Nem használtam gyomírtót kb. 5 éve. A szomszéd szintén nem gyomírtózik. Idősek már.
Az a pláne, hogy ez a szőlőlugas a ház előtt van. Szerencsétlen még a permetezésből is kimarad hébe-hóba annyira szem előtt van. A kertben lévő szőlőn nem találtam ilyen foltokat.
Nem sárgul meg hanem teljesen kifehéredik és úgy marad.
Nem úgy mint más gombánál, hogy beszárad és kilyukad a levél.
Ha gondolod emailben elküldöm a nagy képet.
Szóval itt jelentkezett majd egy hét elteltével már 3-4 helyen mára meg egész sok helyen van. Hát nem tudom, hogy mi lehet. Azért dithanos kezelést adtam neki.
Kénytelen vok a tudásom fehér foltjait satírozni ezért megnéztem a tafrina alatt mi található szilvánál. Te említesz kétfélét is. Akkor légyszi oszd meg velünk a másikat is mert egyet ide teszek én is.
A barackot ugye a Taphrina deformans (köznapi értelemben a tafrina) tekeri. Amikor tafrináról beszélünk bevallom az én fejemben eddig ezt jutott eszembe. A szilva táskásodása (bábaszilva) - amikor a termés holyagosodik sztem te is erről beszélsz - betegségét szintén tafrina nemzettségbe tartozó gomba a T. pruni okozza. Tehát tafrina nemzetségbe tartozó gomba "tafrina"okozza. Hát erre korábban nem azt értettem de mostantól megváltozik a véleményem! Az általad említett betegségi elnevezést nem ismertem. De nem tudom mi az még amire gondoltál vagy említetted? Ilyennel sem olvasmányomban sem tapasztalati úton nem találkoztam.
Bocs, elírtam az előbb, helyesen: lisztharmat ellen csak Karathane-t használok (Dithane-os rész törölve) , mert egyszer sikerült megperzelni kénnel a szőlőt.
Olyan jól sikerült ez a BASF-nek hogy ez lett az általános technológia. Annyit tennék hozzá, hogy a virágzás utáni kontaktra visszatérésnél peronoszpóra ellen mankocebet már nem nagyon használok (inkább a virágzás előtt, mert segíti a lombfejlődést), inkább valamilyen kaptántartalmút, pl. Orthocidot vagy van még pár. Aki hozzáfér tehet rá kontaktként ilyenkor pl. Folpant vagy Bravo 500-at is. Lisztharmat ellen Nálam csak Dithane megy kontaktként, miután egyszer sikerült kissé (...) megperzselni szerencsétlen szőlőt...
Az árak sajna tényleg magasak, A Discus legutóbb 3000 Ft. felett volt 50 g. De mondjuk a Shavit nincs 200 Ft. se...
A rézzel alapvetően az a probléma, hogy közel van egymáshoz az az érték ami hatásos a gomba ellen, s az az érték, ami már károsítja a növényt. Meg amúgy "univerzális" méreg, az élővilág majd minden képviselőjére mérgező hatással van (kifejtem ha valakit érdekel). Viszont az, hogy mégis a gombákra a legmérgezőbb (fungicid-dominancia) annak köszönhető, hogy a gomba spórája felhalmozza a környezetéből a réziont - vagyis ha a környezetben (ez esetben a növényen, levélen) lévő rézion-koncentráció kicsi is, a gomba akkor is pusztul a felhalmozás miatt. (A koncentrációt alacsonyan kell tartani, mert a réz a növényt is mérgezi!) Ezért van az is, hogy pl. a rézoxiklorid nem oldódik vízben. Ez azért kell, mert így mindig keletkezik annyi oldató réz, hogy az a spórák a már toxikus szintig emeljék ennek koncentrációját.
Dede, van a szilvának tafrinája, méghozzá kétféle is. Nem tudom, hogy ismerős-e a népnyelvből a "birtyókás" szilva. Na ezt tafrina okozza. Nagy sárgás-zöldes kiemelkedések a gyümölcsön, aztán ezek összefolynak. Nem szép látvány... Onnan is meg lehet ismerni, hogy ha kettévágod, belül nincs csonthéj, csak egy picike mag, a magház nagy része meg üres. Kökényen láttam egy nagyon látványosat, de több más növényt is "szeret"...
A másik az a "klasszikus"-tünetű tafrina a csavarodott levelekkel. Bár nem gyakori, de azért előfordul.
