Tehát ha én vagy a szomszéd épít 60 db ilyet és köztük van 1 mm távolság, akkor OK minden? Ezt így akkor építhetek a max. beépíthető % felett is vagy csak addig? És akkor beállhatok alá autóval?
Az, hogy valamihez nem kell engedelyt kerni, meg nem jelenti, hogy szabad is. Az engedelykotelesseg csak annyit jelent, hogy ott a hatosag a terveket is elbiralja (aminek megvan az a rettento nagy elonye, hogy ha jogeros engedely van ra, akkor kesobb nehez hivatkozni arra, hogy jogszabalyba utkozik, hiszen pecsetes papir van rola, hogy nem), de pont ugyanazokat az epitesi szabalyokat kell megtartani igy is, ugy is.
Építhetek-e két darab 50 m2-es építményt közös fallal?
Ha a fal kozos (kiveszed a falat, es mindket epitmeny osszedol), akkor az nem ket epitmeny, hanem egy.
Az azonban már megint nem tiszta, hogy hány darab 20 vagy 50 négyzetméteres építményt készíthetek. Azok milyen távol kell egymástól álljanak?
Annyit, oda, es olyan tavol egymastol es mas dolgoktol, ahogy azt egyebkent az epitesi szabalyok megengedik (az engedelynelkuliseg nem mentesit a szabalyok alol).
Nagyon sokan védik így a kocsijukat. :) Ha nics oldalfal, az nem garázs, arra nem lehet garázsadót kivetni. Ezt se igazán értem. Ha védeni akarom a tulajdonomat a környezeti ártalmaktól (napsugárzás, jégeső, fagy, hó, por) akkor "megbüntetnek". (Na jó, adót kell fizetnem.) Inkább rohadjon a kocsi! Attól boldog a törvényalkotó!
Az már egy nagyon jó kérdés, hogy hány oldalfalnak kell hiányoznia, hogy nyitottnak minősüljön. Vagy például ha köralakú, akkor hogyan lehet értelmezni az oldalt? :))) Mi az hogy nyitott? Korlárszerű dolgot kialakíthatok. Ez milyen magas lehet? Az apácarács milyen sűrűségű kell legyen, hogy nyitottnak minősüljön?
A beépíthetőséget és az előírt zöldterület nagyságát minden esetben biztosítani kell. Ez OK.
Az azonban már megint nem tiszta, hogy hány darab 20 vagy 50 négyzetméteres építményt készíthetek. Azok milyen távol kell egymástól álljanak? Építhetek-e két darab 50 m2-es építményt közös fallal? Vagy dupla fallal, de szorosan egymás mellé? Azon lehet ajtó?
„Tele van mindenem azzal, hogy ebben az országban mindent csak körülírunk és semmit nem nevezünk nevén!”
Csak csatlakozni tudok fenti kijelentésedhez. Példa:
A 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. számú melléklete III. A következő építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetőek:
30. a pihenés célját szolgáló oldalt nyitott, oszloppal, pillérrel alátámasztott (lábon álló) kerti tető építése 20 m2-es alapterületet nem meghaladó méretben,
Tehát ha én vagy a szomszéd épít 60 db ilyet és köztük van 1 mm távolság, akkor OK minden? Ezt így akkor építhetek a max. beépíthető % felett is vagy csak addig? És akkor beállhatok alá autóval?
„Azt, hogy én mire használom, nem az ő dolga eldönteni.”
Na, ez-az vegyük az én esetemet. Most jelen állapotában, mint padlás funkcionál az-az pontosan a tárolást szolgálja annyi „jó lesz ez még valamire” cucc van fent, hogy szerintem 3 hétig tart majd lehordani. A tető hőszigetelve van, csak dobni kell gipszkartont meg burkolni a födémet és kész. Na, mármost ezután is tárolásra használnám, (és a jogszabály alapján másra nem is alkalmas helyiség) csak éppen a földszintről azt a 6 m³ női ruhát száműzném oda, és lent legalább azt a sok szekrényt eladhatnám vagy odaadhatnám valakinek a családba. Ráadásul télen rendesen fel tudnám fűteni a falakat, nem takarná az a sok szekrény. Tehát ugyan úgy padlásként funkcionálna, csak szebb kivitelben ehhez remélem nincs köze hatóságnak, hogy mit (persze ésszerű háztartási dolgok) és milyen körülmények között tárolok. Lehetne ez 300 db galamb és több éves „származékai” is.
