Ez egy kipróbált, nagyon finom recept, én csak "Bedobálósnak" nevezem. Ha a levet
elkészítetted, mindent beledobálhatsz: pl zöldparadicsom, kishagyma, cseresznye-paprika, karfiol, brokkoli, citrompaprika, én még szilvát is szoktam. Ami kéznél van
a kertből, boltból.
Az arányokat a kivánt mennyiségbe csökkentheted! Én egy nagy műanyagedénybe
teszem. Belehelyezek egy nagy szemeteszsákot, ahogy belerakod az anyagokat,
Sziasztok! engem az érdekelne, hogy az egészben eltett parikat milyen paradicsomlével öntitek fel? (mert ugye, azt írtátok, hogy a S.M. nem ereszt levet) Köszi a választ!
Mitől van benne sós lé? Mekkora üvegbe pakolod bele a mennyi paradicsomot? Én is tettem el lucullusból, 4 darabot tettem a 7 dl-es üvegbe mert nagyok voltak és úgy töltöttem fel forró par. lével- Maga az egész paradicsom semmi levet nem eresztett.
Én is S.M.-ből csináltam, mégis, mire telepakolásztam vele az üveget, addigra színültig volt lével. Ahogy lehúztam a héját, már tettem is az üvegbe. Így sós lében úszkál.
Az egészben eltett paradicsom általában a S.M. (lucullus) alakkörből kerül ki, mert ezeknek nincs leve, hogy levet eresszen és kellően kemény is, hogy a hőkezelések után se egy elfolyós, féligkész paradicsom ivólé legyen belőle...
Én is idén csináltam ilyet először. Forró vízbe dobtam, lehámoztam, üvegbe raktam, de annyi levet eresztett, hogy nem is kellett felönteni. Picit sóztam a tetejét, lezártam, majd forró vízben hőkezeltem. Remélem nem romlik meg.
Találtam a világhálón egy angol nyelvű - lengyel tapasztalatokon is - alapuló angol nyelvű könyvecskét arról, hogy a legtöbb és legjobb ízű bogyót akkor lehet produkálni, ha szinte nincs is levele a növénynek, azaz HÁROM LEVÉLLEL TÖVENKÉNT. Szívesen elküldöm ezt a zöldséget (?) bárkinek ha kéri.
Én is teszek el télire, de mivel unok paszírozni, a levet úgy csinálom, hogy EGÉSZBEN, azaz héjastul-magostul turmixolom le a bogyókat. Ennek megvan az az előnye is, hogy ami egészséges a paradicsom-ban, az állítólag a héjában van. A lébe csak egy kis sót és cukrot teszek, tartósítót nem. Ha már nagyon unom a töltögetést a kisebb palackokba, 1,7 és 4,4 l-es üvegeket töltök meg – így persze még szaporábban megy.
Az idén jó volt a paradicsomtermés, sok levet tettem el, bővítésként hámozott paradicsomot tettem paradicsomlében. Szeretem az olaszos kajákat, arra jó. Fagyasztottam is le, de a hűtőláda kapacitása véges. Próba szerencse![[ima[image
Mi is csak réztartalmú szereket használunk, ha kapunk, Cuproxátot. Csak akkor permetezünk, ha tartós esőzések várhatók. Szélsőségesen esős éveket kivéve mindig van annyi paradicsom, amennyire szükségünk van, sokszor több is. De szeptember közepén már ritkán szépek a növények. Szerintem ez teljesen normális, pár hét múlva úgyis lefagy, addig meg még ilyen állapotban is teremnek bőségesen. Vegyszerek nélkül is el lehet látni a családot, maximumra és tökélyre törekedni viszont nem érdemes. Sokfélét kell ültetni, aztán időjárástól függően hol ez jön igazán össze, hol az.
A talaj felhevülése ellen érdemes takarni a talajt pl. fűnyesedékkel. Mi szalmával takarjuk a paprika és a paradicsom alatt. Nem hevül úgy fel, lassabban szárad ki és porhanyósabb marad. Zivatarnál nem lesznek sárosak a növények.
Lehet, hogy a rendszeres növényvédelem segít bizonyos bajokon, nem kételkedem, csakhogy én nem alkalmazom, ha egy mód van rá. Nálunkfelé a paradicsomot senki sem peremetezi csak én, s én is csak egyszer, max kétszer, akkor is csak Championnal. Ennek fő oka az, hogy igyekszem csak ennivalót fogyasztani, vegyszereket, mérgeket nem szeretnék.... Tapasztalatomból is veszem, hogy milliószor veszélyesebbek, mint azt általában hisszük. Elborzadok és kétsébeesem, amíg a Hermesz boltban kivárom, ahogy a szakmeberek a recepteket elmondják: ezzel a szerrel tíznaponta, hatszor, utána kontakttal megszakíjuk kétszer, virágzás alatt háromszor, majd visszatérünk felszívódóra megint hatszor stb stb. Uborkát hússzor permetezik - csak gomba ellen hússzor, aztán vírus ellen még húsz...nem veszek a piacon soha, nekem ez a növényvédelem túl rendszeres.
