Olvasok, beszélgetek, videókat nézek AZ ÓRA vásárlása előtt.
De folyton olyanok jönnek szembe, hogy:
- Az igénytelen. - Az kínai. - Az nem zafíros. - Az műanyagos szerkezetű. - Az már nem az a márka, mint volt. - Az olcsó. - Az drága. - Az sznob. - Az jó, de nem ez a verzió. - Antik? Azzal átvágnak, meg ki vesz használt cuccot? - Az koppintás, homage, másolat,. - Az divatmárka. - Az nem Rolex. - ...
Most akkor mi az az óra, ami ÓRA, és nem egy autó ára?
Perckerék tengelye: most eretnekséget fogok mondani, majd helyretesznek érte :) Ne szedd szét. Valószínűleg úgyis lóg-lötyög, a mosófolyadék gond nélkül eléri a csapágylemezt, olajozáskor így is hozzá lehet férni. Itt most nem a pro szint az elsődleges cél, hanem a sikerélmény.
Hajszálrugó: a csapágylemeznél a hajszálrugó rögzítését mindenképpen bontanod kell, mert nem maradhat rajta, útban lesz minden más műveletnél. Szovjet vekkerekben mindenféle borzalmas rögzítési megoldás előfordulhat, kis kúpos szegtől elkezdve az igazi szögig, ami vissza van görbítve :) A billegőt a hajszálrugóval ne tedd kotyvába, csak benzinbe. Ki tudja miből van az a rugó... Összeszerelésnél kiindulásnak úgy rakd össze ahogy volt. Így látatlanba azt lehet mondani, hogy fontos a megfelelő pozíció, ha nem jó helyre kerül, esési hibás lesz az óra. Ezt majd meghallod, nem lesz egyenlő idejű a tikk meg a takk, ilyenkor műszer hiányában addig kell játszani, amíg fülre jó nem lesz.
A legfontosabb: a billegő csapágazásának szétszedése és tisztítása. Nem írtad milyen vekker, ha kövezett - mondjuk 4 köves - akkor feltétlenül apróra szét kell szedni, különben nem lehet rendesen kipucolni.
Ha elrontod vagy nem sikerül, az ne vegye el a kedvedet, hiszen a gyakorlás a cél, legfeljebb gyűlik a tapasztalat. Ilyenkor derül ki, hogy jó lenne négy kéz meg három szem, amik különböző szögből nézik a munkadarabot :) Következő projektnek ajánlanám a 11 köves Szláva vekkert, ez olyan mint egy óriásira puffasztott zsebóra, már egészen hasonlít egy rendes werkre. Az állítószerkezet kivételével mindene megvan, külön hidak a billegőnek-gátkeréknek, rendes svájci horgony-gátszerkezet.
Attól függően, hogy a csap mellett mennyi lóg ki a hajszálrugó végéből az óra sietni-vagy késni fog:-hosszú vég sietés, rövid késés.
Ne parázz tőle annyira, menni fog az:-a csapot finoman betolod addig míg az előre betolt hajszálrugó végét még tudod tologatni ide-oda egy csipesszel. Amikor teCCik, akkor meg rátolsz a csapra, elképzelhető, hogy viszi a hajszálrugót is magával, de ez annyira minimális méret, hogy az állíthatóságból nyugodtan tudod korrigálni az így kapott járás-eltérést.
Kaptam a múltkor egy csomó biztatást, hogy hogyan érdemes belevágni az óra szétszerelésbe.
Szétszedni majdnem sikerült a vekkert, 2 bajos alkatrész van:
- egy tengely aminek mindkét oldalán fogaskerék van (egy nagyon pici, és egy elég nagy), ha jól sejtem ez a perckerék és tengely. Egyszerűen nem jön le a tengelyről a kisebbik fogaskerék max 1 centit tudom lefelé húzni, így pedig nem tudom a tengelyt levenni a csapágylemezről.
- a másik amitől félek, az a hajszálrugó (+billegő). Ezt egy csap (?) ék (?) szorítja be a csapágylemez egy nyílásába, de tartok tőle, ha kihúzom a csapot, akkor nem fogom tudni pont ugyanarra a pontra visszaállítani (kb 5mm lóg át a nyíláson, és ott fogja meg a csap). Jelent bármi gondot, ha nem pont ugyanott fogja megfogni a csap?)
Mondjuk az összerakás még nehezebbnek tűnik, a tengelyek ahányan vannak, annyi felé állnak, mire 2-3-at berakok a helyére legalább 1 kijön :) Szerencsére találtam pont erről a típusról képeket a neten, mert egy darabig fotózgattam, hogy hogyan haladok, aztán sikerült az egészet egy lépésben szétpattintanom :)
Örülök hogy egy ilyen ökölnyi szerkezettel kezdtem a játékot, már ez is elég kemény dió, pedig itt a hajszálrugó kivételével semmi nem sérülékeny.
