A 1260, 1265 és 1266-nál volt róla szó, de itt is leírom röviden: alapvetően vadszőlő (a szakiknak azt hiszem, van erre valamilyen spéci szavuk, csak most nagy hirtelen nem jut eszembe). Eszméletlen növekedési erély (viszonylag mostoha körülmények között is), hatalmas levél, apró, sötétkék, savanyú bogyójú kicsi fürtök, gondolom, elég ellenálló, bár nálam mindent megkap a permetezéskor a többivel. Nagyjából ennyi, ami így hirtelen eszembe jutott. Holnap tudok képet is berakni. Kizárólag az árnyékáért nevelt/tartott lugasnak szerintem az egyik legjobb!
Ja, egyébként ma elkezdte a virágzást a Baku. Ő az első, a többi még "alszik", de már nem sokáig. Ha akarjátok, holnap teszek fel képet, de gondolom láttatok már szőlővirágot... ;-)
A betegségnél ne a naptárt nézd hanem az időjárást, meg a növény fejlettségi állapotát. Most az erkélyen 31 fok celsiust mutat a mérő. Ehhez némi pára azt kész is a baj. A gombák átfogó támadásba kívánnak lendülni. Mi meg ugye nem hagyjuk!
Erősítsen meg vki vagy cáfoljon, mi van akkor, ha a folt - a leírásra gondolva - nem más mint a peronoszpóra. Csak a betegség nem tud kifejlődni mert menet közben permetet kapott, de a levél megőrzi a betegség korai jeleit. Az a baj vele, hogy most nincs előttem az a helyzet amikor egy peronoszpórát (korai fertőzését) időben megfogjuk.
A mozaik nem áll meg a peronosz viszont elszárad. Talán ez a fázis fog következni.
Igen, az egyik gomba valóban a Taphrina pruni. Az általam említett másik betegség pedig az ágsöprűsödés, amit a Taphrina insititiae okoz. Ez is a taphrina nemzetségbe tartozik. Ez tényleg kevéssé ismert, nem gyakori. Általában idősebb fákat támad. A különbség abban van, hogy a pruni-nál főleg a gyümölcsön vannak a tünetek, míg a másiknál a levélen. (+ még az ágsöprűsödés ugye). Ha ilyen fordul elő, az elsöprűsödött vesszőket-ágakat el kell távolítani, mert abban telel a gomba.
Az általad említett bábaszilva is jó elnevezés a pruni-ra (gyümölcs miatt). Még van egy harmadik neve is, mégpedig a boszorkányszilva. Ez azért jó, mert az insititiae által okozott fertőzést meg boszorkányseprűnek (is) nevezik. Boszorkány - boszorkány; könnyű megjegyezni :)
Egyébként, bár nem ma volt, legjobb emlékeim szerint létezik még a Taphrina minor és a Taphrina cerasi, ezek a cseresznyét és a meggyet szeretik. A cerasi kórképe olyan mint a "szokott" taphrina-tünet (+ seprűsödés), a minor pedig csak egy-egy ágrészt támad.
Képek nem az én szőlőmben készültek, de én is láttam néhány lárvát a leveleken. A katicabogár nálam megbecsült társ, ha észreveszem nagyon vigyázok rá.
Melyik megyében van a szőlőd? A fiatal leveleken is találtál ilyen foltot, vagy csak idősebbeken? Milyen szőlőn jelentkezett? Mit értesz azon, hogy szaporodik? Nagyonnak látod őket, több lett belőlük, más tőkéken is jelentkezett?
Nem használtam gyomírtót kb. 5 éve. A szomszéd szintén nem gyomírtózik. Idősek már.
Az a pláne, hogy ez a szőlőlugas a ház előtt van. Szerencsétlen még a permetezésből is kimarad hébe-hóba annyira szem előtt van. A kertben lévő szőlőn nem találtam ilyen foltokat.
Nem sárgul meg hanem teljesen kifehéredik és úgy marad.
Nem úgy mint más gombánál, hogy beszárad és kilyukad a levél.
Ha gondolod emailben elküldöm a nagy képet.
Szóval itt jelentkezett majd egy hét elteltével már 3-4 helyen mára meg egész sok helyen van. Hát nem tudom, hogy mi lehet. Azért dithanos kezelést adtam neki.
