"Ha nem lenne fényközeg, akkor a fényhullám nem tudna terjedni, sőt még csak nem is létezne."
Marhaság.
A fény elektromágneses hullám. Ez azt jelenti, hogy az elektromágneses mező hullámzása. Nem kell ehhez anyagi közeg.
"Ugyanúgy, ahogyan hang sem létezik légüres térben. (Pl. a Holdon)."
Mivelhogy a hang egy anyagi közeg hullámzása. Persze, hogy kell hozzá egy anyagi közeg.
"A relativitáselmélet éppen az a kiinduló ötlete, hogy fényközeg nem létezik."
Nem.
A relativitáselméletnek kettő posztulátuma van: minden inerciarendszer egyenértékű, és minden inerciarendszerben a fény vákuumbeli sebessége pontosan ugyanannyi, ahogyan az a Maxwell-egyenletek hullám-megoldásából kijön.
Nem foglalkozik semmiféle "fényközeggel".
"Eszerint a fény csak úgy a nagy semmiben terjed, vagyis a semminek a hullámzása."
Nem.
A fény az elektromágneses mezőben terjed, az elektromágneses mező hullámzása.
"A relativitáselméletből Einstein szándékosan hagyta ki a fényközeget.
De 15 év múlva rájött, hogy hülyeséget csinált."
Se az első, se a második állításod nem igaz. Ez csupán a te személyes nünüke téveszméd.
Ez nem Scifi. Te még nem hallottál példáúl arról, hogy Nevadában, - Ha jól tudom , balesetet szenvedett egy ilyen égijármű. és az utasait lefagyasztották?
"Milyen kisérlettel tudod megállapítani, hogy van-e fényközeg vagy nincs..?"
Ha nem lenne fényközeg, akkor a fényhullám nem tudna terjedni, sőt még csak nem is létezne.
Ugyanúgy, ahogyan hang sem létezik légüres térben. (Pl. a Holdon).
"Relativitás elméletben ez miért kap szerepet?"
A relativitáselmélet éppen az a kiinduló ötlete, hogy fényközeg nem létezik. A relativitáselmélet legfontosabb ismérve, hogy nem kapott benne szerepet a fényközeg. Eszerint a fény csak úgy a nagy semmiben terjed, vagyis a semminek a hullámzása. A relativitáselméletből Einstein szándékosan hagyta ki a fényközeget.
"Miller egy pontosabb méréssel kimutatta a napi ingadozást is."
Amint az a fizikában közismert, Miller kísérlete nem mutatott ki semmiféle valós ingadozást, hanem csak a saját hibás adatfeldolgozási eljárásainak áldozata lett.
Ez minden kísérletező rémálma!
Félrevezetik, óvatlanná teszik a saját előfeltevései, s valódi effektusnak vél egy szisztematikus adatsodródást, amit akaratlanul, de voltaképpen ő maga állított elő azzal, hogy hibás statisztikai módszerekkel dolgozta fel a mérési adatsorozat apró véletlenszerű szóródásait:
"Ha minden megfigyelő számára ugyanannyi lenne a fénysebesség, akkor a Doppler jelenség fény esetében nem létezhetne, hiszen akkor a az álló és a mozgó megfigyelő is ugyanazt a fényfrekvenciát érzékelné. De a tapasztalat szerint a mozgó megfigyelő más frekvenciát érzékel.
Ez cáfolja, hogy "a fény mindenhonnan nézve c" lenne."
.
A távoli galaxisok vöröseltolódása valójában nem a klasszikus Doppler-jelenség, mert ebben az esetben az Univerzum tágulásával együtt nő meg útközben az elektromágneses hullámok hullámhossza.