Ránézésre 1960/70-es évekbeli felhúzós egyszerű Venus. Látni kellene a szerkezetét, mert így kb:bármi lehet benne, bár ezek mindegyike tisztességes középkategóriás óra volt, tartós, megbízható, de semmi különös. Van egy szinte pont ilyenem a fiókban, azért ennél látványosan lelakottabb, de nem katasztrofális állapotban, abban valamelyik FHF kézi húzós szerkezet van, tengelytörötten - és azt alkatrészként kaptam egy kupac hasonló órával együtt piacon, szerintem fajlagosan kb: 300Ft-ért... Ez szép és működő állapotban természetesen többet érhet, de a mostani piacon 15-20 ezernél többet szerintem még elvileg sem. Ha csak nem valami ritka-rendkívüli szerkezet van benne, ami nem valószínű - de látni kellene.
Kevés az infó, jobban meg kellene nézni.. Kvarc szerkezetű? Az integrál csak ref.száma alapján 1451/439 modell, ez 90-es évekbeli, már ETA kvarc-szerkezetű, aranyozott tokos órát takar elvileg - nagyon nincs piaci értéke, kapásból egy árverést láttam, ahol egy pont ilyen, de sokkal szebb állapotú 150 euróért kelt el...
Ez nem "érdekes" ezek ilyenek, pont ezt írtam.. ;-)))
A belső merevítő hátlap és a két tokgyűrű sima fém (rézötvözet), azért is rajtuk a "metal" felirat. És ha a külső hátlapod tényleg 3g-os, akkor ez még egy erősebb tok, nem szokott ennyi lenni, akkor ebben a tokban 6-7g is van, bár ilyen méretű toknál ez így sem sok, nem erős, ezért is a merevítések.
Èrdekes módon ( bár lehet csak nekem ), ez is duplafedelü ( vagyis dupla hátlapú ). A külsö fedélen nincsen belül már semmi írás, de a belsö fedélben a Metal 156 látható.
+ a ház falán / peremén is a Metal felírás olvasható.
Maga a külsö hátlap, amin a 18K - t írja házi digitális mérleggel 3 gr. - ot mutat.
Első ránézésre abszolút tipikus 40-es évek vége, 60-as évek legeleje között készült "Chronographe Suisse" - egyen szériás "papírstopper", jelen esetben Gigandet márkanévvel. A szerkezet valószínűleg Landeron 4x, 5x változat (kapcsolókaros, "alap kivitelű", de amúgy teljesen korrekt, elég tartós, megbízható összeadó stopper). A tokról kapták ezek a "papírstopper" elnevezést, a tok valóban 18K arany, de üreges fülekkel, két gyűrűvel merevített tok-középpel és egy méretes, szorosan illeszkedő fém belső merevítő hátlapra pattintott nagyon vékony (kézzel simán "összegyűrhető" 18K arany hátlappal. A nagy méret és 18K ellenére ezekben a tokokban 3-5g arany van "csak", és óvatosan kell velük bánni, mert meglehetősen sérülékenyek. Korrekt, elővigyázatos (túlzásba azért nem kell vinni) használat mellett simán bírják, de mondjuk egy erősebb odaütéstől akár össze is csuklik valamelyik tokfül (és sérülés-mentesen már nem is lesz helyreállítható), ezért nagyon sok ilyen óra tokja sérült is, a hátlap is sokszor elvész - vagy lyukasra kopik, de szép állapotban teljesen használható órák.
Ha kis Miyota van benne - akkor nem is kérdéses, hogy "gagyi". Hamisítvány. A PD KIZÁRÓLAG svájci werkeket használ, még a nem direkt IWC kapcsolatú óráinál is.
mar hogyne lenne erdemes. kozgazdasagilag tokeletesen ertheto dolgokrol van szo. a tokhal kaviar eseteben nyilvan nem a "taperteket", vagy az "izelmenyt" fizeted meg, hanem az exkluzivitast es a ritkasagot.
a rolex eseteben pedig a termek pozicionalasat. ennek semmi koze a termek minosegehez, a termek eloallitasi koltsege meg tizede se lehet a bolti arnak. ellenben a termek luxus termeknek van pozicionalva. ha tizedaron adnak es mindenki vehetne ilyen orat akkor a termek mostani vasarloi nyilvan nem vennek azt. (aztan egy ido utan valoszinuleg a tized aron vasarlok se.) kicsit furcsanak tunhet, de a luxus termekek piacan annal kelendobb valami minel dragabb. (persze nyilvan csak egy hatarig igaz ez.) a latszolag magas ar persze nem feltetlenul jelent "extra profitot", hiszen a luxus uzletek mukodtetese, a hirdetesek, a szponzoralt sport esemenyek ... szepen viszik a penzt.
Sajnos vagy nem sajnos, de olyan ember vagyok, aki még egy zsemlénél is ár-érték arányt néz. :-) Autónál is megtehetném, hogy veszek egy új BMW-t, de mégis egy tizenéves Toyotával járok. A státuszszimbólumokat mindig is hülyeségnek tartottam. Igazad van, tényleg nem nekem árulják.
