Elég lenne egy olyan, aminek a tengelye az ötödik dimenzió irányú, ami merőleges a többi négyre.
A sajátperdület, (spin) hány tengelyen valósul meg? Egy időben három egymásra merőleges tengelyen való forgást tömeggel rendelkező anyag nem tud végezni? Ha igen, az lesz az ötödik dimenzió iránya, ha az időt is dimenziónak, iránynak vesszük.;-)
"Gyula bá mindössze egyetlen ejtőkísérletet végzett, amelyet ő maga dokumentált. De ez ellentmondott az összes többi kísérletnek. Ezért nem tudta elfogadtatni a tudományos világgal. Persze ahelyett, hogy segítették volna, inkább akadályozták."
De miért?! nem ismételte meg "a tudományos világ" a saját 'szájaíze' szerint (azaz olyan kísérleti körülmények között/eszközzel amit tudományosan megfelelőnek tart..),
és akkor napvilágra került volna az igazság.. !
(ha 'bele-köthetetlenül' korrekt feltételekkel végzik el az ejtő-kísérletet,
akkor a tudományos igazság derül ki,
ha pedig 'sumák' feltételekkel végeznék el az ejtő-kísérletet,
akkor pedig 'a politikai igazság' derülne ki...) ;-/
A fényközeget tökéletesen bizonyítják a kísérletek:
- A Michelson-Morley kísérlet
- A Michelsog-Gale kísérlet
- A Sagnac kísérlet
- A Doppler jelenség
- A fénysebesség függetlensége a fényforrás mozgásától
stb, stb.
Gyula bá mindössze egyetlen ejtőkísérletet végzett, amelyet ő maga dokumentált. De ez ellentmondott az összes többi kísérletnek. Ezért nem tudta elfogadtatni a tudományos világgal. Persze ahelyett, hogy segítették volna, inkább akadályozták.
A fényközeg létezése azonban a korábbi kísérleteknek sem mond ellent.
Sőt, nekem vannak újabb javaslataim is a fényközeg létezésének bizonyítására.
Például a Michelson-Morley kísérlet elvégzése egy űrállomáson.
Szóval az én helyzetem nem ugyanaz, mint Gyula bácsié volt.
Elég lenne egy olyan, aminek a tengelye az ötödik dimenzió irányú, ami merőleges a többi négyre.
A tehetetlen tömeg és a súlyos tömeg azonossága nagyon rejtélyes... persze, ha valaki bozonyítaná, hogy nem pontosan azonos, és az, hogy annak látszik, csak véletlen...
Gyula bácsi megmondta, hogy a tömeg gravitációs töltésekből ered, és a nyugalmi és a tehetetlen tömeg nem azonos értékű. A mértéke, SI alapegysége a kg.;-)
Nem igazán értem,de a te irásod arra utal, hogy ezek olyan képletek, amik bizonyítják , hogy a fénysebességnél nincs, nagyobb sebesség. Nem lettem okosabb.
"A "v" bármilyen értéket felvehet 0 és "c" között... Illetve, ha tömege van, akkor a "c" nem elérhető, mert ott már végtelen lenne a tömege, és oda semmi nem tudná felgyorsítani."
Hát tessék, oldd meg például a sebességtől függő tömegre ("m").
Ez az "m" úgy számolandó ki ezserint, hogy veszem a nyugalmi tömeget ("m0"), és osztom egy számmal. Utóbbi szám az 1 minusz a "v"/"c" arányszám négyzete, és ez az egész a gyök alatt.
Ha a "v" = 0, akkor a gyök alatt 1 lesz, tehát "m" = "m0".
A másik szélsőérték akkor van, ha a "v" egyenlő "c" (fénysebesség), akkor a gyök alatt 0 van, ezzel kellene osztani az "m0"-át, a nyugalmi tömeget, mert ilyenkor az "m" elméletileg végtelen lenne. De éppen ezért a "v" teljesen soha nem érheti el a "c" értékét, semmilyen tömeg nem haladhat fénysebességgel.
"A V- t a fénysebességhez viszonyítják. A V sebesség nincs megadva, csak az ,hogy"
.
Hát ja, egy képletnek az a lényege, hogy változók szerepelnek benne. :)
A "v" bármilyen értéket felvehet 0 és "c" között... Illetve, ha tömege van, akkor a "c" nem elérhető, mert ott már végtelen lenne a tömege, és oda semmi nem tudná felgyorsítani.
Einstein szerint amúy az idő a gravitációs térben is lassabban telik, nem csak a gyorsan mozgó űrhajóban... Nyilván egy külső megfigyelőhöz képest.
A helymeghatározási rendszer műholdjait tehát kétféle korrekcióval kell kezelni, egyiket azért, mert különböző távolságban vannak a Földtől (a felhasználó a földfelszínen, a műhold meg odafent, más a gravitáció), a másik az visszakorrigál kicsit, mert a műhold sebessége is számít.
A V- t a fénysebességhez viszonyítják. A V sebesség nincs megadva, csak az ,hogy az álló valaminek nincs sebessége. Az álló valaminek a sebessége 0. Ezután jön a tömeg mértékegység nélkül.Engem is felettébb zavar , mert ha meglenne adva mértékegység jobban tudnék gondolkodni. Ezek arányszámok.