Nemcsak az enyém ilyen, a környezetemben mindenkié. Az áprilisi szárazságot leszámítva nagyon kedvező idő volt. Február végén kapott egy kis műtrágyát (kálium, foszfor, nitrogén) a szőlő, ~10% nitrogén tartalommal, miután 15-15-15 -ös keveréket felhígítottam. Csapadék kellene még, csak úgy csendesen, esténként. Mindezek mellett jól alakulnak a dolgaink, bár de ezen a vidéken mindig "benne van a pakliban" egy jégverés, amit persze egy cseppet sem hiányolok.
Használj rezet meglátod a peronosszal csodát művel Atka kérdésben , tavasszal kezd az atkaölövel , majd vegyél Omite-t és augusztusban vicceld meg a bogaraidat vele.
Előző hsz-odhoz: mindjárt összehasonlítom a szőlőt az Irsai leírásaival.
Ehhez: általában a peronoszpórával szoktam birkózni, a lisztharmat legtöbbször elkerül, éréskor szokott még vacakolni a szürkepenész, egyszer pedig jó régen orbáncos volt, legalábbis szerintem (kiszáradt, barna foltok a levélben).
Rovarfronton pedig szinte kizárólag gubacsatka-gondjaim szoktak lenni, az is csak néhány tőkén/fajtán (plusz idén először a piros szlankán volt némi pajzstetű).
Megnéztem. Egyértelműen különbözik az általam eddig Csabagyöngyének gondolt fajtától. Annak piros a vesszője, ennek világoszöld, a levelében is vannak különbségek, a Cs.gy.-nek nem annyira "gyapjas" a hajtáscsúcsa mint ennek, előbbinek az egészen fiatal leveleinek a széle pirosas, ennek nem vagy nem annyira, úgy tűnik, hogy a növekedési erélye is nagyobb egy kicsit az ismeretlennek, stb.
Elkezdődött a korai szőlők virágzása! Bár elég rossz a kép (telefonnal készült) de talán kivehető rajt, hogy ez a fajta(bevallom magam sem tudom miféle) bizony virágban áll!
Rubigant meghagynám a virágzás idejére (amikor látod, hogy kezd virágozni, no onnan 2 max 3 permetezés vele) A karathane-t pedig arra az eshetőségre ha beüt a krakk. Ez ui. jól megállítja a lisztharmatot. Addig viszont a jó öreg kén elegendő.
Kösz, van leírásom könyvekben is, és a neten is utánanéztem (a többinek, mielőtt ültettem, ill. a már ismert meglevőknek).
A fajtákról: írtam, hogy nagy valószínűséggel fehér. Ezzel az alapinfóval kaptam annak idején. Tehát az általad írtakból eleve kivehető néhány fajta.
A megmaradóknak utánanézek, Csabagyöngye valószínűleg már van itthon, a legrégebbi, még az én gyerekkoromban ültetettek között van egy tő. Hamar kimegyek, összehasonlítom, de eleve úgy emlékszem, hogy a Csabagyöngyének elég piros a vesszője ilyenkor, ezé pedig zölt, sőt a mellette levő egyéb fajtákhoz viszonyítva az egész tőke mindenestől kifejezetten sárgászöld.
A permetező szereket azt kb így használom ahogy írtad, de egy újat tanultam hogy az eső előtt permetezel én rendszeresen eső után szoktam permetezni,és csodálkoztam hogy nem 100%-os az eredmény . Megfogadom a tanácsod idén megpróbálok eső előtt permetezni.
Ezt még pár hónapig szerintem nem lehet megmondani, de az valószínű, hogy valami nagy szemű csemege, én még csak azoknál láttam ilyen formát. Ha jól gondolom, a fürtök magasan, a 7.-8. levél környékén vannak, ez is csemegére utal.
Sajnos a termésről nem tudok beszámolni, mert idén lesz rajta először (ha lett volna már, sokkal könnyebb lenne nekem is a könyveim alapján, és természetesen írtam is volna róla). :-(
Már a fényképek készítésénél gondoltam a fiatal hajtásvégre, mert olvastam én is, hogy az lehet még határozó bélyeg, de végül kihagytam. Ezért is fényképeztem úgy a növény részeit, mert olvasgatva a fajtákat leíró könyveket, nagyjából tudom, hogy melyek a határozó tényezők, részek. Pótolom, ha eláll az eső (éppen esik :-( ).
Talán ez jobb.
