszabb a helyzet. Itt szerencsére nem hajlamos berepedezni a föld és könnyen felveszi a vizet mert laza riolittufás a talaj, csak esne már végre....1,5 hónapja nem esett csak egyszer 8mm! Semmi...
Más: Valakinek van birsen japán körtéje? Mennyire szeretik egymást hosszútávon? Gondolom ezt is törpésíti. Most beoltottam egy jó nagy birsbokrot, megeredt, de nem tudom mire számítsak. Jó lenne ha működne mert nem nagyon találok alájuk alanyt, de nagyon hálás növény(nuku permetezés, pedig hatalmas dzsungelben vannak, félig egy őszibarackfa alatt), isteni gyümölccsel, akarok még pár kordonos tövet. :)
Nálam van még gyümölcs a Sunflower Pawon, de megsem fordul a fejemben, hogy ritkítani kellene. Éppenséggel attól tartok, hogy úgy járok, mint tavaly és lepotyognak az apró gyümölcsök.
Sajnálom.Én sem adtam még műtrágyát, csak régebben áztatott lótrágya lét kétszer. mert nincs több. :)
A Suni termett tavaly először, az Overleese most először. Ezen olyan erős, agyas termések növekednek, hogy sajnálok hozzányúlni. Pedig elsőre biztos sok neki. A Sunfloveren viszont az előbb leszedtem mégis a nagyobb csokrokból. Tavaly 1 szem 6 dekás termése volt. Most hátha picit nagyobbak lesznek.
Itt már virágzik a mini és a szőrös is, ja meg pirosodik a június közepi meggy! Talán a pawok meg úgy vannak vele, hogy teremjen az sivatagban, 32 fokban akinek két anyja van.
Fogalmam sincs, hogy miért, de nálam mindkét Sunflower ledobta a terméskezdemények 90%át. Pedig nagyobb fáim vannak. Sőt, a prima1216 is ledobta, pedig az is nagyobb mint amekkora volt a te Overleeseden tavaly, amikor elsőnek termett. Locsoltam is őket, rendszeresen, de mértékkel....műtrágyát nem kaptak... Egészen szomorú vagyok, hisz mindkettő részben vagy teljesen önporzó. Arra is gondoltam, hogy túlságosan nitrogénes a talaj és inkább nőne még. Csalánnal van tele mindegyik tőnek a környezete. Más okát nem látom.
Vannak kivételek, de kevés gyümölcstermő ilyen. Nekem 2 éves oltott őszi már terem. De az oltványt magonccal összehasonlítani nem korrekt, ezerféle nemes és alany van, nekem 1 éves kajszioltvány már virágzott, más fajta 4 év után. A paw oltás viszont jóval hamarabb terem, 1-2 éves oltvány már virágzik a jobb fajtákból, sőt nálam be is érett, túl is terhelte a fát.
Megállt a természetes gyümölcshullás, ami maradt, azok nagy iramban nőnek. Gondoltam rá hogy szedek le a megmaradottakból, mert első termésnek szerintem sok 15-16 szem. De sajnálom. Ha nem bírja, biztos lepotyog még ugye? nehogy úgy járjak hogy megerőlteti magát a kis fa, és jövőre nem lesz rajta semmi. Ritkítsak?
A másik fán ami 2. éve terem, kevesebb van, talán 4-5 szem marad. Arról még potyog, és a nagyobb szemek is kisebbek mint az Overleese-n. pedig ennek voltak kisebbek a virágai, és olyan pici terésekkel indított hogy azt hittem mindet leszórja.
Idén én is vetek néhány magot. Lesz pár szem Sunflower, és Overleese termésem.
Úgy tudtam, hogy mielőtt kinő a magonc a földből, hoz egy kb20 cm-es karógyökeret. A papír guriga 10 cm mély, ráadásul a mag kicsivel lentebb van mint a henger teteje. Elég ez? Tudom, bevált. De mégis érdekelne, hogy milyen mély nevelő edényre van szükség. Pl. ha kinövik a magoncok a gurigát, mibe rakod? Mekkorák akkor a növénykék?
Az oltott növény mindig hamarabb terem. A nemes fajták jórészt öntermékenyek sztem., de a magoncok egy jó része is. A pawnál az eltérő idejű hím és nőivarú virágrészek termékenysége miatt gyengébb a kötödés, de sok virág esetén, már állandóan van jelen virágpor ezért a porzás 1 növénynél is kielégítő (főleg ha sok a légy, bogár stb.). Az első virágos évben nekem sem kötött a magoncom, a 2. évben 2-3 gyümit (vagy 20 virágból), most meg annyi van hogy ritkítani kell valszin.