Ma reggel megnézegettem a leveleket, amik még élnek: nem láttam rajtuk semmit – de azt nem állítom, hogy nem is lehet ott valami…
Mindenesetre, mondom, mindkét szomszédnak így néz ki a paradicsoma, és mindketten évtizedek óta termelik, az egyik „tősgyökeres” paraszt, de olyan, aki mindent tud, mindenre emlékszik, amire a szülei meg a tapasztalat megtanította. És mindketten a meleget okolják, semmi különöset nem látnak benne, ez előbb-utóbb minden évben bekövetkezik, a növény természetes halálaként is lehet venni, mert pont ugyanúgy néz ki, csak idén előbb volt, mint szokott. Egyébként a halottnak látszó, teljesen leszáradt levelű növények végéből most, hogy vége a sivatagi időnek, új, zöld hajtások törnek elő.
Az is közös mindhárom kertben, hogy a különbözó időpontokban ültetett, és ennek megfelelően kül. fejlődési fázisban lévő paradicsomok egészen másképpen reagáltak: nálam pl. kikelt egy idén elhullatott magról egy koktélp, és annak semmi baja az égvilágon, teljesen zöld, és nő, mint a bolondgomba, a szárazság ellenére is. Csak azért nem éri majd el a három métert, mint a többi, mert késő van már.
Talán az óriási, nálunk – kivételesen – már tavassszal elkezdődött szárazság az egész oka, mert ahogy olvastam máshol, elsősorban a víz (lenne)az, ami, mivel ötször annyi meleget képest magába szívni, mint a homok, el tudja fogyasztani az ártalmas hőmennyiséget a növény elől. Mert itt a környéken sajnos merő homok van talaj helyett, s ennek van egy olyan tulajdonsága, hogy a nap 50-60 fokra is képes felfűteni – ezt aztán a homok, mivel száraz, nagyrészt visszaveri, és így remek hő- és UV-fürdőben részesíti a növényeket. Nem mind viseli el. A paprika például szintén nem lelkesedik érte, lelassul kissé a hőségben, de nem károsodik – remekül túlélte, ugyanúgy kétnapi locsolásommal, s most sötétzölden, egy méteres magasságban virít, és hozza a hatalmas, piros bogyóit. Pedig a paprika nagyon vízigényes, a paradicsom csak közepesen – a tudomány mai állása szerint.
Azt viszont, amit az említett iromány tanácsol, a takarást a déli órákban – a paradicsom se menjen ki a napra, ahogy nekünk sem ajánlják 11-től 3-ig –, nem tudom megvalósítani. Vagy betakarom majd ha jön a kánikula, vagy nem. Megpróbálom egy részét. Jön a Dél-Afrikai klíma?
Valóban ez ilyen bonyolult lenne? Én is sokat hallottam már a levél ritkításáról és a fattyazásról, de én egyiket sem csinálom. Nálam a rendszeres növényvédelem ami megóvja a növényeket és késő őszig biztosítja a termést. Nincs elszáradás és más gombás betegség. Láttam már olyan bokrokat amikről leszedték a leveleket, de nem volt rajtuk több termés, mint az enyémen. Persze az is lehet, hogy valamit rosszul csináltak. Szerintem ezek elsősorban azoknak fontosak, akik ebből élnek, piacra termelnek. Én maradok a számomra jól bevált hagyományos módszernél. .:-)
Beleolvastam. Hm. Ez nekem tényleg agyrémnek tűnik és eléggé fanatikus hangvételű. Mindenképpen hagyj kontroll növényeket, lehetőleg sokat. Igaz, hogy hamarabb beérik a kopasz növényen a termés, de hogy több lesz és jobb ízű, azt kétlem. Nem igaz, hogy ha leszedjük a leveleket egy növényről, akkor majd termésre fog gyúrni. A levél asszimilál, az állítja elő a növény számára a cukrokat. Nem elvonja a táplálékot, hanem termeli. Ritkítani tényleg célszerű a növényt, az alsó leveleket érdemes leszedni, hogy szellőzzön, ne támadják meg annyira meg a gombabetegségek. De hogy csak 3 levél... Akkor minden kártevőnek örülnünk kéne, ami lerágja a növényről a leveleket. De az azért valahogy mégse olyan jó. Olvasgass tovább, szerintem nem az ilyen vélekedés lesz többségben.