"Milyen kisérlettel tudod megállapítani, hogy van-e fényközeg vagy nincs..?"
Ha nem lenne fényközeg, akkor a fényhullám nem tudna terjedni, sőt még csak nem is létezne.
Ugyanúgy, ahogyan hang sem létezik légüres térben. (Pl. a Holdon).
"Relativitás elméletben ez miért kap szerepet?"
A relativitáselmélet éppen az a kiinduló ötlete, hogy fényközeg nem létezik. A relativitáselmélet legfontosabb ismérve, hogy nem kapott benne szerepet a fényközeg. Eszerint a fény csak úgy a nagy semmiben terjed, vagyis a semminek a hullámzása. A relativitáselméletből Einstein szándékosan hagyta ki a fényközeget.
"Miller egy pontosabb méréssel kimutatta a napi ingadozást is."
Amint az a fizikában közismert, Miller kísérlete nem mutatott ki semmiféle valós ingadozást, hanem csak a saját hibás adatfeldolgozási eljárásainak áldozata lett.
Ez minden kísérletező rémálma!
Félrevezetik, óvatlanná teszik a saját előfeltevései, s valódi effektusnak vél egy szisztematikus adatsodródást, amit akaratlanul, de voltaképpen ő maga állított elő azzal, hogy hibás statisztikai módszerekkel dolgozta fel a mérési adatsorozat apró véletlenszerű szóródásait:
"Ha minden megfigyelő számára ugyanannyi lenne a fénysebesség, akkor a Doppler jelenség fény esetében nem létezhetne, hiszen akkor a az álló és a mozgó megfigyelő is ugyanazt a fényfrekvenciát érzékelné. De a tapasztalat szerint a mozgó megfigyelő más frekvenciát érzékel.
Ez cáfolja, hogy "a fény mindenhonnan nézve c" lenne."
.
A távoli galaxisok vöröseltolódása valójában nem a klasszikus Doppler-jelenség, mert ebben az esetben az Univerzum tágulásával együtt nő meg útközben az elektromágneses hullámok hullámhossza.
az mm kiserletet nem csinatak ejfelkor, a kezdes deli 12 es deluatan 6 ora volt.
azon miert nem gondolkozol el, hogy a fenysebesseg mindig a meres helye szerinti kozeg tulajdonsagaihoz igazodik a tapasztalasok szerint is, igy egy fenyszebesseg meres nem alkalmas a tavoli helyen levo feny sebessegenek meghatarozasara?
"Már többször leírtam, hogy az égitestek csakis a haladó (keringő) mozgásukkor viszik magukkal a fényközeget, de a forgás során nem forgatják maguk körül."
Hát, ha ez igaz lenne, akkor Michelson-Morley egy napon belüli mérésekkel kimutatta volna, hogy éppen "menetirányban" áll a kísérleti apparátus, vagy 12 órával később a "menetiránnyal szemben" áll.
Semmit se mutattak ki.
Akár délben, akár éjfélkor végezték a kísérletet, egy fia eltérést nem volt.
Ebből pedig - logikusan! - arra következtettek, hogy ha létezik a fényéter, akkor azt a forgó testeknek magukkal kell vonszolniuk körbeforgóan.
Viszont a Jupiter mérések szerint nem vonszol magával semmiféle fényétert a forgása közben. Azaz az egész koncepció tűzrevaló szemét. Kuka.
Ha ismernéd a Michelson-Morley kísérletet és a Michelson-Gale kísérletet, akkor tudnád, és nem beszélnél zöldséget.
"a tapasztalat azt mutatjak hogy a feny sebessege fugg a kozeg tulajdonsagatol amiben halad. vagyis amikor a levegoben merjuk a feny sebesseget, akkor fuggetlenul attol, hogy a meres elott milyen kozegben es milyen sebesseggel haladt, ugyan annyit fogunk merni. igy ezek a meresek alkalmatlanok arra, hogy egy tavoli helyen levo fenysebesseget meghatarozzunk."
Pontosan így van.
"egyetlen elfogadhatoan alatamasztott megallapitast tudtak a fizikusok ezrei tenni, hogy a fenysebesseg iranyfuggo valtozasa a foldfelszini korulmenyek kozott lenyegesen kisebb, mint ha azt az eter mozgasa okozna. "
Ez is helytálló.
" ebbol kovetkeztetik hogy akkor nincs eter, a kis merteku sebesseg kulonbseg pedig meresi hiba."
Így van. A következtetás téves volt, amit Einstein 1920-ban vissza is vont.