Kénytelen vok a tudásom fehér foltjait satírozni ezért megnéztem a tafrina alatt mi található szilvánál. Te említesz kétfélét is. Akkor légyszi oszd meg velünk a másikat is mert egyet ide teszek én is.
A barackot ugye a Taphrina deformans (köznapi értelemben a tafrina) tekeri. Amikor tafrináról beszélünk bevallom az én fejemben eddig ezt jutott eszembe. A szilva táskásodása (bábaszilva) - amikor a termés holyagosodik sztem te is erről beszélsz - betegségét szintén tafrina nemzettségbe tartozó gomba a T. pruni okozza. Tehát tafrina nemzetségbe tartozó gomba "tafrina"okozza. Hát erre korábban nem azt értettem de mostantól megváltozik a véleményem! Az általad említett betegségi elnevezést nem ismertem. De nem tudom mi az még amire gondoltál vagy említetted? Ilyennel sem olvasmányomban sem tapasztalati úton nem találkoztam.
Bocs, elírtam az előbb, helyesen: lisztharmat ellen csak Karathane-t használok (Dithane-os rész törölve) , mert egyszer sikerült megperzelni kénnel a szőlőt.
Olyan jól sikerült ez a BASF-nek hogy ez lett az általános technológia. Annyit tennék hozzá, hogy a virágzás utáni kontaktra visszatérésnél peronoszpóra ellen mankocebet már nem nagyon használok (inkább a virágzás előtt, mert segíti a lombfejlődést), inkább valamilyen kaptántartalmút, pl. Orthocidot vagy van még pár. Aki hozzáfér tehet rá kontaktként ilyenkor pl. Folpant vagy Bravo 500-at is. Lisztharmat ellen Nálam csak Dithane megy kontaktként, miután egyszer sikerült kissé (...) megperzselni szerencsétlen szőlőt...
Az árak sajna tényleg magasak, A Discus legutóbb 3000 Ft. felett volt 50 g. De mondjuk a Shavit nincs 200 Ft. se...
A rézzel alapvetően az a probléma, hogy közel van egymáshoz az az érték ami hatásos a gomba ellen, s az az érték, ami már károsítja a növényt. Meg amúgy "univerzális" méreg, az élővilág majd minden képviselőjére mérgező hatással van (kifejtem ha valakit érdekel). Viszont az, hogy mégis a gombákra a legmérgezőbb (fungicid-dominancia) annak köszönhető, hogy a gomba spórája felhalmozza a környezetéből a réziont - vagyis ha a környezetben (ez esetben a növényen, levélen) lévő rézion-koncentráció kicsi is, a gomba akkor is pusztul a felhalmozás miatt. (A koncentrációt alacsonyan kell tartani, mert a réz a növényt is mérgezi!) Ezért van az is, hogy pl. a rézoxiklorid nem oldódik vízben. Ez azért kell, mert így mindig keletkezik annyi oldató réz, hogy az a spórák a már toxikus szintig emeljék ennek koncentrációját.
Dede, van a szilvának tafrinája, méghozzá kétféle is. Nem tudom, hogy ismerős-e a népnyelvből a "birtyókás" szilva. Na ezt tafrina okozza. Nagy sárgás-zöldes kiemelkedések a gyümölcsön, aztán ezek összefolynak. Nem szép látvány... Onnan is meg lehet ismerni, hogy ha kettévágod, belül nincs csonthéj, csak egy picike mag, a magház nagy része meg üres. Kökényen láttam egy nagyon látványosat, de több más növényt is "szeret"...
A másik az a "klasszikus"-tünetű tafrina a csavarodott levelekkel. Bár nem gyakori, de azért előfordul.
Nemcsak az enyém ilyen, a környezetemben mindenkié. Az áprilisi szárazságot leszámítva nagyon kedvező idő volt. Február végén kapott egy kis műtrágyát (kálium, foszfor, nitrogén) a szőlő, ~10% nitrogén tartalommal, miután 15-15-15 -ös keveréket felhígítottam. Csapadék kellene még, csak úgy csendesen, esténként. Mindezek mellett jól alakulnak a dolgaink, bár de ezen a vidéken mindig "benne van a pakliban" egy jégverés, amit persze egy cseppet sem hiányolok.
Talán ez jobb.