Mi, vagy inkább ki dönti azt el, hogy egy építmény, egy helyiség huzamos emberi tartózkodásra készült?
Ezt értem: 36. Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség: amelynek tervezett rendeltetésszerű használata általában folyamatosan két órát meghaladó időigényű, vagy amelyben a használatok közötti szünet időtartama a két órát nem éri el. (Pl. lakószoba, nevelő-oktató helyiség, étterem).
Ha én azt állítom egy építményről, hogy az tároló (raktár) - még akkor is, ha van benne két ágy (azokat is raktározni kell valahol) - ki meri azt mondani rá, hogy az lakóépület?
Asszem ez nem építésügyi hatósági kérdés. Ha a méretek stimmelnek, ha az építési vonalakon belül található, akkor az építésügyi előadó nem foglalkozik az építménnyel. Azt, hogy én mire használom, nem az ő dolga eldönteni. Ha sem állandóra, sem ideiglenesen nem jelentkezek be, akkor mi alapján dönti el bárki is, hogy én abban az építményben tarósan tartózkodom? Nem lehet a nap 24 órájában pakolgatnom egy raktárban, nem felügyelhetem az ellő állatokat 24 órán kersztül csak azért, mert az adott helyiség nem huzamos emberi tartózkodásra készült?
Én meg úgy értelmezem, hogy raktárat lehet építeni. De akkor miért nem hívják annak?????
Tele van mindenem azzal, hogy ebben az országban mindent csak körülírunk és semmit nem nevezünk nevén!
Itt van pld az ominózus ÖTM rendelet, mit lehet és mit nem lehet építeni engedéllyel bejelentéssel. Azt mondja az 1 sz melléklet II. 4. pontja bejelentés alapján végezhető "a 100 m2 vagy annál kisebb bruttó alaptaerületű, 4,0 m vagy annál kisebb építménymagasságú, emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése"
Ebből ugye azt gondolná az ember, hogy bejelentésköteles egy 10 m2-es tyúkól is. No de nem, mert a II fejezet így indul "II. A következő építési tevékenységek - az I. és III. fejezetben foglaltak kivételével - bejelentés alapján végezhetők
A III. fejezetben pedig le van írva, hogy 50 m2 nél kisebb és a 2,5 méternél alacsonyabb épületek mindenféle engedély és bejelentés nélkül építhető.
Nem lehetett volna ezt úgy megfogalmazni, hogy II. A következő építési tevékenységek bejelentés alapján végezhetők 4 "Az 50 és 100 m2 közötti bruttó alapterületű valamint a 2,5 és a 4 m közötti magasságú épületek ..."
III. A következő építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetők 4 "Az 50 négyzetméternél kisebb bruttó alapterületű valamint a 2,5 méternél alacsonyabb magasságú épületek ..."
Miért kell mindent implicit meghatározni? A fene a fogalmazó csavaros gondolkodásmódjába!!!!
Éppúgy szenvedője vagyok a témának akárcsak Te, és nem hozzáértője. :) Ezért aztán csak a magam véleményének tudok hangot adni.
Mindaddig amíg nincs gond, azt csinálsz amit akarsz. Mikor lehet gond? 1, Valaki feljelent (netán a hatóság figyel fel ténykedésedre) 2, Kárt okozol építményeddel (netán halálesetet)
Az első esetben be kell tudnod bizonyítani, hogy Te az előírásoknak megfelelően építkeztél. A második eset elkerülésére kérdezz meg egy statikust, hogy elbírja-e a födém (netán a tetőszerkezet) a várható súlyt. Mégiscsak snassz lenne, ha a gardrób miatt összedőlne a házad. :)))
Meglévő házunk tetőterében szeretnénk egy egybefüggő gardrób szobát kialakítani. A tetőtér (egyszerű nyeregtető) legmagasabb ponton (alsó fogópár) épp 190 cm. Abban kérek segítséget, hogy jól értelmezem-e a korm. rendeletet és annak tavalyi módosítását mely szerint a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. számú melléklete „ II.fejezet: A következő építési tevékenységek - az I. és III. fejezetben foglaltak kivételével - bejelentés alapján végezhetőek:
17. meglévő építményben huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása,
Az alap korm. tendelet szerint: 85. § (3) A helyiség belmagasságát a rendeltetésének és a lehetséges legnagyobb befogadóképességének megfelelően kell meghatározni, de a helyiség hasznos alapterületének belmagassága legalább a következő legyen: c) 2,20 m átlagos belmagasság - a lakás, üdülőegység második és további (nem nappali tartózkodásra szolgáló) lakószobájában, - a nem huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben a d) pontban említett kivétellel, e) 1,90 m szabad belmagasság - a tároló helyiségekben.
36. Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség: amelynek tervezett rendeltetésszerű használata általában folyamatosan két órát meghaladó időigényű, vagy amelyben a használatok közötti szünet időtartama a két órát nem éri el. (Pl. lakószoba, nevelő-oktató helyiség, étterem).
Tehát ha jól értem mivel az 190cm belmagasság miatt nem huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget szeretnék kialakítani (mert ez gardrób, azaz tároló helyiség) így még bejelentési kötelezettségem sincs? Ezt nehezen tudom elhinni Mo-n :).
Olvasom és megpróbálom értelmezni a 37/2007 ÖTM-et (módosítva 2008-ban) valamint a 253/1997 OTÉK-et (módosítva ez is).
ÖTM 1 sz. melléklet III. A következő építési tevékenységek építési engedély és bekjelentés nélkül végezhetőek: 35. "Az OTÉK 4. számú mellékletében meghatározottak szerint szemálygépkocsi elhelyezési kötelezettséggel nem járó kereskedelmi, vendéglátó célú építmény építése."
OTÉK ezen pontja kimondja
"Egy személygépkocsi számítandó: 2. kereskedelmi egység árusítóterének 0-100 m2-ig minden megkezdett 10 m2, e fölött minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után, 4. vendéglátó egység fogyasztóterének minden megkezdett 5 m2 nettó alapterülete után (beleértve a terasz, kerthelyiség területét is),"
Vagyis - szerintem legalábbis - nincs olyan "kereskedelmi, vendéglátó célú építmény" ami után ne kellene legalább egy gépkocsit felszámolni. Akor meg mi értelme van az ÖTM 35-ös pontjának? Ki volt az a ...... aki ezt a jogszabályt megfogalmazta?
Hasonló cipőben járok én is akárcsak Te. Én ugyan egy 15 négyzetméteres kis faházat kívánok összetákolni, amiben nyaranta el lehetnénk egy két hetet, tavasztól őszig ott tölthetnénk néhány hétvégét, de ahogy nézem ehhez bizony építési engedélyt kell benyújtani. Még tán lakhatási engedélyt is kell rá kérni! :( Brrr!
Nem értem én ezt az egészet. Egy hétvégi kulipintyó felállításához miért van akkora apparátusra szükség, mint egy több száz négyzetméteres villának a megépítéshez? Nem akarok oda sem állandó, sem ideiglenes jelleggel bejelentkezni csak szeretnék nyaranta valahol főzni, enni, mosakodni. Ezeket ugyan megtehetem elvileg még szabályosan is, hisz a két órát nem fogja meghaladni egyik esetben sem a bent tartózkodásom, de aludni már nem aludhatok benne. Vigyem magammal a sátramat akkor? Ha abban alszom, akkor már nem modhatják a faházra, hogy tartós emberi tartózkodásra épült. Netán főzzek bográcsban? Azt is meg lehet engedély nélkül tenni a kertben, hisz szabadtéri tűzhelyet is alakíthatok ki engedély nélkül.
Kinek mi erről a véleménye? Hogyan lehet engedély, bejelentés nélkül felépíteni egy kis faházat, amiben nyaranta elalhatna az ember?
