A minap egy tudományos híradásban fekete-lyukak ütközésének gravitációs impulzusainak észleléséről adtak tájékoztatást.
A beszámoló szerint az észlelő műszer két 6 km hosszú lézernyaláb segítségével működik. A nyaláb egyikének az impulzus hatására hullámhossz megnyúlást észleltek.
Teóriám szerint a világmindenség "horizontjáról" hozzánk érkező fény vöröseltolódását nem a fényforrás távolodásától, hanem fény útja mentén lévő gravitációs mezők rendszeres változásai idézik elő, mintha impulzusok érnék, ugyan úgy ahogyan a fekete-lyukak találkozásának gravitációs impulzusi is korrigálták a mérőműszer fény nyalábjainak hullámhosszát.
Ha van szingularitás, akkor az nem egy lokális különlegesség, hanem a végtelenség maga. Ebben találhatók azok a lokális helyek, amelyek belőle bukkannak elő és enyésznek el, mint téridő buborékok, kvantumok. Ebből a diszkrét elemű végtelen téridő közegből „csapódnak” ki az anyag elemi részecskéi, melyek megszámolhatóan végtelen számúak, de véges mennyiségű anyagi-energiát, univerzumot képeznek.
"Gravitációs töltések nincsenek a természetben, különösen negatív gravitációs töltések nincsenek."
Dehogy nincsenek negatív gravitációs töltések, ezek okozzák a neutrínók létezését, sokféle neutrónó létezését, és azt, hogy pl. az "antianyag" nem létezik a mi bolyórendszerünkben, mert a negatív gravitációs töltések taszítják a pozitíveket.
Az eltonokat ti "antiprotonnak" becézitek, persze nem tudjátok, hogy a proton (P) nem semmisíti meg az eltont (E), hanem egy proton-neutrónót képez.
"De fekete lyukak léteznek, sőt rengeteg van belőlük. Ezek egyetlen működő modellje a szingularitás.
Persze te a fekete lyukakat is lehazudod az égről."
A fekete lyukak a ti beteges fantáziája szüleménye, épp úgy mint a sötét anyag. Nem tudjátok, hogy az anyagnak van egy maximálís sürüsége, kb 10+24 g/cm3. Ha az anyag ezt a sürüséget eléri nem sugározik ki tovább elektrmágneses szgárzást, vagyis NEM LÀTHATÓ. De ott van!
A gravitációs hatást megmaradó gravitáció töltések okozzák, és nem az Einstein-féle tér-idö meggörnyedése a tömegek körül. Szégyenletekre 400 év alatt mág azt sem tudtátok letisztázni, hogy "mi is az a tömeg"? Még mindig azt hiszitek, hogy a súlyos tömeg azonos a tehetelen tömeggel, meg Einstein mondókájára hivatkozva még mindig azt hiszitek, hogy a tömeget meg lehet semmisíteni.
Ezek a ti bajaitok, ezek miatt nem is tudtatok egy rendes fizikai tudományt felépiteni. Szégyeljétek magatokat!
Hawking "határ nélküli kezdet" modelljében például azt kellene megértened, hogy ott az időszerű trajektóriákon visszafelé menve, egy pont után újra előrefelé telik az idő, csak a tér egy másik helyén. Mert a kezdet körül minden trajektória térszerűvé válik.
Meg azt kellene megértened, hogy ezt a spekulációt jelenleg semmi se támasztja alá, nincs rá se megfigyelési adat, se elméleti dinamikai magyarázat. Hogy, a téridő +,-,-,- szignatúrája a nagy bumm környékén miért alakulna át +,+,+,+ szignatúrává, és ha átalakul, akkor miért épp abban az időpontban? Csak az látszik, hogy Hawkingnak ezzel az ügyes trükkel sikerült a szőnyeg alá söpörnie a kezdeti szingularitást. De ez csak egy hasonló színpadi mutatvány, mint a nyúl eltüntetése és elővarázsolása az üres kalapból.
Tudnék neked linkelni erről anyagokat, de nem érdemled meg, mert az eddigieket se olvastad el.
Univerzális méretekben semmilyen energia nem marad meg, mert a rendezetlenség folytonos növekedése elszívja. A mozgástól a súrlódás, a súrlódástól a hő, a hőtől, pedig a mozgás hiánya. Ami megmaradó, az a töltésekben lévő kifogyhatatlan „erő”, amit az elemi részecskék a vákuumenergiából pótolnak. Minél ritkábban vannak elemi részecskék a vákuumban, annál kisebb az energiaveszteség. Amikor sűrűen találhatók, nagy a mozgási, súrlódási, hőmérsékleti energiák kisugárzódása, vesztesége, a ritka közeg felé ahol a nulla kelvines téridőben elenyészik.
Egy 3 dimenziós görbült tér egyáltalán nem csak egy 4 dimenziós térbe ágyazottan létezhet. Tehát mondjuk egy gömbszerűen görbült háromdimenziós tér nem csak úgy létezhet, mint egy 4 dimenziós tér valamely 3 dimenziós altere. Egy kétdimenziós gömbfelület se csak egy 3 dimenziós térbe ágyazva létezhet. Ez csak egy lehetőség, de nem szükségszerűség. Egy görbült felületet tökéletesen le lehet írni csupán a felületen belüli mérések alapján, egyáltalán nincs szükség semmiféle külső dimenzió, "a harmadik dimenzió" szerinti mérésekre. Ilyen külső beágyazó tér elképzelése csak a szemléltetést segíti. Ugyanez igaz a görbült 3 dimenziós terekre is, egyáltalán nincs ott körülöttük egy 4 dimenziós beágyazó tér. Ezt a belső leírási módot Riemann már 150 éve felismerte tetszőleges dimenziószámú és tetszőlegesen görbült terekre.
Tehát még ha követnénk is a te mániádat, vagyis az Univerzum terét valami gömbszerűen görbült 3 dimenziós térnek képzelnénk, akkor se lenne értelme keresni azt a táguló üres 4 dimenziós tartományt, ami ennek a táguló 3 dimenziós gömb(hiper)felületnek a belsejében van. Mert egyszerűen nincs semmiféle 4 dimenziós tér, amibe bele lenne ágyazva ez a 3 dimenziós altér, így aztán nem létezik ennek a 4 dimenziós térne olyan tartománya se, ami benne lenne a 3 dimenziós hiperfelület belsejében.