Üdv mindenkinek! Szakértő véleményekre lennék kíváncsi az alábbi esettel kapcsolatban:
Lakóház átalakítás, bővítésre adtunk be építési engedélyt. A telkünk zártsorú beépítésű, a rajta lévő régi ház az utcafronton a telek teljes szélességében épült. Ehhez szeretnénk hozzáépíteni jobb oldalt a telekhatárra egy nyeregtetős házrészt a falon kisméretű 1,88m-re elhelyezett bukóablakokkal. Az érintett szomszéd viszont már nem zártsorú, hanem jobb oldalhatárra építhető besorolású. A hatóság azért akarja elutasítani a tervet, mert nem felelünk meg a zártsorú beépítés követelményeinek. Ez igaz, ha önmagában csak a mi telkünket vizsgáljuk, de mivel szerintünk a SOR nem jelenthet egy telket , hanem minimum kettőt, ezért a szomszéd figyelembe vétele nélkül nem vizsgálható a kérdés. A szomszéd eleve nem is épülhet össze a mi házunkkal, így értelmetlennek tartom ablakok tiltását, tűzfal követelését. A tűzoltóság által előírt védőtávolságot a tervünk betartja. A hatóság szerint megoldás a félnyeregtető cirka nyolcméteres tűzfallal, amivel teljesen beárnyékolom a szomszédot. Ez viszont se a mi, se a szomszéd elképzeléseinek nem felel meg. Hozzáteszem, mielőtt megvásároltam a házat, bementem az építési osztályra érdeklődni, hogy ilyen típusú bővítés lehetséges-e. Egyértelmű igen választ kaptam. Elképzelésünkhöz előzetesen több építész véleményét kikértük, senki nem mondta, hogy aggályos lehet.
Kedves hozzáértők! Egy kis segítségre lenne szükségem: szabályosan elkészített építési tervünket (hozzáépítés) engedélyezte a helyi önkormányzat, az öt szomszéd közül négyet le is mondattuk a fellebbezési jogáról. Az ötödik az önkormányzat nyakára járt, hogy hogyan tudna fellebbezni, de ott elmondták nekik, hogy teljesen jogszerű és szabályos a terv, és a nehezményezett tetőmagasság (az engedélezett minimumot - 25% - építjük, földszintes épület, alacsonyabb telekszint) megfelel a szabályoknak. Emellett az ő épülete nincs megfelelő távoslágra a közös kerítéstől ,de használatba vételi engedélyt kaptak valahogy a házra.. A fellebezési határidő lejráta utolsó napján Észrevételt tettek az Önkormányztanál, mindenféle értékvesztésről hablatyolva (még a meglévő épület magasabb teteje sem vet az ablakukra árnyékot sem), de semmi konkrétumot nem említve. Állítólag ha beleírták volna, hogy elutasítás esetén fellebbezésnek minősül az észrevétel, akkor elindul a II. fokú vizsgálat, és nem jogerős az engedély, de ezt ők nem tették meg. Így megkapjuk a jogerőt, ha az Önkormányzat elutasítja az észrevételt? Erre ha jól tudom nyolc napja van... Mire készülhet a kedves szomszéd? polgári per? Ezesetben építhetünk, vagy addig nem kapjuk mega jogerős engedélyt? Mi lehet a dolog vége? Köszönöm a gyors segítséget.
Köszönöm a válaszokat! Természetesen szeretnénk a lehető legszabályosabban megoldani a terasz beépítését, így mindenképpen az építési engedély megszerzésében gondolkozunk, csak nem tudom, hogy azt milyen módon érhetjük el... Crawen, természetesen az alap elbírja a beépítést, így jelenleg csak az engedély hiánya gátol meg a kivitelezés indításától.
Ha azóta még nem oldódott meg a probléma: zajrendelet megsértése miatt fordulj az önkori igazgatási osztályához/csoportjához. Az építésügyi hatóság műszaki engedélyt ad, nem szabályozhatja, hogy ki mikor építhet, ezt ugyanis a helyi, ennek hiányában az országos zajrendelet szabályozza, a zajrendeletben foglaltak betartását pedig a jegyző ellenőrzi.
Az önkormányzatnál nagyon helyesen tájékoztattak: épület bővítéséhez építési engedély szükséges.
Engedély nélküli építkezéseknél az építésügyi hatóságnak először azt kell vizsgálnia, hogy hogyan adhat fennmaradási engedélyt. Azonban, ha a szabálytalan építmény átalakítással sem tehető szabályossá, akkor sajnos el kell rendelni a bontást. A te esetedben a bővítmény egy része a 3,5 m-es oldalkert területébe esne, amire így fennmaradási engedély sem lenne adható (legfeljebb átalakítással, de lehet, hogy így meg a kialakuló étkező mérete lenne túl kicsi). Bírság természetesen csak akkor van, ha fennmaradási engedélyt kapsz.
De fentieken túl a terasz beépítése más okból is aggályos: pl. a terasz alapozása el fogja-e bírni a felmenő falak, födém, tetőszerkezet terheit?
Pontosan járj utána a ti övezetetekre vonatkozó helyi rendeleteknek. Elképzelhető, hogy mégis lesz benne olyan, hogy "vagy a kialakult rend szerint", esetleg oldalhatáros beépítési mód.
Roviden: szabalyosan sehogy. Fennmaradasi engedelyt arra lehet adni utolagosan, amire elozetesen epitesi engedelyt is lehetne adni. A kulonbseg annyi, hogy megadott fennmaradasi engedely eseten kotelezoen kiszabjak az epitesi birsagot.
Lehet probalkozni az engedely nelkuli epitkezessel, aztan vagy megbuktok vagy nem.
Sziasztok! Az alábbi problémában kérem a segítségeteket. Nem rég vásároltunk egy családi házat, amelynek teraszát (4*5 méter, 3m-es oldalfalakkal, a terasz az utcáról nem látható) a korábbi tulajdonosok befedték egy tetővel és körbekerítették 1m magas lambériával. Szeretnénk a terasz oldalfalait felhúzni, hogy abból egy télen is használható étkező legyen. Az önkormányzatnál azt a felvilágosítást adták, hogy az oldalfalak felhúzása engedély köteles. A gond ott kezdődik, hogy egy önkormányzati rendelet szerint a telek oldalhatáraitól számított 3,5 méterrre semmi sem lehet. A 60-as években épült ház (a terasz valamint fölé a tető 92-ben) és a telek oldalhatára között csak 2 méter van. (Természetesen az utcában szinte nincs is olyan ház, amely teljesíti ezt a feltételt…) Szeretnénk természetesen szabályosan megépíteni az étkezőt, de az a félelmünk, hogy a 3,5 méter meg nem léte miatt elutasítják az építési engedélyt, így pedig búcsút inthetünk az étkezőnek is. Kérdéseim: - valóban építési engedély köteles az oldalfalak beépítése? - mi van abban az esetben, ha felépítjük az oldafalakat és utána kérünk egy fennmaradási engedélyt rá? Milyen következményekkel kell szembenéznünk (mekkora bírság kb, esetleg bontás?) - mi van, ha csak beépítjük az oldalfalakat a hatóság tudta nélkül? - van valami ötletetek, hogy miként lehet megoldani ezt a problémát? Köszönöm!
Nem sok olyan embert lattam, akinek az osszes epitkezeshez szukseges szakmaja megvan es raadasul naprakesz. A tobbi valahogy a szakik kivitelezeset is kell ellenoriztesse. Szerintem!
de szép körmondat...csak itt most az a téma,ha te építessz...megkérded,mit hogyan kell beépíteni...aztán meg még fizess a műszakinak-külön....(átvegye,amit TE csinálsz)
Hat en pl. azert nem ingyennek, hanem csomagarban foglaltnak neveznem. (Lehet, hogy rossz sztereotipia, de nekem a tervezo femu-rol mindig az ugrik be, hogy a sajat gyermeke, a tervrajz betartasat felugyeli elsosorban... nekem meg muszaki segitseg kell, ne csak a terveknek megfelelo, hanem JOL megepitett is legyen, amit atadnak.)
bezzeg,ha 150-ért nem látja,mi kerül beépítésre,s hogyan.... :-)))
No, igen. :-)
Azt azért hozzátenném (nem okoskodás) hogy műszaki ellenőrt (újabb pénzek) is meg lehet bízni, aki aztán be fogja vasalni azt, hogy mi és hogyan lett beépítve.
legyetek életszerűek..
(ma magyarországon...)
Pont ez az!
Megfigyelhető, hogy manapság ha baj történik már rögtön a felelősöket keresik. Márpedig ha egy házzal valami történik és netán még sérülések is történnek, azt a műszaki vezetőt (kivitelezőt) elő fogják venni, hogy mit is írt alá, mit naplózott be.
Minden eset más és más. Én csak csodálom, hogy egyesek ilyen olcsón adják a bőrüket. Ha mondjuk haveri - bizalmi - alapon működik, akkor talán még érthető.
Mar miert is lenne ingyen? Meg akkor se, ha egyaltalan nem is nez oda, csak alairja a szukseges papirokat (mas kerdes, hogy ez azon kivul, hogy torvenytelen, mindket felnek veszelyes is).
